Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-13 / 189. szám
1990. augusztus 13., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 KOMPLEX KARBANTARTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ kft. Szerszámellátó üzemünk légüzemeltetésű valamint hegesztűszerszámok kis- és nagpításál vállalja Betonbontók, bányalégfúrók, légdöngölök, vésökalapácsok, Böhler-tipusú szerszámok, oxigén, acetilén stb. gáznyomáscsökkentők felújítása, klf. hegesztő- és vágópisztoiyok javítása, csatlakozók gyártása olcsón, rövid határidőre! Várjuk Önöket kiállítási területünkön, a XIII. Miskolci Ipari Kiállítás és Vásáron! 3520 Miskolc, Pf.: 710. Telefon: 52-279, 51-707. Az egri TÜZÉP-lelepre, a miskolci Fészek Áruházba, és a kazincbarcikai Tüzép-telepre megérkeztek az olasz lemez és öntöttvas fürdőkádak 3-féle méretben, 12 különböző színben, 7000 Ft-tól 24 000 Ft-ig, színtől, mérettől függően. Cím: Miskolc, Vágóhíd út 9. Telefon: 38-542. Eger, Kistályai út Telefon: 36/10-224. Kazincbarcika Telefon: 48/11-034. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP! A Miskolci Kertészeti Vállalat, Miskolc, Szentpéteri kapu 103. sz. alatti telephelyén tevékenységének végzésére alkalmas 40, illetőleg 50 m2 alapterületű, két irodahelyiségből és mellékhelyiségekből álló épületrészeket, garázs, szabad raktározási terület, munkás öltöző-fürdő használati lehetőséggel, valamint külön bejárattal rendelkező 1100 m2 térmértékű, zárt parkolóterületet. Érdeklődni és tájékozódni a vállalati központban, a titkárságon lehet. Telefon: 38-386, 15-435. Geisenheimi egyhetes tartózkodásunk szinte minden pillanatát végigkísérték, megörökítették, s előkelő módon, nagy terjedelemben publikálták a helyi hetilap, a Rheingau Echo munkatársai. S most a munkatársak címszó alá sorolom közvetlen házigazdánkat, Horst Seikel urat is, az Echo tulajdonosát. Aki egyben nyomdatulajdonos is, s aki — mint hallottuk a helybeliektől — a város legtehetősebb polgárainak egyike, de aki jóné- hány rendezvényen, ahol megjelentünk, nem tartotta rangon alulinak, hogy újságírói, fotóriporteri feladatot lásson el. Sőt, számára mindez természetes volt, nem csupán azért, mert saját vállalkozásáról, saját lapjáról lévén szó, hanem azért is, mert az Echo, amely minden héten 13 ezer példányban kerül az előfizetőkhöz és az utcára, mindössze két állandó újságíró-fotóriporter munkatársat alkalmaz. De az adminisztráció is minimális létszámú, nincs any- nyi ballaszt, mint bármelyik magyar vállalatnál, légyen a nyomdai tevékenységgel, vagy éppen újság- csinálással foglalkozó. Ellenben olyan korszerű nyomdával, illetve szerkesztőségi gépi technikával rendelkezik Seikel úr, hogy az ember, ha a szerencsi nyomdát, de még a jóval nagyobb Borsodi Nyomdát, illetve szerkesztőségünk technikai felszereltségét hasonlítja vele össze, bármennyire szeretné a távolságokat közelíteni, akkor is kénytelen azt a bizonyos Makót és Jeruzsálemet említeni. Mert úgy igaz, ami technikai felszereltségünk az ottanihoz képest van akkora távolságra egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. S lám, mégis Seikel úr, amikor itt járt nálunk májusban, külön kérte, hadd tekinthesse meg a szerencsi és miskolci nyomdát, s kiváncsi volt a szerkesztőségünk életére is. Nyilván nem azért, mert tőlünk akarta az új technikát ellesni, sokkal inkább, mert vérében van a szakma, a hivatás. Megindító volt látni, hogy a zömében nem nyomdaszakemberekből, nem újságírókból álló csapatunknak is milyen szeretettel, lelkesedéssel beszélt mindarról, amit és ahogyan csinálnak. Mikor annak idején elkezdte az újságcsiná- lást, a szomszédos wiesba- deni szerkesztőségek megmegmosolyogták. Ma már tudják: a Rheingau Echo komoly rivális. Azt tartalmazza, azt adja közre minden téren, ami e mikro- körzetben élőket igazán érdekli. Sokat nem akarnak markolni, ezért a társasági élet, a mindennap helyi történései, s tényleg igényelt szolgáltatásként a hirdetések alkotják a gerincét, s teszik rangos, érdekes lappá az Echót. Természetesen ebben a minősítésben benne van Seikel úr és munkatársainak esze, szorgalma, üzleti érzéke is. Kedves gesztusként értékeltük valamennyien, hogy szerkesztőségi látogatásunkkor azon melegében a nyomdagépről leszedve kaptuk kézhez a Rheingau Echo 8 oldalas különszámát, amely egyes- egyedül delegációnk ott töltött napjairól számol be. Ottjártunkkor került ünnepélyes felavatásra, beüzemelésre az a 300 ezer nyugatnémet márkáért vásárolt heidelbergi nyomdagép, amely egyszerre 8 oldal nyomását végzi. Erre az ünnepélyes feladatra pedig Seikel úr Magda Gábort, Szerencs város tanácselnökét kérte fed. S ezzel a Rheingau Echónál nem ért