Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-13 / 215. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 5 1990. szeptember 13., csütörtök ^£kompuex KARBANTARTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Szeptemberben megnyitjuk szolgáltató irodánkat Miskolcon, a Maros u. 1. sz. alatt. Vállalkozunk:- építészeti és épületgépészeti,- háztartási- és villamosgép-szerelési, -javítási,- híradástechnikai berendezés- és irodagépjavitási,- gépészeti megmunkáló,- acélszerkezeti és lakatosmunkákra. 3520 Miskolc, Pf.: 710. Telefon: 52-279, 51-707. Telex 62-242, 62-326. Telefax: 87-841 A Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Kft. pályázatot hirdet a 222. sz. Putnok, Kossuth u. 21. sz. alatti, jövedelemérdekeltségű bútorüzlet vezetői munkakörének betöltésére. A pályázat benyújtási határideje: szeptember 30. Az állás 1990. október 15-től tölthető be. Érdeklődni lehet: BIK Kft. Miskolc, Baross Gábor u. 13- 15., áruforgalmi és üzemeltetési osztályvezetőnél. Telefon: 38-141 (13 mellék) és 18-634. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. Szezonban, árengedménnyel! Az Észak-magyarországi TUZÉP valamennyi telepe, 25%-kal olcsóbban kinálja, a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. 10 kg/nv1 testsűrűségű: Emlék a katonavonatból Akik a tanácsra hallgattak Érdeklődéssel olvastam lapjukban Horthy Miklós emlékiratait. Az olvasottak egy régi-régi emléket elevenítettek fel bennem, amit szeretnék most Önökkel és másokkal is megosztani. Mint tartalékos tiszt, utánpótlásként mentem ki 1,942 szeptemberében a miskolci 19. könnyű hadosztályhoz. Robogott velünk a katonavonat a szomorú és sivár orosz pusztákon. Hárman voltunk a tiszti vagonban, és csendben, szótlanul bámultunk ki az ablakon. Stary- Oszkolhoz már közel jártunk, amikor egy kisállomá- son megállt a vonat, és felszállt hozzánk egy repülős tiszt, egy fiatal hadnagy. Beszélgetés közben szóba került Horthy István, aki a repülős hadnaggyal egy században teljesített katonai szolgálatot. Faggattuk, hogy hogyan zuhant le, s hogy igaz-e az a pletyka, hogy augusztus 20-án névnapot tartott, és ittasan szállt fel, mely vesztét okozta. Ezeket a hadnagy megcáfolta, s a következőket mondta el nekünk. Külön géppel, de együtt kellett volna felszállnia a kormányzóhelyettessel. Először Horthy István szállt fel. Ö csak annyit látott, hogy gépével alacsonyan, túl meredek szögben fordult, majd a repülő lezuhant és lángba borult. Csak a félig elégett, megszenesedett testét tudták kimenteni. Tehát nem volt igaz az a sok szóbeszéd, ami akkortájt országszerte hallható volt. De mi, katonák nem is hittük azokat soha. Elmondta még azt is, hogy Horthy Istvánnak ugyanolyan elbánásban volt része, mint a többi tisztnek, semmiféle megkülönböztetésben nem részesült, mint kormányzóhelyettes. Nagyon jó baj társ és tiszttárs volt. Török Géza Miskolc Kislányom első osztályos lett az idén. Én is, mint a legtöbb szülő tudomásul vettem, hogy mivel jár az iskolakezdés. Az elkerülhetetlen kiadások mellett érthető, ha az ember ott spórol, ahol tud. Ezért is ért meglepetésként az MKV bérletpénztárában tapasztalt merevség. Az iskolában kaptunk iskolalátogatási igazolványt, hogy a bérletet meg tudjuk venni. Tanulóbérlctet azonban nem adtak, mivel nem tudtam felmutatni a diákigazolványt, amit az iskola csak később tud kiadni. Nem tudom megérteni, hogy miért csak diákigazolványra lehet bérletet váltani, miért nem jó az iskolalátogatási papír? Talán mert azon nincs fénykép? (Kislányom egyébként a történtekkor éppen velem volt.) Remélem, nem gondolják az MKV vezetői, hogy én, az anya fogom a diákbérletet hasznosítani? Mire jó ez a bürokratikus módszer? Érdeklődéssel várom az illetékes válaszát. Tisztelettel: Tóth Jánosné, Miskolc Se répáin, se nyuszim... A tervek szerint új ABC-tkisáruház épül a közeljövőben az ónodi piactéren. Örömhír ez egy község életében, s aligha hinnénk, hogy ellenzői lennének. Történetünk szereplői sem azok, de a „hirtelen” jött döntés villámcsapásként érte őket, mivelhogy a piactér másfajta hasznosítására — nem saját kútfejükből — jó ideig nem