Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-15 / 217. szám

1990. szeptember 15., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 fi pártszempontok nem helyezhetők előbbre Nyilatkozik az igazságügy-miniszter Miskolcon tartózkodott Balsai István igazságügy-mi­niszter. A megyei bíróságon tájékozódott és tájékoztatott, majd pártja, az MDF váro­si képviselőtestületi jelöltjei­vel találkozott. Balsai Ist­ván zsúfolt programja elle­nére is készségesen válaszolt kérdéseinkre: — Miniszter Űr, ön úgy nyilatkozott, hogy alkotmá­nyozási programjában szem előtt kívánja tartani a ma­gyar államiság több mint ezeréves fejlődésének ha­gyományait és eredményeit, valamint az alkotmányfejlő­dés egyetemes értékeit. Ho­gyan kívánja érvényesíteni ezt a szemléletet a bírósági szervezet átalakításánál? — A bírósági szervezet át­alakításával kapcsolatos konkrét elképzeléseink első fázisának a kapujába érkez­tünk. Most, még ebben az évben a bírák jogállására vo­natkozó, az önálló bírói függetlenség garanciáit is tartalmazó törvényhozási fel­adatot szeretnénk elvégezni. A fő kérdés, a bíróvá válás felételeinek kidolgozása. Azt javasoljuk, hogy egy hosszú, színvonalas fogalmazói idő után pályázat útján lehessen bírói álláshoz jutni. Az ed­digi vitákban kétféle állás­pont fogalmazódott meg. Az egyik szerint valamennyi bí­rói állást pályázni kell, a másik, a bírói állásoknak csak a vezetői, a döntői funkcióval összekötött része­it akarja pályázat útján be­tölteni. A bírói előmeneteli rend­szer szabályozását is szeret­nénk megoldani. Garantál­nunk kell, hogy a bíró — egy átlagos működést felté­telezve — a bírói ranglét­rán, beosztástól függetlenül előbbre jusson. Terveink sze­rint tehát az előmenetel nem azon múlik a későbbi­ekben, hogy valaki helyi bíróságtól a megvei bíróság­ra vagy a Legfelsőbb Bíró­ságra kerül. Az előmenetel­re változatlan helyi műkö­dés esetén is garanciát aka­runk. Előmenetelben és bé­rezési rendszerben is. Ez adott esetben azt jelenti, hogy aki 30—35 évig ott bí­ráskodik, ahol kezdte, annak a fizetése és a bírói tekin­télye azonos lesz azzal, aki más színvonalú bíróságon bíráskodik. A másik fontos kérdés: szeretnénk ebben a „cso­magban” a bírák fegyelmi, anyagi és etnikai felelőssé­gére vonatkozó, jelenleg tel­jesen szabályozatlan joghéza­got eltüntetni, a meg nem felelő jogi szabályozást fel­számolni. Ami a bírósági szervezet átalakítására vo­natkozó elképzeléseink má­sodik szakaszát illeti, az a bírósági szervezet megújítá­sa. A jelenlegi háromfokú bíróság helyett, négyfokú bí­rósági rendszert kívánunk bevezetni. Ez adna lehetősé­get arra, hogy a jelenlegi egyfokú helyett, kétfokú fel­lebbezés legyen. A korábbi hagyományoknak megfelelő­en. Magyarul: a helyi bíró­ságok, vagy a városi bíró­ságok és a mostani megyei bíróságok — amelyek tör­vényszékeknek fognak majd nyilván visszakeresztelődni — és a Legfelsőbb Bíróság közé a több megyére kiter­jedő illetékességű táblabíró­ságok, vagy felsőbíróságok visszaállítását tervezzük. A kétfokú fellebbezés lehetősé­gére persze más megoldás is elképzelhető. Egy biztos, mindenképpen garantálni sze­retnénk a kétfokú fellebbe­zés lehetőségét. Szeretnénk ezzel együtt megszüntetni a törvényességi óvásnak a je­lenlegi rendkívüli perorvos- lati rendszerét. A törvényes­ségi óvás konkrét ügyekben jelenleg nem azt a célt szol­gálja szerintünk, ami igazán a rendeltetése. — ön miniszter, ugyan­akkor az MDF személyisége is. Miniszterként — vélem én — a nemzet összérdekeit kell képviselnie, MDF-tag- ként pedig pártja álláspont­ját. Lelkiismerete szerint mennyire összeegyeztethető a kettő? — Én nem látok konflik­tust a kettő között. Ha pon­tosak akarunk lenni, én a hárompárti koalíciós kor­mány MDF-párthoz tartozó minisztere vagyok. Ez a kor­mány a parlamentnek fele­lős, a parlamenttől bizalmat kapott, én ezt a bizalmat nem látom inogni semmilyen szempontból. A parlament­nek felelős kormány termé­szetesen a Magyar Köztár­saság egészének kormánya, és ilyen minőségemben első­sorban és súllyal természe­tesen, az egész ország igaz­ságügy-minisztere vagyok, és kívánom, azt szeretném, ha ilyen legitim kép alakulna ki munkámmal kapcsolatban. Ami a második oldalát il­leti a kérdésnek, természe­tesen elkötelezettségem, po­litikai hovatartozásom a Ma­gyar Demokrata Fórumhoz köt. Ennek, nyilvános politi­kai mozgalomként történt megindulásától kezdve tagja vagyok. A kettőt nagyon jól összetartozónak látom. Ha a kérdés arra irányul, hogy valamilyen pártszempontok előbbre helyezhetők-e, akkor nemmel válaszolok. Már csak azért is, mert a kormány koalíciós jellege ezt kívánja. — A készülő földtörvény országosan, megyénkben pe­dig kiváltképpen sok bizony­talanságot okoz. Mivel tud­ná megnyugtatni olvasóin­kat? — A földtörvény módosí­tott, tehát korábbi tervezeté­hez képest módosított válto­zatát a kormány a legutób­bi ülésén jóváhagyta. Azzal, hogy a földtörvényben fog­lalt rendelkezések némelyike — éppen az Igazságügy Mi­nisztérium álláspontjának megfelelően — alkotmányos értelmezésre szorul. Ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, mielőtt a parlamenthez be­terjesztené. Ügy gondoljuk, hogy ez megfelel egy felelős kormány intézkedésének. Ugyanis a kormány meghir­detett, és most már nyilvá­nosságra hozott privatizáci­ós programja reprivatizációt nem tenne lehetővé. Ez aj kivételt jelent a föld. Ennek a konfliktusnak a feloldása érdekében döntött a kormán- úgy, hogy előzetes alkot­mánybírósági értelmezést kér. — Nem kevés mai, új po­litikai vezetőről is az a hír járja, hogy ő is a Rózsa­dombról szidja a régi rend­szert, s onnan kiáltja a ma­gyar pusztába, nemzetmeg­váltó gondolatait. Miniszter Űr, ön hol lakik? — Én magam Budapest második kerületében, a Ró­zsadomb alján lakom, egy hatlakásos társasházi lakás­ban, amit saját beruházás­ként, a szokásos házilagos kivitelezésben, negyvenéves koromra, a feleségem szülei­nek sajnos korai elhalálozá­sa miatt felhasználható örökség beépítésével léte­sítettem. Második lakásként, a korábbi ötven négy­zetméteres helyébe végre most, egy nyolcvanvalahány négyzetméteres, négy sze­mélyre tervezett lakásban lakom. Ehhez a mindenkit megillető OTP-támogatást megkaptam, az ugyancsak mindenkit megillető vállala­ti támogatást pedig nem kaptam meg. Az ügyvédek részére ugyanis ilyen nincs. Én a magam helyzetét nem tartom különlegesnek. Ebben a lakásban négyen élünk, a két fiunkkal. Két szoba, kf félszobás a lakásunk. Faragó Lajos Fotó: Dobos Klára Telefonos bögésrendelés Készülődés az őszi vadászatokra Ha szeptember, akkor szarvasbőgés. A nagy őszi vadászatok ideje. A vadásza­ti előkészületek mór megkez­dődtek. Ezek közé tartozik, hogy egyesítették a megyé­ben működő két trófeabíráló­bizottságot. Mint arról Kismartoni Ká­roly, megyei vadászati fel­ügyelő tájékoztatott, eddig működött a hazai vadászok által elejtett nemesvadak trófeáit elbíráló bizottság. Emellett a külföldi vadászok trófeáit egy másik bizottság bírálta el. Most ezt a kettőt egyesítették. A trófeabíráló­bizottságnak a hazai nimró- dok kötelesek bemutatni és Szüret előtti kesergő Nyár elején olyan sokat ígérő volt a szőlő Hegyalján, mint még soha, aztán az aszály megtette a magáét. Ámbár — mondják a gazdák — a szőlő azért jobban tűrte a tikkasztó időt. Míg más kultúrák teljesen kiszárad­tak, a szőlő megmaradt, igaz, a nyár eleji tömött, szép für­tök nem úgy fejlődtek, szí­nesedtek, mint ahogy az kedvező körülmények között megszokott, de azért nincs ok a panaszra, már ami a várható termést illeti. Mert azon javított, segített vala­melyest a szeptember eleji eső, felerősítette a reménye­ket, különösen a furmint, és a hárslevelű fajtákat te­kintve. Járják is mostanában a szőlőket a gazdák, s nem kis aggodalommal vizsgál­ják a szemeket, a fürtöket, a leveleket, s örömmel ta­pasztalják, szép, ígéretes a szőlő. Még javulhat, is, ha kegyesek lesznek az égiek, ahonnan egyébként mintha csak rendelésre jönne, kiadós csapadék hullik hosszabb- rövidebb ideig, aztán újra árad az éltető, érlelő nap­fény, s néha szellőcske is kél, hadd száradjanak a für­tök, fényesedjenek a leve­lek. Szóval, nincs ok a bá­natra — mint fentebb mon­dottuk — a várható termést illetően. Ennek megfelelően a szüretre való készülődés jelei is tapasztalhatók, érzé­kelhetők. Ilyen jel például a szokásos szüret előtti „egyezkedés” a felvásárlási árakról, az árakat diktáló borkombináttal. Ez a diktátum pedig bo­gyóra, mustra, aszúra vonat­kozik. Ezek szerint a 8/a árcsoportú szőlő kilogramm­jáért 19—20 cukorfok között 20 forint 60 fillért fizet a kombinát, de erre még ad 12 százalék felárat, így ebben a kategóriában a legdrágább szőlő kilója 23 forint 10 fil­lér. A legmagasabb cukorfo­kú. a 24.1—25 fok közötti szőlő kilója 36 forint 50 fil­lér. A mustot ebben az év­ben (például a 8/b-s minősé­gű, 17—18 cukorfokú) felár­ral együtt 21 forint 30 fil­lérért veszik át, míg az ipa­ri minőségű mustot (14 fok alatt) 9 forint 60 fillérért vásárolják fel a termelőtől. Az első osztályú aszú felvá­sárlási ára 200 forint kilón­ként, de ebben már a felár is benne foglaltatik. Ezek az árak pedig elfo­gadhatatlanok — mondják a termelők —, s hogy mennyi­re azok, arról bárki meg­győződhet, ha bemegy mond­juk, Miskolcon egy lerob­bant talponállóba, s kér egy deci mádi furmintot, és fi­zet érte 14 forintot. Ha csak egyszerű, a hegyaljai boro­kat kedvelő állampolgár az illető, nincs semmi baj, tu­domásul veszi, hogy egy de­ci 14 forint, ebből követke­zően 1 liter 140 forintot kós­tál. Ámde, ha történetesen szőlősgazda a polgár, rög­vest megkeseredik, vagy in­kább megsavanyodik szájá­ban az ital, és el is kezdi a töprengést afelől, hogy mi a fészkes fenének kapálom, permetezem, metszem, tö- röm-nyúzom magam abban az átkozott szőlőben, amikor a hasznot mások vá'gió' zsebre. El lehet ezen töp­rengeni, és persze neki is lehet keseredni, aminek na­gyon jó ellenszerét találta fel már régmúlt időkben az em­ber. Nosza, ide azzal a bu- téliával, bármennyibe is ke­rül ebben a kutya világban. A kutyaharapást pedig — amint az régóta tudott do­log — másnap szőrivel gyó­gyítják. vagy valamiféle lán­got, égést oldó folyadékkal, mondjuk, borsodi ásványvíz­zel. Csak úgy mellesleg je­gyezzük meg: köztudomású, hogy eme jeles víz gyógyító hatását — a macskajajos ál­lapotot kúrálandó — bányá­szok fedezték fel odalent, a föld mélyében, s ők igazán nem tehetnek róla, hogy a bőséggel buzogó víz ára olyan magasra szökött. Ma­napság egy fél liter borsodi ásványvízért 13 forint 70 fil­lért kérnek a boltokban. Úgy­hogy egy literért 27 forint 40 fillért kell leszurkolnia a másnaposságát kúrálni aka­ró, nekikeseredett szőlősgaz­dának. Tessenek csak össze­vetni ezt az árat a must idei felvásárlási árával, s mind­járt érzékelheti a Tisztelt Olvasó, miért parázslóit fel újfent a már-már csillapod­ni látszó vita a Tokaji Bor- kombinát nemrégiben kezde­ményezett átalakulása körül, és miért beszélnek a terme­lők egyáltalán nem elismerő baráti szavakkal a kombinát monopolhelyzetéről, arról, hogyan is élnek vissza min­den évben szüret előtt ezzel a monopóliummal. Mind többször hangzik el: védekezni kellene! De ho­gyan, miként? Egyre soka­sodik azoknak a száma, akik a hegyközségek szerveződé­sében jó lehetőséget látnak, miként abban is, hogy ha jön (jönne) az idegen tőke Hegyaljára, akkor nemcsak egyetlen cég hozná a fellen­dítő, pezsdítő pénzinjekciót hanem több is, hogy meg­szűnjön a monopolhelyzet; hogy ne csak „árdiktátum” legyen, mint most, hanem valódi tárgyalás, alku, ami­nek végén esetleg mindkét fél, a termelő is, és a felvá­sárló is elégedetten állhatv- fel az asztaltól. De ez még a távoli (?) jövő, addig még forrhatnak az indulatok, mi­ként szüret után a must, odafent, Hegy alján. Szarvas Dezső A Világbank és a hazai agrárágazat Szem előtt a hatékonyság Háromszázmillió hitel a mezőgazdaságnak A Világbank és a Magyar Nemzeti Bank szervezésében Agrárreformok Kelet-Euró- pában és a Szovjetunióban — dilemmák és stratégiák címmel, háromnapos nemzet­közi konferencia zajlott Bu­dapesten. A nemzetközi ta­nácskozásról tájékoztatták az újságírókat a Világbank tisztségviselői. Elmondták: a tanácskozás célja, hogy szin­tetizálja a volt szocialista országok eddigi agrárpoliti­kájának tapasztalatait, emellett különböző reform­stratégiákat próbálnak fel­vázolni a világ szinte min­den tájáról érkezett szak­emberek. Michel Petit, a Világbank mezőgazdasági szekciójának vezetője kifejtette: a- kelet­európai térség országainak mezőgazdaságában az egyik legfontosabb feladat a terv- gazdaságról a piacgazdaság­ra történő átmenet mielőbbi megvalósítása. A Világbank tanácskozásán részt, vevő szakemberek tisztában van­nak azzal, hogy Magyaror­szágon most folyik a földre­form vitája, megértik, hogy a földreform megvalósítása során tisztázni kívánják a múlt örökségét, orvosolni akarják a sérelmeket — más részről viszont a ma­gyar mezőgazdaság jövőbeni hatékonyságát is szem előtt kell tartani. A Világbank szakemberei meg vannak ar­ról győződve, hogy a ma­gyar mezőgazdaság tovább­ra is sikeres ágazat lehet, a tulajdonviszonyok reform­ja mellett azonban ehhez ki kell épülnie a leendő far­mergazdaságokat, az új birtokviszonyoknak megfe­lelő egységeket támogató szolgáltatások rendszerének, így ót kell gondolni a me­zőgazdaság hitelezésének, fi­nanszírozásának új rendsze­rét, gondoskodni kell a far­mergazdasághoz kapcsolódó új szolgáltatások kiépítésé­ről, például az új raktáro­zási hálózatokról. Eugenio Lari, a Világbank kelet-európai osztályának ve­zetője elmondta, hogy a Vi­lágbank eddig összesen mint­egy 2,2 milliárd dollárról szóló különböző hitelmegál­lapodást kötött Magyaror­szággal. A kölcsönök 60 szá­zalékát már igénybe is vet­te hazánk. A világbanki hi­telekből 300 millió dollárt Magyarország a mezőgazda­ság fejlesztésére vett fel. Az idén már 200 millió dollá­ros kölcsönről kötöttek szer­ződést a Világbank és Ma­gyarország képviselői, az év hátralevő részében pedig egy 400 millió dolláros hitelcso­magot készítenek elő, ebből 150 millió dollárt szánnak a magvar telefonhálózat fej­lesztésére. elbíráltatni trófeáikat. A kül­földi vadászok ezt Pesten is megtehetik, de egyszerűbb és célszerűbb itt, helyben elbí­ráltatni. A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság székházá­ban működik a MAVAD- iroda, amely helyileg intézi a vadásztatást, s itt kell an­nak díját is befizetni. Az üzeneteket telefonon is kö­zölhetik, mert azt üzenetrög­zítővel is ellátták, így éjjel­nappal hívható. Az az új szervezet már működik, s a szarvasbőgésre érkező vadá­szok már ennek megfelelő­en, kényelmesen és utánajá­rás nélkül bfráltathatjók el a trófeát, s fizethetik ki az érte' járó összeget. A vadásztársaságok kilö­vési tervei szerint mintep* négyszáz szarvasbikát és megközelítőleg 80 muflonkost ejthetnek el a hazai és a külföldi vendégvadászok.

Next

/
Thumbnails
Contents