Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-23 / 197. szám

1990. augusztus 23., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vezéráldozatok Az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb kérdése volt, ; hogy az új kormány meg- ! egyezik-e a vállalati me- | nedzsmenttel, vagy megütkö- i zik velük. A kérdés a gaz­daság egyik kulcskérdése. Részint azért, mert kétség­kívül még mindig vannak a j vállalatok élén a piacgazda­ság követelményeinek meg­felelni nem tudó , vezetők, í Részben azért, mert a vál­lalati szerkezetből adódóan igen erős vállalati lobby ér­dekérvényesítési képességé­ről számos tapasztalatunk van: ezen érdekcsoportok nem egyszer torpedózták meg a progresszív kormány­zati szándékokat, s tennék ezt nyilvánvalóan a jövőben is. De a gazdasági szempon­tok mellett vannak politikai­ak is. Az emberek igen nagy része ugyanis egyelőre nem érzi a rendszerváltást, s an­ment sorsán így az is le­mérhető, mire vállalkozik a kormány. Enged-e a nem egy esetben demagógiával is terhes nyomásnak, s „le­váltja” a vállalati vezetést, vagy a gazdasági racionali­tást szem előtt tartva elin­dul egy olyan úton, amely egy ésszerűbb vállalati szer­kezetet, s a vállalatok élén a szaktudásuk alapján kivá­logatott vezetőket eredmé­nyez, függetlenül azok párt­állami múltjától. A kérdés a legutóbbi na­pokban nyilvánosságot ka­pott intézkedések nyomán el­dőlni látszik. Bár a nyilat­kozatok nem győzik hang­súlyozni, hogy egyetlen mér­ce lesz a szaktudás, a vál­lalati tanácsok majd az igaz­gatók újjáválasztásának mód­járól született rendelkezés ezt korántsem garantálja. jól képzett, s mindinkább alkalmazkodni, a piaci vi­szonyok között is gazdálkod­ni képes emberek kerültek sok helyen az első számú vezető helyére. S a vállalati átalakulások során is foly­tatódott ez a szelekció — ha a pártállami vezetők egy ré­sze valóban át is mentette magát, a stafétabotot egy újabb nemzedék vette át, akiknek kisöprése aligha használna a gazdaság továb­bi fejlődésének. Ésszerűbb lenne tehát to­vábbra is a piacra bízni el­sősorban a vezetők megmére­tését — ehhez azonban azt kellene vállalni, hogy a kor­mány erőteljesebb lépéseket tesz a piacgazdaság irányába. Egyelőre azonban nem ez, hanem ennek éppen fordí­tottja érzékelhető: az elmúlt időszak számos intézkedése a centralizációt erősíti. Egye­lőre nem indult meg a vál­nak lényegét sokan éppen abban keresik, hogy a saját környezetükben mi lesz a vezetők sorsa. A menedzs­Sőt, a szeptember 15-ig le­bonyolítandó választások több szempontból problema­tikusak. A PIAC MINŐSÍTSEN, NE A POLITIKA Problematikus már a vál­lalati tanácsok összetétele is. Hiába vannak ott ugyanis a dolgozók képviselői, ha to­vábbra is részt vesznek a vállalati tanácsban a kine­vezett tagok, s rajtuk kívül ott lesz az államigazgatás képviselője is, aki a kor­mány szempontjait érvénye­síti majd. Arról tehát ilyen arányok mellett nincs szó, hogy valóban demokratiku­san, a dolgozók véleményére támaszkodva válasszák meg — erősítsék meg, vagy vált­sák le — a vállalatok veze­tőit. Ahhoz ugyanis leg­alább még egy dolog kelle­ne: elegendő idő a felké­szülésre. Csakhogy tart még a meleg, a dolgozók jó ré­sze szabadságon van. S mire mindenki együtt lesz, felelős, alapos felké­szülésre már csak egy-két hét marad. Kétséges, mire elég ennyi idő. Igencsak problematikus az is, hogy a vállalati tanács- és az igazgatóválasztások időben egybeesnek a helyha­tósági választásokkal. Ilyen­formán pedig aligha kerül­hető el, hogy a kétféle kam­pány egybemosódjon, s hogy így a vállalati élet párthar­cok szinterévé váljon. Ilyenformán viszont úgy tűnik, a szakmai szempon­toknak nem igazán marad helyük a vezetők kiválasz­tásában: arra éppúgy politi­kai szempontok alapján ke­rül sor, mint hajdan a párt­államban. Ha nem is adunk hitelt azoknak a pletykák­nak, amelyek szerint egyes pártok vezérigazgatói posz­tokat ígérgetnek híveiknek, attól a gyakran megfogal­mazott követelménytől, hogy a piac minősítse a menedzs­mentet, ne pedig a politika, úgy tűnik, egyre távolabb kerülünk. VÁLTOZATLAN GAZDASÁGSZERKEZET Holott az elmúlt évek óva­tos lépései a piacgazdaság irányába egyebek között az­zal az igen kedvező tapasz­talattal is járt, hogy a piac jó hatással van a vezetésre. Egyrészt az elmúlt évtized­ben már csaik az igazi nagy iparbárók egy részének ki­öregedésével is megindult egy erőteljes átalakulás a vállalati vezetők körében. A párttagkönyvért vezető ál­lást kapott igazgatók helyett EiÉrkizieii a Tungsram A sportcsarnok galériájá­nak legfényesebb standja a Tungsram Rt-é. És ez így is illik, hiszen a világcég kor­szerű izzókat, kompakt fény­csöveket mutat be. Az ér­deklődők itt tájékozódhat­nak, a vásárlók utcájában található pavilonban meg is vehetik, ami megtetszett. Az emeleti standot a Tungsram első vidéki márka­boltját üzemeltető Avasi Műszaki Kereskedés Gmk rendezte be, a Komplett De­kor Gmk-val közösen. Szak­mai napjukon kérdeztem Szabó Kálmánt, a Tungsram Rt. belföldi piacfejlesztési irodájának vezetőjét, meny­nyire elégedett a látottak­kal? — Ami a pavilonmegvaló­sítást illeti, kimondottan elégedett vagyok vele. Készí­tői maximálisan teljesítették a kívánalmaimat. Hogy megéri-e jelen len­ni a miskolci vásáron, arra így válaszolt az irodavezető: — A Tungsramnak nem­csak az a fontos, hogy Mis­kolcon jelen legyen, hanem hogy mindenütt az ország­ban, hogy márkaboltjai há­lózatot alkossanak. Ügy tart­juk, az értékesítés emberkö­zedibb a márkaboltokban, nemcsak korszerű világító- testeket kínálunk, hanem mi is felmérjük a vásárlói igé­nyeket. Meglepő, mennyire érdekli az embereket a kor­szerű, energiatakarékos vilá­gítás. Ebben szerepe van természetesen az áram drá­gulásának is, de az ered­mény a fontos: hat hónap alatt háromnegyedét értéke­sítettük annak, amit egész évben szándékoztunk eladni. — Mennyire sikeres az Avason található miskolci márkabolt? — Gondoltuk, hogy jól fog működni, mert azt már az indításkor láttuk, hogy olyan szakemberek vállalkoztak rá, akik gyakran még lehetet­lennek tűnő igényeket is ké­pesek kielégíteni. Az üzlet még ezeknél az előzetes el­képzeléseknél is sikeresebb. Most az a célunk, hogy vi­déki vándorkiállításokon is­mertessük meg termékeinket a falvak lakóival, hiszen a kisfogyasztású világítótestek hamar behozzák azt a lát­szólagos többletköltséget, amibe kerülnek a hagyomá­nyoshoz képest. M. Szabó Zsuzsa lalatok privatizálása, nem történtek határozott lépések gazdaságtalan, fizetőképtelen vállalatok felszámolására — a nyilvánosságra hozott lis­tán például igazi nagy hal Éledő szeretetszolgálat nincs, hanem főleg középvál­lalatok vannak — nem kez­dődött meg a merev nagy- vállalati szerkezet szétbon­tása. Mindebből viszont az kö­vetkezik, hogy a gazdaságot nehezítő nagyvállalati szer­kezet lényegében nem válto­zik, csak az abban szerepet játszó személyek változtatá­sára vannak meg a lehető­ségek, s arra is elsődlegesen politikai, nem pedig gazda­sági, piaci szempontok alap­ján. Végső soron tehát a ve­zetőcserék nem a gazdasági hatékonyságot javító lépés­ként, hanem elsősorban köz­érzetjavító politikai intézke­désként fognak megvalósul­ni. Aminek azonban túlságo­san nagy az ára. (MTI—Press) Kozma Judit Törött ablakok, elhanya­golt környezet — ám szépen virító rózsák is fogadták né­hány hónapja az ide érke­zőt Diósgyőrben, az elha­gyott iskolaépületnél. Azóta már a tanácstól a Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportja bérli, s most ez az Árpád utcai épü­let segítheti legnagyobb ter­vük megvalósulását. Egy ke­resztény szociális központot szeretnének ott létrehozni. Már korántsem nyújt olyan szomorú látványt az épület, mint mikor az isko­la kiköltözött. A miskolci máltaiak festettek, kicserél­tettek minden ablakot, egy