Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-21 / 222. szám
1990. szeptember 21., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 IITJNEX MAGYAR—LIBANONI—NSZK—SVÉD Külkereskedelmi Kft. megnyitói képviseleti irodáját Rövid határidőre vállaljuk külkereskedelmi üzletek lebonyolítását. (Export-import-barter) marketing tevékenység. Kiterjedt kapcsolatainkkal segítünk külföldről történő beszerzési gondjaikon. Várjuk jelentkezésüket. Tel.: (46) 37-192 18-021/230 Ügynöki hálózat szélesítéséhez ügynököket keresünk Címünk: HUNEX Képviselet, Miskolc, Vologda u. 4. IV. em. FÉMSZER KISSZÖVETKEZET felajánlja az alábbi szolgáltatásait közületek és magánvállalkozók részére 9 Acélszerkezetek gyártása-szerclésc • Személy- és teherfelvonók gépészeti és elektromos javítása, karbantartása 9 Számítógéppel segített villamos tervezés és kivitelezés 9 Víz- és központifűtés-szerelés, -javítás, karbantartás 9 Villanyszerelési munkák kivitelezése • Adóügyintézés (szja., áfa., ványa.) könyvvezetés • Fénymásolás A/4, B/5, A/5, B/6, A/6 méretben Cím: Fémszer Kisszövetkezet 3525 Miskolc, Jókai u. 11. Tel.: 46-15-206 Ősszel utazzon velünk! AJÁNLATAINK: 1 nap Velencében (+2 nap utazás) Részvételi díj: 1400 Ft 2 nap Velencében (-{-2 nap utazás) Részvételi díj: 2400 Ft + 58 DM 1 nap Tarvisióban (+2 nap utazás) Részvételi dij: 1350 Ft (Vásárlás a bőr- és farmerpiacon.) 4 nap Athénban (+2 nap utazás) Részvételi dij: 2400 Ft -j- 105 DM 4 nap Isztambulban (+2 nap utazás) Részvételi díj: 5900 Ft, vagy 1100 Ft + 89 DM + vízum Olasz-görög-török körutazás 11 nap Déli pihenés - keleti hangulat Részvételi dij: 19 900 Ft. UTAZÁSOK: légkondicionált Mercedes busszal. VÍZUMOT kívánságra beszerezzük! KÖBÖL KFT. Nyíregyháza, Bocskai u. 22, Telefon: (42) 10-733, 11-527, 11-684. Wollen Sie beim Aufbau einer Versicherungsgesellschaft dabei sein? Eine Chanche für Sie! Wir suchen in 9 Szeged 9 Sopron 9 Miskolc 9 Debrecen 9 Pécs 9 und Budapest junge, dynamische und sclbständigarbcitcndc Mitarbeiter. Ein Hochschul- oder Universitätsabschluss ist erwünscht. Bewerbungen an die folgende Adresse: Sisák Ilona, PROVIDENCIA RT. 1011 Budapest, I., Fő u. 14—18. Tel.: 115-9290/115 v. 215 mellék. Ili cukor Uri Csütörtökön megkezdődött a cukorrépa-feldolgozási kampány a kábái Hajdúsági Cukorgyárban. A gyár 13,5 ezer hektáros termőkörzetéből — mint azt Hubay Gyula termelési igazgatóhelyettes az MTI munkatársának elmondta — 600 ezer tonna répára számítottak, a rendkívüli aszály miatt azonban ennél 100 ezer tonnával kevesebbet kapnak. A répa cukortartalma viszont magasabb a vártnál. Az új hajdúsági cukor a jövő héten kerül az üzletekbe. Az önkormányzatokról n „jobb” és a „bal” a helyi politikában A választási kampány során egyre-másra jelennek meg a pártok helyi programjai. Joggal kérdezhetjük, hogyan tükrözik ezek a programok az országos párt- politikák sokféle irányát? Vagy másként, mitől jobboldali konzervatív, vagy baloldali orientációjú egy helyi, településpolitikai program? Mi a különbség ekét markáns véglet között a helyi önkormányzati szolgáltatások megítélésében? * A konzervatív pártpolitikák napjaink Európájában neoliberális alapról közelítik meg a helyi közszolgáltatásokat. Ez a politika az „el- államosodott” gazdaság rep- rivatizálását és a liberális gazdaságpolitika felújítását tűzte zászlajára. Mit jelent ez konkrétan? Nos, olyasmiket például, hogy a jóléti közszolgáltatási kiadásokat a politikailag elviselhető legalacsonyabb szintre csökkentik. Azt mondják, hogy a helyi hatóságok közszolgáltatási kiadásait azok akarják növelni, akik az adóterheknek csak kis részét viselik. A magasabb adót fizetők — akiktől egy