Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-18 / 219. szám
1990. szeptember 18., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ZAVAROS VIZSI vizűi ULY GY I ASZALY — A mennykő csapja meg, aki nean jött el! — szaladt ki egy idős asszony száján. Am posszúsak mind, akik itt vannak az alakuló víztársulati ülésen. Most aztán már mindenkinek elege van a tulajdonképpen nem is létező vízműtársulatból... „A Vizsolyi Vízműtársulat 1989. március 8-ra összehívott alakuló taggyűlésre a nem tagérdekelteket nem hívták meg. A képviselők meghatalmazása nem fogadható el, ennék alapján a Társulat törvényesen nem alakult meg. A törvényesség helyreállítása vonatkozásában az elmúlt időben több kísérlet történt, de határozatképes taggyűlés megtartására nem került sor” — olvasható az anyagban, melyben az illetékesek a felülvizsgálat eredményeit foglalták össze. Vagyis: jogos volt az a harc, melyet néhány helyi lakos indított a törvényesség helyreállítása végett, s melyről már mi is tudósítottunk, írtak fűnek-fának, összehívtak több taggyűlést, ám ez idáig eredménytelenül. Az idézett anyag kézhezvétele után azonban ismét felcsillant a remény. Lehet, hogy a végén megalakul a törvényes ví'/társulat? (A vízvezetéket két hónapon belül így is, úgy is átadják ...) Egy utolsó kétségbeesett kísérletet tett hát a falu a megj nyugtató megoldásira. Ismét összehívtak egy társulati ülést... — Én csak azt furcsállom — monHts Cziaiki Ferenc ta- tanácselnök —, hogy az Ékö- vízig a 851/1989. számú irati tál jóváhagyta az alapszabályt, s kiadta a működési engedélyt. Ennek visszavonása még nem történt meg. Elismerem, tényleg voltak szabálytalanságok, ám a munka folyik. S most én is elmentem szervezni ezt a gyűlést, elvállaltam egy körzetet, ahol szóltam a családoknak, hogy feltétlenül jöjjenek el. Szeretném, ha végre pont kerülne a dolog végére, s ne mardosnánk már egymást... Be kellett fejeznünk a beszélgetést, hiszen hét óra közeleg, s akkor mindenkinek a nagyteremben a helye. Nagy a mozgás, jönnek az emberek, lehet reménykedni. Mellettem néhányan morogÉntetlenül nézett rám az a barátom, aki lakodalomba igyekezvén azt a tanácsot kapta tőlem, tegyen dugót a zsebébe. Meg is kérdezte mindjárt, hogy minek ... Azért, mondtam, mert ilyen helyeken üveget még csak talál az ember arra, hogy félretegyen szűkösebb időkre egy fél liter jóféle kisüstit, de dugót' azt még véletlenül sem. Mintha az italkészletre felügyelő apa, sógor, keresztapa, vagy nagykoma ravasz praktikája lenne ez a dugóeltüntetés. — Tessék osak megfigyelni — ital van, üveg van, alkalom is a félretevésre, de dugó az nincs. Szóval nem árt, ha van az ember zsebében egy-kót tartalék dugó. Hogy milyen dugó volt annál a feltehetően skót származású fiatalembernél, aki egy hatalmas üvegpalackban kelt át a hírek szerint az óceánon, azt el sem tudom képzelni, mert panak, hogy már évekkel ezelőtt el kellett volna kezdeni a munkákat, s altkor nem került volna ilyen sokba. Boldogkőváralján, s Újfaluban is kijött 12—15 ezer forintból, nem pedig, mint itt, 30 ezerből. A házakban még akkor sem lesz víz. S olyan persze soha nincs, hogy mindenki egyetért. Az idősebbek felvetik, hogy ha eddig nem haltak meg attól a vízitől, eztán sem fognak. • Több mint 30 perccel múlt hét óra, mikor az illetékesek tanakodni kezdenek. Kiderül, hiányzik még több olyan ember, aki elvállalta mások képviseletét is. Nem jött el, nincs jelen legalább annyi érdekelt, hogy meg lenne az 51 százalék. így Lendvai Sándor, az Ékövízig osztályvezető-helyettese bejelenti : — Sajnos, érvénytelen a taggyűlés. Most nem tudok semmi konkrétumot mondani, s nem is vagyok erre felhatalmazva. Majd utánanézünk a lehetőségeknek ... Felmerült a kérdés, hogy vajon azok. akik elvállalták, hogy mások helyett is eljönnek, miért nincsenek itt. El is mentünk este 9 körül egy tanácsi dolgozóhoz, hogy erről kérdezzük. Családi okokra hivatkozott, s azt mondta, nem tud róla. hogy elvállalta volna bárkinek a képviseletét. Hogy ez most mi, azt már talán csak a helyiek látták át. Én nem vállalkozom az értékelésre. De meg tudom érteni a már többször ösz- szehívott, s mindannyiszor sikertelen üléseken részt vevő helyi lakosokat, megjegyzéseiket, s meg tudom érteni a törvényesség helyreállítására „harcot” kezdő s folytatókat, értem, érzem mind- annyiuk elkeseredését. Még ha tény is: víz hamarosan lesz. S bizonyára — akár létezik a víztársulat, akár nem — fizetni is kell majd érte. * Történt mindez néhány hete. Vártunk egy keveset a közléssel, hogy pontosabban tájékoztathassunk, a végeredményről adhassunk hírt. Ám konkrét változás a mai' natpig nem történt. Lehet, hogy a kérdés megoldása az új önkormányzatra marad ? ... lackposta tartalma én még nem voltam. Ügy képzelem viszont, hogy valamilyen dugójának mégiscsak kellett lennie, amit olykor-olykor kihúzott — hogy levegőhöz jusson, kidobja a szemetet, meg hát hogy ha kedve szottyant vagy erre kényszerítette a szükség, ki tudjon mászni az üveg nyakán. Akárhogy is volt, az ő dugójának o'yannak kellett lennie, amelyet belülről szorítanak az üveg nyakába, mert az már ugyancsak elképzelhetetlen, hogy valaki kívülről egy nagy dugóhúzó segítségével tette volna számára lehetővé a légcserét, meg a szemételtávolítást. Ez már csak azért is bonyolultabb megoldás, mert az is tapasztalat, hogy a Aki fát ültet Időszerű teendők a kiskertekben A növényvédelmi idény lényegében befejeződött. A kiskertek termékeinek nagy részét betakarítottuk, illetve a betakarítás folyamatban van. Idejében gondoljuk meg milyen új gyümölcs- vagy szőlőfajtát kívánunk telepíteni 1990 őszén vagy 1991 tavaszán. 1. A telepítést az határozza meg, hogy családi szükséglet vagy árutermelés céljára történik-e. Járjuk be a környéket, vizsgáljuk meg és érdeklődj ünlk a szomszédoktól, milyen gyümölcsfajok, illetve fajták díszlenek abban a tájegységben vagy dűlőben. Ezek termesztésé megfelelő gondossággal várhatóan eredményes lesz. Az igényeink és termesztési lehetőségeink ismeretében tanulmányozzunk néhány szafckönyvet, folyóiratot, a fajtáik leírását (Kertészet és Szőlészet c. folyóirat. 88 szí-' nes oldal a gyümölcsfajtákról). Az eredményes termesztés erdőkében fontos az éghajlat, a talaj és a bepor- zási viszonyok ismerete. Igen fontos az ültetés sor- és tőtávolságának megválasztása, mert a túl! sűrű telepítés később permetezési gondokat okozhat. Külön rendelet szabályozza a szomszéd telektől való ültetési távolságot, mert ennek be nem> tartása később ika’üe- metten viszály forrása lehet. (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1977/31)) Ez a távolság a fák magasságától függően általában 2,5 m-től 8 m-ig terjed. Np tervezzük azt, hogy a fák „árnyékában” bogyósgvü- mölcsűeket. termesszünk, mert ezt sem a szakszerű permetezés, sem a talaj vízellátottsága nem teszi lehetővé. Az ültetési terv elkészítése után gondosan és idejében ássuk ki az ültetőgödröket. Ezek nagysága kb. 1 négyzetméter és mintegy 60 cm mélységű legyen. Az ásás során a lazább, jó minőségű feltalajt 'külön helyezzük el. mert később ez Ikerül a gyökérzónába. A szakszerű telepítés és tápanyaggazdálkodás érdekében célszerű talajvizsgálatot végezni és az alapmű- trágyát (elsősorban a foszfor és káli, esetleg mesze- zés) a szaktanácsnak megfelelően adagolni. mai dugók könnyebben mennek befelé az üvegbe, mint kifeié. Mintha azokat is belülről préselnék a palackok nyakába. Az persze, most más kérdés, hogy elegendő-e a Golfáramlat hátán imbolygó hatalmas palack összkomfortjához pusztán egy dugó. Meg aztán azt is tudni kellene — sajnos nem szól róla a hír —, hogy tulajdonképpen mekkora is az a „hatalmas” palack. Továbbá, hogy milyen alakúra van csinálva. Jó hasas, mint az unikumos, vállas, mint a sörös, vagy hosszúnyakú, mint egynémely borosüvegünk, — mert ez sem mindegy. Gondolom, utóbbi lehet a legkényelmetlenebb, mert dugó ide, dugó oda, abból legfel(Folytatás az 1. oldalról) — Az aszályról egymásnak ellentmondó adatok jelentek meg a magyar sajtóban. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége 50 milli- árdra, a minisztérium 20 milliárdra becsülte a kárt két héttel ezelőtt. Miért a több, mint kétszeres eltérés?. Voltaképpen mekkora a kár? — Az eltérésnek legalább két alapvető oka lehet. A közzétett adatok becsléseken alapulnak, s ezzel nyilvánvalóan együtt jár a pontatlanság. A másik ok, hogy az időbeli eltolódás miatt is kisebb vagy nagyobb lehet a kár nagysága. Amikor a kormány napirendre tűzte az aszály hatásait, a szeptember eleji adatok álltak a rendelkezésre. Ezek szerint a kár 30—35 milliárd forintra becsülhető, ami a növény- termelés értékének mintegy 20—25 százaléka. — A minisztérium és a MOSZ között vita volt abban is, hogy az érdekképviselet azt állította: a kormány nem foglalkozik az aszály miatt nehéz helyzetbe kerülő gazdaságokkal. Igaz ez? — Sérelmesnek találtuk a MOSZ vádjait, mert jogtalanok és igazságtalanok. Az érdekképviselet vezetői is tudták, hogy készül az előterjesztés az aszály gazdasági hatásairól és a teendő intézkedésekről. S az is nyilvánvaló lehet mindenki számára, hogy a tárcák között is egyeztetni kell a megoldási javaslatokat, módszereket, s mindezek időigényesek. A MOSZ persze kellemesebb helyzetben van, mert érdekképviseletként ellenzéki szerepből bírálhatja a kormány és a minisztérium magatartását. Az alaoál- lás azonban éppen a nehéz helyzet miatt csak az lehet, hogy ne egymás ellen, hanem egymásért küzdiünk. Minden más módszer csak az országnak és az ágazatnak lesz rossz. — A Magyar Agrárkamara sajtótájékoztatóján hangsúlyozták, hogy feltétlenül szükség van az aszálykárt szenvedett gazdaságoknak a segítségre, de az ne egyedi beavatkozásokkal járjon együtt, hanem a tényleges kárral arányos legyen a támogatás. — A minisztérium egyetért a kamara álláspontjával, szét kell választani az aszály és a gyenge gazdálkodás következményeit. A kormány az aszálykár nélkül jövedelmezően gazdálkodó nagyüzemeknek nyújt segítséget, jebb csak létrával lehet kimászni. Meg aztán imbolyog_ hat is az a vízben nagyon, amitől könnyen tengeribetegséget kaphat az ember, s akkor ismét csak ki keli mászni az üveg nyakán. Kihúzni a dugót, meg ilyesmi, s kiadni ami az emberben van .. Ehhez a „kiadáshoz” per- szd nem kell tenger, sem palack, sem dugó, folyik az tájainkon is mostanában és nemcsak a kocsmák környékén. Egyik-másik embertársunk száján olyasmik jönnek ki imocskolódás, rágalom, vádaskodás, meg egyéb zagyvalékok formájában, hogy felébred a gyanú — ezek tengeribetegséget kaptak valahol. Ilyenkor az ember arra gondol, nem ártana egy nagy dugó, az ilyen szájak bedugására. De hát látjuk, ez sem megoldás. A dugó is elegendő gondot okozhatna. Gyöngyösi Gábor hogy a természeti csapást több év alatt ellensúlyozhassák, s munkájuk ne szenvedjen törést. Ez a segítség azonban nem jelenthet veszteségtérítést az évek óta alacsony hatékonysággal működők számára. Éppen ezért a központi segítségnyújtás szempontjából azok a termelők minősülnek aszálykárosnak, akiknél a növénytermelés hozamainak értéke — összehasonlító árakon számolva — az előző három év átlagánál 15 százalékkal kevesebb. — Ilyen gazdaság lesz szép számmal. Miként ellensúlyozzák a takarmányhiányt? Lesz-e elegendő vetőmag? — E kérdések izgatják leginkább a szakembereket. — A felmérések szerint kukoricából két-két és fél millió tonnával kevesebb terem a vártnál. A kormány már jóváhagyta a takarmányimportot, s a minisztérium megtette az ehhez szükséges intézkedéseket. A kiesés miatt félmillió tonna takarmányozási, s százezer tonna ipari feldolgozási céllal importálunk kukoricát. Szakembereink kidolgozták az egyes takarmányfélék helyettesítésének lehetőségeit is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az import és a takarmányozás a lehető legolcsóbb legyen. így például sor kerülhet a búza feletetésére is. Az aszály sújtotta a vetőmagot termő földeket is, a jövő év megalapozásához feltétlenül szükséges hibridkukorica vetőmagot importból szerezzük be. — A mezőgazdasági nagyüzemeknek megközelítően fele eddig is fizetési nehézségekkel küszködött, amit az aszály most még tetéz is. Pénz nélkül viszont nem lehet műtrágyát, vetőmagot Yugók a (Folytatás az 1. oldalról) forintot kóstál, a valamivel nagyobb motorlöket-térfogatú 55-őst 350 ezer forintért kínálják —, mentségére legyen azonban mondva: szinte rögtön kapható. Az autójavító vállalat egyébiránt a Borsodi Gépkocsi Részvénytársaság tagja, s mint ilyen, vállalta az autók értékesítését és alkatrésszel való ellátását. Ebben az évben 180 ilyen gépkocsi érkezik hozzánk, százra már tettek előjegyzést, de nyolcvan még szabad. Ez itt és vásárolni, így veszélybe kerülhet a jövő évi termelés. Hogyan segít a kormány a pénzügyi szakadék áthidalásán? — A segítség többirányú lesz, hiszen országos érdek, hogy a mezőgazdasági termelés folyamatos legyen, az élelmiszer-ellátás ne csorbuljon. A teljesség igénye nélkül, a fontosabb pénzügyi támogatások a következők: a pénzügyminiszter felfüggeszti, s differenciált mérlegelés alapján részben vagy egészben elengedi a károsodott nagyüzemek földadóját, s a magántermelők földhasználati adóját. A kormány felhatalmazta a Társadalom- biztosítási Főigazgatóságot, hogy a kifizetetlen társadalombiztosítási járulék két százalékos büntető kamatát elengedheti. A kormány ugyancsak jóváhagyta, hogy az őszi mezőgazdasági munkákhoz 10 milliárd forint célhitelt kapnak a termelők. A kamatok nagysága jelentősen meghaladja a termelés jövedelmezőségét, ezért az őszi munkák fedezetére szolgáló hitelek kamataira kedvezményt, állami támogatást kapnak a gazdálkodók. Tervezzük, hogy az aszály miatt veszteséges gazdaságokat gyorsított szanálási eljárással rendezzük, de az ehhez szükséges költségvetési forrásokat fel kell tárni Mindezek meggyőzően mutatják, hogy a kormány átfogóan, a minisztérium naprakészen foglalkozik a bajba jutott mezőgazdasáei termelőkkel. Ez nem is lehet másként, hiszen az esetlege*; élelmiszerhiány a belnoliti kai helyzet biztonságát veszélyeztetné, ami egyetlen magyar állampolgárnak sem lehet az érdeke. placcon most nem a reklám helye, szabadjon azonban elmondani: a részvénytársaság és a forgalmazó a kínálati piac megteremtését tűzte ki célul. Különben a Zsolcai kapui üzlet fölött egy nagyobb tábla is helyet kapott: Műszaki bolt. Hárommillió forintért alakitották ki az üzletet, személy- és haszongépjárművek új és felújított részegységeit, alkatrészeit árulják majd. Ä bolt induló készlete ötmillió forint. (illésy) Dobos Klára Or. Gyurkó Péter növényvédelmi szakmérnök DUGÓ V. F. J.
