Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-31 / 204. szám
1990. augusztus 31., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megismétlődhet, amit Rákosi elkövetett? Interjú Thürmer Gyulával, az MSZMP elnökével A Borsodi Vegyi Kombinát világbanki kölcsönből 25 000 tonna/év kapacitású MDI (metilén-di- fenil-diizocianát) - a poliuretán-termékek egyik fontos alapanyaga - üzemet épít. A beüzemelést - az üzem élesztését - majd pedig a garanciális méréseket a japán Mitsui Toatsu Company szakemberei végzik. (MTI-fotó) Szabad Demokraták Szövetsége ff Szakértőket az önkormányzatokba!" Kíváncsi voltam, mi a véleménye Thürmer Gyulának, az MSZMP elnökének né- nány időszerű kérdésről, s azt i,s meg akartam tudni, változott-e a párt irányvonala. — Hogyan értékeli ön a kormány gazdasági programját, mennyire tartja kidolgozottnak? — Elismerem, hogy a kormány nehéz gazdasági helyzetben végzi .tevékenységét. Ám az úgynevezett gazdasági gyorsprogramja elnagyolt, elkapkodott, alig különbözik — pozitív ötleteit is tekintve — a ’87-es Grósz-program- tól. Különösen erős támadást érzünk a gazdaság alapjait jelentő nagyvállalatok ellen. Ezt nem lehet egyszerűen politikai indokokkal magyarázni, és megismételni azt a hibát, amit egyszer már fíákosi elkövetett, azaz, hogy egyik napról a másikra letiltják a vállalati igazgatópolitikai alapon és újatesznek oda. A leglátványosabb a Videoton vagy a Hungaroton esete volt... — A kormány inflációs politikája hosszú távon nem jó, mert állandóan lázban tartja a gazdaságot. Én első lépésként a spekulatív kereskedelmet fognám vissza, mert az tarthatatlan dolog, hogy a zöldséget, amit fillérekért termelnék valahol az Alföldön, 20—40 forintért árulják Észa'k-Magyarorszá- gon. Ugyancsak helytelen, hogy olyan vállalatok is emelik a termékeik árát, amelyeket a legutóbbi áremelések nem érintettek, tehát extraprofitra törekednek. Külön kell szólni a mező- gazdasági politikáról. Az a tény, hogy a kormány megvonja a mezőgazdaságtól a támogatást, rendkívül nehéz helyzetbe hozza az egyébként is súlyos gondokkal küszködő mezőgazdasági nagyüzemeket. A mezőgazdaságban bizonytalanság van: az áremelkedéseik a beruházási kedvet is visszafogják. Amihez még hozzájön az idei aszály. Indokolatlannak tartom egy nehéz helyzetben levő Ahol még nem következett be, ott is előbb-utóbb számítani kell a technika, a technológia megújulására, mert enélkül nincs holnapja a ma üzemének. Még a korszerűnek sem. Aki ma belenyugszik a stagnálásba, az holnapra már lemarad, és ha évek telnek el komoly fejlesztések nélkül, a szakadék áthidalhatatlanná válhat, a termék olyan drágán készül, hogy azt az árban már nem fogadja el a vevő. Dekát napjainkban, amikor minden forintból több, mint ötven fillért elvonnak valamilyen ürüggyel, édeskevés marad a fejlesztésekre. Az üzemek azonban fennmaradásuk érdekében mindent elkövetnek, és a továbbélés, a fennmaradás, a fejlődés első számú segítője a jól kidolgozott, megbízható alapokon nyugvó privatizáció. Sokan féltik a hazai ipart ettől, illetve a további gépesítés, korszerűsítés következményeitől, mert a világ- színvonalú technika „kíméli” a munkaerőt, munkanélküliséget teremthet ott is, ahol most még nincs. Sokan emlegetik nosztalgiával, hogy eltűnik az olajos ove- rallban dolgozó, smicisapkás munkás alakja, mert a csillogó tiszta műszer külsejű Pépek mellett nem lesz rájuk szükség. .Azt is kérde- zik, ahol ez már bekövetkeországban, hogy milliókat költenek a honvédség új egyenruhájának varratására. Minden katonai egység új csapatzászlót kap koronás címerrel. Egy-egy ilyen csapatzászló 50 000 forintba kerül. A rendőrtábornokok is új egyenruhát kapnak. Ezek a kiadások fölöslegesek. — Orbán Viktor a miniszterelnök beiktatásakor elsőként bírálta meg keményen a kormány gazdasági programját. Azóta több szakmai kérdésben egyezik az MSZMP és a Fidesz álláspontja. — Ügy érzem, a Fideszben sok tehetséges ember van. Meggyőződésem, hogy egyszer a szervezet baloldali gondolkodású, jóérzésű embereivel mi közös úton fogunk haladni. A Fidesz tevékenysége szimpatikus, és mi örülünk, hogy néhány kérdésben az álláspontunk azonos. Ez vonatkozik egyébként az SZDSZ-re is, akikkel mind a földkérdésben, mind a vállalatvezetők cseréjében hasonló véleményen vagyunk. — A romániai forradalmi események idején és után, az MSZlVÍP-nek az volt az álláspontja, hogy a hazánkból odautazó magyarok izgató magatartásukkal mintegy adják a lovat a romániai vezetés alá. Mi erről most, utólag a véleménye? — Ügy gondolom, hogy a Ceausescu-rendszer összeomlásával jelentős változások indultak el Romániában, és ezek jó irányú változások. Az Iliescu-vezetés baloldali politikát folytat, korszerű és demokratikus Romániát akar. Nem véletlen, hogy — érezhetően — a demokratikus erőkkel szemben szerveződik a jobboldal, nemcsak politikailag, hanem fegyveresen is. Sajnos azt is látni kell, hogy a román kormány nem mentes a nacionalizmustól. A dolog másik oldala az, hogy a nacionalizmusra nem lehet nacionalizmussal válaszolni, mert ennek mindig a kisebbségek isszák meg a levét. A debreceni állásfoglalásunk a következőképpen alazett, hogy ki számít ma munkásnak? Csak a kétkezi, nehéz munkát végző szakember volt az, vagy a technikus, a mérnök is munkás, ha a munkaköre olyan? Igen is, meg nem is. Mert a mérnök ugye végzettsége alapján értelmiségi kategóriába sorolható, ám ha napi feladata a gépek szakmai irányítása, felügyelete, nevezhető munkásnak is. Mi lesz napjainkban azokkal, akik — megyénkben is meglehetősen nagy a számuk — nem rendelkeznek semmiféle képesítéssel? Az utcára kerülés veszélye, mint ahogy azt most már tapasztalati tényezők is mutatják, őket érinti leginkább. Mert egyre kevesebb az olyan munka, ahová elég a jó fizikum, az állóképesség. Ismert az is, hogy a szakmával nem rendelkezők között magas a cigányok aránya. Egyik nagyüzemünk kult: nem általában a magyarok keltettek zajt kint Marosvásárhelyen, hanem bizonyos politikai erők. Járt nálam a L’Humanité tudósítója és elmondta, viszolyog- va fordult vissza Marosvásárhelyről, mert a januári, februári események után azt látta: március 15-én letépik a román zászlót és kiteszik a magyart. Ez olyan, mintha Strasbourgban letépnék a francia lobogót, és kitűznék a nyugatnémetet. Én azt sem bánnám, ha kevesebb szlovákiai és romániai témájú adást közvetítene a Magyar Televízió. — Az MSZMP felvállalja a Szovjetunióval való kapcsolatokat, az SZKP-hoz fűződő erős viszonyt. Ez az országnak segítség lehet, vagy — esetleg — nem válhat-e idővel valamilyen korláttá? — Ügy vélem, az elmúlt évtizedek magyar külpolitikájának volt egy hibája: a túlzott egyoldalúság, a túlzott kötődés a Varsói Szerződés tagállamaihoz és elsősorban a Szovjetunióhoz. A mai kormányzat viszont elköveti azt a hibát, hogy egy másik orientációt próbál bevezetni, lemondva a korábbi előnyeiről. A magyar ipar termékeit nem lehet a keleteurópai piacon kívül sehol sem eladni, örüljünk, hogy ezt a szovjetek legalább megvették. Ez most is biztos piacot ígér. Az országok közötti kapcsolattól el kell választani az MSZMP és az SZKP viszonyát. A két párt között sok a hasonlóság, ök is a bérből és fizetésből élő dolgozók érdekeit képviselik. Mi is szocialista irányultságot akarunk és a jövőt is ilyen közösségű társadalomban képzeljük el. Ugyanakkor az is igaz, hogy minél több ország szervezetével van a magyar szervezeteknek kapcsolata, annál jobb és szélesebb az emberek közötti érintkezés. Ha ezért küzdünk, akkor most ne vágjuk el ezeket a szálakat. gyárvezetőjétől hallottam a minap, a munkanélküliség bizonyos értelemben a minőségi munka előtérbe kerülését szolgálja. Ha teheti, bizony ő technikust, vagy akár egy kezdő mérnököt alkalmaz ott, ahol a betanított gépkezelő kevés, és a szakmunkás tudása elégséges. Ugyanis okkal bízhat abban, hogy a magasan kvalifikált mérnök ugyanazt a feladatot a legjobban oldja meg. így aztán hónapról hónapra egyre kedvezőbben alakul a szakemberek aránya a gyárban, viszont csökken a képzetlenek száma. Ezzel az élettől felkínált szűrési lehetőséggel nagyon szívesen élnek máshol is. De mi lesz a képzetlen munkások sorsa, és ezen belül mi lesz az utcára kerülő cigányokkal? Óhatatlan felmerül az emberben a kérdés, nem tesznek-e különbA Szabad Demokraták Szövetségének főhadiszállásán Büky Dorottya kampányfőnök adott tájékoztatást a választási előkészületekről. — Az SZDSZ azt szeretné — mondotta —, ha a hely- hatósági választásokat nem a pártérdekek határoznák meg. A fő cél az. hogy minél több hiteles, a helyi lakosok által elfogadott ember kerüljön be a helyi vezetésbe. Olyan liberális önkormányzatokat kell létrehozni, amelyek révén a lakosság ténylegesen saját kezébe veheti a település irányítását. séget ilyen esetekben a munkahelyi vezetők a cigány származásúak rovására? Az egészséges fluktuációnál — nyugtatott meg a gyárvezető — nem kerülhetnek hátrányba a jól dolgozó cigányok. Példának hozta fel a hengerdét (a Dimag Rt.- ről lévén szó), ahol ugyanolyan megbecsülésben részesülnek a cigányok, mint a magyarok, szó sem lehet diszkriminációról. A válogatásnak, mert tagadhatatlanul létezik ilyen, egyetlen alapja van, az elvégzett munka színvonala. — De ugye, azt is elismeri, hogy mi a saját rovásunkra, a kollektíva hátrányára elvtelen engedményeket sem tehetünk. Ezzel együtt elismerem, nagyon nehéz a cigányság helyzete. Mert, ha abból indulok ki, hogy mi már képezzük át a betanítottak gárdáját, hadd tanuljanak, szakmailag fejlődjenek, akkor megint csak azokra számíthatok, akik valamilyen képzettségi minimummal rendelkeznek, még ha az nyolc általános is adott esetben. A meglévő hátrányt itt már nehéz behozni. Kell hozzá kétségtelen sok jóakarat, a cigány munkavállalók részéről áldozat és szorgalom, mert csak így jutunk egymással valamire. Nagy József Az SZDSZ-es jelöltek kiválasztásánál az elsődleges szempont a megfelelő szakértelem volt. Természetes szövetségesünk a Fidesz, bár a helyi csoportok maguk döntik el, hogy kivel kívánnak az adott településen együttműködni. Ebben a szervezeteink teljesen szabad kezet kaptak. A szocialistákkal azonban kizárt mindenfajta együttműködés. — A gazdasági problémák, a növekvő létbizonytalanság, a csökkenő életszínvonal mellett lehet-e hiteles programmal a választópolgárok elé állni? — Mivel helyhatósági választásokról van szó, helyi programok készülnek — figyelembe véve az adott terület, település sajátosságait. Fontosnak tartjuk, hogy a választópolgárok megismerjék az SZDSZ álláspontját számos kérdésben. Ilyen például a földtörvény, a privatizáció, az infláció. Ehhez összeállítottunk egy kis könyvet, a legfontosabb témaköröket az SZDSZ-es szakértők dolgozták fel. Tanfolyamokat is tartunk jelöltjeink számára, hogy ezzel is segítsük felkészülésüket. Csakúgy, mint a parlamenti választások idején, most is olyan programot állítunk össze, amely nem kívánság- lista, nem titkolja az előttünk álló nehézségeket. Tisztességesen politizáló emberek csak ilyen programmal állhatnak a választópolgárok elé! — Tart-e az SZDSZ a választási kampány eldurvulásától? — Sajnos igen, erre intenek bennünket az elmúlt kampány végének rossz tapasztalatai. Vannak már helyi jelzéseink is erre vonatkozólag. Ettől függetlenül semmiféle „ellencsapást” nem tervezünk. — Mennyibe kerül az SZDSZ kampánya, és menynyire függetlenek a helyi szervezetek? — Pontos összeget nem tudok mondani, az biztos, hogy takarékosak leszünk. Ügy gondolom, hogy körülbelül annyi pénzt használunk majd fel, mint a parlamenti képviselőválasztásnál. Az SZDSZ körzetekre koncentrál, központi kampányirányítás nincs, a helyi sajátosságoknak megfelelően dolgozzák ki szervezeteink stratégiájukat. A központ szórólapokkal, plakátokkal, ismertető kiadványokkal segíti munkájukat. — Milyen eredményre számítanak? — Rendkívül nehéz jósolni, hiszen ezek a választások — s ezt mutatják a nemzetközi tapasztalatok is — jóval kisebb érdeklődésre tartanak számot, mint a parlamenti választások. A másik pedig, hogy a parlamenti választások idején 300 SZDSZ-es csoport volt az országban, jelenleg pedig már több, mint 800 van. Ezért a szabaddemokraták most egészen másként állnak, mint a törvényhozási választások idején. Minden valószínűség szerint azokon a településeken, ahol a parlamenti választásokon jól szerepeltünk, most is hasonló eredményt érünk el. Más településeken azonban jobbak az esélyeink, mint márciusban. — Milyen rendezvényeik lesznek a kampány során? — Kampányunk nyitó rendezvényét Pannonhalmán tartottuk. Ezt követően a Nemzeti Sportcsarnokban szeptember 2-án lesz országos rendezvénynük, amely a „101. nappal” kapcsolatos. Itt a szabaddemokraták a kormány 100. napjának letelte után ismertetik legfontosabb politikai és gazdasági elképzeléseiket. Ezen felül a nagyobb vidéki városokban — az úgynevezett régióközpontokban — tartunk helyi gyűléseket jelöltjeink támogatására. Kötetlen programok keretében szeretnénk ismertetni a választópolgárokkal a szabad- demokraták programját, ezért a szigorúan vett politika mellett bőven jut idő a szórakozásra is ezeken a rendezvényeken. Sz. B. Zelei Zoltán Ki számít ma és holnap minkásnak?
