Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-25 / 199. szám

1990. augusztus 25., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 sport A Borsodtávhő... ... OB I-es sakkcsapatá­nak őszi programja; 9. for­duló, szeptember 23., Mis­kolc, Szemere u. 15., 10 óra: B. Távhő—MTK-VM. 10. for­duló, szeptember 30.: Honvéd Mereszjev SE—B. Távhő. 11. forduló, október 14., Miskolc, Szemere u. 15., 10 óra: B. Távhő—Csuti SK. 12. fordu­ló, október 28: Törekvés SK —B. Távhő. 13. forduló, no­vember 11., Miskolc, Szeme­re u. 15., 10 óra: B. Távhő —Hungaroil Bp. Honvéd. Széljegyzetek-j Igazán remek mezőnyt sikerült összehozniuk a ' * debreceni szervezőknek augusztus 20-án. Régen látott színvonalas salakmotorversenyt követhettek fi­gyelemmel az érdeklődők, s bizony sóvárogva figyel­tük a telt házat, meg a remek futamokat. Eljött a ■ Hajdúság fővárosába a dán egyéni világbajnok Hans Nielsen; ott volt az amerikai Shaw Moran (motor nél­kül érkezett, a kölcsöngéppel kétszer „nullázott”, at­tain másikra pattant, s villámgyorsan nyert két futa­mot) ; nyeregbe szállt az olasz Castagna; s a sort két csehszlovák VB-döntős zárta, Tesar és Kasper. Sóvárgásunk magyarázata: Miskolcon meglehetősen régen jöttek össze ilyen menő sportolók, igazán zsú­folt nézőtérre pedig hirtelen nem is emlékszünk. Rá­adásul közeleg az idei Grand Prix ideje, s bizony a szervezőknek márkásán csengő nevű mezőnyt kell to­borozniuk, ha sikerként akarják elkönyvelni a via­dalt. Megnyugtató, hogy előzetes tárgyalásokra éppen Debrecenben került sor, s ha minden úgy alakul, ahogyan azt a népkertiek elképzelik, szeptemberben valódi csemegével kedveskedhetnek a salakozás hí­veinek. A jelek szerint elfogadja a meghívást Tesar és Kasper, valamint Castagna és Adorján. Mind a né­gyen szerepelnek a szeptember 1-jei bradfordi egyéni világbajnoki döntőben! Tudjuk, dehogyis tévesztjük szem elől, hogy számukra a VB fináléja a legfonto­sabb. Ennek ellenére — vagy éppen ezért! — bizto­sak vagyunk abban, hogy egy vérbeli sportember igenis mindig meg akarja mutatni! Igazolni szeretné korábbi eredményeit, vállalja a sorozatos kihívást, szívesen áll oda a képzeletbeli mérlegre. Nos, nem sokkal a világbajnoki döntő után a miskolci GP al­kalmat kínál a visszavágásra, s ha valamennyi emlí­tett salakos eljön — érdemes lesz kimenni a .Népkert­be! 2 Maradjunk még kevéske ideig az akarásnál. Ta- ■ Ián nem is pontos a meghatározás, inkább ver­senyzői erényről lesz szó az alábbiakban. Az egyik versenyen — a sportág nem érdekes — az abszolút esélyes gyereksportoló idő előtt búcsúzott a küzdel­mektől. Akart, nagyon szeretett volna bizonyítani, ám egy rosszul kezdődő mérkőzésen előjött a görcs, márpedig ha ez jelentkezik, nincs esély a megújulás­ra. Miért hozakodunk elő ilyesmivel? Azért, mert más példákat is sorolhatnánk (edzőktől hallottuk) arra vonatkozólag, hogyan veszített a jobb, a képzettebb, a kissé még darabos ellen, aki viszont olyasmit tu­dott felvonultatni, ami behozhatatlan előnyt jelentett: a fanatikus győzni akarást, a hitet, a határtalan el­szántságot. Soha nem a nyámnyila, elkényeztetett, anyámasz- szony katonája-típusú gyerekekből lesznek az igazán nagy bajnokok! Kell ugyanis a szenvedés, a lemon­dás a világi örömökről, s legfőképpen kell, hogy az alany megértse: mit miért tesz. Az olyan sportoló, aki megsértődik, mert az ellenfél visszaütött — való­jában egyáltalán nem felel meg bizonyos követelmé­nyeknek, s az edző akkor cselekszik helyesen, ha el­könyveli a „futottak még” kategóriájába. Szerencsé­jének jobban lehet a kovácsa, ha olyanokat választ ki, akikben magasan lobog a harci tűz, akik soha nem adják fel, akik mindig meg akarják mutatni. Szeretnének a legjobbak lenni, ki akarnak tűnni a középszerűségből, s ennek érdekében mindenre — hangsúlyozom: mindenre! — hajlandók. A leg- gyötrelmesebb, olykor monoton munkát sem utasít­ják el, mert tudják (ha van, aki elmagyarázza ne­kik ...), hogy előbb-utóbb kamatoznia kell a befek­tetett energiának. 3 Panaszosan csengett a fiatal lány hangja, amikor • elmondta a telefonba, mi bántja. Ifjú beszélgető- partnerünk civilben kerékpározik, mégpedig verseny­szerűen. Edzenek, eseményekre járnak, hasznosan töl­tik idejüket. A minap azonban csaklnem tragédia tör­tént az egyik délutáni edzésükön. Taposták a pedált az út jobb oldalán, s több autós is „neheztelt” rájuk emiatt. Mindez persze szót sem érdemelne, a baj azonban az, hogy kézzelfogható módon adták tanú­jelét zsörtölődésüknek. Leszorították a lányokat a padkára, egyikük pedig az árokba kényszerült. A bu­kásnak szerencsére nem lett súlyos következménye, de azért emelünk szót — mert lehetett volna! Ezúttal a véletlen segített, ki tudja viszont, mit hoz a holnap. A napokban haláleset történt a megye- székhelyen. Egy gyerek hajtott neki a busznak, a kö­vetkezményekről beszámoltak a lapok. Vajon miért érzik a volán mögött ülők, hogy ők különbek az át­lagnál, miért gondolkoznak sokan úgy, hogy ők ma- gasabbrendű lények, s nekik ezért többet is szabad, mint másoknak?! A kerékpáros kislány nagyon jól látja, hogy pana­szával hiába megy a rendőrségre. Rendszám ide, vagy oda, mostanság a bűnüldöző szerveknek van éppen elég tennivalójuk. Végső kétségbeesésében ragadott telefont, s öntötte ki a szívét. A magunk részéről saj­nálatos módon mindössze annyit tehetünk, hogy fel­hívjuk az autósok figyelmét: vigyázzanak sokkal job­ban mások testi épségére! Elvégre mindenkinek van gyereke, s a lurkók természetesen szeretnek felpattan­ni a kerékpár nyergébe. Jusson eszükbe a volánt for­gatóknak mindez, amikor lassúbb tempóra kénysze­rülnek. (dorosí Örök vesztesek a MEflFC kosarasai? Drahos László: „Újra megpróbáljuk” A kazincbarcikai védelem jobb oldalán szóhoz jut Szabó, aki szeretne „bentragadni” az együttesben. Ehhez jó játék, hasznos teljesitmény kell. A labdarúgó NB II. Keleti csoportjában a második for­duló mérkőzései szólítják pá­lyára a csapatokat. A hét vé­gén a Kazincbarcikai Vegyész szerepel hazai környezetben, el­lenfele a Nyíregyháza gárdája lesz. A DVTK már ma útrakel Hódmezővásárhelyre, ahol a Metripond SE áll majd a pá­lya másik felén. Diósgyőrött főhet a feje Palicskó Tibornak! Akad gond ugyanis jócskán... A DMTE elleni pontvesztésen már túljutottak, elemezték a történteket, s arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a középpályások mérsékeltnek is alig nevezhető produkciója miatt alakult számukra ked­vezőtlenül az eredmény. A debreceniek úgy hatoltak át a pálya közepén, mint az irakiak a kuvaiti határon ... Ellenállás sehol, ők diktál­tak. Ami a bajokat illeti: a ve­zető edző elmondta, hogy Csizi térd-, Kertész pedig izomsérülést szenvedett. Csi- zire biztosan nem számíthat vasárnap. Leskó vírusos be­tegséggel esett ágynak, a lá­za is magas. Hanyecz egy hete képtelen kilábalni a be­tegségből, s Katona sem gyógyult még meg. —- Mindezek alapján nehéz dolgunk lesz a Metripond ellen — fogalmazta meg vé­leményét a szakvezető. — Idegenben szereztek egy pontot, s noha hallatszottak hangok, hogy az egyesület léte veszélyben forog, ez a pici siker „megdobhatja” őket. Nagyon kell vigyáz­nunk.1 — Tervez-e változtatást? — A sok bizonytalanság zavaró, de úgy tűnik, hogy mindenképpen lesz csere. A szakvezető arról is be­számolt, hogy az elkövetkező időben több, „kihelyezett” saját fiatalt akarnak vissza­vinni Diósgyőrbe — bővítve ezzel a választékot. Ennek első epizódja: az MVSC-től Vitelkit öltöztetik át piros­fehérbe. * Varga Zoltán jóleső érzé­sekkel állt fel az elmúlt va­Baráti Társaságot akar alakítani a Borsodi Bányász ökölvívó szakosztálya. Is­meretes, hogy anyagi nehéz­ségeik vannak, ezen igye­keznek segíteni. Az alakuló ülésre szeptember 4-én, dél­után 4 órától kerül sor Mis­kolcon. a Bányász Klubban (Széchenyi u. 28). A rende­zők minden sportszeretőt szeretettel hívnak és várnak. A Borsodi Építők Volán A diósgyőri Tóth György, az előkészületi mérkőzéseken egy- re-másra szállította a gólokat. A nyitányon adós maradt, va­sárnap törleszthet valamit. sárnap a kispadról. Idegen­beli győzelemmel adta le névjegyét a KVSE, s ennél aligha kell jobb ajánlólevél egy bajnoki nyitányon. — Jól játszottak a fiúk — kommentálta a látottakat a szakvezető. — Taktikusan szűrték meg a bajai próbál­kozásokat, azt is mondhatom, hogy kivárásra lovagoltunk. Elöl pedig a villámgyors Ternován igazán fickándoz- hatott, ám jó néhány abszo­lút lehetőségünk maradt ki­használatlanul. — A Nyíregyháza ellen aligha lehet halogató takti­kával pályára lépni... — Nézze, a 6 gól elisme­résre méltó, de egy mérkő­zésből semmiféle következte­tést nem szabad levonni. A kazincbarcikai katlan jelent majd igazi megméretést a számukra, itt derül ki. mit ér a fergeteges kezdés. Min­denesetre mi megkülönböz­tetett figyelemmel készülünk. — Változtat? — Szamosi rúgást kapott a térdére, bevizesedett, s megduzzadt. Helyettese való­színűleg, Szabó lesz. A má­sik csere taktikai jellegű, a csatársor jobb oldalán Kal­már kezd. A tervezett kez­dőcsapat: Májer — Szabó, Sztahon, Orlóczki, Asszony — Balogh, Kondás, Búza — Kalmár, Csipke, Deszatnik. A kazincbarcikai összecsa­pást Kovács 11. L., a hódme­zővásárhelyit R oxin vezeti. A találkozók vasárnap dél­után 5 órakor kezdődnek. További mérkőzések; BVSC—Csepel, Kecskeméti SC—Hatvan, DMTE— Szarvas, Eger SE—Kecske­méti TE, Szolnok—Kaba, Sal­gótarjáni Síküveggyár—Bajai SK. * A labdarúgás első vona­lában teljes fordulót bonyo­lítanak le. A párosítás: Vá­ci Izzó—MTK-VM, Bp. Vo­lán—Siófok (vasárnap), Bé­késcsaba—Debrecen, Vasas— Üjpesti Dózsa, Ferencváros— Tatabánya, Veszprémi SE— Szeged SC, Rába ETO—Pécsi MSC, Videoton-Waltham— Bp. Honvéd (szombaton). SC székházában a közel­múltban azok jöttek össze, akik a salakmotorozást akar­ják segíteni. Mintegy har­mincán nyilvánították ki szándékukat, melynek követ­keztében határoztak arról, hogy vezetőséget választa­nak. Következő összejövete­lüket augusztus 28-án, ked­den 5 órától tartják a Bu­dai József u. 1. szám alatti székházban. Biztosan sokan emlékez­nek még a Miskolci EAFC férfi kosaras nagycsapatára Amikor az NB I-be igye­keztek, mindent eldöntő ha­zai meccsükön 3 ezren szur­koltak a miskolci városi Sportcsarnokban. „Csak” 28 ponttal verték a Csőszerelők gárdáját, s akkor vette kez­detét egy-két éves sikerkor­szakuk. Azóta sok víz lefolyt a Sa­jón és a MEAFC háza táján is igen sok változás történt. Az együttes többször megpá­lyázta az élvonalbeli tagsá­got, de a döntő pillanatok­ban rendre elbukott. .. . mint pár héttel ezelőtt, amikor éppen soros kudar­cukat voltak kénytelenek el­könyvelni. Szaniszló Sándor szakosz­tályvezetőnek beszélgetésünk elején kételyeimet igyekez­tem elmondani. — Számomra mindig gya­nús, ha egy csapat az utol­só utáni percben teszi fel a kezét ... — Értem a célzást. Ma­gyarázatként szinte minden­re hivatkozhatunk. A rend­kívüli balszerencsére, a sorsra, a sérülésekre, a be­tegségekre, a pillanatnyi formára. Egy biztos: semmit nem tettünk szándékosan. Valamennyi játékosunk az NB I-ről álmodott és így voltunk ezzel mi, vezetők is — A sportolók azonban olyanok, mint a szeizmo­gráf. A legkisebb rezgésre is „kitérnek”, vagyis tudták, tudják: a legjobbak mező­nyében nem lenne keresni­valójuk ... — Az kétségtelen, hogy a papírforma nem sok jóval csegtetett. Az NB I. mező­nye kettészakadt. Vannak jó és gyenge együttesek. Egy­kori aranycsapatunk is szen­vedett a bentmaradásért, a mostaninak pedig 10—20 százalék esélye lenne. De ezek csak az én személyes okoskodásaim, hiszen ki tud­ja, nem jön-e a Nehézipari Műszaki Egyetemre egyszer­re három klasszis? És azt se felejtse el, hogy a MEAFC- ot fiatal emberek alkotják, akik nem mérlegelnek. Ki­kapnak, de tanulnak, az el­sajátított anyagot pedig egy­két év múlva ötösre mond­hatják fel. Jómagam a fiúk között éltem és élek, egyet­len szót sem ejtettek ki ar­ról, hogy „nem kell ez ne­künk” ... — Milyen álláspontra he­lyezkedtek a klub irányítói? — A rajt előtt rögtön le­vették a csapat válláról a már-már ólomként neheze­dő terhet. „Próbáljátok meg, tegyetek meg mindent a si­kerért, az NB I. azonban nem kötelező olvasmány.” — A MEAFC nem tarto­zik a tehetős klubok kö­zé ... — Ez sajnos igaz. Az NB I-es szerepléshez nélkülözhe­tetlen feltételeket azonban most, a hét szűk esztendő­ben is ki tudja gazdálkod­ni. A pénzen, a forintokon tehát nem múlhat. A mi gondunk nem is a verse­nyeztetés ... Hanem sokkal inkább az, hogy egy ebéden kívül mást nem tudunk ad­ni. Akik a MEAFC-ban ját­szanak, száz százalékig ama­tőrök, kimondottan a kosár­labda szeretetéért teszik, amit tesznek. És közben ta­nulnak, vizsgáznak, dolgoz­nak, tanítanak. A 14—15-ös keretből hatan oszlopos egyetemisták. Ha „levonjuk” az idősebbeket, a keretben * csak 17—24 évesek találha­tók. — Igen ám, de évenként változik a helyzet. A végző­sök mennek, a „gólyák” jön­nek, aztán egy fizetőképte­len klubot olykor ott is hagynak... — Újra megadom magam. Bár azt megemlítem, hogy az a bizonyos rotáció azért nem olyan gyors. A tanul­mányi idő öt esztendő. Az is mellettünk szól, hogy a Földesből, a középiskolai te­hetséggyárból általában gyakran kandikálnak a Ne­hézipari Műszaki Egyetem­re. Diplomát szerezhetnek és magas szinten sportolhat­nak. A fizetőképtelenségről is van véleményem, mellyel magától értetődően lehet vi­tatkozni és elképzelhető, hogy fején találom a szöget. Ügy okoskodom, hogy a ma­gyar sport és azon belül a kosárlabda ellehetetlenülése elsősorban a ma még jól prosperáló szakosztályokat „üti” majd agyon. Ennek következtében kevésbé lesz­nek vonzóak, leülnek. A MEAFC pedig azáltal, hogy szinten marad, rájuk közelít. — Logikus, bár az egyete­mes magyar sport érdeke nem ezt kívánja. Abban pe­dig egyelőre csak remény­kedhetünk, hogy az egyete­mi és főiskolai egyesületeket előbb-utóbb anyagilag is a helyükre teszik. Diskuráltunk a jövőről is. Drahos László edző vette át a szót: — A játékosoknak fájt, hogy mindössze egy mécs­esén múlt. Nekem pedig né­mi traumát okozott, hogy — futballnyelven szólva — a 92. percben lőttek-lőttük ki magunkat az NB I-ből. Vé­gül túltettük magunkat a lelki terheken és lehiggadva azt mondtuk: sebaj, újra megpróbáljuk. — Számít-e még az „öre­gekre”? — Természetesen. Magyar­ról, Lőrincről, Kovácsról, Fodorról egyik pillanatról a másikra lemondani hiba lenne. Rutinjukra, tapaszta­latukra, jelenlétükre szük­ség van. De azt is kijelent­hetem, hogy a fiatalok már több lehetőséget kapnak. Ha a helyzet úgy kívánja, vagy a meccsen már semmi sem múlik, kizárólag a „gyereke­ket” küldöm a pályára. Mel­lesleg semmivel nem tudnak kevesebbet! Legfeljebb az ellenfelek a régi rókákkal szemben nem mernek min­dent megenegedni maguk­nak. — A csoportbeosztás már ismert. — Annyit tudunk, hogy a Nyíregyházi TK, a Nyíregy­házi Mezőgazdasági Főisko­la, a Tiszafüred, a Nagykál- ló, a Kiskunfélegyháza, a Mezőberény, a Karcag, a Bé­kési ÁFÉSZ, a Békéscsabai Á. G., a Kecskeméti SC, a Szegedi Postás és az Egri Tanép nevezett. Ebből a mezőnyből mégsem tudunk olvasni. Azért, mert az MKSZ-től kapott információ szerint a jogosultaknak csak 60 százaléka postázta szerep­lési szándékát. Eddig hat 10- es csoportot képeztek. Most biztosan másképpen csinál­ják. Nincsenek információ­ink az erősítésekről, az át­igazolásokról sem. Ebben a hírszegény időben egyet te­hetünk. Becsülettel nekive­selkedünk a felkészülésnek és hiszünk abban, hogy vég­re NB I-esként érünk célba. Kolodzey Tamás írásunk elkészülte után kaptuk a hírt, hogy Szemes An­tal is az egyetemista kosarasok mellett dolgozik, segíti Drahos László munkáját. így a jövőben ketten irányítják az együttest. Ma utazik a DVTK Maradt gól a nyíregyházi cipőkben? Csak röviden...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents