Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-06 / 235. szám
£7 XLVI. évfolyam, 235. szám 1990. október 6. Szombat Ára: 5,30 Ft POLITIKAI NAPILAP A tegnapi műszak első két órája a felolvasóban telt. Figyelmeztető sztrájkot tartottak a bányászok. Fotó: Laczó József Figyelmeztető sztrájk a bányákban MONDHATNÓK: HA MAR A BÁNYÁSZOK IS SZTRÁJKOLNÁK, IGAZAN NAGY BAJ LEHET A GAZDASÁGGAL, A GAZDASÁGBAN. Bár a kormány legutóbbi, csütörtöki ülésén megtárgyalta a bányászat helyzetét, és követeléseik háromnegyedét teljesítette is, de az ország bányásztársadalma tegnap kétórás figyelmeztető sztrájkba lépett. Nekik „csütörtököt" mondott a kormány. Egyelőre... Persze, az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségi Tanácsa a sztrájkot nem a kormány ellen szervezte, hanem a bányászok jogos követeléseinek érvényesítéséért hirdette meg, de végül is a kormányon múlik — no meg természetesen a kölcsönös megegyezésen —: miképp alakul a jövőben a bányászok sorsa. Miről is van szó tulajdonképpen? A bányászat, a bányászkodás fölött évek óta ott függ Damoklész kardja. Szükség van-e, s ha igen, milyen áron a hazai bányászatra? Az tény, hogy a szénbányászat vesztesége üti a három- miilliárdot, az utóbbi évek elhibázott beruházásainak — például eocénprogram — terhe 30 milliárd forintot is elér, veszteséges bányákra került lakat, de az is tény, hogy a honi szén minden körülmények között olcsóbb, mint az égy re dráguló kőolaj. (Ámbátor a hazai szén- erőművek kapacitása 2000 megawatt, és a szénbányákén kívül az erőművek igényeit is ki kell elégítenie.) A bányászok — többek között — azt szeretnék elérni, hogy legyen értelme munkájuknak, hogy a szén ára — ha fokozatosan is — mindenkor kövesse az olaj árát (evidens, ez azt is jelenti, hogy már az idén növelni kellene a termelői árakat, ez pedig óhatatlanul a fogyasztói árak emelését is magával vonzza; hiszen piacgazdaság megteremtésére törekszünk. Kérdés azonban: ki veszi majd meg az egyébként sem olcsó szenet; fázni fog télen „Vidék-Magyarország”?), a hűségjutalom és a föld alatti pótlék mentesüljön a jövedelemadó alól, a nyugdíjas bányászok továbbra is kapják a szénjárandóságot, a későbbiekben is kiemelten kezeljék a lakáskérdést... A kormány egyébként júliusban — az emlékezetes márkushegyi bányászsztrájk után — az adósságok részbeni elengedését, a bányák pénzügyi helyzetének felülvizsgálatát ígérte, szeptember elején pedig elfogadta a szénbányászat válságrendezési programját. E heti ülésén újból napirendre tűzte az ágazat helyzetét, de a figj el- meztető sztrájkot már nem tudta elkerülni... Tegnap a reggeli, a délutáni és az éjszakai műszakváltás késve kezdődött a borsodi szénmedencében is. A több, mint tízezer bányász munkájának első két óráját nem a mélyben, a szénfalaknál töltötte, hanem a felolvasóban. Lyukóbányán is így kezdődött a műszak. Beren- csi Miklós, az üzemi szak- szervezeti bizottság titkára, itt és most a sztrájkbizottság vezetője: — Feszült a helyzet nálunk is, annak ellenére, hogy a munkanélküliség réme bennünket egyelőre még nem fenyeget. Máshol dolgozó társainkat viszont annál inkább. Kevés a pénz, nagy az infláció, nekünk korábban is, most is csak ígérgettek. Betelt a pohár, a mi türelmünk is véges. Tudjuk, hogy a kormány megalapította a szénbányászati szerkezetátalakítási központot — ez igen fontos számunkra —, de meg kell teremteni működési feltételeinket is. Jó lenne, ha a szénbányászati koncepció még ebben a hónapban a parlament elé kerülne, valójában azt kellene tisztázni: kellünk-e az országnak? Ha igen, teremtsék meg a bányászkodás reális tárgyi és szociális feltételeit, és mi tesszük dolgunkat, mint tettük ezt máskor is. A sztrájk nem a mi kenyerünk. (Folytatás a 2. oldalon) Legalább helyben bebizonyíthassuk Miskolcra várják Budapest főpolgármester-jelöltjét Tibolddarócon, ahol az ország legjobb pezsgő alapborait termelik, az idén is a szokásos időben, szeptember közepén kezdődött meg a szüret. És az aszály ellenére, gyönyörű volt a szőlő; a zenit fajta megjárja, de különösképpen gyönyörű, a kékszőlő, az oportó, amit eddig minden évben megviselt a lisztharmat, ám az idén — mint Dósa Sándor, a tibold- daróci Rákóczi Tsz elnöke mondja — sikerült megfogni. A pincék, a feldolgozó készen áll a teljes termés fogadására, tárolására, sőt, két szomszédos szövetkezet, a sályi és a mezőnyárádi termését is a tibolddaróciak tárolják, gondozzák. Így aztán az idén megtelik a tárolótér, mintegy 20 ezer hektoliter musttal. A termés jó, a szüret ennek megfelelően jó hangulatban megkezdődött, Vasárnap délután 5 órától Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Házban nagygyűlést tart Demszky Gábor, a Szabad Demolkra- tálk Szövetségének országos ügyvivője, országgyűlési képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, Budapest egyik főpolgármester-jelöltje. Telefonon kértünk tőle interjút. — Hogyan értékeli a békés átmenetet? — Mi az ellenzékben tulajdoniképpen azzal a gondolattal indultunk, hogy ötvenhat után más átmenet nem is lehetséges a demokráciába, mint békés. Ez persze önmagában nem nagy bölcsesség. Ha itt valamire is büszkék lehetünk, az az. meglehetős világossággal már akkor láttuk, hogy ennek a rendszernek vége lesz, hogy a harcot meg kell indítani .. Ennyit a múltról, és még annyit, hogy igaza van a kormánynak, ha azt mondja, az örökség nehéz. A probléma viszont nem az. hogy nehéz-e az örökség, vagy sem. A probléma az, hogy milyen gyorsan lehet felszámolni ezt az örökséget. Itt ebnen van nézeteltérésünk a kormánnyal. A mi véleményünk szerint a nehézségek nem azzal: kapcsolatosak, hogy az átmenet békés, avagy nem békés. Ha forradalmi lett volna az átmenet. akkor is ilyen nehézségék lettek volna. A kérdés inkább az: a kormány képes-e, tudja-e menedzselni ezt a ránk szakadt válságot, van-e terve, van-e elképzelése. Nekünk ugyanis meggyőződésünk, hogy még a legsúlyosabb gondokkal küszködő régiókban, mint Ér,zaik-Magyarország is, vállalják az emberek a nehézségedet, ha világos, határozott, látható kimenetét mutató program állna előttük. Sajnos, nem ez a helyzet, és ebben a helyzetben van nagy jelentősége a szabaddemokraták önkormányzati szereplésének. Azt szeretnénk ugyanis, hogy legalább helyben bebizonyíthassuk, el lehet indítani a vállalkozást, lehet új állásokat teremteni a régiek helyébe, és lehet segíteni a rászorulóknak .. — Hogyan értékeli a szeptember 30-i választások eredményeit? — A szabaddemokraták nagyon fontosnak tartják, hogy az emberek október 14-én elmenjenek szavazni. Menjenék él és biztosítsák (Folytatás a 2. oldalon) ja, meglehetősen morózusan: „Szép, szép az oportó, de mégse olyan szép”. — Miért? — A felvásárlási ár, illetve a fizetés módja miatt. Az Egri Borkombinát ugyanis három részletben akar fizetni. December 31-ig a vételár 20 százalékát, március 31-ig 30, és a jövő év augusztus 31-éig a fennmaradó 50 százalékot. Kamatot nem hajlandó fizetni és nem ad váltót sem. Ez pedig meglehetősen egyoldalú ajánlat és különösképpen bosszantó, ha ráadásul azt is hallani, hogy aki ezzel nem ért egyet, akkor a termését ne vigye hozzájuk. Mi, termelők, tulajdonképpen áruhitelt adunk a szatnak a lakossági igényeám az elnök mégis azt mond(Folytatás a 3. oldalon) A pincesoron Október 10-én 14 órakor megnyílik a Farmagro áriház Máiyiban! Értesítjük vásárlóinkat, • hogy 35 milliós raktárkészlettel megnyitjuk vállalatunk Máiyiban levő telephelyén a Farmagro Mezőgazdasági és Műszaki Áruházunkat. A bolt hatalmas készletével október 10-én 14 órától áll kedves vevőink rendelkezésére. Ezen a napon minden vásárlónk ajándéktárgyat kap, s minden 500 Ft feletti vásárlás esetén (október 10-én, 11-én, 12-én és 13-án) tombolajegyet adunk, amivel egyebek között motoros kapák, motoros háti permetezők nyerhetők. Sorsolás: október 15-én 13 órakor, az áruházban. A nyitás napján, valamint az azt követő 3 napon jelentős árengedmények! Október 10-töl vásároljon mindent egy helyen, Mályi- ban, a „FARMAGRO" Áruházban! Heteik csütörtököt mondott a kormány csütörtökön
