Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-21 / 222. szám

1990. szeptember 21., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ki a felelős? Az eddigi vizsgálatok sze­rint feltételezhető, hogy a paksi erőmű 3-as és 4-es blokkjának építészeti terveit találták meg a napokban egy Hajdú-Bihar megyei kukori­cásban — erről Gyarmati László, az erőmű tájékozta­tási osztályának vezetője csütörtökön informálta .az MTI debreceni tudósítóját. Elmondta: szinte kizárható, hogy a magyar és a szovjet nyelvű dokumentumok az erő­művi selejtezések során ke­rültek volna a hajdú-bihari határba. Náluk a selejtezés ugyanis szigorú szabályok szerint történik: jegyzőkönyv kíséretében zárt csomagok­ban, zárt autó szállítja a se­lejtezendő anyagokat a Du­naújvárosi Papírgyár zúzdá­jába. A dokumentumokat minden esetben fegyveres őr kíséri, aki a papírgyári megsemmisítésig végig a helyszínen tartózkodik. Gyarmati László szerint — az egyébként nem titkos — dokumentumok valamelyik kivitelező vállalat irattárábó1 származhatnak. A paksi atomerőmű említett blokk­épületeinek kivitelező mun­káiban ugyanis az ország szinte valamennyi megyéjé­ből részt vettek építőipari vállalatok. A dokumentumo­kon lévő kódszámok alapján igyekeznek kideríteni, hogy melyik vállalat hanyag irat­kezelése folytán kerülhetett a dokumentáció a kukori­cásba. Téeszportcm Karácsonyi Zsigmond fotói Gyerekek ólma: nyomd meg a gombot, potyognak a csokoládék Mint hírül adtuk, ezekben a napokban az Észak-Magyarország vendége a morosvásár- helyi Népújság két újság rója. Mai lapszámunk különböző Helyein egyiküktől. Karácso­nyi Zsigmondtól köriünk képeket. Érdekességként hadd említsük meg, hogy kollégánk nem hivatásos fotós, csupán kedvtelésből fcnyeképezget. És, mint ilyen, időnként nem­zetközi dijakat nyer fotóival, legutóbb például a tokiói kiállításon. Mi lenne, ha „igazi" fotós lenne? Jön a munkanélküliségi adó? ÜRES KOMORA ELLEN... AGRÁRKAMARA Megyénk mezőgazdaságát segíti A magyar gazdaságnak a közeljövőben tömeges mun­kanélküliséggel kell szembe­néznie. Ennek mértékére vannak borúlátó és még bo­rúlátóbb becslések. Akadnak, akik még azt sem tartják kizártnak, hogy a hazai mun­kanélküliség megközelítheti a Franco-rezsim utáni nagy privatizációs hullám 16 szá­zalékos mértékét. Spanyolor­szágnak annak idején — gondjait enyhítendő — a Kö­zös Piac jelentős pénzbeni segítséget nyújtott (az átkép­zési. központok fenntartási költségeinek egy részét még ma is ők fizetik). Magyar- ország nem számíthat ilyen nagy mérvű támogatásra. Ma­gunknak kell megoldanunk ezt a problémát, ami — mint az a dr. Munkácsy Ferenc cel, a Munkaügyi Miniszté­rium főosztályvezetőjével folytatott beszélgetésünkből kiderült — nem egyszerűen gazdasági kérdés. — Nemrég felröppent a hír, miszerint a Munkaügyi Minisztériumban tervezet ké­szül a munkanélküliség anyagi hátrányainak bizto­sítási elvű kompenzálására. Milyen kérdéseket mérlegel­tek ennek kidolgozásakor? — Az állami költségvetés­ben eddig is létezett a mun­kanélküliség hátrányainak enyhítésére elkülönített alap. Ez 1990-ben 5,5 milliárd fo­rintot tesz ki. Az idei év az első. amikor valóságos mun­kanélküliséggel kell szembe­néznünk. Ennek tudható be, hogy az erre a célra beter­vezett idei források fél év alatt kimerültek. — Hogyan kerülhető el, hogy a tömegessé váló mun­kanélküliség társadalmi konf­liktusokhoz vezessen? — A munkanélküliség ter­mészetszerűen magában hor­dozza a társadalmi elégedet­lenséget. A terheken, az elé­gedetlenségen csak enyhíteni lehet, és kell is. Gazdasági oldalról megközelítve a kér­dést, két lehetőség van: az aktív és a passzív probléma- kezelés. Az aktív kezelés a munkahelyteremtést, átkép­zést stb. jelenti, tehát az ál­lam törekszik a munkanél­küliség csökkentésére, illetve megelőzésére. A passzív ke­zelés segélyek fizetését je­lenti és a reményt, hogy a magánszféra képes lesz előbb-utóbb felszívni a mun­kaerő-fölösleget. A két ver­zió között — amelyek ter­mészetesen át is fedhetik egymást, például munkahely­teremtő magánberuházások KI FIZETI? adókedvezménye révén — az anyagi lehetőségek döntenek. Vagyis esetünkben, ha nem teremtünk többletforrást, marad a passzív megoldás. — Milyen pénzügyi követ­kezményei vannak ennek a megoldásnak? — A munkanélküli-segély, a hozzá kapcsolódó közter­hekkel, alig-alig marad el egy aktív kereső fizetésétől. (Igaz, van egy „apró” kü­lönbség: a munkanélküliek — általában önhibájukon kívül — nem termelnek jövedelmet.) A kevésibé költséges megoldások ese­tén jövőre 25—30 milliárd forintra lenne szükség erre a célra. — Hogyan prognosztizálja Ön a várható fnunkanélküli- séget? — Pontos adatokat nem tudok mondani. A munka- nélküliek aránya az év vé­gére várhatóan eléri a két százalékot, de bizonyos va­gyok abban, hogy jövőre ez a szám megduplázódik. A kérdés vizsgálatakor azon­ban nem csak a gazdasági szempontokat kell figyelem­be vennünk. — Kifejtené bővebben? — A társadalom tűrőké­pessége korlátok közé szorít­ja a munkanélküliséget. A politikának tudnia kell, hogy meddig „engedheti a gyep­lőt”, amit persze sokfélekép­pen lehet fogni. Elképzelhe­tő például, hogy a verseny- tárgyalásokon csak az nyer­heti el az üzleteket, aki meg­őrzi a munkahelyeket. De az A Magyar Szív Alapít­vány konferenciát rendez szeptember 24—29. között három helyszínen. Amerikai és kanadai orvoscsoportok tartanák előadásokat az akut kardiológiai ellátás amerikai gyakorlatáról Budapesten (Pécel), Tihanyban és Nyír­egyházán. Ezzel egy időben a polgári szívmentés okta­tását is megkezdik. Az alapítvány célja a szív- és érrendszeri beteg­ségek további növekedésé­sem elképzelhetetlen, hogy a kormány a politikai stabili­tás fenntartása érdekében kompromisszumokra kény­szerül ... Ma Magyarorszá­gon 20—30 százalékosra te­hető a vállalatokon belüli túlfoglalkoztatottság. Jó pél­da erre, hogy a pécsi urán­bánya iránt érdeklődő ír vállalat szakemberei első sé­tájuk után kijelentették: a jelenlegi létszámot legalább a felére kell csökkenteni. Ha egyszerre sok ember kerül az utcára, annak beláthatat­lan következményei lehetnek. — Az első fél évben ha­zánkban csökkent az ipari termelés, a munkanélküliség pedig még gyorsabban nőtt. Megengedhetjük-e magunk­nak azt a luxust, hogy a ter­melés (növekedés) egyik fon­tos tényezőjét mind alacso­nyabb szinten használjuk ki? — Ma már az ember és a gép nem egyszerűen és nem azonnal konvertálható ter­melési tényezők. Egykor la­páttal építettek autópályát, ez ma már nem megy. — Az említett 25—30 mil­liárd forint munkanélküli­segély előteremtéséhez java­solták a 43 százalékos társa­dalombiztosítási és a tízszá­zalékos nyugdíjjárulékon fe­lüli, négyszázalékos pluszel­vonást azaz a munkanélkü­liségi adó bevezetését. — Ez még csak tervezet, amelynek lehet, hogy min­den sorát átírják az egyezte­tő tárgyalásokon. Az, hogy ezt ki fizeti — a munkálta­tók-e vagy az alkalmazottak, esetleg a költségvetés, továb­bá, hogy megosztják-e a terheket, s ha igen, milyen arányban —, még nem dőlt el. Egyetlen dolog biztos: a piacgazdaságokban kialakult normák szerint kívánjuk ke­zelni a munkanélküliséget, amihez sok pénz kell, még­hozzá minél gyorsabban. nelk és e betegségeik miatti halálozás emelkedésének megállítása. A részvételi díj étkezés­sel 1200 forint, étkezés nél­kül 1000 forint. Az alapít­vány számlaszáma: MHB Rt. 441 -88883-7636. A Ma­gyar Szív Alapítvány átvál­Nyúlfarknyi hírben tájé­koztatta lapunk a Tisztelt Olvasót annak idején, hogy megyénk agrárgazdaságának segítésére megalakult a Me­zőgazdasági Kamara. Azóta egyre több szakmai rendezvény, és főként szak­mai tanácskozás, naprakész információs szolgálat jellem­zi munkájukat. Ezért gondol­tuk, ezt a pártoktól, min­denféle politikától mentesen (ha lehet egyáltalán ilyen) szervezetet bemutatjuk olva­sóinknak — egyéni gazdák­nak, mezőgazdasági üzemek­nek, vállalkozóknak. Kicsit ironikusan előre bocsátom: a kamara semmiféle választá­son nem indul, csupán a szakma gyakorlóit szeretné megnyerni magának és az eredményesebb mezőgazda­ságnak. Mészáros Péter titkár, az egyetlen függetlenített mun­katársuk így mutatja be a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Mezőgazdasági Kama­rát: — Az elmúlt év június ki­lencedikén, az országban az elsők között mondta ki 26 alapító