véget a kellemes meglepetések sora. A gépavatást követő pezsgős koccintás pohárköszöntőjében házigazdánk felajánlotta: egy nyomdászt és egy újságírót meghív Szerencsről 2—3 hóhapos tanulmányútra, kiképzésre, természetesen állva az ezzel járó költségeket. Geisenheimben úgy váltunk el Horst Seikel úrtól: a mielőbbi viszontlátásra Magyarországon! Mondta, ígérte: októberben újra jön. De hogy addig se feledkezzünk el róla, róluk, Geisenheimről, az ott eltöltött szép napokról, hazaérkezésünk után egy héttel lakásom postaládájában pontos címzéssel ott találtam — újabb kellemes meglepetés — a Rheingau Echo legfrissebb számát. Benne több, mint 10 oldal szentelve a szerencsieknek. Herr Seikel! Danke schön! Hajdú Imre Fotó: Mészáros István Készül az abaúji Turul Víznyerő helyek védelme Minden Abaújba és a Szárazvölgy felé utazó jól ismeri az ongaújfalud part tetején álló, 12 méter magas dór oszlopot, közismert nevén a Turult. De miért Turul a neve? Hiszen a Ligeti Miklós szobrászművész által alkotott emlékművön ma éppen a turul nincs ott, csak a haraszti kemény mészkőből faragott dór oszlop, no, meg az 1733-ban Mária Terézia által alapított 34-es királyi gyalogezredről szóló felirat hirdeti az 1918-ig működő ezred dicsőségét. 193.1-től az 1950-es évekig volt az emlékmű teljes, amikor a helyi túlbuzgóság miatt eltávolították az „irredentának” minősített turulmadarat. Idén megvalósul az emlékmű helyreállításának terve. Szikszó város vezetőinek kezdeményezését azonnal támogatta a Borsod-Abaúj- ,Zemplén Megyei Tanács, az Abaúji Szövetség, és anyag’ hozzájárulásával, továbbá az emlékmű környékének rendezésében végzett munkálatokkal segítik Onga, Amót és Felsőzsolca vezetői a terv megvalósítását. A hiányzó bronzszobrot Pócsik István szobrászművész készíti, és a felsőzsolcai Mezőgép Vállalat öntödéjében öntik az eredeti mű hasonmását. Az öntéshez 80-as harangbronzanyagot használnak fel. Botka László öntödei művezető Marton Béla és Lengyel László öntőket jelölte ki formázásra és öntésre. Augusztus 8-án megindult a szobor részletekben történő öntése, az első próbaöntés már sikerült. Az öntés napra beosztott forgatókönyv szerint halad, szeptember 7-ig kell elkészülni az utolsó darabbal. Ezután következik az illesztés és hegesztés folyamata, melynek befejeztével a kb. 300 kg-os madár a fényesre csiszolás után kerül az oszlop tetejére. Pócsik István szobrászművész alkotását a tervek szerint október 14-én, vasárnap avatják fel. Taksás Miklós Műtermi munka alatt a szikszói turulszobor gipszmunkája. Falvainkban ahogy egyre nagyobb mértékben, egyre több helyen létesítettek vezetékes ivóvízrendszert, annál nagyobb lett az ott keletkezett kommunális szennyvíz elvezetésének szükségessége. Nem csak a víznyerő helyek védelme miatt, hanem ezért is, mert egyre több helyen és egyre nagyobb mértékben keletkezett a háztartási szennyvíz. A szennyvizek összegyűjtésében és elvezetésében azonban még hátrányos helyzetben vannak a települések. Az újonnan épült többszintes, nagyobbrészt fürdőszobád lakásokhoz „házi derítőket” kellett és kell építeni. Néhány helyen azonban már előrelépés történt. Első között említhetjük Alsózsol- cát, ahol a szennyvízhálózat üzembehelyezése sikeres volt, s jelenleg a rendszer próbaüzemeltetését végzik. A településen keletkezett szennyvizet pedig a miskolci derítőbe szállítják. Most már lehetőség van, hogy a lakossági bekötéseket is elvégezzék. Ezt az „első fecskét” követi több más település is. Ezek közé tartozik Felsőzsolca, ahol megközelítőleg 130 millió forintos költséggel ugyancsak megvalósították a szennyvíz elvezetésének feltételeit. Ezt is a miskolci tisztítóra kapcsolják rá. Szakaszosan, azaz az üdülőtelepen már működik a szennyvízrendszer Mályi községben, s rövidesen az egész lakosság élvezheti ennek áldását. Hasonló a helyzet a jelentős idegenforgalmat is lebonyolító Aggtelek községben is. Üj beruházásként kezdték meg a Lózbérci víztároló szomszédságában levő Dé- destapolcsányban a szennyvízelvezetés előmunkálatait, az ivóvízhálózattal együtt. Hazatérhetnek a Kuvaitban és Irakban rekedt maiam' gi Az iraki hatóságok hivatalosan közölték a magyar Külügyminisztériummal, hogy a magyar állampolgárok — Jordánián keresztül — elhagyhatják Kuvait és Irak területét. A Külügyminisztérium a hazai szervekkel, a kuvaiti és bagdadi nagykövetség pr-a a helyszínen megkezdte ha-t zatérés technikai élői 'lését. A kuvaiti magyar gy>- követség szombat esti . n- tése szerint a magyar oló« nia valamennyi tagja jól van. (MTI) Horst Sóikéi a Rheingau Echo különkiadására!. Ai új nyomdagép ünnepélyes indítására Szerencs polgármesterét, Magda Gábort kérték fel.
