Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-30 / 203. szám

1990. augusztus 30., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 ___ÁRUHÁZ___ V ÁGÓHÍD ÚT 4-ó. Hegnyitottuk (az alsóvárosi malom épületében) Vas - műszaki cikkek széles választékát kínáljuk nagykereskedelmi áron! NYITVA: hétfőtől csütörtökig 8-15.30-ig, pénteken 8—13.30-ig MINKET ÉRDEMES FELKERESNI! ÁRAINK AZ ÉRVEINK! GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉS MAGÁNSZEMÉLYEK FIGYELMÉBE! A B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda értesíti Tisztelt ügyfeleit, hogy új helyére, a Miskolc, Rákóczi u. 12. sz. alá (MHSZ-székház) elköltözött Az iroda FÉNYMÁSOLÁSI és SOKSZOROSÍTÁSI szolgáltatásával új helyén is készségesen áll ügyfelei rendelkezésére. A/4-es, A/3-as méretekben kicsinyítést, nagyítást, kétoldalas formátumban, rövid határidőre, kiváló minőségben vállalunk. A MAIRA Élelmiszer- és Vegviáru Kereskedelmi Vállalat Központja FELVÉTELRE KERES gyakorlattal rendelkező reklám-propaganda előadói, gyors- és gépiről Jelentkezni lehet: a vállalat kereskedelempolitikai osztály vezetőjénél Cím: Miskolc, Állomás u. 1. sz. A Miskolci Közterület-fenntar­tó Vállalat felvételre keres mélyépítési munkához betanított munkásokat. Jelentkezni lehet: Miskolc, Szudy-tanya 5. (DVTK stadion mögött.) A Szerencsi Cukorgyár felvé­telre keres okleveles vegyész- mérnököt, vagy üzemmérnököt. Vállalati bérlakás megegyezéstől függően, azonnal beköltözhető. Szerencsen, illetve környékén lakók előnyben részesülnek. Telefonon, vagy személyesen részletes felvilágosítást ad Ma­joros Zoltán technológia és mi­nőségellenőrzési osztályvezető, vagy Stevlik Béla személyzeti vezető. Írásos jelentkezést az alábbi címre várjuk: Szerencsi Cukorgyár személyzeti vezető, Szerencs, Gyár u. 1. Pf.: 53. 3901. Keresünk pék szakmunkást, több éves gyakorlattal. Jelent­kezés Írásban, részletes önélet­rajzzal. Cím: Markctman Kft. Miskolc, Vologda u. 4. 403-as szoba. Magánvállalkozás híradás- és irodatechnikai üzletébe üzletve­zetőt. illetve másodállású üzlet­kötőket keres. Jelentkezni: Bolt Betéti Társaság. Szolnok. Árkád üzletsor, Kern Pál. Telefon: 56- 38-320. Pór nap és kezdődik az isko­la. Sokan már nagyon várják az első csengőszót, de jó né­hány nebuló még tolná a na­pokat. Hogy kiknek is a párt­ján álljunk? A fotót nézve bi­zony inkább azokén, akik a mielőbbi viszontlátásra vágy­nak. S ezt éppen az utóbbiak érdekében mondjuk. Tudjuk, jól jött a nyári szünetben az a pár forintocska, amiről az idén sok diáknak le kellett monda­sokára iskolapadba kerülnek a heteken át autók között ci­kázok, ami most számukra sok egyéb más mellett biztonságot is jelent. Kedves pedagógu­sok! Beszélgessenek el erről is a gyerekekkel, mert nagyon úgy tűnik, sok szülő ezt elmu­lasztotta. S nyár, szünet jövő­re is lesz. Fotó: F. L. Válaszol: a MIK Sokan tárcsázzák hétről hétre ügyeleti telefonszámunkat. Ki csak beszélgetésre vágyik, örömét, bánatát osztja meg velünk, ki véleményt mond, tanácsot kér, panaszkodik. Konk­rét intézkedéseket nem ígérhetünk, de szívesen szóvá tesz- szük a hallottakat, hátha ezzel segítséget nyújthatunk. Szá­munkra is jó érzés, ha az észrevételekre választ kapunk, ha ezáltal is sikerül valamit tisztázni. Rendszerint összefog­laljuk egy-egy hét ügyeleti tapasztalatait. Történt ez au­gusztus 6-i számunkban is „Halló ügyelet! Panaszözön” cím­mel. Az írás egyik észrevételére, miszerint: „Az avasi En­gels u. 12. sz. alatt... rendszeresen rossz a lift. Gyakran bennrekednek a felvonóban a lakók, máskor el sem indul velük. Panaszukat senki sem hallgatja meg.” — reagált Nyí­ri István, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat igazgatója. „Vállalatunk liftkarbantartó részlege minden bejelentést rögzít és még aznap — a legtöbb esetben a bejelentést kö­vetően azonnal — kimegy a helyszínre a hibát kijavítani*. Az Engels u. 12. sz. épület liftjét júniusban és júliusban két-két alkalommal javítottuk, a bejelentés napján. Megje­gyezzük, hogy gyakori az erőszakos rongálás, a felvonók nem szakszerű használata, ami sajnos más területeken is ta­pasztalható. (A rongálásokat biztosan nem a cikkben em­lített idős emberek csinálják.) Ezt is figyelembe véve a meghibásodásokat nem tartjuk gyakorinak, bár megértjük, hogyha akár egyszer is gyalog kell emeletet járni a lift hibája miatt, az nagyon bosszantó és kényelmetlen. Nem értjük, ill. erősen túlzónak, hangulat- keltőnek véljük a »panaszunkat senki sem hallgatja meg« kijelentést. Ha a panaszos úgy ítéli meg, észrevételét el­mondhatja — személyesen, telefonon, levélben — a házke- zelőségen, a hibaelhárítási üzem vezetőjénél, az üzemet fel­ügyelő igazgatóhelyettesnél, vagy a hétfői igazgatói fogadó­napon. Ha a bérlő úgy véli, hogy vállalatunk bármely dolgozója mulasztást követett el, kérjük, konkrét panaszával keresse meg Nagy Sándor igazgatóhelyettest (Zsolcai kapu 4—6.; te­lefon: 17-522), mert intézkedni csak a tények ismeretében tudunk.” Sajóvelezdre, Gömörszőlősre... nia álláslehetőség híján. De a veszélyt választani néhány ti­zes, húszas, százas reményé­ben, szinte hátborzongató. Va­jon az érintett szülők tudtak-e csemetéik ténykedéseiről? Hisz- szük, hogy sokan nem, s na­gyon szomorú, ha igen. Nem­A Szent István és az új kenyér ünnepe az alkalom­hoz méltóan telt el Torna- szentjakabon, e parányi északi községben, ahol ma a legfontosabb a megmaradás tüzének az élesztgetése, a falumentés, melyből konkrét támogatást kapnak a Csere­háti Településszövetségtől. A község lakói felismerték, hogy a múlt értékei nélkül nem lehetséges a jövendő, és így saját múltjuk előtt róhatták le áldozatukat a háborúban elesettek emlék­műve előtt. Már többször is próbáltak az emberek em­léktáblát állítani, de ezt a hatalom valamennyiszer megakadályozta. Most végre, a szabad lehetőségek között megszülethetett egy alulról jövő kezdeményezés, mely a falu közepén állított emlék­művet annak a huszonöt hősnek a nevével, akik a legtöbbet, a saját életüket áldozták hazájukért. Két idős nyugdíjas, de lélekben fiatal, agilis ember nevét említeném: Szémán Feren- cét, Tóth Jánosét, akik ere­jüket nem kímélve szervez­tek, ügyintéztek és alkottak egyaránt. így született meg a hősök emlékműve, mely­nek felavatása a falu ünne­pévé vált. A több, mint há­rom méter magas emlékosz­lop anyagi költségeit a la­kosság adta össze a hidvég- ardói tanács támogatásával. Az emlékművet megáldották a falu lelkészei, amely ez­után minden év augusztus 20-án piros-fehér-zöld szala­gos koszorúkkal lesz feldí­szítve. György Horváth László Putnok és Kazincbarcika között 28 éve közlekedem a Volán (azt megelőzően az AKÖV) autóbuszjáratain. Nemrégiben azonban az e térségben lakók számára fo­galommá vált a gömörszőlő- si és a sajóvelezdi járat, melyekről nyugodtan állít­hatom, hogy csaknem há­rom évtizedig az utasok közmegelégedésére szol­gált. Ez idő alatt jó néhány gépkocsivezetőt volt szeren­csém megismerni, és kivétel nélkül lelkiismeretes, derék embereknek tartom őket. Hogy most mégis szót emelek, annak az az oka, hogy a Volán az utóbbi idő­ben rendszert csinál abból, hogy a gömörszőlősi és a sajóvelezdi járatot (főleg az esti járatokat) összevonja. Lehetséges, hogy a Volán (vagy akár csak a forgalom- irányító) ezt az összevonást egy nagy ötletnek tartja, amit talán még takarékos- sági megfontolások is alátá­masztanak. De azt tudom, hogy az utasok a legkevés­bé sem díjazzák az ötletet, sőt, egyre több a morgás, amely azonban a jelek sze­rint nem hallatszik el az il­letékesekhez. A panasz legalább 200 embert érint közvetlenül és még 200-at közvetve. Ugyan­is ennyire tehető azoknak a száma, akik a buszjárat ösz- szevonása miatt rendszere­sen késve érkeznek munka­helyükre, ugyancsak annyi azoknak a száma, akik nin­csenek időben leváltva, a több műszakban dolgozó barcikai üzemekben. Nem részletezem, hogy az össze­vont járat hány és milyen kitérést tesz, mennyivel töb­bet kell várakozni az uta­soknak a megállóban, hi­szen ők időben kimennek a buszhoz, nem tudván előre, hogy mikor vonják össze a járatot, s mikor nem; s rá­adásul még az is megnöveli a menetidőt, hogy az autó­busznak ilyenkor 11 esetben kell áthaladnia vasúti átjá­rón. Ha ezek közül csak 2— 3 esetben kap sorompót, 5— 10 perces várakozással, már nem ér be a busz Berentére 22 óra előtt. Gál László Putnok * Az olvasói levélre Sárközi György, a Borsod Volán igazgatója válaszolt. „A levélben közölt észre­vételei helytállóak. Május, június hónapban valóban voltak járatösszevonások a sajóvelezdi és a gömörsző­lősi autóbuszjáratoknál, jú­liusban azonban már nem. Valós az a megállapítása is, hogy az autóbuszjárat útvo­nalán lévő vasúti-közúti ke­reszteződések nagy száma a menetidő növekedésforrá­sa. Egyetértek önnel abban is. hogy az autóbuszjáratok összevonása kényelmetlen­séggel jár. Az üzemegység ilyen megoldásra autóbusz- vezető hiánya miatt kény­szerült. Intézkedtem a probléma megszüntetésére, hogy a menetrendben meg­hirdetettek szerint közle­kedjen a járat Sajóvelezd, illetve Gömörszőlős közsé­gekbe. öntől és utastársaitól a járatok összevonásából adó­dott kellemetlenségekért megértésüket és elnézésüket kérem. Köszönöm észrevéte­leit.” Tetemvári vendéglátás Miskolcnak ezen régiója fö­lött az elmúlt években már nem egyszer meghúzták a vész­harangot — voltak, akik sza­nálásról beszéltek — és most mégis azt láthatjuk, itt is el­kezdődött valami. Napjainkban, amikor a nagy vendéglátóegységek cgyre-más- ra átalakulnak kisvendéglővé (vagy éppen bezárnak), az ed­dig háttérbe szorult tetemvári rész is előrukkol, igyekszik fel­zárkózni a vállalkozók jóvoltá­ból. A korábban megnyílt Al­ma kocsma és a szomszédsá­gában levő eszpresszó után a közelmúltban egy családias kis­vendéglő. a Sasfészek debütá­lásának lehettünk tanúi, amely a Tetemvár-Alsósor 87. szám alatt csalogatja a vendégeket. Egy kocsmával megint több — mondhatná valaki —. azonban ez korántsem Így van. Az ilyen kulturált, családias kisvendég­lőket ugyanis sokan Igénylik, és szívesen járnak oda. ha a kiszolgálás gyors és udvarias, az árak pedig elfogadhatóak, s mindemellett a panoráma cso­dálatos. Van egy Jó hírem is a fiata­loknak. A Sasfészek tulajdono­sa elmondta, hogy' a közeljövő­ben egy pincediszkó megnyitá­sát is tervezi. (km) Abban a reményben Írok most Önöknek, hogy az illeté­kesek is olvassák majd sorai­mat. Rádióban, televízióban, új­ságokban gyakorta hallhatunk, olvashatunk a modern koldu­lásról. Sok beteg embert, gye­reket csak külföldön lehet meg­gyógyítani. Ha nem gyűlik össze az ehhez elegendő pénz, a betegek meghal (hat) nak. Miért van ez, és ki tehet erről? Nincs Ielklismeretfurdalása sen­kinek? ígér az új kormány is fűt- fát. és mi valósul meg? Gon­doltak-e már jó néhányan ar­ra, hogy mi lenne, ha az ő gyermekük szorulna külföldi gyógykezelésre, s pénz nélkül állnának? £n szerencsére nem vagyok érdekelt a dologban, de az ezzel kapcsolatos érzésemet nem tudom tovább magamba fojtani. Sok mindenre van pénz(ünk). Felesleges dolgokra adunk ki kölcsön kapott dollármilliókat, de ebből altg-alig fut egy-egy korszerű egészségügyi műszerre, berendelésre, amely életet ment­het. Ml szükség van például a világkiállításra, s volt arra, hogy ki válasszon köztársasági elnö­köt? De folytathatnám a sort. Ne legyen az a jelszó, hogy előbb én. aztán én. és újra én. Dr. Szabó Pálné Miskolc Összeállította: Bodnár Ildikó Megeri?

Next

/
Thumbnails
Contents