Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-12 / 214. szám
XLVI. évfolyam, 214. szám 1990. szeptember 12. Szerda Ára: 4,30 Ft POLITIKA! NAPILAP Antall József fogadta a GATT vezérigazgatóját Botrány a Parlamentben Antall József miniszterelnök kedden hivatalában fogadta Arthur Dunkelt, a GATT vezérigazgatóját. A megbeszélésen áttekintették Magyarországnak a GATT- hoz fűződő kapcsolatait, különös tekintettel hazánknak a világgazdasági és ezen belül az európai integrációs folyamatokba való bekapcsolódására. Megállapították, hogy a kelet-európai változások nyomán történelmi esélyt adódott az alapítók által a GATT elé kitűzött célok teljesülésére, a globális szabadkereskedelem kialakulására. Arthur Dunkel kifejezte meggyőződését, hogy a magyar gazdaságpolitika helyes úton jár, s figyelembe véve a kedvezőtlen világgazdasági előrejelzéseket, célszerűnek mondta az elhatározott intézkedések mielőbbi megvalósítását. (MTI) Az ellenzék lemondásra szólította lel a külügyminisztert Megy a riaaye vándorútra Az alma is átgurul a határon (Archív felvétel. Fojtán.) Megnövekedett a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás dolgozóinak munkája, mert megkezdődött a mezőgazdasági termények exportja. Mint Koncz István, az Állomás igazgatójának közléséből megtudtuk, az export kisebb mértékű, mint a korábbi években volt. Ebben szerepet játszik, hogy visszafogottabb a rubelelszámolású szállítás. Jelenleg folyamatosan szállítanak étkezési búzát a Szovjetunióba, de a napi mennyiség alig néhány vagon. Természetesen ezt is a megszokott gondossággal kell uzsgálni, hogy a nemzetközi előírásoknak megfeleljen. A másik jelentős partner Csehszlovákia, ahová most is szállítanak dinnyét. Bár már Lőrinc elmúlt, azért a dinnye minősége még megfelel a kívánalmaknak, így naponta néhány vagon elhagyja a határállomásokat. — Most kezdődik az almaexport is. Ebből is már napi 4—5 vagon kerül a külföldi megrendelőkhöz, főleg a keleti partnerekhez. A szállítók között van a He- jőmenti Állami Gazdaság, valamint a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, amely a tarcali gyümölcsöséből, almáskertjéből küldi a gyümölcsöt a megrendelőknek. Az Állomás befejezte szakvéleményadását a tarlóégetés engedélyezéséhez. SzakExportra kerülő alma. véleménye alapján mintegy 6—8000 hektárnyi területen égették fed a tarlót, ahol a fertőzöttség ezt szükségessé tette. Ez mintegy fele a múlt évben végzett tarlóégetésnek. A megfelelő biztonsági intézkedések mellett végeztek tarlóégetést többek között az alföldi jellegű vidéken, így Szentistvánban, Mezőkövesden. B ár a tanév már megkezdődött, még mindig nem rövidült a sorok hosszan kanyargó kígyója a papírboltok előtt. Hiába minden figyelmeztetés, hogy a kedves szülő még <a kánikulában vásárolja meg gyermekének a tanszereket. Sok megátalkodott család az utolsó, vagy éppen az utolsó utáni pillanatra hagyja a beszerzést. Kilométernyi a sor, ia kereskedő kapkod és kimerült, a gyerek az első napokon nem a füzetbe, hanem apuka otthonról csent előjegyzési naptárába ír. Mértékadó vélemény szerint a mai üzlethálózat ki tudná elégíteni az igényeket, ha a forgalom egyenletesen oszlana meg. A csúcsokra az írószerkereskedelem nem készült, nem készülhetett fel. Rohamkor zsúfoltság van. Mással is így vagyunk ezzel. Magyar átok ez? Ha a fővárosban kenyeret kereső ingázók nem pénteken lepnék el a vonatokat, hanem a forgalom egyenletesen megosztana, akkor mindenkinek jutna ülőhely. Ha nem lennének demográfiai hullámhegyek és hullámvölgyek, akkor minden gyerek elhelyezhető lenne az óvodában, iskolában és kollégiumban. Ha minden házasság alapos megfontolás után, s a sírig tartó együttlét reményében köttetne meg, akkor a csalódott férj és feleség nem állna sorba a bíróságon bontóper, vagyonmegosztás és a jobb sorsra érdemes utód láthatásának elbírálása ürügyén. Ha mindenki több szakmához értene - beleértve a legfelsőbb kormányzati és gazdasági vezetőket is - akkor nem állna sorba félszázezer ember munkáért és munkanélküli- segélyért ... M inden mondat feltételes módban íródott, minden „ha” csupa képtelenség. Mert a dolgok valahogy nem passzolnak, s az embert dühösíti, hogy hiányzik az- a rendező elv és akarat, amely harmóniát teremt. Harmónia nincs, de talán nem is lehet. Esen- dőek, változóak, skatulyába nem illőek vagyunk. Elünk, amúgy ember-módra, kicsit szertelenül. Iskolaszert akkor vesz anyuka, amikor pénze van, amikor okvetlenül szükséges, s nem akkor, amikor kell. Gyereket sem akkor nemz az ember — a jobb kilátások érdekében - amikor demográfiai apály van, hanem akkor, amikor... így van ez. Állunk tehát a sorban, várunk füzetre, lakásra, gépkocsira, külföldi útra, boldogabb életre. Némi vigaszt csak az adhat, hogy mögöttünk is vannak még. (brackó) Az átalakulási törvény módositásáról szóló kormányelöterjesztés végső törvényhozási stádiumába érkezett: kedden már csak a miniszteri válasz meghallgatása és a törvényjavaslat elfogadása várt a képviselőkre. Ezzel is kezdte ülésének érdemi részét a plénum. Balsai István igazságügy-miniszter felszólalásából kitűnt: iá törvényjavaslat egészét, illetve egyes részeit kifogásoló ellenzéki véleményekre lényegében hétfőn válaszoltak a kormánypártok képviselői, illetve a kormány már eddig számos alkalommal kifejtette a módosítást alátámasztó érveit. A miniszter újfent leszögezte: nem valamiféle etatista centralizációs törekvésről van szó, amelyet oly szívesen hangoztat az ellenzék, kiragadott részletekkel bizonyítva állítását. A parlament több változtatással elfogadta az átalakulási törvény módositására benyújtott előterjesztést. (Folytatás a 2. oldalon) Alsózsolca utolsó tanácsülése Telkek, utak, telefonok A gázos ügyet örökül hagyták ötéves munkájáról számolt be a leköszönő tanácsvezetés Alsózsolcán. Az utolsó tanácsülésen az eredményekről és a hiányosságokról egyaránt szó esett. Mint mondották, az eltelt öt esztendő alatt a tanács gazdálkodása nem volt problémamentes, ennek ellenére minden évben tudták biztosítani az intézmények működését, sőt a számítógépes rendszer kialakításával, a második fogorvosi körzet és a fizikoterápiás rendelő beindításával az oktatási és egészségügyi helyzet színvonalát sikerült javítani is. Több beruházás is megvalósult az említett időszak alatt. Kilencven építési telket alakítottak ki a községben (ebből azonban csak 25- öt sikerült értékesíteni), felépült az egészségház, négy tanteremmel bővült a 2. Számú Általános Iskola. Befejezték a szennyvízcsatornahálózat kiépítését is. Bár ez utóbbi határidőre nem készült el, s a lakosság a munkálatok ideje alatt sokszor jogosan háborgott a végzett munkát illetően. Remélhetően azonban üzemelése megelégedésére szolgál majd az itt élőknek. Számolva azzal, hogy a szennyvízcsatorna építését követően az utak állapota tarthatatlan, az 1990. évi fejlesztési pénzekből ezek helyreállítására 8 millió 287 ezer forintot terveztek. Javult a község ellátása az 1000 állomáskapacitású telefonközpont megvalósításával. Eddig 200 családi házban van már telefon. Foglalkoznak a gázprogram megvalósításának gondolatával is. Már elkészült a tanulmányterv, jelenleg a kiviteli terven dolgoznak, s a szükséges pénzügyi fedezetet keresik a megvalósításához. Ez azonban már az új önkormányzat dolga lesz. is pusztít az aszaly Évi tízmillió csemete pótlásra A közel 8 éve tartó aszályos időjárás közvetlen hatása természeti környezetünkön mérhető le elsősorban, ám ez közvetve visszahat ránk is. Utánanéztünk, hogyan vészeli út ezt az időszakot a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (BE- FAG) mintegy 120 ezer hektárnyi erdősége. Mint Kelemen Zoltán osztályvezetőtől megtudtuk, a csemetéskertekben a szárazság ellenére sincs különösebb gond, hiszen megfelelő nagyüzemi öntözőberendezéssel rendelkeznek. Annál jelentősebb az aszálykár az erdősítéseknél. Évente mintegy ezer hektár mesterséges erdősítést hajtanak végre, és ott közel 30 százalékos aszálykárral számolnak az idén. Korábbról olyan nagyarányú pusztítások is érték az erdőségeket, amelyek tovább növelik az aszály okozta veszteségeket. A tervgazdálkodás időszakában sokkal nagyobb arányú fakitermelés történt, mint amit a normális, klasszikus szakmai szempontokat betartó gazdálkodás igényelt volna. A nyereségérdekeit szférában dolgozó erdőgazdaság ekkor a természetes úton felújítható vágásokról áttért a tarvágásokra. Ezt kellene most mesterséges erdősítéssel pótolni. Évente hektáronként mintegy tízezer darab facsemetét ültetnek, ami ezer hektárra számolva 10 millió csemetét jelent. Ezek ültetése, gondozása óriási feladat az erdészetnek. * Altunk a sorban
