Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-18 / 194. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1990. augusztus 18., szombat A Magyar Hitelbank kedvezményei az aszálykárosultaknak A Magyar Hitelbank különböző kedvezményeket biztosít azoknak a mezőgazda- sági gazdálkodóknak, amelyek hátrányos helyzetbe kerültek az aszályos időjárás miatt. Számos gazdaság nem tudja kifizetni a vízdíjat, és ezért nem öntöz a legnagyobb szárazság idején sem. Ezért a Magyar Hitelbank — augusztus 1-jétől — azoknak a vállalkozóknak, akik a pénzintézetnél vezetik számlájukat, átvállalja a díjkifizetést. A bank csökkenti a súlyosan érintett térségekben működő mezőgazdasági szövetkezetek, magánvállalkozók kamatterheit is. Ebben a kedvezményben szintén azok az egységek részesülhetnek, amelyek az MHB- val állnak számlakapcsolatban. A bank elképzelése az, hogy amilyen arányban visz- szaesett a gazdaságok árbe * 11 * * * VI. * VIII. vétele a kedvezőtlen időjárás következtében, olyan mértékben elengedik az általuk nyújtott hitelek kamatát. Az intézkedésekkel kapcsolatban Bartha Árpád, az MHB elnök-vezérigazgatója az MTI-nek elmondotta: mindenképpen meg akarják előzni további, még jelentősebb veszteségek kialakulását. Ha ugyanis a gazdaságok a jelenleginél is nehezebb anyagi helyzetbe kerülnek, ez a bankot is meglehetősen hátrányosan érinti. A közös érdekeket felismerve döntöttek úgy, hogy már most a gazdaságok segítségére sietnek, A jövő esztendő jobb megalapozása érdekében 4 százalékos kamat- kedvezményt biztosítanak az érintett gazdaságoknak azokra a hitelekre, amelyeket vetőmagvásárlásra vesznek igénybe. Arra is számítanak, hogy a tárca vezetése, ' a Földművelésügyi Minisztérium szintén hasonló kedvezményt biztosít, s az így kialakított 8 százalékos kamatcsökkentés már nagymértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy az idei nehéz esztendő után, viszonylag kedvezően megalapozhassák a termelők a jövő évi gazdálkodást. A kedvezmények — az előzetes számítások szerint — mintegy 200—400 millió forintba kerülnek a Magyar Hitelbanknak. Ez azonban valószínűleg még mindig kevesebb annál a várható hitelveszteségnél, ami akkor keletkezne, ha a gazdaságok nem kapnának segítséget. A bank egyébként mintegy 500 gazdálkodóval áll kapcsolatban, s a pénzintézet által a mezőgazdaságnak nyújtott hitelállomány 7 milliárd forintra tehető. (MTI) „Jövevény voltam és befogadtatok" Szent István Intelmei és az „idegenek” Szent István történeti alakját az Intelmek és törvények, valamint a róla szóló 11. századi életrajzok állítják elénk. A szent király közreműködésével készültek az Intelmek, az életrajzok pedig csak halála után 50—60 évvel íródtak. Éppen ezért jellemét, lelkületűt és egyéniségét az Intelmek sokkal hitelesebben tükrözik, minit az életrajzok. Az Intelmek „tízparancsolatot” tartalmaz Imre herceg és a jövendő magyar királyok számára, hogy ennek szellemében kormányozzák az országot, ezért nevezik Szent István politikai végrendeletének. Bizonyos, hogy az Intelmek és törvények híven fejezik ki a király felfogását, így szellemiségét, lelkületét is, mert a szerző — amint- ezt Csóka J. Lajos bizonyítja — Szent Istvánról mintázta az uralkodó eszményképét. Thancmar, a Hildesheimből az esztergomi udvarba költöző bencés szerzetes, mint „hospes” szerkesztette és fogalmazta meg 1023—25 táján az Intelmek és törvények könyvecskéjét. A kialakuló keresztény magyar királyság javára kamatoztatta a nevelés, az irodalom- és jogtudomány terén szerzett tudását, európai horizontú ismereteit. Az Intelmek a vendéglátó király, a törvények pedig a vendégek magatartását igyekszik szabályozni. „Tízparancsolatát” — Csóka J. Lajos nyomán — így foglalhatjuk össze: I. Az igaz hit megvallása és követése; az uralkodó jó példával járjon alattvalói előtt, hogy méltóképpen betölthesse hivatását. II. A magyar földön még gyenge egyház védelme, amelyet az uralkodónak (augustus) gondoznia, gyarapítania (augqt) kell. III. Az egyház őreinek, a főpapoknak a tisztelete, mert az ő kezükben van az egyház oldó és kötő hatalma, ők szolgáltatják ki a szentségeket. IV. Tisztelet és megbecsülés illeti a király részéről az ország politikai és katonai vezetőit, mert ők védik meg a népet, az országot a külső és belső ellenségtől. Az V. parancs: a bíráskodásban az igazságosság és a türelem szelleme érvényesüljön. VI. A szent király fiának lelkére köti, hogy fogadja szívesen és becsülje meg azokat az értékes vendégeket (hospes), akik külföldről érkeznek hozzánk és magukkal hozott anyagi és szellemi kultúrájukkal (consuetudines, documenta, arma) az ország javát szolgálják. Leszögezi: „Az egynyelvű és erkölcsű — azaz a világtól elzárkózott — ország gyönge és törékeny.” A VII. parancsolat a királyi tanács jelentőségét emeli ki, megállapítja, hogy a tüzes ifjak a hadseregbe, a megfontolt, tapasztalt öregek pedig a tanácsba valók. A VIII. parancsolat azt hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti sajátosságokat, követni kell az ősök hagyományait, a hazai szokásokat, mert nem lehet kormányozni latinokat görög módra és görögöket latin módra. Az Intelmek műfaja: királytükör. Legtöbbet vitatott két fejezete — a VI. és a VIII. — eszmei tartalma között ellentétet, sőt szakadékot láttak a kutatók (Balogh József, Gouth Kálmán). A „hospes”-ügyhöz hasonló eszmét sem az idevágó karoling irodalomban, sem pedig a bizánci királykönyvekben nem találtak. Nem is találhattak, mert egészen más a forrása ennek a szellemiségnek. Csóka J. Lajos feloldja az ellentétet azzal, hogy a két fejezet közt a nemzeti fejlődés két előfeltételének — a hazai és külföldi értékek felhasználásának — legszorosabb kapcsolatát bizonyítja Szent Benedek Regulájával. A Regula LXI. fejezetében a rendalapító előírja: az apát azokat az értékes szerzeteseket, akik vendégként („hospes”) tartózkodnak a kolostorban, kérje meg, ajánlja nekik, hogy maradjanak ott állandóan, hogy a többiek az ő példájukon művelődhessenek. De ez csak úgy lehetséges, ha a vendégek elfogadják az ottani hagyományokat („consuetudo”) és azokat nem akarják felforgatni. A kolostor életének ugyanis sarkköve a helyi hagyomány, az ősök- elődök példájának a tisztelete. Szent Benedek Regulájának a Biblia az inspiráló példája, talán még Jeremiás próféta Babilonba szóló üzenete is, amely így hangzik: „Segítsd elő annak az országnak békéjét, amelyben élsz... mert a te békességed is az.” A Regula összegező gondolata: „Minden érkező vendéget úgy fogadjanak a szerzetesek, mint Krisztust.” Szent Benedek indoklásul még hozzáteszi: „Mert maga (Krisztus) fogja majd egykor mondani: Jövevény voltam és befogadtatok engem.” A vendégfogadás, a magyar „Üljön le nálunk, nehogy elvigye az álmunkat!” kérés ősi mítoszt őrizhet: ha a vendéget nem fogadják illőn, ha az esti vándort nem fogadják be éjszakára, vele eltávoznak a ház jó szellemei is. Emberi alaptörvényről van szó: a keleti sztyeppéken napi járóföldre lévő települések közt a vándornak nyáron a pohár víz, télen az éjszakai szállás élethalál kérdése volt. A vendég jogát szigorúan előírták, kötelező szokássá tették, szakrális szférába emelték. 1024—25 táján, amikor a magyarság túlnyomó része már felvette a kereszténységet, elérkezett a törvénykönyv megalkotásának ideje. Az új társadalmi rend fegyelmét tartalmazó művet a feladatok sokaságával birkózó király és a jogtudomány terén is jártas Thancmar együttesen alkotta. A királyi tanács egyházi és világi tagjainak javaslatait figyelembe véve — ugyancsak Thancmar adta meg ennek is a végső, írásos formáját. Horváth János állapítja meg, hogy a törvények fogalmazója „hatásosan tud élni a stilisztika eszközeivel”. Még a száraz, íapidáris törvényszövegekben is „többször találkozunk .. . művészinek minősíthető fogalmazással”. Az Intelmekben pedig, ahol „a mű szerzője, s maga a mű is, stílus szempontjából kétségtelenül kora művészi színvonalán állott, és a rímpróza követelményeinek művészi módon tett eleget.” Ezért- tarthatjuk hűnek, hitelesnek az Intelmek és törvények történeti Szent Ist- ván-képét tartalmi szempontból, művészi tekintetben pedig kimagasló alkotásnak. Szent István Intelmeivel magyar hagyományt teremtett. A világszemléletét vég- akaratszerűen összefoglaló, nézeteit unokaöccsének, Kölcsey Kálmánnak szellemi tes támentumként hagyó Kölcsey Ferenc Pa- rainesise — az antik morális-irodalom Iszokratész: Parainesis, Cicero: De officiis stb. nyomán — részint folytatása az államalapító szent király Intelmeinek. Ezt az örökséget folytatta például Széchenyi Ferenc, aki Széchenyi Istvánnak adott Intel meket, amelyeket fia haláláig egy tokban a nyakában viselt. Széchenyi István pedig fiainak, Bélának és Ödönnek fogalmazót* Intelmek formájában életre szóló elveket . Cs. Varga István Újabb 53 román utas rekedt Magyarországon Péntek reggelig újabb 53 román utast küldtek vissza magyar területre a csehszlovák határőrök. Közülük 43- at a vonatról szállítottak le Komáromnál, illetve Szob- nál, ötöt pedig közúton, Rajkánál fordítottak vissza, mert nem rendelkeztek az NDK-ba szóló útiokmány- nyal, illetve megfelelő meny- nyiségű devizával. Zubek János, a BM Határőrség szóvivője azt is elmondta az MTI-nek, hogy a csehszlovák határőrség tájékoztatást küldött azokról a követelményekről, amelyeket augusztus 20-ától támasztanak a beutazó román állampolgárokkal szemben. Eszerint ettől az időponttól kezdve csak azok a román utasok léphetnek be Csehszlovákiába, akik szállodafoglalási igazolással, vagy hatóság által hitelesített meghívólevéllel rendelkeznek, illetve gyógykezelésre utaznak, s ezt a határon hitelt érdemlően igazolni is tudják. Természetesen beengedik a tranzitutasokat is, ameny- nyiben rendelkeznek a cél- ország vízumával. A szóvivő azt is elmondta, hogy a BM Határőrség már a magyar—román ha- társzakaszon felhívja a hazánkba érkező román állampolgárok figyelmét az új csehszlovák intézkedésekre. (MTI) Magyar cégek termékei Kubába csak dollárért A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (NGKM) kész tovább folytatni a tárgyalásokat Kubával az idei áruforgalomról. Amíg azonban nem születik erről megállapodás, addig a magyar cégek — kényszerűen — csak dollárért exportálhatnak. Erről Czibula János, a tárca főosztályvezetője nyilatkozott az MTI érdeklődésére. Elmondta, hogy Kubának az idén 60—65 millió rubel értékű árut — ennek 80 százaléka cukor — kellene Magyarországra szállítania, de ebből eddig szinte semmi sem érkezett meg, sőt a szigetországnak az elmúlt évről is van még 11 millió rubeles tartozása. Kuba átmeneti gazdasági nehézségeire hivatkozott, amikor az elmúlt napokban a magyar féllel az idei szállításokról tárgyalt. Azt javasolta, hogy az idén az áruforgalom a korábbinál alacsonyabb szintű legyen, mert az esedékes 30—35 millió rubeles kötelezettségét most nem tudja törleszteni. Kubának 1989 végéig ugyanis 100 millió rubeles adóssága halmozódott fel Magyarországgal szemben, s ez az idén — megállapodás hiányában — tovább növekedhet. Havanna csak a negyedik negyedévben szeretné tovább folytatni a tárgyalásokat, ezt az NGKM túl késői időpontnak tartja. Czibula János hangsúlyozta: Magyarországnak érdeke, hogy mielőbb megállapodásra jusAugusztus 20-a alkalmából Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter pénteken kitüntetéseket adott át a Parlamentben. Többek között Kiváló Népművelő címet vehetett át Tarczy Gyula, az son Kubával, hiszen addig az Ikarus nem tudja leszállítani az idén esedékes 650 —700 autóbuszszettet és alkatrészeket, ami mintegy 30 —35 millió rubeles tétel. A magyar—kubai kereskedelem jövőjéről az NGKM illetékese egyelőre csak any- nyit tudott mondani, hogy jövőre áttérnek a szabaddevizás elszámolásra, de a forgalom egy részét bizonyára a barterkereskedelem jelenti majd. (MTI) Encsi Művelődési Központ igazgatója. A Bessenyei György Emlékérem egyik tulajdonosa Rónay Ferenc, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Közművelési Központ igazgatója lett. Kitüntetések augusztus 20-a alkalmából 9,60 Ft/db + 25% ÁFA Méret: 15X15 cm Választék: 5 színben Agroker Matyi Érdeklődni: 41-165 vagy 41-406/42 telefonon lehet
