Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

1990. augusztus 1., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A Miskolc Megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának ellátásfelügyeleti osztálya mint beruházó megbízása alapján a Miskolci Beruházási Vállalat nyilvános pályázatot hirdet a Miskolc, Szeles utcán (Kazinczy és Beloiannisz u. között), és a Bacsó Béla u. 2. szám alatt épülő lakóházak földszintjén létesí­tendő üzlethelyiségek bérleti jogának megszerzésére. Az épületek — ezen belül az üzlethelyiségek — vár­ható elkészitési ideje 1990. IV. negyedév, 1991. 1. ne­gyedév. A megvalósuló, nem lakás célú helyiségek (üzletek) és azok kikiáltási ára: Az üzlet megnevezése alap- kikiáltási ára (építési területe hozzájárulás) mértéke összege Szeles u. 1. jelű épület 1. sz. üzlet 21,0 m2 40 000 Ft/m2 840 000 Ft Szeles—Beloiannisz u. 2. jelű épület 1. sz. üzlet 26,0 m2 40 000 Ft/m2 1 040 000 Ft 2. sz. üzlet 29,0 m2 40 000 Ft/m2 1 160 000 Ft 3. sz. üzlet 19,5 m2 40 000 Ft/m2 780 000 Ft Bacsó Béla u. 2. sz. épület 1. (05.) sz. üzlet 115,0 m2 30 000 Ft/m2 3 450 000 Ft 2. (13.) sz. üzlet 105,5 m2 30 000 Ft/m2 3 165 000 Ft A kikiáltási ár egyszeri igénybevételi díjnak tekin­tendő. A licit mértéke 1000 Ft/m2. A kikiáltási áron (alapdíjon) felüli licitösszeg nem kö­vetelhető vissza. Az üzlethelyiségek önkormányzati tulajdonba kerül­nek, melynek bérlői a kezelő szervnek bérleti díjat kötelesek fizetni. (A vonatkozó jogszabályok szerint ennek mértéke a meghirdetés időpontjában 180 fo- rint/m-hó.) A felsorolt üzletek bérleti jogának megszerzésére azok a természetes és jogi személyek nyújthatnak be pá­lyázatot: — aki a nyilvános pályázaton személyesen, vagy kép­viselője útján részt vesz, — aki vállalkozói igazolvány megszerzésére jogosult, és a kereskedelmi, kisipari tevékenység folytatás feltételeinek megfelel, — aki az cllátásfelügycleti osztály által javasolt üz­letkörű, profilú egységek egyikének kialakítására és folyamatos üzemeltetésére vállal kötelezettséget, egyben tudomásul veszi azt, hogy a meghirdetett helyiségekben olyan tevékenység nem folytatható, amely az épületben levő lakások használatát za­varja (zajos, szagos, tűz- és robbanásveszélyes te­vékenység, szeszesital-forgalmazás), — aki az általa vállalt építési hozzájárulás (kikiáltási ár és licit) összegét a Megyei Vagyonellenőrző Bi­zottság jóváhagyását követő 15 napon belül egy összegben megfizeti, — aki a pályázat benyújtásának határidejéig a Mis­kolci Beruházási Vállalat pénztárába 5 százalék óvadékot (kikiáltási ár 5 százaléka) befizet, — aki az általa elnyert üzlethelyiségben vállalja a belső építészet és az egységes reklámcégér kiala­kítását. Egy személy több üzlethelyiségre is pályázhat. Az ellátásfelügyeleti osztály által javasolt üzletkö­rök, profilok: — kereskedelem: élclmiszer-szaküzlet, élelmiszer jellegű^ vegyesüz- lct, háztartási-vegyiáru üzlet, textil- és ruházati szaküzlet, drogéria és gyógynövényszaküzlet, vas- műszaki, üvegáruüzlet, elektronikai termékek üzlete, kultúrcikk szaküzlet, papír-írószer, könyv, zenemű, hírlap szaküzlet, virág-ajándéküzlet, jár­műalkatrész és -ápolási cikkek szaküzlct; — szolgáltatás: cipész, cipő-, cipőkellékek üzlete, órás-bazár, utazási iroda, bankfiók, látszerész-optikai cikkek szaküzlet, barkács-iparcikk kölcsönzés, ezer apró cikk szaküzlet, egyéb lakossági szolgáltatás. — a Bacsó Béla u. 2. sz. üzleteknél számításba jö­hető további üzletkörök: ruházati, iparcikk, kul­túrcikk jellegű gyári mintaboltok, bemutatótermek, márkaszervizek, ügyfélszolgálati iroda stb. A javaslatoktól eltérő tevékenységi kört — a pályá­zat kiírása előtt — a meghirdetőkkel egyeztetni kell. A pályázatokat a Miskolci Beruházási Vállalat elő­készítési osztályára (Miskolc, Hunyadi u. 5.) 1990. AUGUSZTUS 6-AN, 15 ÖUÄIG KELL BENYÚJTANI, ahol az üzlethelyiségekkel, pályázati feltételekkel kapcsolatban részletesebb információ kérhető, a kivi­teli tervek megtekinthetők, egyben a nem lakás célú helyiségek megtekintésének időpontja egyeztethető. A pályázathoz szükséges nyomtatvány a Miskolc Me­gyei Város Tanácsa V. B. ellátásfelügyeleti osztályán (Miskolc, HuriVadi u. 6.) és a Miskolci Beruházási Vállalat előkészítési osztályán (Miskolc, Hunyadi u. 5.) szerezhető be. A pályázat helye: Megyei Városi Hivatal III. emeleti tanácskozó- terme (Miskolc, Petőfi u. 1—3.). Időpontja: 1990. augusztus 9., 9 óra. A nyilvános pályázat során létrejött jogügyletek (bér­leti jog) a Megyei Vagyoncllenőrzési Bizottság jóvá­hagyásával válnak hatályossá. A Vagyoncllenőrzési Bizottság kedvezőtlen (nemleges) döntése esetén meghirdetők és pályázók költség-, vagy kártérítési igénnyel nem léphetnek fel. A bérleti jogot nem nyert pályázók a helyszínen, a pályázat után az óvadék összegét visszakapják. A pályázat nyertese önhibájából történő visszalépése esetén eljárási illetéket köteles fizetni, melynek ösz- szege az általa felajánlott érték 5 százaléka. Válasz Nagy Bertalannak a Sárospatak c. lap júliusi számában megjelent Nyílt levelére dást, s tanítómestere min­Diósgyőri anziksz (avagy séta műemlék jellegű épületek között...) Fotó: 0. K, ín már senkinek nem tudok binni Tisztelt Nagy Űr! Köszönöm levelét, mely alkalmat ad nekem arra, hogy leirjam kételyeimet a földdel kapcsolatos nyilat­kozatok hallásakor, olvasá­sakor. Sajnálom, hogy nem ér­tette meg az Észak-Ma- gyarországban megjelent cikkem mondandóját, de tudomásul kellene már venni mindenkinek, hogy a paraszt nem rabszolga, nem tulajdona senkinek, így nem nevezheti „parasztja­imnak” még egy „rózsa­dombi gazdálkodó” sem. Kár, hogy nem vette ke­zébe egyik könyvemet sem, mert ha kinyitja, látta vol­na, hogy nem a Kommu­nista Párt, hanem a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Kiadója adta ki. S ez azért egy kis különbséget jelent! Önök a rendszerváltást — tapasztalataim szerint — a tsz-ek szétverésével vé­lik megvalósítani. De mi lesz azokkal a fiatalokkal, akiknek sem szakértelmük, sem pénzük, sem kedvük nincs a földművelésre, ők a tsz-ben a szakmájukban akarnak dolgozni, kerese­tükből eltartani családju­kat. Ha munka nélkül ma­radnak, önök biztosítják megélhetésüket? Ilyen rendszerváltást én nem tu­dok támogatni. Nem felejtettem el, hogy édesapám tagja volt az FKgP-nak. De azt sem fe­lejtettem el, hogy 1947-ben éppen az a párt, melynek áldozatkész tagja volt, majdnem a börtönbe jut­tatta. önnek meg éppen nincs joga erre hivatkozni. Mert ha szerette volna a földet, nem megy el az 1950-es években az iparba, apjára, feleségére hagyva a gazdálkodást. Most ipari nyugdíjasként akar újra gazdálkodni? Testvéreim apámmal együtt a gazdálkodást foly­tatták Karcsán akármilyen nehéz idők jártak is rájuk. Az ön fiai miért mentek el falujukból? Mit gondol, mit kellene tennem a hi­bák feltárása után? Bocsá­natot kérni a hibázóktól? Ezt nem tudnám megten­ni. Önöknek pedig nem kellene inkább a saját por­tájuk előtt söpörni? Ta­pasztaltam ugyanis, ha a gyűléseken nem az Önök szája íze szerint szól vala­ki, belefojtják a szót. Mi­lyen demokrácia ez? Eddigi életemben példát igyekeztem mutatni. A po­litikai közéletben is. Büsz­ke vagyok arra, hogy 30 évig voltam a Hazafias Népfront olyan titkára, akit valóban a nép választott meg, többször éppen a hi­vatalos jelölt ellenében, ön vajon tett valamit a falu­jáért az elmúlt 40 évben? Kedves Uram! Egyedül rám tartozik annak eldön­tése, hogy kit tartok hoz­záértő kisgazdának, kit pe­dig műkedvelőnek. Mert sdha nem fogom hozzáértő kisgazdának tartani a „vá­rosi földművest”, a „flasz­ter agronómusokat”, s azo­kat a kisgazdapárti veze­tőket, akik az ingázókkal, a városi munkanélküliek­kel akarnak földet művel- tetni, mondván, hogy azt iskolai végzettség nélkül is lehet. Igen. Lehetett. Csak­hogy a paraszt gyermekko­rától tanulta a gazdálko­dig az apja volt. Ha már a falusi ember boldogulásáért harcolt az FKgP, miért akarja vissza­hozni azt az időszakot, ami­kor a paraszt 2 tehenével művelte a földet? Nem lenné jobb előbb a piacot megteremteni? Mert ha a megtermelt árut nem lesz hol értékesíteni, mint most a málnát, tavaly a kenéz- lői paprikát, korábban a vecsési káposztát, akkor mit tegyen a paraszt? Volt már ebben az országban bolet- tás búza is! Szóval a falusi fiatal ad­ja el az autóját (ha van neki), s az árán vegyen osikót, borjút, ekét, boro­nát, szekeret. A fürdőszo­bát, garázst alakítsa visz- sza istállónak. Tanuljon meg kaszálni, kapálni, kö­telezze erre családtagjait is, mert pechére falura, pa­rasztnak született. Gyakran hivatkoznak ar­ra, hogy a kistermelők ter­melik ä mezőgazdasági ter- melvények 40%-át. De azt senki nem mondja meg, hogy ez miből áll? Hogy ez a 40% zöldség, gyü- mölos, tej, tojás, baromfi. Ugyanakkor az ipari nö­vények, a cukorrépa, a ke­nyér- és takarmánygabona majd 100%-át a nagyüze­mek termelik. Még eddig mind a gabona-, mind a hústermelésben a világ él­vonalában vagyunk, pedig nem nyerített eddig sem a kiscsikó, nem bőgött a bor­jú, nem visított a malac minden udvaron. S mi lesz, ha ezt a mezőgazdasági kultúrát szétverik? Mert nem a kisparaszti gazdál­kodás húzta lei a magyar nemzetet eddig sem nehéz helyzetéből, hanem a. ME­ZŐGAZDASÁG! Gyanús nekem a történelmi külde­tésre való hivatkozás is. 1945 után is mindig erre hivatkoztak, amikor be akarták rántani valamibe a magyar parasztot. Ma is erről lenne szó? Gondol­ják, hogy vissza lehet kényszeríteni a parasztot a földes szobába, a petróle­umlámpa mellé, a tehén vagy a ló farához? Jó lenne már egy szer- tiszta vizet önteni a pohár­ba, s megmondani, hogy a földtulajdon megszerzése után mennyi lesz holdan­ként a földadó, mennyi lesz a jövedelemadó? (Mert adómentesség 500 ezer fo­rintig nem lesz!) Lesz-e nyugdíja a parasztnak, s ha igen, a 10% nyugdíjjá- rulék fizetése mellett ki fi­zeti majd a 43%-ot? Meny­nyi lesz a biztosítás díja? Megtarthatja-e a nyugdíjas gazdálkodó a nyugdíját? Mi lesz a nyugdíj előtt álló tsz-tagokkal a tsz feloszla­tása után? Ügy járnak majd, mint a ricseiek? Végezetül egy megjegy­zésem lenne még. Találtam néhány olyan gondolatot levelében, melyről az az érzésem, hogy súgták ön­nek. Kár, hogy elfogadta. Ami pedig a tagságomat illeti, nem mernék tagnak jelentkezni oda, ahol a ve­zetők nyilatkozatait, tetteit mindig magyarázkodás, helyreigazítás követi, ahol országos vezető becsületet sért, verekszik, leüti a pártalkalmazottat. Nagy Géza múzeumigazgató Az -Észak-Magyar ország 1990. június 26-i számában megjelent Hol vannak a Honatyák című írásukban foglaltakkal nagyon is egyetértek. Én igen sok választást megéltem, de ta­pasztalatom az, hogy sem­mi nem változott. Ígéretek­ből már nagyon sok volt. Jelen esetben is, akiket megválasztott a nép, nem az ország gondjait helyezi előtérbe, legfőbb gondjuk, hogy hol is -nyaraljanak. (Tisztelet a kivételnek.) Persze anyagi feltételeket a választópolgárok biztosíta­nak. Ha én lennék a minisz­ter, egyetlen képviselőt se engednék szabadságra, osak az esetben, ha az ál­tala ígért dolgokat a vá­lasztópolgároknak teljesí­tette. Tisztelt Honatyák! Való­ban tenni kellene valamit. És úgy a megérdemelt ba­bérjaikon nyugodtan pihen­jenek, senki nem fogja iri­gyelni. De még így nem lesz, (Petőfi szavait idézem) Fegyvert mindhalálig, tart­son bár e háború az ítélet napjáig. •Mi, kisnyugdíjasok, el va­gyunk keseredve, majdnem tönkretéve. Mit is ér ma nálunk egy kisnyugdíjas élete? Az ő számukra nincs itt már kikelet, a sok-sok szenvedés csak a sírba vezet. Akik ma is dúskálnak a pénzben, nem kóstolták ezt, mert alacsony nyugdíjban ők sosem részesültek. Fájó szívünk ezért gyógyuljon be végre, csak egyszer a jó Isten is nézzen le a nép­re. Elnézést kérek, nem aka­rok egy notórius levelező­jük lenni, de ilyen esetek­ben én már senkinek nem tudok hinni. Tompa Sándor Tiszafkarád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents