Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-12 / 240. szám
1990. október 12., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Száz legnagyobb iparvállalat rangsora Visszaesett néhány óriáscég A múlt még most is kísért a legnagyobb hazai iparvállalatok rangsorának összeállításában. Ezt azért jegyezzük meg már rögtön az írás elején, mivel az úgynevezett Százak klubját átböngészve a száz legnagyobb iparvállalat között fehér hollóként szerepelnek új neveik, új vállalkozások. Vagyis, a piachoz igazodó vállalkozások növekedésének üteme alig észrevehető. Egyébként, erre lehet következtetni a Százak klubjának adataiból és a sorrendben bekövetkezett helycserékből is. A száz nagy iparvállalat között mindösz- sze hét új vállalkozást lehet felfedezni. Az ipar óriásai közötti rangsort az adott vállalat 1989. évi nettó árbevétele alapján állapították meg. E szerint az első helyet a Tiszai Vegyi Kombinát foglalta el, melynek nettó árbevétele tavaly meghaladta a 32 milliárd forintot. Az első tíz között szerepel még az LKM: az ÓKÜ megőrizte az 1988. évi 12. helyét, míg a Borsodi Vegyi Kombinát hat helyet esett vissza, végül is a 14. lett. Itt említendő meg, hogy a Borsodi Vegvi Kombinát Rt., amelyet 1988-ban még nem jegyeztek, csaknem 6,9 milliárd forintos nettó árbevétellel a rangsorban az egyáltalán nem lebecsülendő 27. helyet foglal ia el. A szakemberek szerint a vállalati teljesítmény egyik legfontosabb mutatója a nettó árbevételarányos nyereség. Ezt alapul véve a TVK a rangsor második helyezettje, míg a Borsodi Vegyi Kombinát Rt., valamint a Borsodi Vegyi Kombinát az 5., illetve a 6. helyet foglalja el. Érdekes módon a jövedelmezőségi toplistán olyan cégek — közte a Borsodi Hőerőmű is — szerepelnek, amelyeknek a nagysága nem érte el a százak elé támasztott követelményt. A Borsodi Hőerőmű árbevételarányos nyereségét alapul véve, a rangsor 64. helyezettje. Egy évvel korábban a 94. volt. Az iparvállalatok rangsorát böngészve a konvertibilis elszámolású értékesítésben tavaly is a Tiszai Vegyi Kombinát vezetett, amely több mint 10 és fél milliárd forint értékű terméket exportált ebben a relációban. E tekintetben az első tíz vállalat között van az Ózdi Kohászati Üzemeik, valamint a Lenin Kohászati Művek, a 11. helyet a BVK, a 14.-et pedig a BVK Rt. foglalja el. Ami viszont a rubelelszámolású értékesítést illeti, a Tiszai Vegyi Kombinát az előző évi 17. helyről a 20.-ra esett vissza, ugyanakkor az Észak-magyarországi Vegyiművek, amely a nem rubel- elszámolású exportot tekintve nem szerenel az ötven legnagyobb értékesítő között, megelőzi a leninvárosi kombinátot. L. L. Tisztelt Egy szervezet, mely jelöltjeit a feladathoz választotta, s nem párttagjait kívánja mindenáron bejuttatni az önkormányzatba I Egy szervezet, mely félreállhatna, kivárhatna, de a városért érzett felelőssége miatt mégis beszállt a ringbe! Egy szervezet, melynek jelöltjei nem a hatalomra vágynak, hanem a szolgálatra vállalkoznak! E szervezet jelöltjei EDELÉNYBEN: Az 1-es körzetben: PUSKÁS SÁNDOR vegyész A 6-os körzetben: SIPOS FERENC számviteli osztályvezető A 8-as körzetben: MAGYAR! MIKLÓS anyagáru-forgalmi osztályvezető Listán: LIPPAI ISTVÁN üzemigazgató menedzser DR. GADÓCZINÉ DR. FEKETE ÉVA településkutató BÁRTANÉ HORVÁTH JULIANNA gyárigazgató SIPOS FERENC számviteli osztályvezető TOMA ISTVÁN főaknász NÉMETH ANDRÁS üzletkötő EDELÉNYI VÁLASZTÓPOLGÁR! Az On szavazatán múlik, milyen lesz közös életünk Edelénybenl Hallgasson az eszére - szavazzon az MSZP-re! Ne feledje - EDELÉNYBEN, - az az 1-es lista! A gyár, vagy a vásárló győzi Immáron három hete kezdődött el az idei cukorrépafeldolgozás a Szerencsi Cukorgyárban. Az előreláthatólag január végéig tartó kampány során a gyárba Borsod-Abaúj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Haj- dú-Bihar megyékből érkezik a cukorrépa-szállítmány. Mintegy 55 ezer tonna répa beszállítására számítanak a szakemberek. A feldolgozást az elmúlt esztendők során is korszerű gépek végezték, a fejlesztés ebben az esztendőben 200 millió forint értékben valósult meg — így az 1990-es kampányra német és lengyel gépek is „beálltak” a cukorrépa feldolgozásába. Fojtán László Uraim, csak urason! Vajúdik ez a földtörvény! Eléggé természetellenesen. Mert nem kilenc hónap, de talán egy év sem elegendő születéséhez. Egyébként úgy megvan a. magyar mezőgazdaság. Köszöni szépen. Sőt! Elvan! (Látva minden jó tanáccsal, néhol jó vetőmaggal is, már ahol ki bírják fizetni.) Vetnek, vetegetnek, sőt többet is vetnek, ha érdemes. Persze ezt előre még senki sem tudja, de reméli, és főként — hiszi! Mert a parasztember, és a felelős szakmai vezetője — aki szintén ebből a szegény, északi, északkeleti bodrog- és taktaközi földből él, mit tehet egyebet, mint remél. Szóval reméli, hogy értelme lesz munkájának. Mármint a paraszti munkának, és nem a seftelőknek, neppereknek. Nincs sem régi, sem új földtörvényünk, mert a régit megtartani a kutya sem akarja, az újtól pedig majd’ mindenki fél. — „Hidd el, az új földtörvénytől éppúgy fél a bankos, a magángazdálkodó, mint az igazgató, a tanácselnök és a kisgazda. Ezért nem merték eddig nyilvánosságra hozni” — így veti fel a jelen helyzet fonákságát kisgazdapárti ismerősöm, Pelsőczi Laci barátom. És van benne valami. Eddig még én sem gondoltam se bankra, se OTP-re, se takarékszövetkezetre — sőt pártok megnyilatkozásaira. Egyetlen remény vezérelt, és irányít ma is: a földet túró-szántó, szántóvető ember reménye: hogy tudniillik vetni így is, úgy is kell. Most szünet, pauza, kényszeredett pihenés lengi be a földtörvény-áhítatot. A döntésig álljon itt az NSZK Mezőgazdasági Kamarájának Szövetsége által kinyilatkoztatott tájékoztató, melyet ajánlok a Tisztelt Olvasó- és a törvényalkotók figyelmébe. Ugyanis a Magyar Agrárkamara a Bonni Mezőgazdasági Kamara meghívására a múlt hónapban szakmai úton vett részt az NSZK-ban. A vendéglátók, az NSZK Mezőgazdasági Kamarák Szövetségének igazgatója — dr. Otto Wagner úr — és a Rajnai Mezőgazdasági Szövetség igazgatója — dr. Wönschmann úr — invitálására a meghívottak ellátogattak az NSZK-ba, ahol átfogó tájékoztatást kaptak a német kamarai szervezetekről, azok feladatairól, működésük elvéről, valamint az adó- és támogatási rendszer főbb sajátosságairól. Nos, az adózás fogott meg engem is leginkább, mivel ma Magyarországon az az általános nézet, hogy a mező- gazdaság túltámogatott (holott egyetlen aktív dollárelszámolásé „befizető” az államkasszába, és már többször megírtuk, Űj-Zélanddal együtt a világon az államkasszába „befizető” partner, tehát nem élősdi!). Ezek után álljon itt példaként a sokat szajkózott Nyugat az adózás és a kedvezményék tekintetében. Ugyanis: az adózás során igényelhető kedvezmények valamint a főbb támogatások felvetik a kérdést: szorosaik-e a verseny és a megmérettetés feltételei. Az ott hallott tájékoztató szerint döntse el mindenki mit ér, mit remélhet a mi mezőgazdaságunk ehhez viszonyítva. Vagyonadó típusú költség- vetési befizetés van minden vagyon, így a föld után is. (A föld hasznosítási módja azt nem befolyásolja, legyen az szántónak használva, vagy pl. gyártelepnek.) Az adószakértő tájékoztatása szerint 810 ezer DM-nek megfelelő vagyonértékig ugyan adómentesség van. Jövedelemadó: alapja a paraszti üzem, alapja a bruttó jövedelem. Kilencezer DlM/fő adómentes, ha férjfeleség együtt gazdálkodik, akkor 18 E DM-ig adómentes. Ez mai — irreális — hivatalos árfolyamon is azt jelenti, hogy az adómentes jövedelem Németországban másfélszerese a magyarországi adómentes — 500 E Ft — árbevételnék. Kedvezmények: a fél évek összevonása adó szempontjából választható. (A jövedelemingadozások prapresszió- ját csökkenti.) Amortizáció 50 százaléka új eszközöknél az első három évben leírható költségként. Gyerekenként 3 E DM adóalap-csökkentés. Együtt élő házastárs után 4 E DM adóalap-csökkentés. 50 E DM jövedelemig az adóból 2EDM, mint rezsiköltség, visszatartható. Könyvelési főszabályok: 9—35 E DM jövedelem között csak bevétel, kiadás könyvelése. 35 E DM jövedelem felett tételes könyvelés van, előírt amortizációs mértékkel. (Gyorsítás a korszerűsítésnél lehetséges.) A társadalombiztosítás adóalapot csökkentő tétel. Támogatások felsorolása és főbb jellemzői: építési beruházások támogatása egyedi elbírálás alapján. Kamatkedvezmény. A hitel 10 százalékát nem kell visszafizetni és 15 százalékos kamatkedvezmény van. Energiaracionalizáláshoz az építési beruházás 25 százalékos támogatás. Fiatalok kezdési támogatása, ha 35 E DM beruházást végez, kap 15 E DM támogatást. Vegyiművelés- támogatás: a földminőség függvényében (tehát nemcsak hegyi területekre) 55 —286 DM/ha között (szempont a domborzat és a népességsűrűség.) Évi max. 12 E DM, de 80 E DM évi nyereség felett nem kapja. Egy szarvasmarhaegységet kell hektáronként tartani. A föld hasznosítása lehet kaszáló, takarmány, kukorica. Az összes földterület 53 százalékát érinti e támogatás, ebből 30 százalékot a legelők tesznek ki. Munkaképtelen idős parasztok támogatása 200—500 DM/fő/hó. Művelésből való földkivonás. Ha a területének legalább 20 százalékát kivonja művelés alól, de azt kultúrállapot- ban tartja. A támogatás hektáronként és évente 600— 1400 DM. Extenzív művelésben való — műtrágya és növényvédő szer nélküli — termelés. A támogatás gabonára 425 DM/ha, más termékre 300 DM/ha. Paraszti gazdálkodás támogatása. Áfavisszaigénylés elmaradása miatt. 90 DM/ha, de legkisebb 1000 DM és legnagyobb 8000 DM gazdaságonként. Vízpart- és útszegélyművelés vegyszermentességének garantálására 700 DM/ha. Környezetvédelmi beruházások — pl. hígtrágyakezelés, öntözővízvisszanyerés — a bekerülési érték 25 százaléka. Szakképzés, átképzés támogatása. 2,5 évig az iskolai képzés alatti helyettesítés költsége. Gázolaj-felhasználás támogatása. A közúthasználatra fordított adóhányad visszatérítése. Fejttehén-tá- mogatás 90 DM/db/év (EG- forrás). Húshasznútehén-tá- mogatás 150 DM/db/év (EG- forrás). Juhtartás-támogatás 15 DM (apa db/év) EG-for- rás). Ezek után döntsék el a magyar mezőgazdaság eddigi támogatottságának mértékét, és az ezután kidolgozandó támogatási rendszer (hírből hallott) megalapozottságát! Nincs sok idő, de a parasztember kivárja, akár magángazdálkodó, akár csak bérmunkás (saját földjén). (Bckecsi)
