Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-22 / 223. szám

XLVI. évfolyam, 223. szám 1990. szeptember 22. Szombat Ára: 5,30 Ft ______________________________POLITIKAI NAPILAP Nincs ok az elégedetlenségre Energiahatékonysági központ létesül Miskolcon Megnyílt az őszi BNV A BVK sajtótájékoztatója Elmúlt a nvár Mindnyájunk nyara — ha a Miskolci Nyár rendezvé­nyeit magunkénak tekintjük. Ez különben közös óhaj is lenne, hiszen olyan művé­szeti, kulturális esemény­sorról van szó, amelynek to­vább éltetése aligha fog si­kerülni a miskolciak szoro­sabb összefogása nélkül. A sajtótájékoztatóból — amelyet tegnap tartottak a Miskolci Nyár rendezői — különben az derült ki, hogy ennek az összefogásnak mutatkoznak is már jelei, de még mindig nem elég konzekvensen, s nem is mindig azok részéről, akik a legtöbbet tudnának segí­teni abban, hogy jövőre leg­alább ilyen színvonalon és ilyen megnyugtató eredmé­nyekkel ismétlődjék meg a város legnagyobb szabású összefüggő nyári, kulturális programja. Most ugyanis az a hely­zet, hogy vagy három, erre hivatott és ezzel a feladat­tal ellátott szervezőcsoport kéttucatnyi tagja már-már erején felül teljesítve élteti ezt a majd’ félszáz rendez­vényt, amelyek között — na­gyon természetesen — van­nak kiemelkedőek, jók és kevésbé sikerültek. Utóbbiak — tegyük hozzá — nem is a szervezői munka elégte­lensége miatt, vagy a gyen­gébb minőség okán nevezhe­tők így, hanem mondjuk időjárási okokra visszavezet­hetően, amelyek a szabadté­ri rendezvényeket többször megzavarták. Ennek ellenére — és min­den más döccenő mellett — a Miskolci Nyár mérlege sikeresnek mondható — még anyagilag is, ha az összes költségekhez viszonyított — csupán a jegyárusításból származó — bevételt, amely 40 százalék körüli, annak tekintjük. És miért ne te­kinthetnénk annak, hiszen köztudott, hogy ez a költ­ség és bevétel arány a ha­Tokaj város élete — túl a szőlőn, gazdasági erőfeszí­téseken — mindig is kötő­dött a kultúrához. Bizonyít­ják ezt az iskolái, múzeu­ma, továbbá az, hogy szá­mos, országos hírű rendez­vénynek ad otthont. A mű­vésztelep, az írótábor, a nyári szabadegyetem és újabban a rooktábor, mind arra utalnak, hogy a város­nak van mit keresnie a mű­velődés területén, ugyanak­kor kötelessége is megtalálni a helyét az országrész tudo­mányos és művészeti életé­ben. E meggondolások alapján rendezték meg negyedik al­kalommal a „Tokaj és Hegy­alja” elnevezésű tudomá­nyos tanácskozást, amely tegnap kezdődött a város­ban és ma fejeződik be Vá­mosújfalun. A tanácskozás szervezőinek feltett szándé­ka, hogy a meglehetősen el­hanyagolt Tokaj és Hegy­sonló rendezvénytípusoknál sokkal gyengébb szokott lenni. Ami pedig a sikereket il­leti — megállapítható, és Halmai László beszámolójá­ból is ez derült ki —, első­sorban a fesztivál jellegű ren­dezvények arattak nagyobb közönségsikert. Bár, amint erre is utalt a VMK igazga­tója, ezek között is akad olyan, amelyből nagyobb részt kellene vállaljon a kö­zönség, ha igazán jól akar szórakozni. Ilyennek mond­ta például a tapolcai vízi karnevált, amelyen a közön­ség éppúgy elvárja, hogy szórakoztassák, mint mond­juk egy koncerten, vagy színházi előadáson, ahelyett, hogy maga is szórakozna és kihasználná a lehetőséget egy nyár-délutáni, felszaba­dult jelmezes bolondozásra, civil mókázásra. De a sikeres rendezvé­nyek között emlegették az orgonahangversenyeket, a barokk esteket, a diósgyőri vár nagy hangversenyeit, az első miskolci kórustalálko­zót, a Mathias Rex oratórium előadását, a Kaláka-koncer­tet, a dixieland-találkozót, a három színházi produkciót, valamint a Szinvavölgyi Néptáncegyüttes és a Nyír­ség táncegyüttes fellépéseit is. Ha pedig ezek mellett a rendezvények és közönség- sikerük mellett a különböző táborok látogatottságát is megemlítjük — 900, nagy részben devizás vendégnapot hoztak a városnak —, akkor bátran lehet azt mondani, hogy az 1990-es Miskolci Nyár minősítését tekintve nincs ok az elégedetlenségre. A jövőt illetően pedig — amint a tervek feszegetőitől elhangzott, már most körvo­nalazódnak bizonyos elkép­zelések, amelyek a Miskolci Nyár rangját mindenképpen magasabb színvonalra sze­retnék emelni. alja történelmi, néprajzi, földrajzi, művészettörténeti szakterületen született rész- eredményeit évente ismer­tesse, közkimccsé tegye. S mert nem elvont kutatási eredményekről van szó, vár­ják, hogy egy-egy téma amatőr kutatói is jelentkez­zenek az előadók, publiká­lok közé. Ez utóbbi kifeje­zés arra utal, hogy az el­hangzott előadások később nyomtatásban is napvilágot látnak. Néhány a rendezvény té­mái közül: A sárospataki kollégium gazdálkodása; To­kaj népességföldrajza; Szo­kásjog Tokaj-Hegyalján; Sáros megye és Tokaj-Hegy- alja kapcsoiata a XVIÍI. században. A kóstolónak szánt előadáscímek talán éreztetik az amatőr kutatók­kal: ilyen és hasonló témák­ban várják jelentkezésüket a Tokaj Múzeumban a jövő évi, ötödik tanácskozásra. A kormány e heti ülésén áttekintette az energiaellá­tás helyzetét és annak egy­re rosszabbodó volta miatt felhívást intézett az ország­hoz, hogy az energiával va­ló takarékosságot tartsa kö­telességének minden kis- és nagyfogyasztó, minden ter­melő szervezet és állampol­gár. Csakis így érhető el, hogy a központi szervek ne kényszerüljenek átmeneti, vagy tartós korlátozások be­vezetésére. Edelény város tanácsa teg­nap délelőtt tartotta utolsó ülését. Az ünnepi, búcsúzó tanácskozáson a testület tag­jain kívül részt vettek a vá­rosban működő politikai és társadalmi szervezetek, gaz­dasági intézmények meghí­vott képviselői is. A találko­zó hivatalos része előtt Sán­dor Dezső, a városi tanács elnöke az Edelényi Ifjúsági Házban megnyitotta a tele­pülés 40 éves fejlődését bemutató fotókiállítást, mely látvány erejével támasztja alá a tanács eddigi munká­jának szóbeli értékelését. A tanácsülés fő témája természetesen a szervezet, s ezen belül az utolsó évek­ben mandátumot kapott ta­gok tevékenységének értéke­lése volt. Az elnök által készített beszámoló és a hoz­zászólások egyaránt nyugtáz­ták: jól dolgozott a város vezetése, s ez az évtizedek alatt nagyközségi, majd vá­rosi rangot kapott település infrastruktúrájának és . in­tézményhálózatának bővü­lésén mérhető le elsősorban. Ehhez nagymértékben hozzá­járult a testület és a lakos­ság közötti jó, a bizalomra épített kapcsolat, amely túl­mutatott a hivatalos szerv és az ügyfél viszonyán. Ezzel a ténnyel összefüg­gésben különösen nagy je­lentősége van annak az ese­ménynek, amelyre tegnap délelőtt került sor az Észak­magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat székházában: az amerikai SRC (Synergie Resources Corporation) el­nöke, a Veiki (Villamos­energetikai Kutatóintézet — Budapest) főosztályvezetője, a GTC (Gömze Trading and (Folytatás a 2. oldalon) Az ülés zárásaként az „Edelényért” Emlékplakettet adták át Urbán László ta­nácselnök-helyettesnek és Kurucz András nyugalmazott művelődési ház igazgatónak. Gadóczi Bertalan vb-titkár a testületben végzett kima­gasló munkájáért pénzjutal­mat kapott. Edelény város tanácsa 1986-bain, a városi cím meg­kapásakor úgy döntött, hogy a díszpolgári címet először 1990-ben adják ki annak a személynek, aki a legtöbbet tette a városért. A testület most a településen működő pártokkal egyetértésben Sán­dor Dezsőinek ítélte oda a megtisztelő címet. A most nyugdíjba vonuló elnök 60 életévéből 46-ot a környék, a járás közigazgatásában töl­tött, s 20 évig volt Edelény tanácstestületének vezetője. A díszpqlgárság számára sok más kitüntetése mellett mégis a legdrágább elisme­rés hosszú szolgálata után — mondta —, mert nem a központi szervektől, hanem kenyéradó gazdájától, a nép­től kapta, amit egész életé­ben szolgálni igyekezett, s ezt a szolgálatot — nem mint tisztviselő, hanem mint magánember — ezután is folytatni kívánja. Hazánkon kívül 33 ország és Tajvan mintegy 1100 kiállítójának részvételével pénteken megnyílt a 92. Bu­dapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szoká­sos őszi seregszemléje. A vásárt a hazai bel- és külföldi kiállítók jelenlété­ben a Himnusz elhangzása után Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának államtitkára nyitotta meg. Beszédében visszaemléke­zett arra, hogy a magyar gazdaság több mint 100 esztendővel ezelőtt a mosta­nihoz hasonló körülmények között lépett először a nem­zetközi nyilvánosság elé. Ügy látja — mondotta —, hogy a körülmények most is emlékeztetnek erre az időszakra, hiszen jelenleg is a vállalkozások korát éljük. Az eredmények eléréséhez azonban igen sok akarat, kitartás, türelem és összefo­gás szükséges. A nemzetközi érdeklődést mutatja — folytatta az ál­lamtitkár —, hogy soha ilyen nagy számban nem veitek részt a BNV-n kül­földi kiállítók, hiszen a — A jamburgi beruházás magyar részvételének fejé­ben kapott szovjet földgáz­ra az országnak szüksége van, a Tengizben végzett építési, szerelési munkák ér­tékének kiegyenlítése után távlatilag is a szovjet föld­gáz vásárlói leszünk, ezért a megállapodás ütemes vég­rehajtásához kell magunkat tartani. A kormány felold­ja a magánjogi szerződések­re elrendelt tilalmat, így a magyar vállalatok ismét köthetnek ilyen megállapo­760 magyar vállalat mellé 370 külföldi cég társult. Érzékelik, hogy a magyar gazdaság a világpiachoz akar integrálódni, s ezt a maguk számára is előnyös­nek tartják. A megnyitó beszéd után a BNV első vendégei kör­sétát tettek a vásárváros­ban, felkeresték a hazai és külföldi kiállítók pavilon­jait. A vásárvárosban a nyitás napján már kora reggel megkezdődtek a hivatalos programok. Kilenc órakor kiosztották az idei nagy­díjakat és vásárdíjakat. Ez­úttal hat termék kapott nagydíjat, II pedig vásár­díjat. Ez lényegesen keve­sebb, mint a tavalyi 12 nagydíj, illetve 26 vásárdíj, az ok azonban elsősorban az, hogy nincs jelen az élel­miszeripar, amely éveken keresztül a díjak legalább felét „elvitte”. Ugyancsak még a nyitás előtt sajtótájékoztatót tar­tottak a Borsodi Vegyi Kombinát vezetői. Elmond­ták: a BVK gazdálkodása a (Folytatás a 2. oldalon) dáso'kat a tengizi beruhá­zásról — közölte László Ba­lázs, a kormány heti ülését követő szokásos péntéki saj­tótájékoztatóján. A szóvivő a hétfőn kez­dődő magyar—szovjet kor­mányközi tárgyalások (kap­csán leszögezte, hogy a meg­beszélésen csak a szovjet csapatkivonással összefüg­gő anyagi kérdések rende­zése szerepel. A kőolajellátási helyzetről kiadott csütörtöki kormány- szóvivői közleményre utalva László Balázs elmondta, hogy a szovjet fél 25 szá­zalékos lemaradásban van szerződéses kötelezettségé­nek teljesítésében, s a ne­gyedik negyedévre is hason­ló mértékű elmaradás vár­ható. A szóvivő ismételten takarékosságra kért minden kis- és nagyfogyasztót, a termelő szervezetéket és az állampolgárokat. László Ba­lázs kijelentette: a kor­mányülés napirendjén nem szerepelt a benzináremelés kérdése, sem összegszerűsé­gét, sem időpontját illetően. Ezt annak kapcsán közölte, hogy hírek terjengenek a benzináremelésről. A szóvi­vő mindazonáltal nem zárta ki, hogy a szovjet szállítás ütemének csökkenése és a kényszerű világpiaci beszer­zés miatt előbb-utóbb elke­rülhetetlen lesz a benzin, illetve az olajszármazékok árának emelése. E hónapban, illetve a közeljövőben azon­ban ezzel biztosan nem kell számolni — mondta. A kormány foglalkozott a szabályostól eltérően megál­lapított nyugdíjak, nyugdíj­kiegészítések. járulékok kér­désével. A kormány a nyug­díjelvek és a kitüntetések­kel járó nyugdíjkiegészíté­sek között ellentmondást lát, ezért e kiegészítéseket új jogszabállyal meg kíván­ja szüntetni. Jönnek a Boeingek Boeing magyar színekben (Cikk a 3. oldalon) (gy) A tanácskozás témája: tódén» utolsó tanácsülése Az első díszpolgári cím [gyeire nincs benzináremelés Kormányszóvivői tájékoztató □ Tokai és Hegyalia

Next

/
Thumbnails
Contents