tag a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Mezőgazda- sági Kamara megalakítását. Tagjaink között termelő- és szakszövetkezetek, állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok, szakvállalatok, oktatási és egyéb szakintéz­mények, valamint a folya­matos szervező munka ered­ményeként számos magán­termelő található. Az alakuláskor és a kama­ra 1990. január elsejei indu­latja az egyetemi és főisko­lai hallgatók, az egészség- ügyi szakdolgozók, a men­tősök és a nem szakorvosok költségeit. Tisztelettel kérik azonban a gyógyító és okta­tási intézmények vezetőit, hogy amennyiben megtehe­tik, pótolják a költségeket, lásakor a tagok célul tűzték ki a nyitott tagság és az önkéntesség alapján történő szerveződést. A mezőgazdasági vállalko­zói és kistermelői szféra te­vékenységének segítésére szaktanácsadó irodát hoztunk létre. Számukra közgazdasá­gi, pénzügyi, szakmai, infor­mációs tanácsadó szolgálatot indítottunk. Ez irányú tevé­kenységünk az önálló mező- gazdasági vállalkozás felté­teleire, az adózásra, a támo­gatások elnyerésére, hitelezé­si feltételek megismertetésé­re, pályázatok és hitelkérel­mek készítésére terjed ki. Szolgáltatásaink bővítése ér­dekében megkerestük a me­gyei szakintézmények veze­tőit, akik a maguk területén szintén vállalták és biztosí­tották szakembereik segítsé­gét, így további területekkel bővült az ez irányú munka: állattenyésztés, -tartás, ál­lategészségügy, takarmányo­zás, szaporodás-biológia élel­miszer-előállítás és -higié­nia, növénytermesztés nö­vényegészségügy, tápanyag­utánpótlás, és az ezzel ösz- szefüggő szolgáltatások vég­zése. — Mondjon néhány példát eddigi tevékenységükre! — Felvettük a kapcsolatot egyéb szolgáltatásokat végző szakemberekkel, akik adott esetben egy-egy terület komplex szakmai és minősí­tési kérdéseiben segítséget adhatnak, így például a bo­rászat területén a szőlő fel­dolgozásától a bor palacko­ily módon hozzájárulnának a célok megvalósításához és az újraélesztés témakörében megjelenő kézikönyv 'költsé­geinek mérsékléséhez. Érdeklődni Pécelen a 06-1- 1586-986-os telefonon Hercz- ka Ferencnénél, Tihanyban a 06-86-42-611-es telefonon dr. Faluközy Józsefnél, Nyír­egyházán a 06-42-11-711-es telefonon, ildetőleg az ugyan­ilyen számú telefaxon Fe- renczné Endresz Kláránál lehet. zásáig. Részt vettünk a me­zőgazdasági kiállításon, s örömmel adtunk helyt ren­dezvényünkön megyei ma­gántermelőknek, akik részvé­telükkel és sikerükkel bizo­nyították magas szintű mun­kájukat. Kezdeti lépések történtek egy korszerű információs rendszer gépi hátterének és adatbázisának kialakítására. A végzett munka eredmé­nyeként elmondható, hogy egyéni taglétszámunk folya­matosan növekszik. A szak- tanácsadói tevékenység bő­vítéséhez és szakmai mun­kánk színvonalának emelése érdekében felvettük a kap­csolatot az alakulóban lévő Kisvállalkozási Hivatal veze­tőjével, s a kisvállalkozáso­kat segítő SEED-alapítvány- nyal. A szervezőmunka másik súlyponti kérdése további mezőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemek megnyerése a kamarai munkához. — Van-e már valami si­kerélményük a felsorolt munkákkal kapcsolatban? — A végzett munka és az ezzel kapcsolatos reagálások a kitűzött feladatok helyes­ségét, bizonyítják: a kamara aktívan részt vesz az Érdek­egyeztető Tanács munkájá­ban, elkészítette javaslatát az agrárpiaci rendtartás főbb átalakítási pontjaira, megfo­galmazott egy piaci szemlé­letű agrárökonómiai koncep­ciót, melyben javaslatot tett az ár- és pénzügyi rendszer átalakítására, a gazdálkodás korlátainak megszüntetésére, egy új típusú intervenciós, adó- és támogatási rendszer kialakítására. Van tehát egy újabb olyan szervezete a térség mező- gazdaságának, amely jól csengő és reményteljes fel­adatokat vállal magára. Re­méljük, hogy ezek a már — más megyei — alulról és fe­lülről „önként” spontán lét­rejött — szervezetektől ré­gebben szintén elhangzott felvállalt segítséghimnuszok legalább ennél a szakmai szervezetnél nem szó marad­nak meg a szép szavak és ígéretek szintjén. (bekecsi) H. A. wmm Konferencia a szívről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents