Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-06 / 235. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1990. október 6., szombat Molnár Attila képei az Egyetem Galériában Látogatóban Kuktay Antalnál A Sajó mentén, a Muhitól és Ónodtól kőhajításnyira levő Köröm faluban él és dolgozik a Pilinszky-kutató plébános: Kuklay Antal. A Kráter peremén című, javított és bővített .kiadást is megért könyv szerzője könyvtáros és művészettörténész oklevéllel is rendelkezik. A tudós lelkész a sajóládi pálosok hajdani fogadójában, az ország legszebb,^barokk stílusú plébánia- épületében lakik .. . Közhelynek számít, hogy a pályakezdő művész számára a tehetség mellé szerencse is szükségeltetik. Pártfogók, menedzserék nélkül' nem jöhet létre a művész és a közönség találkozása. Ügy tűnik. Molnár Attila tehetsége mellé szerencse is társult. A fiatal festő rövid időn belük több önálló kiállítással mutatkozhatott be az ország különböző részein. Első önálló kiállítását a Nemzeti Galéria és a Jókai Galéria közösen rendezte meg Budaörsön Majd néhány hét múlva a Nyírségben láthatták festményeit. 3 most végre a szülőföld is megismerheti munkáit — Molnár Attila ugyanis Arnóton élő és alkotó pedagógus-művész. „Művészt avatunk” — vallotta a korábbi kiállításokon Huszár István festőművész; a mostani kiállítást megnyitó Nagy József festőművész pedig egy sokoldalú, érett művész munkáit elemezte. Molnár Attila egymástól távoli, idegen tájak lélikületét, belső lényegét ugyanolyan érzékenységgel, fogékonysággal tudja megmutatni. Képein a Tisza vidékéneik békéje, a francia tengerpart vidámsága, egri utcácskák ódon derűje, Velence színes Ikavalkádja sorakozik egymás mellett. Molnár Attila stílusára is e gazdagság jellemző: nem kívánja tehetségét egyetlen irányzat világába kényszeríteni. Nem hajszolja egy, csak rá jellemző — áruvédjegynek számító — képi világ megteremtését. Bizonyára tudja, hogy a stílus magában az emberben rejtőzik. E 'képek stílusát pedig alkotójuk szelíd embersége szülte. E fiatal művész mai világunkban oly’ ritka képesség birtokában van: saját lelkének nyugalmát, békéjét sugározza képeire, környezetére. Észrevétlenül' tud harmóniát teremteni: mindenben meglátja és megláttatja a szépet. Fényt áraszt elhagyott tanyáik porlepte romjaira, kívánatossá tudja tenni az erdélyi tél hidegét, színes forgataggá varázsolja a bikaviadalok véres kegyetlenségét. S képes kiemelni az őrült embert is magába zárt világának ketrecéből. A csöppnyi fűszálra, har- matcseppre is odafigyelő, de a makrakozmoszt is látó, a természettel együtt lélegző, gondolkodó ember alkotásai e festmények. Napjaink mocskolódó ricsajában pár percnyi békességet . találhatunk Molnár Attila festményei között. Lélektisztító, derűt fakasztó igaz emberség, igaz művészet várja mindazokat, akik felkeresik Miskolcon. az Egyetem Galériát a következő napokban. Mikita Gábor Az alázatig szerényen és tapintatosan elemzi Pilinszky verseit. (Feljegyzéseit írógépen rögzíti, elébe térdepelve a kis állványon álló írógépnek.) Gondosan ügyel arra, hogy interpretációja ne eszmei-gondolati csontváz, ne preparátum legyen, hanem szellemi, lelki, vagyis spirituális élmény, amely a szívnek és értelemnek egyaránt szól. Otthonos a költő világában, ismeri világképét, tömören, eredeti látásmóddal indítja el az olvasót a megértés, az együttgondolkodás útján. Versolvasataiba Pilinszky prózáját, a Bibliát, a magyar és a világirodalom klasszikus hagyományait a látó, gondolkodó ember érzékenységével vonja be. Bizonyítja, hogy Pilinszky ezer szállal kötődik nemcsak a nyugati kultúrához, hanem a magyar irodalomhoz, tradíciókhoz is. Szerinte Pilinszky „konk- retista", vagyis az ihlet középpontjában nála az érzékelhető költői kép áll a maga konkrét érzéki varázsával. Ezért a költői kép konkrét mozzanatának rendszerint döntő jelentősége van verseinek értelmezésében. Mély és hiteles kapcsolat fűzi ehhez a költői világhoz. Csodálója Pilinszky életművének: „Hatalmas az életmű, amelyet hátrahagyott, örökül adott nekünk, hatalmas a benne feszülő, szívet, elmét s eget rendítő gondolatok révén, bár számszerűen, terjedelmében kicsiny.” Elemző alapállásának igazolását T. S. Eliotnál találta A nagycsaládosok, illetve a nyugdíjasok helyzetének javítását célzó csomagtervet ismertetve Kelemen Endre népjóléti minisztériumi államtitkár elöljáróban egy téves híresztelést igyekezett eloszlatni, amely szerint szociális segélyt kapnak a legrosszabb helyzetben levő nyugdíjasok. Mint mondta: a bérből és fizetésből élők jövedelméhez igazodóan a nyugdíjminimum háromszorosát el nem érő nyugdíjasok kapnak egyszeri 2400 forintot, kompenzációként. Ez meg. A szerzői intenciókat, a versolvasás tradícióit, in- terszubjektív normáit figyelembe veszi. Kritikusi imperatívusza éppen az elemzett mű iránti hűség: a textus feltétlen tisztelete, öt elsősorban Pilinszky művének keresztény vonásai érdeklik, morális üzenetei foglalkoztatják. Ezek feltárására összpontosul nála találékonyság, intelligencia, képzelőerő. Arra törekszik, hogy a Pi- linszky-vershez mellékelt értelmező szöveg, idézet lényegi kapcsolatban álljon a kiválasztott művel, ne csupán függelék legyen, hanem képzeletindító, horizonttágító élmény, hogy elősegítse a távlatos interpretációt, felmutassa a rejtett összefüggéseket a versek és az esz- szék között. Az elemzések módszerét joggal rokonítják kritikusai a hajdani bibliamagyarázók metódusával. Célja, hogy megértsen és megértessen, a részleges elemzések révén átfogó szemléletet sugalljon. Nem presszionál, nem kényszeríti olvasóját, hogy fogadja el az ő értelmezését. Nem „megfejtést” ad, hanem megközelítési példát tudatosít, ezzel is továbbgondolásra ösztökél. Pilinszky Bachról írott szavai önjellemzőek: „Művészetében azt a csodálatos erejű, organikus teljességet szeretjük annyira, amely semmiféle elemzést nem enged magjáig hatolni, oda, ahol tehetség, tudás, hit a mű »mondanivalójában« a valóság páratlan egységű az intézkedés a nyugdíjasok 90 százalékát érinti. A családi pótlék folyósításánaik módosításaként határozat született arra, hogy a javítóintézeti, a jogerős szabadság- vesztést töltő gyermekék után is jár családi pótlék, felvételére az inézet vezetője, ültetve annak megbízottja jogosult. Ugyancsak folyósítható az összeg a továbbtanuló fiatal után, annak 20 éves koráig akkor is, ha bizonyos kereseti forrással rendelkezik ez azonban -nem haladhatja meg a minimálnyugdíjak értékét. életét éli. A remekmű magja mindenkor egy magasrendű valóság, melynek napjába nézve elvakul a ku-' tató szem, de boldogan melegednek az áhítattal közelítő századok.” Egyik kritikusa szerint Kuklay Antal is inkább fürkészi, sugallja, mint magyarázza Pilinszky költészetének változatos mélyrétegét, amelyet „lényege szerint egyedül a maga nyelvén lehet és szabad megértenünk”. Kuklay azt bizonyítja, hogy mélységesen • igaz a költő vallomása: „Amiként kezdtem, végig az maradtam., Amiként kezdtem, mindvégig azt csinálom.” Művének csillagjegye: „Csatavesztés a földeken, honfoglalás a levegőben.” Kuklay Antal mindvégig polémiát folytat azokkal, akik Pilinszky lírájában az ember veszélyérzete, kilátás- talansága és az elmúlásra való hangoltsága nyer kifejezést. „Nem tagadva, sőt megmutatva ennek az érzés- körnek a jelenlétét, (...) azt bontja ki, hogyan mozdítja Pilinszky János az emberi érzést és cselekvést az igazi és minden korszakunkban időszerű életértékek, a megértés, a szeretet, a hála és a létünkkel járó gyarlóságok bölcs belátása és jobbra fordítása felé ...” Újabb elemzéseket, műveket ígér az a termő elégedetlenség, amely Kuklay Antalban munkál: „Minél közelebb jut az ember a tökéletességhez a tudásban, az alkotásban, a művészetben, vagy a közjó szolgálatában, annál távolabb látja magát a céltól, annál jobban érzi, mennyire elmaradt a megvalósult mű a belső élménytől, az eredmény a szándéktól.” A tökéletesség, a divi- náció keresése a legtermékenyebb út. Október G-án. szombaton koszorúzást ünnepséggel emlékeznek meg Aradon az 1949-ben kivégzett tizenhárom vértanúról. A Magyar Demokrata Fórum B.-A.-Z. Megyei és Miskolci Szervezete nevében Miklós Árpád. országgyűlési képviselő, és Tóth Dániel, elnökségi tag helyezik el a kegyelet és hála virágait az aradi emlékművön. * Negyvenszázalékos árengedménnyel, kedvezményes ruhaanyagvásárt rendeznek október 8—12 között 9 órától 17 óráig a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központban. Cs. Varga István Különpénz a nyugdíjasoknak Hírek KASZINÓZUNK Kis toaszinózásra, rövid kirándulásra hívom most meg az olvasót, Schilling úr budapesti műintézetébe. Szándékom tisztességes, a reklám kizárva. A cikk erejéig olyan helyre kalauzolom el önöket, ahová egyébként még véletlenül sem teszik be a lábukat. Hacsak!... hacsak nincs véletlenül eljátszani szánt márkájúk, dollárjuk, svájci frankjuk. Rendben, lehet, van némi deviza a matracuk alatt, de én ismerem annyira a mi olvasóinkat, hogy ezt a pénzt nem bízzák a forgandó szerencsére. Inkább árut hoznak érte a mesés nyugatról, bár egyre kevésbé tartjuk már magunkat keletinek. Schilling úr budapesti kaszinója is a keletiség feladásának ékes bizonyítéka, s az intézmény nyugatisá- gára utal, hogy már a bejáratnál olyan lányok várnak ránk, milyenéket csak a divatlapokban láttam eddig. Kevéske öltözékük huszárt mintáz, csákójukat, csizmájukat, s a leheletnyi bikinit aranysárgára festették, s a hölgyek így felci- comázva igazítják útba az érkezőt. Persze, ők csak dísznek vannak, még ha lélegzetünk el-, szemünk pedig keresztbe áll láttu- kon, hiszen a kaszinó igazi főszereplője az állig fehér blúzba gombolkozott és sötét szoknyát viselő hölgy. Ö a krupié, aki boszorkányos, bűvészhez méltó ügyességgel bánik a zsetonokkal, s mint a megnyitó alkalmából készített tájékoztató írja: vele vívja meg párbaját a játékos a szerencséért. Ilyen az én szerencsém, a zsetonokkal zsonglőrködő hölgy nem hajlandó elárulni a nevét, de azt elmondja, hogy nemrégiben végzett az egyetemen. Diplomája szerint kertészmérnök, a krupiéság hivatalába egy hirdetés eredményeként csöppent. Több nyelven ír, olvas és beszél, elvégezte a tanfolyamot és most arra vár, hogy végre hasznosítsa, amit megtanult. Rövidesen útjára indítja az elefántcsontgolyót az amerikai rulett kerekében, és drukkol szerencséjéért, ami az ő esetében a jó üzletmenetet, a sok játékost jelenti. A tulajdonos, Schilling József sem reménykedik másban. Szolid, de eredményes vállalkozást kíván létrehozni ebből a kaszinóból. Igaz, véleménye szerint, a magyar főváros csupán két kaszinót bír el, ugyanakkor ez már a negyedik hazánk szívében. Amikor a millió dolláros koncesszióra benyújtotta igényét, még nem tudta, hogy az állam nem kettő, hanem hét kaszinóra ad majd engedélyt, hadd versenyezzenek csak a szerencse lovasai. Kissé csalódott, de megígéri, hogy az ő intézménye lesz a legtisztességesebb, a legelitebb. A jelenlegi törvények szerint rulettezni, pókerezni, ' a Black Jacken próbára tenni a szerencsét csupán devizában lehet, de ő bízik benne, hogy nemcsak külföldi, hanem magyar vendégei is lesznek a kaszinóban. A vendég — mondja — itt márkáért játszhat, és forintért vacsorázhat, ételt, italt ugyanis hazai pénznemben fizethet a látogató. Ha már elfeledkeztünk a bikinis lányokról, akik élő dekorációként föl, s alá lejtenek a kaszinóban, ereszkedjünk le az egykori pincehelyiségbe, ahol a tisztelt publikum szórakoztatására nyerőautomatákat állítottak föl. Nem azokat, amelyeket a magyar vállalkozókkal leszereltettek, hanem vadonatúj félkarú rablókat, csak úgy csillognak, villognak a derengő félhomályban. Erős kísértést érzek, ki akarnám próbálni a szerencsémet, de mindhiába. Nincs egy fia márkám sem, ezek az automaták forintra még nem vadásznak. A földszinti nagyteremben a rulettasztalok, s a szerencsekerék uralja a terepet, míg a galérián helyezték el az asztalokat, ahol majd megvu- osorázhatnék, amikor elveszítettem az utolsó pfennigemet is. De most sajtótájékoztatón vagyunk, ne töltsük az időnket borúlátó jóslatokkal. Sőt, bízzunk abban, amit a vállalkozó remél az üzlettől, nevezetesen azt, hogy a kaszinó rövidesen Budapest idegenforgalmi nevezetessége lesz. Egész évben nyitva tart, a vendégek déli 12-től másnap hajnali 5-ig vehetik igénybe szolgáltatásaikat. A pincebeli játékautomatákhoz farmerben is lemehet a kaszinózó, míg a játékterembe már csak öltönyben. A belépő csekély tíz márkára rúg, de ezért két ötmárkás zsetont kap a vendég, s amelyet bármelyik játékra föltehet. Nyerhet vagy veszíthet. Örömét és bánatát megoszthatja majd a kaszinó neves vendégeivel, mert tervezik, hogy havonként egy-egy hírességet meghívnak, közismert sportolók, színészek, énekesek, írók személyében, akik az igazgatóság nevében a házigazda szerepét alkalmanként ellátják. ■ Ebben maradunk, s a protokoll után néhány percet lézengünk még a játékasztalok között. Mintegy végszóra feltűnik Csepregi (Neoton) Éva, minden idők legnagyobb magyarországi diszkósztárja. Másabb mint a plakáton, másabb, mint a színpadon. Kissé törődött, kissé fáradt sztár benyomását kelti. Meglepetésemben ráköszönök. Nem ismerjük egymást, ő mégis visszaköszön. így kaszinózunk. Udvardy József Őszi tájkép
