Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-08 / 211. szám

1990. szeptember 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 ÉM sport Asztalitenisz Széles és Várszegi A Borsodi Kinizsi asztali­tenisz-szakosztálya XI. osz­tályú versenyt rendezett, több, mint 60 indulóval, if­júsági és felnőtt korosztály­ban. A verseny győztesei; ifjú­ságiak, lányok: Sibelka (Eger ÁFÉSZ), fiúk: Csekő (Nyírbátor). Felnőttek, nők: Széles M. (B. Kinizsi), fér­fiak: Várszegi (Eger Kulacs). Női páros: Beniczki—Hor­váth Cs. (Eger ÁFÉSZ). Fér­fi páros: Simkó—Kavicsánsz- ki (Olefin SC). így látja Bablnyecx József Az elmúlt években megért egy-két személyi „vinart” a DVTK atlétikai szakosztálya. Néhány hónapja rendeződtek a sorok, Babinyecz József lett a vezető edző. — Milyen a közérzete. — Köszönöm, jó! Megy a munka, jönnek az eredmé­nyek. Szóval helyesen dön­töttem akkor, amikor elfo­gadtam a felkérést. — Mennyi ideje jut a szakmára? — Sokkal kevesebb, mint gondoltam. Rengeteget kell foglalkoznom a gazdasági és egzisztenciális kérdésekkel, problémákkal. — Nem erre szerződtették. — Tudom. De ilyen vilá­got élünk. — Csoportját megtartotta? — Igen. De a társaság le­csökkent. Harminc sportoló­val kezdtem, most hússzal „gyakorlatozom”. Zömmel középtávfutók. — Szétforgácsolódik az ereje ... — Szerencsére nem. Eddig a „vasakat” képes voltam a tűzben tartani. Fiaim, lá­nyaim edzéseire otthon ké­szülök, legfőképpen este jut időm az elmélyedésre. Azt azonban nem tagadom, hogy a személyekre — vagyis az egyes versenyzőkre — kicsit kevesebb percem marad. — Elégedett a kollégáival, ha úgy tetszik, beosztottai­val? — László István kivéte­lével mindenkitől egy picit többet várok. Nem azt ké­rem tőlük, hogy több időt töltsenek a pályán, hogy sürögjenek-forogjanak a mű­anyagon. Áldozzanak plusz órákat a felkészülésre. — Hogyan tudja azt le­mérni, ha valaki igényesebb, mint korábban? — A két szememmel! So­kat tesz a több évtizedes versenyzői, edzői múlt. Dol­gozni lehet rutinból, impro­vizálva és alaposan megko- reografálva is. — Kijön a klub irányítói­val? — Erre a kérdésre az ed­zők többsége már csak ud­variasságból is igennel fe­lel. Ezért biztosan el sem hiszi nekem: felhőtlen a kapcsolatom a feletteseim­Szkander­bajnokság A sörfesztivál szervezői a fesztivál keretében szander- bajnokságot is szerveznek a miskolci Városi Sportcsarnok­ban nőknek és férfiaknak. A selejtezőkre szombat 15. a dön­tőkre vasárnap 15 őrátél kerül sor. A versenyről a tv felvételt készít, s ezt a hétfői Telesport adásában sugározzák majd. A helyszínen lehet nevezni, a ne­vezési díj 100 Ft. A verseny­zők csak jobb kézzel versenyez­hetnek. Súlycsoportok: a nőknél 57 kg alatt. 58—67 kg-ig és 68 kg feíett. A férfiaknál 67 kg alatt, 68-tól 77-ig. 78-tól 87 kg-ig. 88- Ú>1 97-ig és 98 kg felett. Súly­csoportonként az első három helyezett tárgyjutalomban ré­szesül. ' mel. Nem szólnak bele a munkámba, hagyják, hogy megvalósítsam elképzelései­met. — ön a kezdeményezőbb, vagy a vezetés? — Általában én megyek. Ha szükségét látom. — Személy szerint kivel tartja a kapcsolatot? — Kezdetben Fülöp Ist­ván ügyvezető elnökkel, most inkább Fazekas Miklós elnökhelyettessel. Ne lásson ebben semmi rosszat. Az utóbbi egykori neves atléta, majd edző, vezető edző lett. Tehát gyakorlatilag velem „egykorú”. — A nagyarányú leépíté­sek az elmúlt hónapokra es­tek. Önnek szembesülnie kellett egy sor kényszerű lé­péssel, fel kellett vállalnia a népszerűtlen intézkedéseket. — Megtettem. Nem pa­naszkodtam, nem mentegőz- tem, nem kértem az elvá­rások felülvizsgálatát. Nem is olyan régen, még 25 sport­állásban lévő atlétánk volt, most vagy 15 van, és ez a szám tovább csökken. — Következmény? — Lényegesen előbbre ke­rültünk a szakosztályok rangsorában. Az Európa- bajnokság előtt a második helyen álltunk, szemben a tavalyi hatodik fokozattal. 1989-ben 2927 bajnoki pon­tot kasszíroztunk, az idén eddig 3648-at gyűjtöttünk. — Mi lesz jövőre? Hiszen az önzsugorítás folytatódik. — Biztos vagyok benne, hogy nem esünk vissza. — Kiknek adnak státust? — A DVTK-nál csak azok maradnák főfoglalko­zású atléták, akik magyar válogatottak. — ... és a többiek? — Dolgozni mennek. Meg­kockáztatom : - a többség nyolcórai munka mellett is eléri azt az eredményt, amit korábban, ha szabad így fo­galmaznom, állami státuson. Csak a kiemelkedő munkát díjazzuk. — Mint a profik világá­ban. — Vége az úgynevezett kényelmes, szocialista mun­katempónak. A népgazda­ságnak nincs szüksége any­A közeli napokban első al­kalommal látott napvilágot a Kezdőkör, amely a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei labdarúgó-játékvezetők lap­ja. A kiadvány színes, szer­kesztője Varga János, s az ALPES Nyomdában készült. Az első számot kéthavonta követi majd a többi, sok­sok érdekességgel, hasznos tudnivalóval. A mostaniban például olvashatunk anyagot Pesti György elnökkel, va­lamint Gál Zoltán főtitkár­ral, akik a bírók működésé­ről mondanak véleményt — az elmúlt bajnoki idény ta­nyi főhivatású sportolóra, mint korábban. — Nem fél attól, hogy a szemlélet gyökeres megvál­toztatása miatt elfogy a szak­osztály? — Most, amikor százez­rek lesznek munkanélkül?' A „langyosnak” befellegzett. Mi volt az eddigi gyakorlat? Ha valaki nem iskolás, ak­kor státusos. Az állam meg nagylelkűen fizetett. — Ha nem lesz második, harmadik „sor”, honnan, miből lépnek előbbre? Egy szakosztály nem tarthat csu­pán magyar bajnokokat, olimpikonokat... — Tényleg nem. Megnyug­tatom: marad a második vo­nal is. Csak nem úgy, mint eddig. A közepes keressen magának becsületes állást, dolgozzon napi nyolc, vagy négy órát, és utána spor­toljon, atletizáljon, például a DVTK-ban. Akinek pedig nincs ereje, ne vállalja ezt, vagy menjen matematikus­nak. — Kemény szavak. — Legyünk végre őszin­ték. Nem értettük, hogy — többek között — miért tart ott a magyar atlétika, ahol tart. Edzés délelőtt, esetleg délután, közben ponyvaol­vasás, sétálás, sivár életmód, semmi sikerélmény, raciona­litás. Hiszem, hogy az a nagy fordulat, ami most megy végbe, meghozza a gyümölcsét. — Mennyit költhet a DVTK atlétikai szakosztálya? — Hétmilliót. Ennyiből eredményesen lehet és kell dolgozni. — Elvárják öntől és a kol­légáitól, hogy besegítsenek a pénzszerzésbe? — így, direkt módon so­hasem mondták. De tudjuk magunktól. Az idén egymil­liót szereztünk. Jövőre a dupláját fogjuk. — A klubnál megpróbál­koztak-e már azzal, hogy befolyásolják a döntéseit? — Kinevezésemkor meg­mondtam: a szakosztály dolgait érintő kérdésekben a végső szó az enyém. Ehhez a felek korrekten tartják magukat. Kolodzey Tamás pasztalatainak a birtokában. Az International Board jú­nius végén módosított a já­tékszabályokon, a változtatás teljes ésN hiteles szövege is megtalálható a kiadványban, s bemutatkozik egy pálya­kezdő játékvezető, a 35. évé­ben járó Bobkó Miklós. Ezenkívül Kiss László szak­edző, a Vasas pályaedzője ad felkészülési tanácsokat a bírók edzésmunkájához, s feltüntetik a megyei keret névsorát. Az indulás mindenesetre ígéretes, következhet a foly­tatás ! Bíróknak — kéthavonta Presztízsmérkőzés Kazincbarcikán Megállítják-e a lendületes diósgyőri támadókat? Vasárnap délután a 4. for­duló mérkőzéseit játsszák le a labdarúgás második vonalá­ban. A Keleti csoportban me­gyei rangadóra kerül sor, a Kazincbarcikai Vegyész hazai környezetben fogadja a DVTK-t. A barcikai szurkolók nem túlságosan elégedettek csa­patuk eddigi produkciójával. A bajai győzelem után so­kan azt gondolták, követke­zik a folytatás. Nos, két „zakó” jött, ráadásul gólt sem szerzett a gárda. Most pedig a Diósgyőrt várják ... — Egyelőre azért még nem kell félreverni a haran­got — jegyezte meg Varga Zoltán. — Általában igaz, hogy ha az egyik évben ki­fut egy csapatnak, a követ­kezőben kisebb visszaesés várható. Eddig mi is ezt a tételt igazoltuk. — Mi lehet a botladozás mögött? — Semmiképpen nem a végzett munka minősége és mennyisége elégtelensége miatt következtek be a ve­reségek. Feltérképeztük a szóba jöhető okokat, s igye­keztünk megtalálni azokat a gócokat, amelyek a rossz formát előidézték. Érzésem szerint sikerült, s hogy ered­ményesen lokalizáltuk, azt éppen a DVTK ellen bizo­nyíthatja a társaság. A szakvezető elmondta, hogy a diósgyőriek egyre in­kább egységes csapattá for­málódnak, eredményeik is erre engednek következtetni. Mindez nem azt jelenti, hogy eleve feladnák, sőt, nyerni akarnak! A vezető edző arról is tájékoztatott, Búza Zoltán a Vegyész csa­patkapitánya, új választás lesz, s a középpályással nem­igen számol a jövőben a Vegyész. A KVSE tervezett össze­állítása: Májer — Szabó, Sztahon, Orlóczki, Asszony Váczi igencsak örülhetett az el­múlt vasárnap, kétszer is be­talált a szolnokiak hálójába. Vajon Kazincbarcikán foly­tatja-e? — Balogh, Kondás, Deszat- nik — Kalmár, Csipke, Ter- nován. * Palicskó Tibor bizakodó hangulatban várja a holna­pi összecsapást. Elbizako­dottságról azonban szó sincs, óvatosan fogalmaz. — Presztízsmérkőzés lesz! Ilyen esetekben pedig nincs értelme a papírformára hi­vatkozni, mert a küzdő fe­lek bármelyike előrukkolhat valamiféle meglepetéssel. Az