Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-25 / 199. szám
a ÉSZAK ID Ti Ifl Ára: 5,30 Ft 1990. augusztus 25. Szombat POLITIKAI NAPILAP Sárospatakra hajóztak az írók Táborzárás Tokajban Majd’ három és fél órát úszott szemben az árral a tokaji irótábor kitartóbb négyötöde. Azért csak ennyien, mert egy része gépkocsival tette meg az utat — a gyorsabb haladást választva - Tokaj és Sárospatak között, a kisebbik hányad pedig a szerda esti vitazárást táborzárásnak is tekintve, hazafelé vette az irányt. Ezek többsége a sárospataki kirándulási azért mellőzte, mert a város és kulturális értékei jó ismerőjének tartja magát, s még egy nap fáradalmait, s az ezt követő hosszú vonatozást, vagy gépkocsiutat már nem merte vállalni. Zsigmond Ferenc, a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola tanára, maga is iróember, a világháború alatt járt utoljára ezen a tájon. Bodrogparti élményeit Zimonyi Zoltánnak, a tábor egyik szervezőjének is elmesélte. Az ősi iskolaváros pedig az új tanévnyitás lázában égve — ismét egyházi gon- dozású gimnáziumával és az ezzel kapcsolatos intézményeivel — sok újdonsággal és mégtöbb elmondani valóval várta az ideérkező írókat. Nemcsak történelmi és nemzeti kincsnek számító nagykönyvtárával, egyházi és oktatástörténeti gyűjteményeivel, de olyan kincsekkel is, amelyekkel Sárospatak az utóbbi időben gyarapodott. Ezek közül talán a legfontosabb a Cs. Szabó László féle hagyaték, illetve könyvtár, amelyet először látogatott meg ilyen nagyszámú magyar írócsoport. Az írók természetesen meglátogatták az itt örök nyugalomra helyezett írótársuk, Cs. Szabó László sírját is, amelynél elhelyezték koszorújukat. Ezzel a kegyeletes momentummal tulajdonképpen be is fejeződött az idei írótáborozás, amely úgy zajlott most Tokaj és Sárospatak között, ahogyan eddig hagyományosan Tokaj és Tiszaladány között osztotta meg önmagát. A tiszaladányi szál és kapocs természetesen nem szakadt meg végképp, hiszen most is voltak néhányan, akik — a zsúfolt program ellenére — időt szakítottak maguknak rövid tiszaladányi látogatásra és az ottani, a tokaji táborért eddig is sok áldozatot hozó téesz elnöke, Bényei Miklós is megtisztelte jelenlétével a táborozás egyik napját. Ami pedig az árral való szembenúszást illeti, az most már szerencsére, nemcsak képletes, hanem valóságos volt. A Bodrogon felfelé vezető hajóút ugyanis a közvetlen személyes eszmecserék jegyében telt el, és ez alatt már nem ugyanazt a hatalommal és a dolgok menetével szembehelyezkedő írói magatartást lehetett érezni, amely a tábor állás- foglalásait éveken, évtizedeken át jellemezte. Az írók fő gondja most a hogyan tovább, az új helyzet és az új feltételek helyes egyeztetése, annak a lehetőségnek a felismerése, elemzése és érvényre juttatása, amely elvezethet az irodalmi élet újabb fellendüléséhez. gyöngyösi Hétfőtől ismét parlamenti ülésszak Viharos viták várhatók A parlamenti pártok frakcióvezetőit, illetve vezető képviselőit arról kérdeztük, hogy mit várnak a parlament hétfőn kezdődő rendkívüli ülésétől, milyen törvények meghozatalát tartják a legfontosabbnak, illetve milyen hangulatra számitanak a tanácskozáson? MDF: MELLŐZNI A KAMPÁNYBESZÉDEKET Kónya Imre frakcióvezető: — Most elsődlegesen arra van szükség, hogy a gazdaság megélénkítését, a tulajdonviszonyok .megváltoztatását szolgáló törvényeket hozzunk. A kormány már beterjesztette az úgynevezett előprivatizációról szóló törvénytervezetét, s átdolgozás alatt áll a földtörvény is. Eddig az alkotmányos rend megszilárdításával, a stabil állam- és kormány megteremtésével összefüggő törvényeket, illetve a helyhatósági választásokhoz szükséges önkormányzati törvényt alkottuk meg. Nagy szócsaták- ra, heves vitáikra számítok. Mindenképp indokolt lenne, hogy a szeptember 30-i helyhatósági választások előtt szünetet iktassunk be a parlament munkájába, elkerülendő, hogy az ország háza kampánybeszédek színhelye legyen. SZDSZ: A KORMÁNY GAZDASÁGI PROGRAMJA NÉLKÜL Pető Iván, frakcióvezető- helyettes: — A parlamentnek most mindenekelőtt a gazdasági törvények megvitatásával kellene foglalkoznia. Az Országgyűlés csak akkor végez majd érdemi munkát, ha lesz földtörvény. Ügy tudjuk, hogy a földtörvény-tervezetet most visszaadták a minisztériumoknak, hogy ahol a kormány úgy látja, módosítsák azt. Jobban lehetne dönteni a különböző gazdasági jellegű törvényekről, ha már magunk előtt látnánk a kormány hároméves gazdasági programját, teljes egészében. Ami a földtörvényt illeti, jelentős 'különbség van a koalíciós pártok és az ellenzék között. Ügy látom ugyanakkor, hogy a kormánypártok között is vannak nézeteltérések különböző részletkérdésekben a földtörvényt illetően. A pártok között már 'kialakult nagyjából egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy a választási kampány záróidőszakában ne ülésezzék a parla- (Folytatás a 2. oldalon) Tart a vita a higanyról A kazincbarcikai higanyügy kapcsán tovább folytatódik az „adok, kapok”, ugyanis a botrány kirobbantója, a Zöld Párt ugyanúgy mondja a magáét, mint a környezetszennyezéssel vádolt Borsodi Vegyi Kombinát. (Csak úgy zárójelben: párharcukra a sajtót kívánják felhasználni, megegyezésre viszont egymással nem jutnak. És most mi tegyünk igazságot?!) Ami tény, és amit a tegnapi sajtótájékoztatón egyik fél sem vitatott: a barcikai gyár klórüzemének padlózata alatt több száz tonna higany található, amely a zöldek szerint veszélyezteti a környezetet, a vegyi gyár illetékesei szerint viszont nem. Hogy végezetül kinek van igaza, nem a mi dolgunk eldönteni. Az azonban (Folytatás a 2. oldalon) fl magyar Külügyminisztérium nyilatkozata — A Külügyminisztérium pénteken az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: Hírek érkeznek arról, hogy az 1940. augusztus 30- án aláírt, úgynevezett II. Bécsi Döntés 50. évfordulóját egyes romániai szélsőséges csoportok provokatív tüntetésekre kívánják felhasználni, elsősorban Erdély többségében magyarlakta vidékein. A magyar kormány és az egész társadalom úgy véli, hogy a történelmi események értékelését el kell választani a napi politika kérdéseitől, és különösen nem kívánatos, hogy a tudományos és publicisztikai viták terheljék a közép- és kelet-európai új demokráciák egymás közötti kapcsolatait. A Magyar Köztársaság kormánya reméli, hogy Romániában is hasonló következtetésre jutnak és a különböző pártok, szervezetek tartózkodnak minden olyan megmozdulástól, amely nehezíti térségünk népeinek Hogyan érintik az olajárak Magyarországot? Csütörtök este a nemzetközi olajpiacokon egy hordó kőolaj ára majdnem 32 dollárra szökött. Irak augusztus 2-ikán támadta meg Kuvaitot, s alig több mint 3 hét alatt a kőolaj ára közel 50 százalékkal ugrott meg. Ez az áremelkedés, Párosulva a hábor.ús hangulattal, felforgatta a világ legnagyobb tőzsdéinek árfolyamait is. Megindultak a spekulációk a várható recesszióról — no meg arról, hogy hol lehet a felső határa az olajárnak. A helyzet alakulásától függően a szakértők még a hordónkénti 50 dolláros árat sem tartják kizártnak. Irak és Ku- vait a konfliktus előtt a termelés közel 20 százalékát produkálta — ez a mennyiség most kiesett. Ha a háború „felforrósodik”, kétséges lesz a szaúdi olaj- termelés sorsa is. Ráadásul Szaúd-Arábia máris kénytelen visszatartani finomított kőolajtermékeinek jó részét hadicélokra, egyebek között az amerikai haderő üzemanyag-ellátására. A kérdés kikerülhetetlen: mennyiben érinti ez a helyzet Magyarországot? Minden tekintetben — és pedig keményen, ha nem is a közeli jövőben. Az igazi kérdés valójában az — s ez izgatja legjobban szerte a világon a gazdasági szakembereket —, hogy a Kuvait elleni iraki invázió nyomán kialakult helyzet meddig húzódhat el, meddig tarthat a bizonytalanság kora. A hetvenes évek olajár- robbanása idején a kormány és a párt vezetői kitartóan ismételgették, hogy „hozzánk” a szocialista világba a válság soha nem gyűrűzhet be. Hát begyűrűzött. Akkoriban azzal érveltek, hogy a KGST szilárd alap, az olcsó szovjet kőolaj még szilárdabb. A .•begyűrűzés” szó azóta fogalom — egyebek között az (Folytatás a 2. oldalon) n mi iiirn]i minin^llll■■lllllll■lll^lllllllll Rómában, az ezernyi látnivaló mellett a magyar turisták egyik úticélja a Via del Casa- lettón levő Szent István-ház, a zarándokok háza. Képünkön a rászorulóknak otthont adó épület látható. írásunk az 5. oldalon. megbékélését és az előttünk álló nehéz történelmi feladatok elvégzését. Az utóbbi időben külföldön visszatérően nyilvánosságot kapott az a teljességgel megalapozatlan vélekedés, hogy Magyarország a fönnálló európai határok erőszakos megváltoztatására törekszik. A szabadon megválasztott magyar Országgyűlésnek az 1920. június 4-én aláírt Trianoni Békeszerződésről tett nyilatkozata maga is megcáfol minden ilyen értelmű állítást. A magyar Külügyminisztérium — összhangban a parlament határozatával és a kormány korábbi megnyilatkozásaival — ismételten leszögezi, hogy Magyarország tiszteletben tartja az érvényes nemzetközi szerződéseket. nem törekszik a határok erőszakos megváltoztatására, nem veszélyezteti szomszédai biztonságát. Az 1920-as és 1947-es béke- szerződések következtében kisebbségi helyzetbe került magyarok sorsa iránt érzett felelősségérzetet senkinek sincs oka és jogalapja ellenséges szándékú törekvésnek minősíteni. Magyarország mindent megtesz azért, hogy eleget tegyen a területén élő nemzeti kisebbségek igényeinek. Ugyanakkor semmilyen formában nem kifogásolja, hogy a szomszédos államok támogassák a magyarországi nemzeti kisebbségek politikai és kulturális törekvéseit, sőt egyenesen kéri tőlük ezt. Amint azt a közelmúltban ismételten hangsúlyoztuk, a Magyar Köztársaság korrekt, baráti viszonyra törekszik minden szomszédjával és ezzel is elő kívánja mozdítani a szabaddá vált országok bekapcsolódását az egységesülő, közös értékeket magáénak valló Európába. (MTI) ■ mmm mmmm