számítottak. Ezért lettek kárvallottak. A történet szálai 1983-ba nyúlnak vissza, amikor is Földi Mihályné, ónodi lakos fodrászüzletet szeretett volna nyitni saját otthonában. Az akkori tanácsi vezetés javaslatára fodrászatát a falu központjában, a piactéren állította fel. Az ajánlat — miután központi helyről volt szó —, kecsegtetőnek tűnt, így a család vállalta a jóval magasabb beruházással járó költségéket (fáház megvétele, felállítása, vízbekötés, közterület-használati díj...). Áldoztak erőn felül, hitelből, merthogy bíztak a tanácsadók szavában, hogy legalább 20 évig háborítatlanul fodrászkodhat az asszonyka. Az engedélyt ideiglenes jelleggel kapta meg Földiné, miként másik két társa, akik divatáru-, illetve virágospavilont nyitottak. A virágbolt időközben megszűnt, helyét egy ruhakészítő vette át. Ónod-Muhi Községi Közös Tanács V. B. szakigazgatási szerve 1990. július 25-én kelt határozatában mindhárom tulajdonostól visszavonta a közterület-használati engedélyt, s egyben kötelezte őket a faházak lebontására, s a terület helyreállítására, szeptember 1-jei határidővel. Mindemellett fellebbezésnek is helyt adott. A tulajdonosok ezzel éltek is, és reménykedve várták az elodázó döntést, legalább a hely- hatósági választásokig. Különösen váratlanul érte az engedély visszavonása Ugró Éva leninvárosi lakost, aki ez év tavaszán vásárolta meg előző tulajdonosától a divatárus-pavilont, hasonló tevékenység folytatására, újrakezdési kölcsönből. A két gyermekét egyedül nevelő fiatalasszonynak a tanács május 7-én vállalkozói igazolványt, 10-én közterület-használatbavételi engedélyt adott ki. Ugró Éva üzletét június 15-i megnyitása előtt felújíttatta, majd áruval feltöltötte. Tisztában volt ő is azzal, hogy hosszú távlatokban nem gondolkodhat, de arra végképp nem számított, hogy alig másfél hónapos működés után lehúzatják vele (is) a rolót. Igaz, máshol, másik területet ajánlottak fel számára, de ez az eladósodott asszonykának csekélyke vigasz volt, hiszen újabb költségekbe — bontás, költözködés — kellett vernie magát. Látszólag minden jogszerűen történt. S az indok — a közérdekre hivatkozás — is meggyőző érv a hatóság részéről. Mégsem tartjuk korrektnek a hivatal diktálta játékszabályokat. Merthogy: miért adtak ki engedélyt májusban, mégha az a visszavonásig is szólt? Abban bezzeg előrelátó volt a szakigazgatási szerv, hogy a kártérítési igény lehetőségét kizárta. Szóban állítólag óva intették Ugró Évát, de az építési tervről a kiadott engedélyben nem volt szó. Földiék viszont a hét évvel ezelőtt adott szóban bíztak, s úgyszintén kárvallottak lettek. S ami a legelgondolkodtatóbb: miért nem kaptak időben választ az érintettek fellebbezésükre? Ők ugyanis csak szeptember 3-án értesültek ügyük elbírálásáról, mellyel egyidejűleg azonnali bontást rendelt el a hatóság, s a késedelemért kirótt 5000 forint pénzbírságot. De hát a késedelem kinek a rovására írható? Nincsenek már faházak a piactéren, ahol jelenleg csend és nyugalom honol, nem úgy a vállalkozók lelkében, akiket jelentős anyagi kár ért, —b—r— 50 mm, 75 mm, 100 mm, 150 mm vastagságú filctermékét 1990. szeptember 30-ig. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TŰZÉP Üvegező kereskedelmi szolgáltató kft. felvesz UVEGCSISZOLÓ és ÜVEGEZŐ szakmunkásokat, valamint jó kézügyességü nődolgozókat, betanított üvegcsiszoló munkára. Bérezés megegyezés alapján. Jelentkezni lehet: Miskolc, Stromfeld Aurél 7., Martintelep, 8-17 óráig. NINCS ELÉG TELEFONJA? A TELE-CENTER MEGOLDJA! A mikroprocesszoros vezérlésű, programozható kis telefonközpont lehetővé teszi helyi hálózat kialakításával 5 db telefonkészülék kezelő nélküli üzemeltetését. Átalányáron: 65 000 Ft -j- áfa, 30 nap alatt. A telefonkészülékek igény szerint külön megvásárolhatók. CÍM: ELEX ELEKTRONIKAI KFT. Nyíregyháza, Ungvár sétány 35. Telefon: (42) 12-713. Nem égbekiáltó jelenség panaszom. Ámbár nekem ... Miskolctapolcán, a Thaly K. u. 13. szám alatt van egy 350 négyszögölös telkem. Azaz, én csak bérlő vagyok, tulajdonosa budapesti. Kisnyugdíjasok vagyunk feleségemmel, így pótlásként ültettünk a kertbe mindent, ami csak belefért. Tavasz- szal a szomszéd, szamárméretű kutyája tarolta le veteményesünket. Ojraültet- tük. írtam a T. államhatalom helyi szervének, hogy hivatalból figyelmeztesse az ebtulajdonost. Nem érthetitek rá az átszervezés miatt. S újra egy szomorú dátum: 1990. augusztus 26-a, a szúnyogirtás napja. Csapás csapás után. Fizetek a kertért, sújt az aszály — persze erről sem az Isten, sem a párt(ok) nem tehet. És most itt a szúnyogirtás! Még hátrányosabb helyzetbe kerültünk: se paradicsomunk, se paprikánk, uborkánk, másodvetésű zöldbabunk, oda az a pár cső főzni való kukorica ... Nyulakat is tartunk, de most azokat sem etethetjük (mivel?), de megenni se merjük őket. A kiszórt irtószer dózisa alapján kiszámítottam, hogy legalább 70 napig. Hová forduljak? Bazilika kegyeihez, vagy az ABC raktárához, éjjel? Barna Béla Miskolc A bunkósbot nálunk is előkerül? Nem tudom, hogy hány embert rázott meg a márciusi marosvásárhelyi események primitív bunkósko- dása. De azt: hiszem abban mindannyian egyetértünk, hogy az erőszak semmilyen formában nem lehet konfliktusok, problémák megoldási módja. Az erőszakra erőszakkal, bunkóra bunkóval való reagálásra nálunk Magyarországon azt hittem, Nyomorban Ha a csenyétei cigánytelep lakóiért imádkozni kell, akkor a hejőpapi szilvási cigánytelepen lakókért könyörögni kellene az Úristenhez (vagy a helyi tanácshoz), hogy segítsen rajtuk. A szilvási cigánytelepen található nyomor minden képzeletet felülmúl. A telep nyolc-kilenc putriból áll, melyben 10—15 négyzetméteren kénytelenek élni az öt-hat fölsői álló családok. A faluból összehordott szeméttel kezdik körberakni a telepet, sőt, az elhullott állatok tetemei is idekerülnek. Megérkezésünkkor szomorú, fáradt emberek vesznek körül. Lassan kezdődik meg a beszélgetés, hiszen nem ismernek minket. (Talán még gyanúsak is vagyunk nekik). Egy 60—70 év körüli öreg cigányasz- szony kezdi a panaszáradatot. Nem segít itt rajtunk senki gyerekem — mondja síró hangon. — Itt csak el lehet pusztulni a bűztől, meg a kosztól. Ide hordják a dögöt, azt akarják, hogy kolerát kapjunk — fejezi be Egy fiatalasszony maszatos gyerekét ölében tartva panaszkodik: „Most hoztam ki a gyereket (három hónapos lehet) az intenzív osztályról, de nemsokára vi hetem vissza, mert a petróleum- szagtól (nincs bevezetve a 'telepre az áram) megint be fog fulladni.” A telepnek egy ásott kút szolgáltatja a vizet, ki tudja: nem fertőzött-e ... ? Hiszen sokan arról panaszkodnak, hogy a gyerekeknek megy a hasuk. (Vajon van-e rendszeres vízvizsgálat?) A telephez vezető földút eső esetén felázik, s akkor térdig járnak az emberek a sárban. Óhatatlanul fogalmazódik meg az emberben a kérdés ... Vajon a helyi vezetés tud-e arról, hogyan élnek a telep lakói? Ha tudják, miért nem próbálnak segíteni rajtuk? Vagy úgy gondolják, ha körberakják szeméttel, eltűnik a szem elől? Közeleg a helyhatósági választás. Vajon ezek az emberek kire adják a szavazatukat ... ? Minden bizonnyal arra, aki megpróbál segíteni rajtuk. Szegedi Dezső — reméltem! — nem lesz példa. A napokban sajnos Kázsmárkon egy romániai — bihari — rendszámú gépkocsira a hazafelé tartó tehéncsorda gulyás kísérője bunkósbotjával minden indok nélkül olyat sújtott, hogy a gépkocsi motorháztetője behorpadt. Az ijedtségen és az anyagi káron túl, személyi sérülés szerencsére nem történt. De azt hiszem, ennél sokkal mélyebb sebeket okozott a gépkocsi utasainak lelkében az említett esemény meg- töirténése, átélése. Magyarország elindult a demokrácia felé vezető úton. S ehhez, a célhoz érés érdekében, mindannyiunknak el kell sajátítanunk a demokratikus gondolkodási módot es életvitelt. Falun és városon, mindenkinek egyaránt. Elgondolkodtató egyáltalán az esemény meg- történésének ténye. Manapság egyre inkább szükségünk lenne a toleráns magatartásra. S az a nagyon áhított demokrácia csak akkor valósulhat meg. ha nem kell egymástól félnünk. Se nekünk magyar állampolgároknak, se külföldieknek, de még kevésbé a tőlünk évtizedekkel ezelőtt nagyhatalmi döntések nyomán, határainkon túl élő magyaroknak. Lörincz Edina Összeállította: Bodnár Ildikó