tény, hogy mi erősödtünk, a barcikaiaknak meg a védel­me gyengült. Ezek alapján kedvezőbb helyzetben va­gyunk. Ám a pontok sorsa a 90 perc alatt, a pályán dől el! — Mire számít? — Nehéz, ugyanakkor sportszerű találkozóira. A já­tékvezető személye szerintem garancia arra, hogy semmi­féle rendbontás sem törté­nik. A KVSE otthonában bizonyára a támadásra he­lyezik majd a fő hangsúlyt. Mi mindig saját játékunkat akarjuk játszani, kíváncsi­an várom, mire lesz ez ele­gendő vasárnap. A szakvezető elmondta, hogy Csízire nem számíthat, térdével utókezelésre 'jár. A keret többi tagja egészsé­ges, ennek ellenére összeál­lítással még nem szolgált a vezető edző. Aligha járunk messze a valóságtól, ha azt várjuk, hogy a legutóbbi ti­zenegy kezd, Kertész helyén esetleg Bém juthat szóhoz. A megyei rangadó remél­hetőleg sportszerű keretek között zajlik majd le. A magunk részéről ebben biz­tosak vagyunk, hiszen min­den ^szurkolónak az az érde­ke, hogy 90 percet kísérjen figyelemmel, s ki-ki saját együttese sikeréért szorítson. Tavasszal a zöld asztalnál döntöttek a 3 (és nem ket­tő! — akkor még más volt a rend) pont sorsáról, senki nem szeretné az ismétlést. A találkozó vasárnap fél 5-kor kezdődik, a sípot Szi­lágyi S. fújja. A további mérkőzések: KSC—Nyíregyháza, Szolnok —Szarvas, DMTE—Eger SE, Metripond—KTE, ' Salgótar­jáni Síküveggyár—Kaba, Hatvan—BVSC, Csepel— Baja. * Teljes fordulót bonyolí­tanak le a labdarúgás első vonalában is. A párosítás: Rába ETO—MTK-VM, Vesz­prémi SE—Pécsi MSC, Vi- deoton-Waltham—Váci Izzó, Újpesti Dózsa—DVSC, Bé­késcsaba—Siófok, Bp. Volán —Bp. Honvéd, Tatabánya— Vasas, Ferencváros—Szeged SC. Az összecsapásokra ma kerül sor. Népkert, vasárnap 10 óra Vasárnap délelőtt 13. alkalommal kerül sor a salakmotoros miskolci Grand Prixre. A Borsodi Építők Volán SC-n kívül a me­gyei tanács, a városi tanács, valamint a Postabank vállalt részt a rendezésből, az említett szerveknek köszönhető, hogy az idén sem szakad meg a folyamat, amelyet annak idején Kővári Kázmér indított út­jára. Látványos kezdésre van kilátás, ugyanis Gajdán Lajos 2000. ugrását hajtja végre. Mindez önmagában is elismerést érdemlő tény, ám azzal van „megspékelve”, hogy Gajdán hozza magával a startzászlót és igyekszik a zsűri előtti rajtvonalnál a föld­re érkezni. Egy kivétellel teljes az indulók listája is. Biztos, hogy három szovjet sportoló jön, ám ők nem küldtek név szerinti nevezést, kilétükre így csak közvetlenül a viadalt megelőzően derül fény. A többiek: Tesar (VB-döntős volt szeptember 1-jén Bradford- ban). Forgács, Blusk, a Cseh és Szlovák SZK-ból érkezik, Koch a keletnémetektől, Jensen és Nielsen Dániából utazik Miskolc­ra. A magyarok közül Adorjánt, Kócsót, Nagy Róbertét, Petrikovicsot, Hajdút és Új­helyit egészen biztosan láthatják a szurko­lók, a 16. induló személye pénteken még kérdéses volt. A viadal vasárnap 10 órakor kezdődik a népkerti pályán. Felcsapódik a rajtszalag, aztán kezdődik a négy körön át tartó üldözés, helyezkedés, elő­zési kísérlet.

Next

/
Thumbnails
Contents