Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-02 / 180. szám
POLITIKAI NAPILAP Lényegében befejeződött Bükkszentkereszten a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatok „Gabona Üdülő-Hoteljének” bővítése, felújítása. Tervezők, kivitelezők és üzemeltetők a Bükk talán legszebb üdülő-hoteljét hozták létre több éves munkával. Az ország minden részéből naponta 70-80 vendég élvezi itt a csodálatos tájat és levegőt, az épületkomplexum kényelmét, szolgáltatásait. Munkatársaink a napokban megtekintették a szép létesítményt, s tapasztalataikról számolnak be az 5. oldalon. Kermi-vizsgálatok A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet az elmúlt fél évben a forgalomba ho- z'atalt megelőzően csaknem 8 ezer új terméket vizsgált meg; ennek több mint fele import előminta volt. Megállapították, hogy az újdonságok 61 százaléka minden tekintetben megfelelt a követelményeknek, a minták 28 százalékát a vállalatok csak bizonyos feltételek teljesítése után hozhatták forgalomba, s a termékek 1,1 százaléka értékesítésre alkalmatlannak bizonyult. (Ez az arány egyébként évek óta változatlan.) A már forgalomban levő áruk minőségét az intézet országszerte összesen mintegy 1200 boltban, raktárban, vendéglátóhelyen és Tüzép- telepen ellenőrizte. Az élelmiszerboltokban az volt a legfeltűnőbb, hogy míg alakosság igényeit szolgáló kisebb üzletekben csökkent a választék, egyebek közt sajtból és felvágottfélékből, az idegenforgalmi szempontból kiemelt területeken minden igényt kielégítően széles az áruskála. Általánosíthátó tapasztalat az is, hogy mind több az olyan élelmiszer a kisebb üzletekben, amelynek lejárt a minőségmegőrzési ideje. Valamelyest javult viszont a tőkehúsok minősége. Bár továbbra is gond, hogy sok helyütt a (Folytatás a 2."oldalon) Az állami gazdaságok annyi búzát vetnek, mint tavaly Utolsó tanácsülés Nyékládházán Számvetés az elmúlt öt évről : ,.v ■ M i Egyre több a szabadáras termák r r augusztus 1-jétiíl A nyári idényben több élelmiszeripari cikk ára jelentősen megváltozott. A Miskolci Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalatnál érdeklődtünk, ahol megtudtuk, hogy augusztus elsejétől néhány tokaji bor ára emelkedett. Így például a háromputtonyos tokaji aszú 79 forintról 87 forintra. A nyárj melegben jólesnek a hűsítő italok, tegnaptól ezeket is drágábban illatjuk. A Debreceni Állami Gazdaság a BB-gyü- mölcslevek árait emelte, egyéb rostos levek és néhány szénsavas üdítő ára is változott. Több ABC-benis elmondták, hogy a húsipar a tokaji csemegeszalámi érát 880-ról 300 forintra emelte. A Búza téri Arucsarnok igazgatója. Veres Veronika tájékoztatott bennünket a konkrét áremelésekről, ök, másokkal ellentétben már kaptak árváltozási jegyzéket. Eszerint július 30-tól több mézfajta ára változott jelentősen. így a korsós akácméz 74 forintról 83 forintra, a mackós akácméz 54-ről 65- re változott. Gyümölcslevek közül az alma és x lillÉi II a szőlő ára emelkedett. A konzervekböl a különleges zöldborsó- és a babfőzelék drágult- A lakossági fogyasztásban növekvő szerep jut a gabonaféléknek, szerdától azonban a liszt- féleségek ára is nagymértékben megváltozott. A finomliszt 13.50 helyett 16,90- bc kerül, a rétesliszt kilójáért ezentúl 14,50 helyett 18,60-at fogunk fizetni. A Szinva ABC boltvezető-helyettesét is kérdeztük a bejelentett áremelésekről. Elmondta, hogy egye- tőre csak kisebb tételekről érkezett hivatalos listájuk. Az egészséges életmód alaptáplálékaként ismert búzacsíra és étkezési korpa is drágul. A közvéleményt szorosan érintő cukor- és a liszt- árak emeléséről is szó esett már, ezekre vonatkozóan azonban központi áremelés nem várható, valószínűleg a szabadáras kereskedelem lesz a jövőben a mérvadó. Megtudtuk, bogy a Szerencsi Cukorgyár készlete fs elfogyott, a későbbiekben elképzelhető az import beszerzés Is. ami további árváltozásokat vonbat maga után. (szász) 11 Ilii i A11 Élt Az állami gazdaságok az idén legalább annyi kenyér- gabonát vetnek, mint tavaly. Oláh István, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése igazgatótanácsának elnöke, a Hejőmenti Állami Gazdaság vezérigazgatója elmondotta; az egyesülés 120 tagvállalata összesen mintegy 155—160 ezer hektáron készül elvetni a kenyérnek- valót, amiből jövőre az elmúlt évek átlagát elérő csaknem egymillió tonna termeléssel számolnak. Eddigi információja szerint az állami nagyüzemek többsége — kihasználva a nagyüzemi keretek nyújtotta előnyöket a búzatermelésben — a napjainkban learatott kalászosok talaját, illetve a „vetésforgó” kínálta területeket már a következő vetéshez készíti elő. Mindez azért figyelemre méltó, mert az utóbbi időben egyre több szó esik arról, hogy ha a kormány nem emeli az étkezési búza felvásárlási árát, a termelők kisebb területen vállalkoznak a növény termelésére. Tény, hogy az alacsony ár az állami mezőgazdasági nagyüzemek számára is kedvezőtlen, ám ebben az üzemi körben azzal is tisztában vannak, hogy a búzatermő terület drasztikus csökkentése másoknak, igya kis- és a középméretű üzemeknek is hátrányos. Egyebek között azért is, mivel az állami gazdaságoknak még mindig jelentős szerepük van a megfelelő minőségű búzavetőmag előállításában. Az egyesülés elnöke arról is szólt, hogy a búzát termelő állami gazdaságok sincsenek könnyebb helyzetben más üzemeknél, ezért kénytelenek a növény termeléséhez a drága műtrágyákból kevesebbet felhasználni : helyette inkább a helyben meglevő. olcsóbb szervestrágyát alkalmazzák. Ezenkívül néhány energia- igényes művelet kiküszöbölésével próbálják a termelés költségeit elfogadható szinten tartani. Öt nagy követ jelölt... öt nagykövetjelöltet hallgatott meg szerdai ülésén az Országgyűlés Külügyi Bizottsága, s miként a legutóbbi meghallgatáson, ezúttal is csaknem minden esetben egyhangú jóváhagyás született. A testület egyetért azzal, hogy a Jemeni Köztársaságban Bayer Mihály, a Marokkói Királyságban Bé- nyei Béla, a Finn Köztársaságban Jávorszky Béla, az Albán Szocialista Népköz- társaságban Póka Ferenc, Ausztráliában, illetve Űj-Zé- landon Pordány László képviselje hazánkat a diplomáciai misszió új vezetőjeként. A meghallgatások után az Országgyűlés Külügyi Bizottsága állást foglalt: politikai és morális szempontból egyaránt támogatja, hogy a Szovjetunióban létesítendő II. világháborús magyar emlékhelyet Kijevben, a Darnyica városrész parkerdejében állítsák fel. Az emlékhelyet előkészítő bizottság ugyanis figyelemmel volt arra, hogy magyar katonák nem harcoltak Kijevben, igy az emlékhely nem irritálja az ott élő lakosságot. (MTI) Viz és éri fogytí a tfizoltók! Odakint tombol a nyár, hétágra süt a nap. A nyék- ládházi kultúrház nagytermében az utolsó tanácsülésre gyülekeznek a tanácstagok, számvetésre készülve az- eltelt öt év eredményeiről, tapasztalatairól. A nagy kérdésre választ várnáik a község lakosai, a pártok képviselői: mit sikerült és mit nem megvalósítani a tervekből, mit hagynak örökségül az új önkormányzatnak, hogyan kellett volna eredményesebben dolgozni. Az elmúlt öt év csak a kívülállók szemében tűnt könnyűnek. A tanácstagok önzetlenül, társadalmi munkában, a törvényesség védelmében igyekeztek dolgozni, s hogy mennyire sikerült és mennyire nem, ezt a község lakosai hivatottak eldönteni. Mit hagynak örökségül az új önkormányzatnak? Látványos eredményekkel nem tudunk dicsekedni — szólt Serfőző József, aki a nagyközség pb-titkára volt — de van a községben gázvezeték, felépült az Unió Áfész Panel (Folytatás a 2. oldalon) Naponta írjuk, hogy 6—10 esetben kell kivonulniuk a tűzoltóknak tarlóégetéshéz, szárazfűtüzekhez. Tegnap már tizenháromszor szirénáztak a piros autók: erde- ink-mezeink égnek. Különösen fájó, hogy Özd környékén egy csodálatos, 40 éves .fenyőerdő égett le, elpusztultak a csemeték is. Csupán azért, mert egy öregember gyufával próbálta megtisztítani földecskéjét a gaztól,.. Másutt a gyerekek játszanak a tűzzel, megint másutt hanyagul eldobnak egy csikket... A tűzoltók kérik, vigyázzunk jobban, mert fogytán az erejük, és a nagy aszály miatt fogytán vannak a természetes vízforrások is. Az erdei-mezei tüzek mellett ugyanis lakás- tüzek is vannak, úgy, mint tegnap Mádon, ahol előbb (Folytatás a 2. oldalon) Nincs vonzóbb ebben a kánikulában, mint egy pohár jéghideg sör, vagy üdítőital. Más nyarakon közelharcot kellett vívni az üzletekben a sörért, most úgy tűnik, kiegyensúlyozott az ellátás, legfeljebb az árak miatt szívja a fogát a vásárló. A Borsodi Sörgyár kereskedelmi igazgatója, dr. Bognár Gyula elmondta, hogy naponta 13 ezer hektoliter sört gyártanak, ez a mennyiség 2 millió 600 ezer palackozott sörnek felel meg. Az ösz- szes fajta fogy, de azért legtöbbet a Borsodi világosból vásárolnak, mert az a „legolcsóbb”. Olcsóságról persze szó sincs, a kereskedelmi igazgató panaszolja is, hogy mivel szabadáras a termék, a kereskedelem túl nagy haszonnal kinálja. A 15 forint 80 filléres Borsodi világost például 17—20 forintért, a 25 forint 50 filléres Spátent pedig 30 forintért adják a boltokban. Eredeti áron csupán, a gyár miskolci mintaboltjában kapható palackozott sör. Egyébként a borsodi gyár termékeit most már az egész országban árulják, a fővárosiak és a Balaton-parton nyaralók szívesen isszák a Spátent. A bőcsiek „besegítenek” az olaszoknak is, ezen a nyáron 20 kamion Prémium sört exportálnak Itáliába. A választékuk megfelelő, még Pólóból is gyártanak egy keveset, csupán azért, mert vannak „megrögzött’' Póló-fogyasztók, akiket nem akar cserbenhagyni a gyár. Naponta 1700 hektoliter (Folytatás a 8. oldalon) Er jólesik