szobában már húsz ágy fo­gadhatja a hajléktalanokat, egy másikban pedig a ruha­adományok gyűlnek. Külö­nösen ez a terem tetszett a minap ismét Miskolcon járt Csilla von Boeselager báró­nőnek és Kozma Imre atyá­nak. Mint elmondták, nem tudtak még végleges célt ki­tűzni a városra vonatkozó­Épül a fedett uszoda an, hiszen oly sok rétegű itt a probléma. De talán jelent valamit a lelki segítség is, az hogy jönnek, hogy itt vannak, s elmondják ötle­teiket, tapasztalataikat. Bá­torítani szeretnék azokat az embereket, akik nem kö­zömbösek. A Máltai Szere­tetszolgálat nem gondolko­dik pártokban, csak embe­rekben. Az épületben egyébként már szervezett ügyeleti szol­gálat működik, ahol szemé­lyesen, levélben vagy tele­fonon bárki elmondhatja ké­rését, panaszát. Ezeket fel­írják, kivizsgálják, s ameny- nyiben tudnak — esetleg Kozma atyáékat is kérve — segítenek. — Bármilyen furcsa, de nekünk tulajdonképpen nincs pénzünk — mondta Csilla bárónő. — Én csak vissza tudok menni Németországba, és ott gyűjtést tudok kezde­ni, elmondani, hogy mond­juk Miskolcnak ez kell — segítsetek. (dk) Dobi István takarítja Tapolcát • INFORMÁCIÓS TÁBLA A TURISTÁKNAK • ÜRES A PARKOLÓ ... • SOK PANASZ, KEVÉS TETT A tapolcaiak megszokták már a nyári nyüzsgést. Va­jon az üdülők, turisták után ott maradó szeméttel, hul­ladékkal is megbékéltek? Ennek jártunk utána előbb a helyszínen, majd az ille­tékeseket keresve. Egy délelőtti napon sétál­tunk végig a nagy fizető­parkolótól a termálfürdőig. Furcsa, hogy az üdülőkörzet tele van autóval érkezett vendégekkel, a parkoló pe­dig teljesen üres! Több it­teni lakos panaszolja, hogy az autósok a magánházak bejárata előtt parkolnak, ami nekik kényelmes és in­gyenes. A hazatérő háztulaj­donos kénytelen tudomásul venni, hogy itthon is első a vendég. Sétánk alkalmával megle­hetősen gazosnak és szeme­tesnek találtuk a környéket. Megtudtuk, hogy ez év áp­rilisától Dobi István takarí­tó kisiparos vette át Tapol­ca tisztítását. Korábban a Közterület-fenntartó Vállalat takarított, most a konténe­rek elszállítása a gond. A gatóhelyettesétől kaptuk az információt, miszerint több helyről is érkezett már ha­sonló javaslat, végül Dobi István anyagilag nagyon kedvező ajánlata mellett dön­töttek. A strand mögött levő WC-helyiségeket is magán- vállalkozónak akarják kiad­ni. A Városgondnokság illeté­kesétől megtudtuk, hogy to­vábbi építési, felújítási mun­kák is szerepelnek terveik között. Számos vízelvezetési és útépítési feladat vár rá­juk. Elképzeléseik szerint az üdülőkörzetbe vezető út ele­jén egy információs táblát állítanak fed, amely részle­tesen tájékoztatja a turistá­kat a nevezetességek és egyéb látnivalók pontos he­lyéről. A Városgondnokságtól és a vállalkozó kisiparostól biz­tató válaszokat, ígéreteket kaptunk. Ottjártunkkor a látvány mégsem volt meg­nyugtató. Gazdátlan fűnyí­rót, megrakott szemetesládát láttunk elhagyatottan. La­A Kazincbarcikai Szabadidő- és Sportközpont fedett uszo­dájának építése jő ütemben halad. Végéhez közeledik a látványos munka, a rétegelt és ragasztott fa-tartószerkezet beemelése, amelyre fényáteresztő kupola kerül. A feszí­tett víztükrű uszoda mellé a legfiatalabb korosztály szá­mára egy kis tanmedencét is építenek, ahol szabályozha­tó lesz o vízmélység. A 195 millió forintos beruházáshoz a Borsodi Vegyi Kombinát jelentős mértékben járult hozzá. Fotó: Fekete Béla magánvállalkozó és személy­zete vasárnap kivételével mindennap reggel hat órától délután fél háromig tisztít­ja a belső parksétányokat, az autóbusz-megállót, a par­kolót. Vanczák Zoltántól, a Vá­rosgondnokság műszaki igaz­punk egyik olvasója aggódó levelet küldött szerkesztősé­günkhöz. Panaszolja, hogy az ott üdülő gyerekek égő gyu­fával játszanak az erdőben, özönlik a panaszáradat, kí­váncsian várjuk a segítő tet­teket ! Szász Anikó Nem pártokban — emberekben

Next

/
Thumbnails
Contents