Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-11 / 213. szám
1990. szeptember 11., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az áru megnevezése Az engedmény mértéke, % 'mértéke, % Római cserép és kúp (szürke) 50 PK-panel 50 és 80 10X10 cm-es mettlachi 30 RP 30 és 40 mm-es porán 40 Botcx PVC-padlószőnyeg 40 40X40 cm-es, műa. mennyezetburkoló 50 Betonacélok 40 Alumínium trapéz huUámlcmcz 30 Kerti tál 60 Lemezradiátorok 20 Tölgy lamellaparketta 20 Eloxált ablakpárkány 30 Natúr korlátfa 30 Balkon-kerítéselem (tölgy, akác) 60 Zsalugáterek (60X60, 60X90, 150X150) 20 OTT, AHOL A FECSKE SZÁLL, RANK TALÄL! ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI TÜZÉR! Jelentkezzen! Tanuljon! A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA HAZÄBAN, Miskolc, Felszabaditók útja 5. szám. Telefon: 89-011, 89-663. A Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Kft. megbízásából a következő tanfolyamokra lehet jelentkezni: 1. Szakképesítést adó tanfolyamok: nemzetközi szállítmányozási (középfokú, felsőfokú); nemzetközi tarifőri (középfokú, felsőfokú); alapfokú vámügyi (nem ad szakképesítést); vámügyi (középfokú, felsőfokú); külkereskedelmi propaganda (középfokú, felsőfokú). JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1990. szeptember 15. 2. Nyelvtanfolyamok: angol, francia, német nyelvből, kezdőtől a vizsga- előkészítőig (októbertől májusig); vállalatoknál, intézményeknél kihelyezett formában is szervezhető reggeli tanfolyamok: 270 óra (heti 3X3 óra); 180 óra (heti 2X3 óra); 120 óra (heti 2X2 óra); esti tanfolyamok: 270 óra (heti 3X3 óra); 180 óra (heti 2X3 óra); 120 óra (heti 2X2 óra); szombat délelőtti; 120 óra (heti 4 óra); relaxációs nyelvtanfolyam: 8 hét (kezdő, középhaladó); ifjúsági: 60 óra (heti 2X1 óra). JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1990. szeptember 15. 3. Vezetőképzés: külkereskedelmi menedzserképzés. JELENTKEZESI HATÁRIDŐ: 1990. szeptember 15. Jelentkezési lap és bővebb információ a Tudomány és Technika Házában, dr. Anger Gézánénál kérhető (210-es szoba), Miskolc, Felszabadítók útja 5. Telefon: 89-865. A RUBIKON Ruhaipari Gépgyártó Kft. pályázatot hirdet gazdasági-takedelmi igazgatói munkakör betöltésére. A mintegy 800 főt foglalkoztató kft. varrógépeket, vasalóberendezéseket, kerékpáralkatrészeket gyárt. A munkakörnek megfelelő szakmai és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, felsőfokú végzettségű szakemberek jelentkezését várjuk. A pályázatot a hirdetés megjelenését követő 30 napon belül kérjük az alábbi cimre eljuttatni: RUBIKON Kft. 3950 Sárospatak, Dorkái út 1. A borítékra kérjük ráirni: PÁLYÁZAT. A jelentkezéseket diszkréten kezeljük. A pályázatot elnyert jelentkező részére, Sárospatak központjában, 2 szobás, összkomfortos LAKÁST biztosítunk, azonnali beköltözéssel. II A japán Fujitsu eég 1990. szeptember 4-én mutatta be a szakembereknek a saját fejlesztésű számítógépét, amely 600 millió műveletet képes másodpercenként elvégezni, ezzel a világ leggyorsabb számítógépe. Aludjank rá egyet! Nem győzök annyit aludni, hogy kihasználjam az egyre gyarapodó álmoskönyveim kínálta lehetőségeket. Gyenge hatékonysággal produkálom a víziókat, ahhoz képest, hogy hány fóliáns, s a naponta megvételre kényszerítő habókos kiadvány hányféle lehetőséget kínál a megfejtéshez. Már összevissza kapkodok, s szinte sajnálom az áltudományos könyvekbe fektetett pénzt. Abból indulok ki, hogy az álmok nem hazudnak, hogy életem egyharmadát alvással töltöm, hogy akkor, amikor elernyed a lélek összetartó fegyelme; csodálatos látomásaim vannak, tudok repülni, indulok a helyhatósági választásokon. A szakirodalommal azért szereltem föl magam, hogy rögtön, ébredés után kihüvelyezzem pizsamás vizióimat. Azt már korábban is tudtam, hogy az agyar veszekedést jelent. Dettó, ha babával iátszom. A címer arra utal, hogy kitüntetésben lesz részem. A dívány boldog szerelmet jelent. Ha eke szánt át álmaimon, akkor esküvőre készülhetek. A füst valamilyen örökség bizonysága. A gyik bátorságról biztosit. A hegedűszó egyet jelent a jó hírrel. A kakukk a hűtlenségről üzen, a kasza halálról. A lámpa a fejlődés jele, az olló a haragé. Ostorral álmodni bosszúság, rádiót venni: öröm. A rigófütty sikerélménnyel, a sirály viszont új élményekkel kecsegtet. A tücsök a boldogság szimbóluma, a veréb a csipkelődésé. A zálogház küzdelmet, a zsir bő esztendőt ígér. Csak mazsoláztam a listából, s töredékét sem tudtam ismertetni a betűrendes névmutatónak. Részint hely hiányában, részint azért, mert egyetlen álmoskönyvben sem találtam látomásaimnak olyan megfelelőjét, mint: a forint konvertibilitása, a tulajdon- szerzés egyenlősége, a harmincszázalékos infláció letörése, a magyar autógyártás megkezdése, az alapvető fogyasztói termékek árának csökkentése, a játékkaszinóban dőzsölő nyugdíjasok rendszabályozása, a születési ráta radikális meglódulása ... Forgatom az álmoskönyvet, hánykolódom az ágyban. Néha bekapcsolom a televíziót, hátha megszólal egy táltos. De csak a képviselők mondják a magukét. Mi lesz hát szép álmaimmal, álmainkkal? Aludjunk rá egyet! Brackó István Az önkormányzatokról fl helyhatósági választások igazi lélje Az önkormányzat ha semmi más, akkor az a demokratikus helyi hatalom gyakorlásmódja. Ámde az önkormányzat önmagában még semmit sem old meg, „csak" - s az sem kevés - a települések lakóinak lehetőségét szélesíti. Annok a lehetőségét, hogy saját sorsukat, életük mindennapjait, minőségét maguk alakíthassák. Mint minden új dologhoz, az önkormányzathoz is soksok illúzió tapad. Az önkormányzatról szóló írásainkkal, egyfelől tehát illúziókat szeretnének oszlatni, másfelől pedig az önkormányzatban rejlő valódi lehetőségeket felvillantani. Az országos politikát alakító nagy pártok a XX. század első felében még nem sok figyelmet fordítottak a helyi önkormányzatokra. Az elmúlt két-három évtizedben azonban a helyi önkormányzatok a nyugati demokráciákban kezdték elveszteni korábbi viszonylagos függetlenségüket az országos párt- politikáktól. Ez különösen ott jelentkezett nyílt formában, ahol az országos választásokon győztes nagy párt képes volt megnyerni a helyhatósági választások többségét. * Aktualitása miatt el kell gondolkodnunk azon, amit az önkormányzatok nemzetközi szövetségének egyik dokumentumában olvashatunk. Azt olvashatjuk ebben a dokumentumban, hogy a helyi választások egyre inkább a pártok közötti politikai harc színterévé változtak, ahelyett, hogy lehetőséget adnának a helyi kérdésekben rejlő helyi állampolgári érdekek felderítésére, tisztázására. Ahelyett, hogy a helyi választásokon olyan kérdések körül folyna a harc, mint például egy újabb iskola telepítése, vagy a helyi adók emelése kiegészítő szolgáltatások biztosítása végett, a helyi választásokat mostanra egyre inkább úgy tekintik, mint a központi kormánypolitika és e politika népszerűsége próbakövét. Ma tehát mindenütt, ahol demokrácia van, és önkormányzatok léteznek, a helyhatósági választások igazi, valódi szerepe pusztán ennyi és semmi egyéb. A helyhatósági választások után a legtöbb országban a nagy pártok folyamatosan irányítják a pártok listáján megválasztott városatyákat és városanyákat. A kevés kivétel közé számít az Egyesült Államok, ahol a két nagy párt inkább csak a választásokra és a központi szervekre figyel oda. Európában viszont szoros befolyásuk alatt kívánják tartani — és tartják is — a helyi önkormányzatok napi működését. Persze a többpártrendszerű országokban gyakran előfordul, hogy a központi kormányzásban többséget nyert pártok valamelyik helyi kormányzatban kisebbségbe kerülnek. Kétségtelen, hogy ilyenkor a helyi önkormányzat a központi kormányzathoz képest erőteljesebb önállóságra törekszik, helyileg opponálni próbál és igyekszik a saját embereit pozíciókba helyezni. A tapasztalat azonban az, hogy ilyen oppozíciós törekvéseknek csak igen korlátozott sikerük van. * Semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy az önkormányzati választások tétje hazánkban így ugyanaz, mint ami bárhol másutt: az eddigi kormányzati politika mérettetik meg a választások során. Amennyiben a koalíciós kormány és különösen annak vezető pártja képes lesz megismételni tavasszal elért sikerét, akkor az ennek a kormányzati politikának a még markánsabb továbbvitelét alapozza meg. Ám akkor, ha az MDF ázsiója csak néhány százalékkal esik, vagy ha a koalíciós partnerek szavazói tábora a vezető párt rovására gyarapodik, vagy netán az ellenzék, vagy az ellenzék valamelyik pártja „hozza” magát a választásokon, nos, akkor ez a kormányt és a kormánypártokat egész eddigi politikájuk újragondolására késztetheti.-h -l Falun élni, érték Megvédik magukat Miskolctél A Felsőzsolcai Faluvédő és Hagyományőrző Egyesület alakuló közgyűlését a közelmúltban tartotta meg, amelyen 27 fő jelezte belépési szándékát. Ennek kapcsán beszélgettünk az egyik szervezővel, Kovács Attila felsőzsolcai polgárral. — Miért hoznak ma létre ilyen egyesületet? — Abból a megfontolásból, hogy segítse és támogassa nagyközségünk társadalmi, gazdasági, kulturális életét, annak fejlődését. — Ez így egy kicsit rideg, szakszerűen hangzik. Mit takar a nevük? — Meg akarjuk védeni községünket Miskolctól — ami három kilométerre van —, ez összekapcsolódik azzal az igénnyel, hogy őrizzük meg falusi hagyományainkat, mivel azokra nálunk szüksége van az embereknek. — Ezeket a hagyományokat értéknek érzik? — Természetesen! — Melyek azok az értékek, amelyeket szemben a várossal, meg kívánnak őrizni? — Ha beépítés szempontjából Felsőzsolcát Miskolchoz csatolnák, nem maradna meg az a falusias jelleg, hogy kiülnek az emberek a kapuba, törődjenek egymással, igazi lelki életet éljenek. Nem szükséges az olyan úthálózatfejlesztés, ami nagymértékű forgalomnövekedéssel járna, és megszűnnének azok a hangulatos kis utcák, ahol most kellemes sétálni. — Tehát ez nem egy politikai jellegű egyesület. — Nem, arra ott lesznek az önkormányzatok. Mivel mi már létezünk, szívesen közreműködünk az önkormányzatok létrehozásában, azok létrejötte után örömmel támogatjuk működésüket, a község gazdasági önállóságának megteremtését. Konkrétan, szervezni fogjuk a település kulturális, művelődési igényeinek kielégítését. Erre a legjobb lehetőség egy faluházban kínálkozna. — Ott mit lehetne csinálni? — Emlékszem, még gyermekkoromban egy tanár, aki a honismereti szakkört vezette, összegyűjtötte a régi zsol- cai parasztházakból a falusi mindennapok kellékeit, emlékeit. Nos, mise után ilyen muzeális tárgyakkal hangulatossá tett faluházban lehetne olyan összejövetelt tartani, mint régebben a falugyűlés volt. Ezt az egyházon belül és annak segítségével szeretnénk megoldani. Ezért már fel is vettük a katolikus pappal a kapcsolatot, csak az esperes úr az egyháznak visszaadott Herman Ottó Gimnázium épületében létesítendő egyházi iskolában fog újabb tisztséget betölteni, és már fél lábbal ott van. Az új pappal még nem vettük fel a kapcsolatot, a régi viszont köszönettel vette a meghívást megalakuló ülésünkre. — Mit vállalnak még föl? — Szeretnénk közreműködni a lakó- és természeti környezet megóvásában, az egészséges falusi életmód kialakításában, a lakótelkek, közterületek szépítésében. Ott leszünk a település érdekét szolgáló olyan szakmai közösségek szervezésénél, mint a gazdakör, iparoskor. E célokért az egyesület együtt kíván működni a községben levő szervekkel, magánszemélyek vállalkozásaival, és valamennyi állampolgárral. — Mi adja az egyesület létezésének pénzügyi hátterét? — Egyrészt a tagdíj-bevétel, ami magánszemélyek esetében 20 forint havonta, másrészt elfogad közérdekű kötelezettségvállalást és természetbeni támogatást is. — Van-e, akitől tapasztalatokat szerezhetnének, létezik-e máshol is ilyen faluvédő egyesület? — Egyről tudok, az a hegyaljai vidék védelmére, hagyományának megőrzésére alakult. Szívesen keressük velük és — amennyiben vannak — más faluvédő egyesületekkel a kapcsolatot. (zelei)
