Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-03 / 206. szám
1990. szeptember 3., hétfő ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Lambada egykeréken A közönségért porondon Nehéz lehet megszokni a cirkuszosok vándoréletét. Ma már talán valamivel köny- nyebb dolog, nem annyira mostohák a körülmények. Az Európa Cirkusz például most vett két új teherautót, íúj zuhanyzókocsit, s a lakókocsik is kényelmesebbek, rpint régebben. Persze nemcsak öröm adatik, sok a bosszúságra okot adó történés is. Április elején például Kecskeméten szerepeltek, s'a vihar egy kétezer személyes sátrat szaggatott cafatokra. Azért szeptember 7. és 1'6-a között Miskolcon is láthatjuk az Európa cirkusz előadásait. Németh János szervező mesélt a cirkuszról, az ott zajló életről. — Ha jó a cirkusz, akkor nem lehet zavaró, hogy nemrég egy másik társaság járt a városban. S mi azt hiszem, jók vagyunk. Itt láthat mindent a közönség, amit elvár égy cirkusztól. Sok állattal dogozunk, kéznyújtásnyira vannak a poi'ondon a medvék, kígyók, kiskutyák. S a különleges állatokat pedig egész nap meg lehet majd tekinteni. Hadd említsem meg azt is, hogy az ittartóz- kodásunk idejére felveszünk „C” és „E” kategóriával rendelkező sofőröket, pénztárosokat, és sátorépitőket. — Hogy választja valaki ezt az életformát? — Szeretni kell a cirkuszt. S általában csak azok tudják szertni, akik régi cirkuszos családból származnak. Én már ötéves koromban porondon voltam. S a hétköznapi gondokat, bajokat csak ott tudja elfelejteni egy artista. Bohócként megkeresem azt az embert, aki éppen szomorú, aki nem tapsol, mikor mindenki nevet. És végig neki játszom, próbálom felvidítani. Mert mi az ajándéka egy artistának? A taps. S ha az az ember érzi, hogy csak neki dolgozom, a végén biztosan ő is tapsolni kezd. — A bohóc általában min denki kedvence... — Ahogy mondja. A cirkusz lelke. S nemcsak a po rondon, hanem az itteni dolgozók között is. Sokszor várnak tőlem segítséget az emberek. Ám a porondon nincs könnyű dolgom, hiszen a cél az, hogy ne kinevessenek, hanem hogy én megnevettessem az embereket. S ha esetleg rosszkedvű vagyok, nehezen tudom ezt elérni. — Gyermekei szerepelnek a színpadon? — Természetesen. Kilenc, tíz évesek, s már van egy bohócszámuk. Ezenkívül lam- badáznak egykerekűn is. Higgye el, mi nem igazán hétköznapi emberek vagyunk, ha beszélgetünk, az nem a terményről szól. Ám mi is odafigyelünk a nagyvilág eseményeire, mikor kellett, mentünk segíteni Erdélybe a teherautókkal ... A mi gyerekeink játékkal lesznek artisták. Minden meghajlással érzik munkájuk gyümölcsét. Ha nem jót produkálunk kifütyülnek, ha jót, tapsvihar fogad. S aki ezt megérezte, elszakadni már nem tud ettől a világtól. (dobos) Ember! Kié a föld? Isten újra sióit: „Teremtsünk embert a képmásunkra, magunkból hasonlóvá, uralkodjék a tenger halai, ai ég madarai, a háziállatok fölött. Az Úristen megalkotta az embert a föld porából, és orrába lehelte az élet lebel- letét.” Talán nincs is tudós, aki számba vette, hogy a korok és népek hányféle misztikumot alkottak a világ teremtéséről. Bizonyos, hogy nem valami készletből választottak, hanem önnön életük adta o példát. A Teremtés Könyve o természet napi adományaitól függetlenné vált ember, a földművelő ember gondolat- világát tükrözi. Az ember felfedezi környezetének rejtett törvényeit, ezért maga is folytatni tudja a teremtés munkáját. A föld megújul keze munkája nyomán. Nem csoda, ha o Nagy Teremtő társának tekinti magát. Felfedezi, hogy a föld az élet forrása és temetője. önmagát tiszteli a földben, melyre a hamvazószerdái liturgia is emlékezteNem úri becsületszó? Ez év februárjában, egy Mezőkövesden tartott politikai nagygyűlésen, dr. Szabad György arra biztatta a hallgatóságot, hogy vegyenek részt minél több politikai párt választási rendezvényén, vigyenek magukkal magnót, vegyék fel az elhangzottakat, hogy később láthassák-hallhassák, ki mennyit tart be ígéreteiből. Ez a „felhívás” — gondolom, mondanom sem kell —. olyan kontextusban hangzott el, hogy a Magyar Demokrata Fórum nem felelőtlenül ígérget, hanem választási programjában szereplő célkitűzéseit be is tartja. Most, hogy a kormányzó pártok sajtótájékoztatón jelentették be, hogy sikerült megállapodásra jutniuk a földtulajdon rendezésének alapvető kérdéseiről, sőt, azóta már az elkészült törvénytervezetet is olvashattuk, azt hiszem, elérkezett az ideje annak, hogy elővegyük azt a kazettát, és megnézzük, mennyit tartalmaz a törvénytervezet az MDF idevágó választási ígéreteiből. Azonban ne is Szabad György szavait idézzük fel, mert még valaki hirtelen felindultságában ráfogja, hogy az általa mondottak tudományos munkásságának a részét képezik, ehelyett vegyük elő a Magyar Demokrata Fórum Programja című kiadványt. Gondolom, az ebben foglaltakat nem minősítik senki irói munkásságának. Vessük tehát össze a Programot és a törvénytervezetet: A Program szerint a termelőszövetkezetek teljes vagyonát, valamint az állami gazdaságok vagyonának egy részét a nagyüzemben dolgozók tulajdonába kell adni. A tulajdonosok tehát a választási program szerint azok lennének, akik ma is a mezőgazdaságban dolgoznak, abból élnek. Rajtuk kívül a nagyüzemek vagyonából csak a helyben lakó, már nem tsz-tag tulajdonosok, valamint a volt települési közösségek részesülnének, a távol lakó tulajdonosok, pláne az örökösök nem. A törvénytervezet szerint viszont valamennyi korábbi tulajdonos és örökös, függetlenül lakóhelyétől, foglalkozásától, visszaigényelheti 100 hektárig a földjét, a jelenlegi mezőgazdasági dolgozók viszont csak másfél hektár földet vásárolhatnak maguknak, jelképesnek semmiképp nem nevezhető, ötvenezer forint körüli vételálért. A Program alapelve tehát az, hogy azokat kell tulajdonossá tenni, akik jelenleg is a mezőgazdaságban dolgoznak, a törvénytervezet szerint pedig azokat, akik 1947 után sérelmet szenvedtek. Mindenre tekintet nélkül : azzal, hogy mi lesz a mai mezőgazdasági dolgozók sorsa (akik, mellesleg abszolút vétlenek az okozott sérelmekben), hogy mi lesz a visszakért földek sorsa, a tervezet láthatóan nem törődik. Ne tévesszen meg senkit a tsz-tag földvásárlási lehetősége: másfél hektár földön egész egyszerűen lehetetlen megélni. De ezt a jelenlegi tsz-tagoknak megpróbálni sem nagyon lesz lehetőségük, zömükben ugyanis nem fogják tudni kifizetni a vételárat, hogy a termeléshez szükséges gépekről, egyebekről már szót se ejtsünk. Ne üljünk fel annak a gyakran hangoztatott állításnak sem, hogy az új tulajdonosoknak szigorú művelési kötelezettség van előírva, melynek elmulasztása a föld kártalanítás nélküli elvonásával jár. Minden ellenkező híreszteléssel szemben, a tervezet nem ír elő művelési kötelezettséget; legalábbis nem mindenkinek: a földet vásárló nagyüzemi dolgozónak ugyan elő van írva a művelési kötelezettség, de az örökösnek már csak hasznosítási kötelezettsége van, az eredeti tulajdonosnak még ez sem. Az egyéb részletkérdéseket azt hiszem, elhagyhatjuk. A koncepcionális különbség a választási Program és a törvénytervezet között olyan nagy, hogy azokat a kísérleteket, amelyek megpróbálják megmagyarázni, hogy a hárompárti megállapodás miért felel meg az MDF eredeti elképzelésének, a legmértéktartóbb fogalmazással is megtévesztőnek kell minősíteni. Az pedig a fentiek ismeretében különösen érthetetlen, miért próbálják úgy beállítani, hogy ez már nem a Kisgazdapárt földprogramja. Szerintem csont nélkül az: a másfél hektáros mézesmadzagot, meg az eredeti kisgazda-elképzelés szerinti 116 hektár helyett visszaigényelhető 100 ha-t leszámítva, semmilyen eltérést nem találni az eredeti, „vissza a ’47-es állapotokhoz”, kisgazda-koncepcióhoz képest. Egy emlékezetes szavazatszámlálási hercehurca alkalmával arról értesülhettünk az egyik MDF képviselőjelölttől, hogy nyilatkozata nem úri becsületszó. A párt választási ígérete sem az? Az a majd másfél millió választópolgár, aki az MDF választási programjára szavazott, nem erre a földprivatizációra gondolt. De ettől talán még fontosabb : nem áll fenn az az eshetőség, hogy ha ezt a tervezetet keresztülviszik, egy vagy két év múlva arról fognak képviselőink a Parlamentben vitatkozni, hogy heraldisztikai szempontból a Kossuth-, vagy a koronás címer stílszerűbb-e a kenyér jegyen ? Dr. Jobbágy Károly Mezőkövesd Alapítvány létesült Az emberért és Miskolcért A címbeli alapítvány nevéből úgy gondoljuk egyértelműen kiderül, hogy olyan tevékenységeket, kezdeményezéseket kíván támogatni, amelyek az állami és helyi önkormányzati szervek kötelezettségi körét meghaladják. A humán, szociális, egészségügyi, lakóhelyi környezet és tájvédelem emberibbé tétele, szépítése, hagyomány- ápolása a célja a városi lakossági közösségek bevonásával. E célok konkrétabb meghatározásai a következőkben foglalhatóak össze; — Miskolc város és környéke területén az emberi környezet javítása és védelme érdekében kifejtett tevékenység, — az elesett emberek támogatásának elősegitése, e munkában történő aktív részvétel, — az egészségkárosult hátrányos helyzetben élő emberek és közösségeik megsegítése érdekében kifejtett humanitárius tevékenységek, — Miskolc város és környékének helytörténeti, honismereti, hagyományápolási teendőkben történő részvétel, — Miskolc város értékeinek védelmében és a város szépítésében való cselekvő, alkotó munka. Az alapítványt a HNF volt Miskolc városi szövetsége ez év májusi önfeloszlató választmányi ülése hozta létre, miután működésének idején is legfőbb feladatai közé tartozott a város humán jellegű feladataiban történő tevékenység és abban való konkrét részvétel. Az alapítvány törzstőkéjét egyrészt a város egyes vállalatai adományozták, másrészt a HNF az általa társadalmi munkával kialakított és bérelt helyiségnek jog szerinti megváltási összegéből tevődik ki. Az alapítvány kezelésére, működtetésére, mint önálló jogi személy, kuratórium jött létre, melynek elnöke dr. Szita Lajos tanszékvezető egyetemi docens, ügyvezető titkára Horváth András nyugdíjas gazdasági tanácsadó, tagjai: dr. Öcsai Borbála orvos, Kelemen István építész. A kuratórium pályázati felhívással fordult a városban működő és az alapítvány céljaiban is meghatározott feladatokkal foglalkozó társadalmi szervezetekhez, egyesületekhez, csoportokhoz, intézményekhez, magánszemélyekhez. Ehhez a felhíváshoz csatlakozási szándékát jelentette be többek között, az Arborétum Baráti Kör, a Kertbarátok Szövetsége, a Dohányzás Ellen Küzdők Társasága, az Ist- vánffy Gyula Honismereti Mozgalom, a Miskolci Varosszépítő Egyesület, a Vöröskereszt Megyei Szervezete, az Üj Bányamécs Kör, a Mozgáskorlátozottak Miskolci Egyesülete,' az Életet az Éveknek Megyei Szövetsége, a Holocén Megyei Természetvédő Egyesület, az Értelmi Fogyatékosok Szövetsége, a Semmelweis Kórház és Rendelőintézete, a Városi Kórház Rendelőintézete, a Miskolci Környezetvédők Csoportja. A kuratórium a benyújtott pályázatokat minden év augusztus hó 31-ével — emlékezve az 1878-as miskolci nasv árvíz évfordulójára — pártatlan szakzsűri által történő értékelése és nyilvános kihirdetése alapján adja át az alapítvány dijait. Az alapítványi célok megvalósításáért tenni akaró miskolci társadalmi egyesületek, szervezetek, csoportok és az egyes állampolgárok továbbra is folyamatosan jelezhetik csatlakozásaikat a kuratórium címén. (Miskolc, Felszabadítók u. 32. sz. Kós- ház.) Tel.: 61-413. Személyesen munkanapokon 14—17 óráig. Az alapítványi tőkét vállalkozásra, vagy gazdálkodási tevékenységre felhasználni nem lehet. A kuratórium, annak kamathozadékát kívánja visszaforgatni az alapítványi célok megvalósításának támogatására, ösztönzésére. Előre bocsátom, nem én tehetek arról, hogy immáron hetente kel! hol egyik, hol másik szerkesztőségnek adjak munkát. Alig egy hete szóvá- és képpé tettem Szirmabesenyö határában vezetett gázvezeték fektetése címén budózerrel ki- döntött fák sorsát! Érdeklődve az illetékeseknél elfogadható magyarázattal szolgálni nem tudtak és nem is kívántak. Sajnos, még mindig nem értünk a gáz „bűzének” megszüntetéséhez. Mert mint szokott lenni, itt is halmozódnak a mulasztásnak is nevezhető tevékenységek. Szirmabesenyö rendelkezik egy gazdasági egységgel. melyen belül egy tolólapos árokásógép is létezik, üzemképesen. kiváló szakember vezetőjével együtt. Mármost: budapesti cég ássa az árkot a helytelen. hosszú nyomvonalon, miközben az említett kiváló gép és kitűnő kezelője majdnem munkanélkül van. s jobb híján tolóiapjával kaszál. Mondom ezt dicséretként, mert az általa Ic- kaszáit tér még egyetlen alkalommal sem volt lekaszálva a tanács jóvoltából! Még meg sem emésztettem e kapkodást, a mélyen zsebbe nyúló gázvezetést. mit látok 7 ! Szirmabesenyö vezetése engedélyezte a 26-os üt szélesítéséből kitermelt ólommal szennyezett föld telítését a Sajó árterébe, a falu elhanyagolt határába, a gáton innen való területekre. (Időközben kiderült, az építési előadó az Éppen ezért az alapítvány nyitott, ahhoz bármely jogi. vagy természetes személy csatlakozhat és anyagi hozzájárulásaival törzstőkéjét gyarapíthatja, hogy a kamathozadék növelésével az alapítvány közösségi céljainak megvalósítására a város vállalatait, vállalkozóit, egyesületeit, polgárait nagyobb számban tudjuk ösztönözni és díjazni. Az anyagi hozzájárulásokat, támogatásokat az alapítványnak a Posta Bank Rt. megyei területi igazgatóságánál (Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 1—3. sz.) vezetett 024-00846- 4004 sz. számlájára lehet befizetni, amelyeket a város és lakossága, valamint a kuratórium nevében előre is köszönettel veszünk. ártérre nem engedélyezte a föld hordását.) Ennek kapcsán újabb fák sokasága esett áldozatul, betemették, elpusztították őket. A Kun Béla utca lakóit holnap gázmaszkkal kell ellátni, mert a házak ereszének vonalába magasodó szeméthegy gázai háborús állapotot teremtettek. Az egyetlen tiszta (volt) vizünk a Bányató, ma már szintén része a pos- ványnak. a szeméttelennek. A repülőtér másik oldalán a KOKÖV gondoskodik gyakran levegőnk tisztaságának minőségi javításáról, égetéssel. A felülmúlhatatlan BEM gyilkos por- fcllegeiről, ként okádó kéményéről már nem is merek szólni. hisz elképzelhető, még képes megtagadni tőlünk a gázszolgáltatást! Nem állítom, de felmerül az emberben a kérdés, hogy ez az idill egymás mellett élés a szennyező üzem és a szenvedő falu esetében, vajon mit is takarhatNekem eddig sem volt, de jelenleg sincs tudomásom arról, hogy nagyközségi tanács valaha i.-. tiltakozott volna nevezett isméknél. Ha tiltakozott is. nem elég hatékonyan. Mindezek tudatában a leghatározottabban tiltakozom. magam, mindazok nevébe! kik az effajta ésszerűtlen költség'*' környezetet nem kíuu megvalósításokat. a hozzá I - ni értést éltetik. Dojcsák István Szirmabesenyö Dr. Szita Lajos Horváth András Nem igaz, hogy minden mindegy ti: „emléke**, ember, hog: porból vagy és porrá lesiel" Minden élet a* ember ke *ében van, ezért felelős t föld és levegő állapotáért A* égés* emberiség a* égés: Földért. A föld birtoklást tehát nem jog, hanem fele tosség. A felelőtlenség olkot ta meg a*t o jogot (hornii jogot), amitől kiszáradt a; Aral-tó, haldokolnak ai er dők. A siürke halál árnyé ka egyre közelebbről látszik A földművelő folytatja a te remtés munkáját. A földe a* ember használatra kapta és nem tulajdonba. A föle az ember előtt is volt, és < A Föld nem az emberé hanem az ember a Földé. Most földtörvényt alkotunk Alkossunk, de olyat, amely t földet felelős emberek ke zére bizza. És ne feledjük, < földművelés biztonsága nen „paraszt"-ügy. Mindannyian ké. A föld az emberiségé akkor is, ha kisgazdák müve lik. Jő munkát nekik! Csapó András Miskolc
