Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-04 / 233. szám

1990. október 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 MISKOLCI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG A MISKOLCI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG ÉRTESÍTI TISZTELT TELEFON-ELŐFIZETŐIT, HOGY Miskolc város új telefonközpontját 1990. október 5-én 15.30— 18.00 között helyezi üzembe A TELEFONKÖZPONT ÜZEMBE HELYEZÉSÉVEL A TELEFONSZÁMOK MEGVÁLTOZNAK A számváltozásról Miskolcon megerősített tudakozószolgálatunk az 55-800-AS TELEFONSZAMON AD FELVILÁGOSÍTÁST Egyéb tudakozódást a szokásos 09-es telefonszámon fo­gadunk. Tájékoztatjuk előfizetőinket, hogy az új telefonkönyv vár­hatóan október végén jelenik meg. A telefonkönyv meg­jelenéséig, szíves közreműködésüket kérve, használják a kiadott számváltozási jegyzéket. Igazgatóságunk reméli, hogy az átállásból adódó kelle­metlenségeket feledtetik az új távbeszélőközpont megbíz­hatóbb, emelt szintű szolgáltatásai. MISKOLCI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG ENGEDMÉNYES VÄS/vR AZ OTTHON KISÁRUHÁZBAN! A RUTEX Miskolc, Szeles u. 71. sz. alatti boltjában ♦ minden maradék padlószőnycget, bútorszövetet 30%-kal, brokát- és damaszt­anyagokat 50%-kal olcsóbban árusítunk, AMÍG A KÉSZLET TART. Várja kedves vásárlóit a EIFFEL-TORONY, NOTRE-DAME, CHAMPS-ÉLYSÉES...! Ezt nem lehet nem megnézni! PÁRIZS 6 nap, -1 éjszaka Részvételi díj: 6550 Ft -f- 180 DM és még egy főváros, az „örök város”, RÓMA 5 nap, 2 éjszaka Részvételi díj: 4550 Ft -f 80 DM Munkahelyi kollektívák, brigádok, katolikus közösségek jelentkezését is várjuk! Bővebb felvilágosítás és jelentkezés a Glória Tours irodájában, a miskolci Centrum Aruház első emeletén. Telefon: 16-331/23-as mellék. Októbertől 45-711, 45-222/23-as mellék. GLÓRIA TOURS Utazás magas színvonalon! A BORSODI ÉLELMISZER KERESKEDELMI VÁLLALAT szakképzett, kereskedelmi gyakorlattal rendelkező boltvezetőt, helyetteseket, pénztárosokat, eladókat keres ÓNOD, HUNYADI U. 2. SZ. alatt, 1990. december elején megnyitásra kerülő ABC-KISÁRUHÁZÁBA. JELENTKEZNI: a hirdetés megjelenését követő két héten belül, személyesen, vagy írásban, Miskolc, III., Győri kapu 149. sz. alatt, a vállalatgazdálkodási osztályunkon lehet. KERESÜNK önálló külkereskedelmi tevékenység lebonyolítására OSZTÁLYVEZETŐT FELTÉTEL: — külkereskedelmi gyakorlat, — angol és német nyelvtudás, legalább középfokon, — Vásárosnaményban, vagy térségében való letelepedés. FIZETÉS: megegyezés szerint. Garantált előrejutási lehetőség. JELENTKEZÉS rövid életrajzzal az alábbi címre: INTERSPAN FAIPARI KFT. személyzeti-szoc. ov. Vásárosnamény, 4801. Pf.: 9. A borítékra írják rá: PALYAZAT. KÖZLEMÉNYEK Értesítjük tisztelt ügyfele­inket. hogy az Országos Ta­karékpénztár Borsod Me­gyei Igazgatósága (Miskolc, Szemere út 5.) 1990. októ­ber 4-én technikai okok mi­att zárva tart. Betanító tanfolyamaink: HIL- TI szögbelövő: alulról vezérelt daru- (demag) kezelő; csörlö- kczelő; ívhegesztő; lánghegesz­tő; ipari olaj- és gáztüzelő berendezés-kezelő; lángvágó- fúvató; bojlerkezclö; infrahő- sugárzó kezelő-karbantartó. Ke­ressen. hívjon bennünket! SZTAV-PROGRESS Oktatási, Továbbképzési és Szolgáltató Kft. Miskolc. Herczeg F. u. 43. Telefon: 52-404. 52-966 129. Kis hiba, nagy költség A gyógyító Jósvafő Hosszú használat után nemrégiben meghibásodott a szódavizes szifonom fejré­sze. Ügy gondoltam, a hi­bás tartozékot újra cseré­lem, s így olcsóbban meg­úszom a dolgot. Sajnos té­vedtem. Hiába jái’tam be a várost, szifonfejet sehol sem kaptam. Emlékszem, hogy régebben külön is lehetett vásárolni. Most viszont — legalábbis tapasztalatom szerint — csak kompletten, 6—700 forintért. Én is a kis­Igen, az. Felelőtlenség ki­mondani valakiről azt, hogy alkalmatlan a munkára, ha „igy” nem tetszik, így, ahogy most élünk és dolgo­zunk: bizonytalanságban. Felelősség ma poszton ma­radni, soha nem látott fe­lelősség! Bőven van alkal­munk a tolerancia gyakor­lására, kígyónyelvünk meg­fékezésére. Lám, mivé let­tünk! Ujjal mutogatunk egymásra, és nyalogatjuk sa­ját sebeinket, önmagunknak sem valljuk be, hogy meny­nyire elszegényedtünk. Én .most nem az anyagi megél­hetésre gondolok elsősorban, hanem sokat éheztetett lel­künkre. Nem baj, ha kőből van a szív — mondogattuk —, fő a jólétünk élvezése. És most ez a kőszív törede­zett, repedt. Pótolhatatlan a régi, az igazi, amellyel szü­lettünk. Árgus szemekkel figyeljük a másikat, a tár­sat: elbukott. Túlvilági mo­sollyal magunkra mutatunk: vagyok. Szegény „Ö” mehet, ameddig én maradhatok. Lehet keserű a cukor mind­addig, amíg nekem, csakis nekem édes marad. Felelős­ség ma poszton állni! Fele­lőtlenség könnyelműen ítél­kezni! A kőszív tovább re­ped, az „igazi”, melyet a Te­remtőtől kaptunk, rég nincs a helyén ... Akinek megada­tott, hogy magasról irányít­sa embertársait, annak soha pénzű nyugdíjasok közé tar­tozom, s bizony nagyon meg kell fontolnom, hogy meg­éri-e ez így 'nékem? Mind­emellett sajnálnám, ha a még használható palackot ki kellene dobni. Vajon miért nem gyárta­nak a szifonhoz külön fe­jet, miként régen? Érdeklő­déssel várom az illetékes válaszát. M. F. Miskolc nem hallott felelősséggel kell átgondolnia minden lépését, . minden mozdulatát. Egy karmozdulattal családokat lehet elsöpörni és földönfu­tóvá tenni. Mert aki elesik, úgy, hogy ellökték, eltipor­ták, annak igen nehéz fel­állni! Nehéz, mert latyakos sár takarja önbizalmát, és céltalannak, értelmetlennek érzi holnapját. Nem lehet minden ember­ből vállalkozó. Kell az ész, a kar, a láb. És kell a mun­ka becsülete. Ereznünk kell, hogy adni tudunk valamit abból a talentumból, ame­lyet kaptunk vagy megsze­reztünk. Vigyáznunk _ kell, mert a gyomok pusztításával olykor a nemes növényt is megöljük, kidudvázzuk! Fe­lelősség ma dönteni, felelős­ség ma ítéletet hozni, ígérni •azt, amit még magunk sem látunk, elhitetni, amit ma­gunk sem hiszünk. Talán legemberibb ma, a biztatás: kibírjuk. Kibírjuk te, meg én. elhordozzuk, átvészeljük ti és mi. Közben makulát­lanul vigyázzunk embersé­günkre! Mert hiába épül fel majd a ház, ha nem lesznek lakói, hiába dobban meg a szív, ha elhagyja a test, és hiába állunk a poszton, ha nem lesz ki meghallja: to­vább, tovább, tovább! Papp Lászlóné Miskolc Lakbérlogika Városunkban az emberek többsége panelházakban él. Nagyrészt bérlakásban, mely­ért, az államnak lakbért fi­zetnek. Mégis az így befolyt összeg — mondják a szakem­berek — nem elegendő a ta­nácsi bérlakások fenntartá­sára. Nem akarom boncol­gatni, hogy vajon miért nem: tény, nem tény, de így van. így aztán lakunk, és havonta az átlagfizetés egy­negyedét, egyötödét fizetjük ki lakbérként. S bár mint a mézesmadzagot, elhúzták or­runk előtt a megvásárlás le­hetőségét, a dolog nehezen akar megindulni. Fizetünk tehát havonta, nem éoo fil­léreket. Azaz fizetnénk, mert... Jó pár éve a lakótelepe­ken többé-kevésbé megszűnt a házmester intézménye. Et­től kezdve a MIK emberei jártak házról házra, vagy a lakók álltak sorban a házke- zelőség irodáiban. De ezt is csak úgy a szokás alakította ki. Mi történt hát olyankor, ha a lakó nem volt otthon a díjbeszedő látogatásakor? Nem nagy dolog, gondolná bárki, bedob egy értesítőt, ho°.y ott járt. Aztán vagy visszamegy még egyszer, vagy ráírja, miikor és hol le­het befizetni a pénzt. Na nem, ez így túl egyszerű lenne. Ö nem postás vagy villanyszámlás, hanem önér­zetes tanácsi dolgozó, aki nem ugrándozik a fegyelme­zetlen állampolgárok kénye- kedve szerint. Nem! Vissza­viszi a számlát az irodába, s többet azt a lakó nem is lát­ja. Aztán pár hónap múlva, mikor a beszedés esedékes, a MIK-es megjegyzi, mint­egy mellékesen: egyébként van ám egy három hónappal ezelőtti tartozása. A lakó meg áll, mint ama bizonyos szamár a hegyen, és nem tudja mire vélni a dolgot. Tessék csak megnézni, van-e számla! — utasít a MIK-es. És valóban, számla az nincs, csak döbbenet. Nem tetszett itthon lenni — közli rendre- utasítólag. Ha valaki nincs otthon, akkor nekem le kell adnom a számlát. És hogy erről miért csak három hó­nap múlva szerezhet tudo­mást a lakó? Nos, erre már nincs válasz, azaz mindössze ennyi: majd ki tetszik fizet­ni a házkezelőségen. Tiszta sor. Igaz, nagyobb bosszúság, de legalább nem tartozik tovább az ember. Csakhogy én rájöttem mi ebben a logika. Ismerősöm mesélte a vele megtörtént hasonló eset kapcsán, hogy egyszer csak megjelent a végrehajtó és lefoglalta a Trabantjukat 2000 Ft érték­re becsülve. Nagyon megle­pődtek, mondták, itt valami tévedés van. Nos, nem volt tévedés, csak lakbértartozás. Hát mit mondjak, ezek után még én jártam jól. mert nekem szóltak, hogy tartozom. Igaz, nekem nincs Trabantom. Martossy György Miskolc A gyógyító levegőjé­9 ről külföldön is is­mert föld alatti sza­natóriumot az idén is több mint háromszázan vettek igénybe. A most véget ért szezonban öt felnőtt csoport töltött el itt 3—3 hetet, s gyógykezelésben részesült egy harminc fős gyermek- csoport is. A jósvafői Béke-barlangot több mint harminc éve fe­dezték föl, s már a kutatás időszakában feltűnt gyógyha- tása. Ennek nyomán, no meg az eredményele alapján nyil­vánították hivatalosan gyógybarlanggá. A Borsodi Szénbányák ke­zelésében lévő természetes barlangüregben kialakított kúrateremben naponta öt Mi, akik Miskolctapolcán, a Görombölyi utca vége felé lakunk, úgy érezzük, mintha mostohagyermekei lennénk szűkebb pátriánknak. Az el­múlt 10 évben volt néhány beruházás, kivitelezés ut­cánkban, de a munkálatok­kal sohasem jutottak el az utolsó házig. A járda pél­dául csak a 75-ös számig épült meg. Egy-egy kiadó- sabb eső után gyermekeink bokáig érő latyakban járnak az iskolába az erdőből lezú­duló sár miatt. A közvilágí­tást is csak az utca három­negyed részéig cserélték ki, s majd csak egy év múlva, közbenjárásunkra szerelték fel a hiányzó lámpatesteket. Körülbelül 10 éve gázvezeté­ket fektettek le. de szintén csak a megépített járdáig. Hat éve várunk arra, hogy meghosszabbítsák. A tanács mindeddig támogatást ígért, órát töltenek kényelmes kö­rülmények között a résztve­vők. Állapotukat rendszere­sen ellenőrzik, a vizsgálati eredményeket tudományosan is feldolgozzák. A kúrán borsodi és más bányaválla­latok, valamint olyan üze­mek dolgozói vesznek részt, ahol a légzőszervi megbete­gedés munkahelyi ártalom­nak tudható be. De fogad­nak itt érdeklődőket, az or­szág különböző részéről, és külföldieket is, akik számára az itt eltöltött napokat bizo­nyára még felejthetetleneb­bé teszi az, hogy szép kis fa­lusi házakban kaphatnak szállást maguknak. — írja fotóval is illusztrált levelé­ben Paranai János Kazinc­barcikáról. de most, a megvalósításkor mór csak jelképes összeggel járult hozzá. így családon­ként 60—80 ezer forintba ke­rül (ne) csupán a gerincveze­ték. Anyagilag nagy teher ez a nyolc család számára. Tudomásunkra jutott — erre a tanácstagi beszámolón is rákérdeztünk —, hogy a Zója utcában 7 milliós be­ruházással gázvezeték létesül, lakossági hozzájárulás nél­kül. Ennek apropóján kér­dezzük az illetékesektől: mi­ért nem juthat ebből a pénz­ből a Görömbölyi utca 235 méteres szakaszára a jelen­leginél töhb anyagi támoga­tás? Ha legalább feleződné­nek költségeink ... Ellenkező esetben félő, hogy csak évek múlva vezethetjük be a gázt lakásainkba. Húsz aláíró (pontos nevek és címek) Összeállította: Bodnár Ildikó Felelőtlen felelősség Mintha nem is itt laknánk Cikkünkre válaszolták A „Szerencs kapuja” cím­mel megjelent írásunkra (augusztus 25.) Papp Gábor, a MÁV Miskolci Igazgatósá­gának műszaki igazgatóhe­lyettese válaszolt: A szerencsi állomásépület sajnos csupán egyike erősen leromlott állapotú felvételi épületeinknek. A sort foly­tathatnánk Sátoraljaújhely- lyel, Özddal, Bánrévével és az igazgatóságunkhoz tarto­zó másik négy megyében további tíz állomás felsoro­lásával, ahol szintén igen rossz körülmények között vagyunk kénytelenek fogad­ni az érkező és az induló utasokat. A gondokat régóta ismer­ve de pénz hiányában ked­vezőbb megoldást nem ta­lálva, Szerencsen a peronok építésével egyidejűleg meg­kezdtük az épület tatarozá­sát. A vakolatjavítás, ké­ményátépítés és a festés után az épület külső meg­jelenésében ma semmi ki­vetnivalót nem lehet talál­ni, sőt a középső épület­tömb visszanyerte eredeti, a Tiszavidéki Vasútra jellem­ző stílusjegyeit is. Az e cél­ra fordítható 1,7 millió fo­rint ellenére sem sikerült azonban átépíteni a valóban igen rossz állapotú peronte­tőt és a belső terekben is csupán a WC burkolatát tud­tuk kicserélni. A többi, ha­sonlóképpen lerobbant épü­leteinkben még ennyit sem sikerült megvalósítanunk, mert azok a szerencsihez hasonló építészeti megoldás­sal már nem is javíthatók. A vasút szempontjából igen fontos — bár az uta­sok által kevésbé érzékelhe­tő — körülmény az is, hogy teherkocsijaink állapota a személyforgalmat érintő be­rendezéseknél is aggasztóbb Roppant nehéz a döntés, hogy ilyen helyzetben erő­sen korlátozott anyagi erőnkből mit részesítsünk előnyben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents