Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-30 / 254. szám
1990. október 30., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 I--------------------------------------------------| I DEBRECENI I FÉMFELDOLGOZÓ I IPARI SZÖVETKEZET I 4030 DEBRECEN, I Vágóhíd u. 3/a. Telefon: (52)-11-911, (52) 11-957 TELEX: 72-243 I 1990-ben is figyelmükbe ajánlja termékeit: ! ©DUGATTYÚS HGIIIPRESSZDROK: J 6-15 bar nyomás értékig. J 4-1 OOrrrVóra légszállítás mellett. ' • CSAÜRRKOIHPRESSZÖROK: I 7-12,5 bar nyomás értékig. 72-720mVóra légszállítás mellett. | • FAIPARI PDRLEUÁLASZTDK: j 800, 2400, 4000m3/óra légteljesítménnyel. ! »PROFI« KG-350 i KomsinnLT i FAIPARI G3AGUGÉP: I 350 mm megmunkálási szélességgel. Termeljünk vagy kritizáljunk? Az Észak-Magyarország október 19-i számában megjelent „Aiszály és {jártprogram” című cikkre, de a hasonló megnyilvánulásai eszmefuttatásokkal kapcsolatban nekem is van észrevételem. A valós nagyüzemi problémák, a be nem vált kolhoz- rbndszer hibáinak gondolat- elterelése érdekében úgy látszik, új módi jött divatba. A Kisgazdapárt programjának bírálata. Ehhez csatlakoznak a jól jövedelmező pozíciójukat féltő mezőgazdasági „szakemberek”, de még olyanok is, akik a mezőgazdaságot csak hírből lismerik. Előrebocsájtom, hogy mint- agrármérnök, 15 évig voltam nagyüzemben a termelés első sízámú vezetője, ezután a kellő elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal felvértezve, 10 évig szaktanácsadói feladatot láttam el nagyüzemekben eredményesen, mint pártonkívü'Ii. Ezek után úgy érzem, jogosan utasítom vissza a magam és a Kisgazdapárt tagjainak, valamint az egyénileg gazdálkodó kistermelők nevében az így nyilatkozó „szakemberek” megalapozatlan rosszindulatú vádjait. Mert mit is nyilatkoztak? „Azt mondják, nem verseny- képes a mezőgazdaság. Hát persze, ha megfojtják az embert, nem tud futná.” Csak nem a kisgazdák a fojtogatok ? Ha jól tudom, még minden elvett földön sértetlenül a nagyüzemek gazdálkodnak. Egyes tsz-ek már akkor kezdtek csődbe jutni (a nagy állanti támogatás mellett), amikor még láthatáron sem volt kisgazdaprogram, de még rendszer- váltás sem. Persze ha valaki behunyott szemmel jár, ha így fut versenyt, az előbb- utóbb elesik, de ezért nem a futópálya a hibás. Írják továbbá a nyilatkozók, hogy „A Kisgazdapárt programja több kárt okozott a magyar mezőgazdaságnak, mint az idei aszály. Legalább 15 év kell ahhoz, hogy rend legyen ezen' a területen is.” Nagy szavak ezek, csak egy hibájuk van, hogy megalapozatlanok és nem igazak. Aszály előfordult abban az időben is, amikor még főagronómusként dolgoztam. Az igaz, hogy nem siránkoztunk, hanem a kárenyhítésen törtük a fejünket, mivel lehet kompenzálni a kiesést. Érdekes módon ez sikerült is. Felvetődik bennem egy gondolát, hogy mi lett volna a fejlődés üteme, az élet- színvonal hol állama, ha annak idején nincs erőszakos tsz-be kényszerítés, hanem meghagyják az egyéni érdekeltségen alakuló magángazdaságokat. Dán, holland, francia, osztrák mezőgazda-’ sági minőségi termékbőség? Ki-ki döntse el magában! „Hangoztatják a kisgazdák, meg a kormány is, hogy a sértésit, baromfit főként a kistermelők adják. Ám azt már elfelejtik hozzátenni, hogy a tartásukhoz szükséges abrakot a nagyüzemek termelik meg” — folytatódik a cikk. Ezt a gondolatot kiegészíteném azzal, hogv nemcsak ezek, hanem a zöldségfélék, sőt a gyümölcs is zömében a kistermelőktől származik. Az igaz, hogy ezekhez a kistermelők nem' vesznek igénybe állami dotációt, nem jut nekik nagyüzemi felár, drágábban vesztik a gépalkatrészeket, mint a nagyüzem. Ez remélem nem írható az egyéni gazdák rovására. Ha esélyegyenlőség lesz mindenben, a nagyüzem és a kistermelés között, akkor a kisgazdák is vállalják a versenyt, megtermelik a takarmányt is saját földjükön olcsóbban, mint amenv- nyiért most kénytelenek megvenni a nagyüzemtől, vágj’ a kereskedelemtől. A gigantomániás mennj’iségi szemlélet mellett jó lenne már odafigj’elni a minőségre, a termék feldolgozottságára és főleg a termék önköltségére is. Még egy gondolat. A magyar parasztnak a legnehezebb időben is, de még a tsz-be hajtás előtt is az volt a vérében, hogy vetni, termelni kell, mert az élelemre mindig szükség van. Az ellenkezőjén soha nem gondolkodott. Azok a tsz-veze- tők — tisztelet a kivételnek —, akik azon gondolkoztak, hogy a „bizonytalan” helyzetben vessenek-e ősszel, pótolják-e a talajerőt, ®tb„ azok nem érdemesek arra. hogy agrárszakembereknek nevezzék őket. Ennek a népnek többé nem szócsatákra, alaptalan vádaskodásra van szüksége, hanem- értelmes munkára, egészséges piacgazdaságra, az emberi és anyagi értékek megbecsülésére ahhoz, hogj’ életszínvonala is európaivá fejlődjön, életkedve is visszatérjen. Senkinek nincs log a gátolni ezt a kibontakozást. Az intrikákra fordított energiát erre a célra fordítsa mindenki. Javaslom, hogy próbáljunk ezen az úton haladni mindannyian! Demkó Sándor agrármérnök a Független Kisgazdapárt ügyvezető alelnöke FENTI GÉPEK GARANCIÁLIS ÉS GARANCIÁN TÚLI SZERVIZE! ALKATRÉSZ-ÉRTÉKESÍTÉS! KIVÁLÓ MINŐSÉG!. KÉRJEN RÉSZLETES GYÁRTMÁNYISMERTETŐT! MEGBÍZHATÓSÁG! J SAJÓSZENTPÉTER VAROS ÖNKORMÁNYZATA pályázatot hirdet jegyzői munkakör betöltésére A pályázat feltétele:- állam- és jogtudományi egyetemi, vagy államigazgatási főiskolai végzettség,- 2 éves államigazgatási gyakorlat. Az írásbeli pályázat tartalmazza:- a pályázó részletes önéletrajzát,- a szakirányú gyakorlat részletezését, elképzeléseit,- fizetési igény megjelölését. A pályázathoz mellékelje:- iskolai végzettséget igazoló okiratok másolatát,- erkölcsi bizonyítványt. Kinevezés esetén szolgálati lakást biztosítunk. A pályázatokat 1990. NOVEMBER 15-IG lehet benyújtani Sajószentpéter város polgármesteréhez. Cim: 3770 Sajószentpéter, Béke tér 4. sz. Telefon: (48) 31-220. Az eredményről a pályázókat 1990. december 1-ig értesítjük. Ne sajnáljon minket! „Újra kell raknunk a köveket!” Az Észak-Magyarország október 15-i számában megjelent írása, különösen a végén, nagyon érdekes problémával foglalkozik. Valóban, miért nincs MiskOlcnak Turul-szobra? Főleg: ha Miskolcra „szállna” kedves madarunk, hol lenne számára a legideálisabb hely? Nekem lenne égj’ ötletem, talán megvalósítható. Elsősorban, szeretném megemlíteni, hogy sok miskolci álma-vágya teljesülne, ha a Népkertet szabadidő-séta- helilyé alakítanák, egjne több szoborral. Példának vehetnénk a sárospataki iskolakertet. Itt helyeznék el Erzsébet királyné szobrát, a lokáloatrióték (és főleg a szerelmesek) nagy örömére, megelégedésére. De hát hová „szálljon” a Turul? A Népkert elején van egy szobor. Egy „Belfegor”-na.k becézett „remekmű”. Mellette a „rakétakilövő”, egy ég felé törő betonoszlop. Lebontani kár lenne, és sokba is kerülne! De mi lenne, ha ennek az oszlopnak a tetejére „szállna” a Turul? Nagyon szépen mutatna az oszlop oldalán egv fekete márványtábla, ezzel a szöveggel: Az 1848—49-es és az 1956-os forradalom, és szabadságharc ifjú hősi halottainak emlékére, kegyelettel állíttatták Miskolc város hálás lakói. De miből öntsük a Turulmadarat? Telik a Belfegor- ból! Még tán egy Rákóczi- mellszobor is kitelne belőle! Csörnök Jenő Miskolc Tisztelt Rajkai Zsolt képviselő Ür! Megválasztása előtt ön — Torgyán Képviselő Ür! Olvastam napilapomban, hogy Torgyán Ür Borsod községben tartott gyűlést, ahol találkozott a lakossággal. Jó már, hogy eszébe jutott, kisfalvakban is élnek a parasztok, illetve szebben mondVa, földmívesek. De nem jó, én személy szerint nem szeretem, .ahogy véleményt mondott rólunk. Pl. „ahogy távolodik Budapesttől, annál fokozottabb mértékben találkozik a szegénységgel. az elégedetlenséggel. Ez így nem igaz, Torgyán Ür! A Bódvavölgye, Jósva- völgye és a mi Szárazvölgyünkben lakó emberek nem annyira szegényeit. Igaz, a falusi élet nem Budapest, illetve Rózsadomb, de minden faluban, a kisebb, nagyobb lakások rendezettek, egyebek között — a következőket ígérte: „Programomba vettem a meglévő nyomortelepek (Szondi telep) fokozatos felszámolását, fiatalok lakásépítési támogatását.” ... (Észak -Magy aror s zág 1990. március 1-i számának 3. oldala.) Mi úgy véljük, hogy aligha lehet ettől nagyobb köz- érdeklődésre számot tartó programot hirdetni, nemcsak az ön 001-es sz. választó- körzetében, hanem egész Miskolcon is. Nem valószínű, hogy van olyan ember, akit ezek a feladatok ne érdekelnének. Mit tapasztalunk viszont? A nj’omoi'telepek felszámolásával itt Miskolcon azóta már foglalkozott a tanács, a Wallenberg Egyesület, a Phralipe szervezet stb., de arról nem szereztünk tudomást, hogy az mennyire foglalkozott ezzel, aki ezt programjába vette. Nem értesültünk képviselői fogadó-órájáról, arról sem, hogy beszámolót tartott volna. A beszámolótól egyébként valóban jobbnak látszik, ha az újság hasábjain tájékoztat berendezettek. Kivételek persze vannak, lesznek is mindig. Minden második háznál kocsi, színes tv, videó, elektromos háztartási felszerelések stb. Igaz, .mindezért meg kellett dolgozni a másodgazdaságban állattartással, fóliázással, egyébbel. De gondolom, ön is ezt gyakorolta, hogy megszerezze kényelmét, persze a szellemi életben. Nagyon kérem, minket ne sajnáljon, mert a mi fajtánk nem szereti, ha sajnálkoznak felettünk. Akik pedig a sajnálkozásra várnak, azoknak higgye el, „Amerika” is kevés lenne! Tisztelettel köszöntőm: Bódis Istvánné állampolgár, Aggtelek minket, elvégre itt hangzott el a vállalás, itt célszerű arról beszámolni is. Kérjük, ismertessen meg minket, főleg a következőkre vonatkozóan: Mit tett eddig ezekben a kérdésekben? Milyen programot állított össze ezek kezelésére, megoldására? Ebből a programból mi valósult meg eddig, s mi várható ezek után? Érdeklődéssel várjuk válaszát már csak azért is, mert ígéretből eddig sem vőlt hiány, és a logika rideg szabályai szerint csak két eset lehetséges: 1. Aki ilyen vállalást tesz, az megvizsgálta a kérdést kellő mélységében, realitásaiban és éppen ezért merte azt megoldásra felvállalni, vágj’ 2. blöffölt. Más lehetőség nincs! Kérjük, ezt ne vegye tőlünk rossz néven, hisz’ mi szavazatunkkal bizalmat előlegeztünk önnek, most ön - minősítse saját munkáját. a 001. sz. választókörzet szavazó polgárai Mindenféle hegesztett acélszerkezet gyártását, javítását, átalakítását, újrafestését rövid határidővel, jó minőségben vállalja a Miskolci Vasipari Kisszövetkezet Érdeklődés : a 46-434-es telefonszámon az elnöknél, illetve a 46-423-as telefonszámon, a műszaki vezetőnél. Levél az országgyűlési képviselőnek