település gazdasági ereje függ —, rendszerint kevesebb adó reményében minimális közszolgáltatást, visszafogott helyi költségvetést igényelnek. A közszolgáltatásokat éppen ezért, főként az önmagukról gondoskodni nem tudók szűk rétegére próbálják leszűkíteni. Ez a politika nemcsak a termelő, de a közszolgálati ágazat több területén is privatizálást, vállalkozásba adást sürget. Így például magán- vállalkozásba adnak a konzervatív vezetésű településeken szemétszállítást, a tömegközlekedést, különböző infrastrukturális szolgáltatások üzemeltetését stb. Ennek a politikának természetesen éppen úgy vannak előnyei, mint hátrányai. Előnye többek között az, hogy rövid távon gazdaságilag mérhető haszonnal jár. Hátránya pedig az, hogy a magánüzem érdeke azt diktálja, hogy felfelé tolja a díjakat, illetve az önkormányzati hozzájárulás összegét. Emiatt azután az önkormányzatnak egy nagy apparátust kell fenntartania, amelyik a magánüzemek könyvelését és számláit rendszeresen ellenőrzi azért, hogy az önkormányzat és a polgárok rovására ne számlázzák túl a magánérdekű szervezetben kalkulált költségeket. * Másként cselekszenek a baloldali, szociáldemokrata orientációjú helyi politikák. Természetesen a gazdasági visszaesés időszakában a baloldal sem képes olyan dinamikusan növelni a közszolgáltatások támogatását, mint azt politikailag szeretnék, de szemléletük más, mint a konzervatívoké. A baloldali vezetésű önkormányzatok a közszolgáltatások javára, a gazdaságot és a vagyont mindig erősebben adóztatják és a gazdasági korlátozásokat nem a közszolgáltatásoknál kezdik. A közszolgáltatásokat a politikai elviselhetőség határáig nem viszik le, a korlátozást minimalizálni próbálják, még a gazdaság kisebb rovására is. Az önkormányzati közüzemeket elsősorban belső racionalizálással próbálják hatékonyabbá tenni, és alig veszik igénybe a profitérdekű magánüzemi forma segítségét. Európában egyébként még a konzervatívok is aktívabb gazdasági-társadalmi szerepet játszanak, mint például az Egyesült Államokban akármelyik politikai erő. Többek között azért, mert az ingyenes, vagy alacsony díjtételű helyi közszolgáltatások és szociális támogatások révén kívánják korlátozni a piacgazdaságnak a településeken jelentkező társadalmi hátrányait. * E két végletesen különböző és Európában egymás mellett létező politika mindenekelőtt szemléletében tér el egymástól. Mind a két politika lehet sikeres, vagy sikertelen ; a dolog attól függ, hogy milyenek a gazdasági viszonyok, és milyen színvonalú az a politikai garnitúra, amelyik ezeket a településpolitikákat kivitelezi. A leglényegesebb különbség e két politikában társadalmi következményeik tekintetében van. A vagyonos embert rendszerint közvetlenül nem érinti, ha csökken a szociális lakásépítés, vagy az állami egészségügyi hálózat ellátottsági színvonala alacsonyabb lesz. A kevésbé vagyonosokat, és mindenütt ez utóbbiak alkotják a többséget, viszont annál inkább. De az sem jó, ha a közszolgáltatások színvonalának mindenáron való fenntartása érdekében egy település gazdaságát és a vagyonosabb rétegeket óriási helyi különadókkal terhelik meg. Ez hosszú távon biztosan a gazdaság pangásához és a tőke meneküléséhez vezet. Valójában az történik, hogy a jóléti államokban vegytiszta formában egyik politika sem igen jut érvényre a települések szintjén. A sikeres helyi politika ott kezdődik, ahol e két véglet között a legoptimálisabb kö- zépútra rátalálnak. —h —1 Az ötezrest a vakok is „láthatják” Mennyibe kerül a pénz? Milyen állapotban van az, amivel fizetünk? A jelenlegi papírpénz- és érmeforgalomról, az elhasznált bankjegyek és érmék további sorsáról kérdeztük meg Koppel Lászlót, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetőhelyettesét. — Mennyi rárakódott piszokkal nehezebb manapság egy leselejtezett bankjegy az újnál? — Milligrammra ugyan még nem mértük le ezt a változást, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az ezres köte- gelésű használt bankjegycsomag egy centivel is magasabb lehet, mint egy ugyanilyen, új bankjegyekből álló friss, ropogós köteg. — Mi lesz az elhasználódott bankjegyek és pénzérmék további sorsa? — A kereskedelmi bankok, a Posta által forgalomképtelennek nyilvánított bankjegyeket ismételt ellenőrzés után, lyukasztással érvénytelenítjük, az érméket pedig egy bizonyos mennyiség eléréséig gyűjtjük. A Magyar Nemzeti Bank budapesti főpénztára rendelkezik olyan, nagy teljesítményű, automata bankjegyfeldolgozó gépsorral, amely elvégzi a pénz- válogatást, és a forgalom- képtelen bankjegyeket azonnal meg is semmisítik. Itt az országosan forgalomban levő pénznek 45 százaléka folyik át. Másutt kézzel végzik a bankjegyek ilyenfajta osztályozását. Egy különbizottság szúrópróbaszerűen újra ellenőrzi a selejtesnek minősített bankjegyeket. Ha itt még jó bankjegyeket találunk, akkor azokat félretesszük újabb felhasználásra, a többit pedig különféle módokon megsemmisítjük. — Szükség van erre, az aggályosán precíz felülbírálásra? Talán egyszerűbb volna, ha másutt is gépesítenének. — Egy bankjegy-feldolgozó gépsor igen drága. Ma luxus volna többet is beállítani belőlük. Emellett a 20, 50, 100 forintosok olyanok, hogy nagy részük alkalmatlan gépi válogatásra. Ami pedig az ismételt ellenőrzést illeti, ennek főként takarékossági oka van: nem kell új bankjegyet nyomtatni. Egy új „bankó” előállításának ára ugyan csak 2 forint körül mozog,' de ez az összeg évente 200 millió forintot tesz ki, ami már nem csekélység. — Miért ilyen olcsó a magyar bankjegy? — Ennek oka a hazai bankjegygyártás egyediségében keresendő. Ezt a technológiát már csak rrri alkalmazzuk Európában, ami azt jelenti, hogy nemcsak szépek a bankjegyeink, hanem utánozhatatlanok is. Persze, ez a hagyományos alapanyagú bankóknak az ára, amelyekbe még nem voltak egyéb védelmi „adalékok” beépítve. Ma már — különösen a jövő tavasszal megjelenő 5000 forintos esetében — olyan jellemzői vannak az új magyar bankjegyek papírjának, mint a fémszál, a színes másolás elleni védettség, és még sorolhatnám. Ez megdrágítja az előállítási költségeket; darabonként már 5 forint körül járnak. — A forgalomban levő pénz mekkora készpénzállományt képvisel? — A bankon kívüli bankjegyállomány 1989 végén 196 milliárd forint volt, ami 368 millió darab bankjegyben öltött testet. Fémpénzből pedig 3000 tonna van forgalomban. Ez megfelel a fejlett országok gyakorlatának. — Megtudhatnánk valamit a megsemmisítésre ítélt pénzpapír és fémötvözetek sorsáról? — A pénzpapírt vagy elégetjük, vagy egészen apróra vágva, a papíriparnak adjuk át nyersanyagként. Ez a nyersanyag azonban csak egészen rossz minőségű papírhoz — például kátránypapír, vagy csomagolópapír — használható fel. Az új bankjegyeknél még ez sem lehetséges, mert ezek anyaga vízben oldhatatlan. A fémötvözetet többek között a Csepeli Fémműnek adjuk el, s az ellenértékét befizetjük a költségvetésbe. — Milyen 5000 forintost forgathat tavasszal a kezében a vásárló? — Az új bankjegyen Széchenyi István képmása, és a Magyar Tudományos Akadémia látható okker-rózsaszínben. Ha a beterjesztett változatok közül azt hagyják jóvá, amelyiken Braille- írással — a vakok számára is olvashatóan — tüntetik fel a címletet, akkor Európában elsők leszünk ezzel az új gyakorlattal. K. I. üzemsarki csendélet. Lám, mi mindenre jó az £szak>Magyarország.
