Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-17 / 193. szám
1990. augusztus 17., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kevesebb csapadék, forró kánikula Vízhiány Borsodban Korlátozások — A vízmüvek lépései — Szigorúbb ellenőrzések Megyénk hotvcmkilenc településén vitkorlátozós van érvényben, öt községbe pedig már lajtkocslkkal juttatják el az ivóvizet. Tovább perzsel a nyári lorróság, a szárazság már-már katasztrofális méreteket ölt. Or. Stéfán Mártonnal, az Ékövizig igazgatóhelyettes főmérnökével arról beszélgettünk, mi várható a következe hetekben, hónapokban a lakosság ivóvízellátásában, a vizügyesék hogyan próbálnak enyhíteni a gondokon. — A jelenlegi vízhiánynak, az aszálynak hosszú hónapokra visszanyúló előzményei vannak — mondja a főmérnök. — A télen Miskolcon és környékén az átlagosnál 200 milliméterrel kevesebb csapadék hullott. A büikki karsztosban 8 millió köbméterrel kevesebb a víz •a szokásosnál. Kevés eső esett tavasszal, ugyanakkor a nyári időjárásra jellemző, hogy az átlagos csapadéknak csupán a 45 százaléka hullott le, a hőmérséklet csúcsértékei pedig huzamosabb időn keresztül meghaladták a harminc fokot. Természetesnek tartam, hogy növekedett a vízfogyasztás. A víztermelő műveket ugyanakkor már nem lehet teljes kapacitással működtetni, mert folyamatosan csökken a felszínre hozható víz mennyisége, apad a források vízhozama. A vízmű vállalatok a termelést az elérhető legmagasabb határig növelték. — Jelenleg Mezőkövesd van a legnehezebb helyzetben. A városban szakaszos a .vízszolgáltatás, a csapok bosszú órákon keresztül nem adnak egy csepp vizet sem. — Rendkívül súlyos helyzet alakult a Dél-borsodi Regionális Vízmű ellátási területén. Ott a karsztforrások hozama már annyira leapadt, hogy a szokásos 11—12 ezer köbméterrel szemben már csak napi 6—7 ezer köbmétert emelhetnek a felszínre a vízművekben. Ezért kényszerültek a harmadfokú, igen súlyos korlátozás bevezetésére. A víztermelés növelésére az ÉRV három, korábban már üzemen kívül helyezett kutat újra bekapcsolt a vízszolgáltatásba. Kövesden ezenkívül szükségessé válhat a város régi közkútjai- nak újbóli üzembe állítása, amely azzal járhat, hogy romlik a vezetékekbe kerülő víz minősége. — Mit tapasztalnak a megye más területein? — Miskolcon a napi fogyasztás 117 ezer köbméter, úgy látjuk az igények ettől magasabbak már nem lesznek. A megyei városban — a korábbi évek fejlesztéseinek, beruházásainak eredményeként — megnyugtató a helyzet, vízkorlátozás bevezetését nem kellett elrendelni. Viszont figyelmeztető jelnek tartom, hogy a karsztforrások hozama naponta 300 köbméterrel csökkent. A kiesést az ÉRV még képes pótolni. Az ivóvízellátásra mindenképpen kedvező hatást gyakorolt, hogy a városban az ipari üzemek, a nagyfogyasztók kevesebb vizet használnak az átlagosnál. A gépipari vállalatok vízigénye csupán 71 százaléka a korábbinak. Kevesebb víz fogy az élelmiszeripari üzemekben, s a különböző köz- intézményekben is. Nem hagyhatom szó nélkül viszont a miskolci lakótelepek magas, esetenként pazarló fogyasztását. Egyébként Miskolc a legnagyobb fogyasztó. A megye más területein a napi igény valamivel több, mint 90 ezer köbméter. Ebből 50 ezret a megyei vízmű, 43 ezret a regionális vízmű termel ki. A lázbérci tározó nagymértékben leapadt, a napi 24 ezer köbméter kapacitású telep ma már csak 16 ezer köbmétert ad. Az ellátási gondok enyhítése érdekében az ÉRV Sajószen t- péter és Kazincbarcika térségét a Bódva menti telepekről látja el ivóvízzel. Ebben a térségben nem kizárt a korlátozás további szigorítása sem. — Egyszerű a következtetés: a gondokon a lakosság takarékossággal enyhíthet. Ám ez gyakran jámbor óhaj marad, a lakótelepeken például mindaddig az átlagosnál jóval magasabb lesz a fogyasztás, amíg a vízmérő órákat nem sikerül felszerel- ni. — Nos, ezt pillanatnyilag nem tudjuk megoldani, de nem is a mi feladatunk. Figyelmeztetnünk kell ugyanakkor a lakosságot, az ipari és mezőgazdasági üzemeket, hogy kettőzött figyelemmel őrködjenek a rendkívüli vízszennyezések megelőzésén. Egy-egy nagyobb szennyezés kritikussá teheti az ellátást. Mindenkinek tudatában kel] lennie, hogy az észak-magyarországi vízbázisok gyakorlatilag védtelenek — hiszen felszíni vizekről, karsztvizekről, a parti szűrésű kutak vizéről van szó. Egy felelőtlen, gondatlan vízszennyezés súlyos zavarokat okozhat elsősorban Miskolcon, illetve Észak-Borsodban. Éppen ezért augusztus 7-én az érintett vízművekkel, tanácsi szakemberekkel megállapodtunk, hogy a nagyfogyasztóknál a vízfelhasználást az eddigieknél is szigorúbban ellenőrizzük. Ahol indokolt, ott az ipari fogyasztóknak juttatott mennyiséget csökkentjük. A vízmű vállalatok a hibaelhárítást szervezettebbé, gyorsabbá teszik, üzemmenetüket összehangolják, a beavatkozásokat egyeztetik. (u. j.) A megye legeredményesebb lakásszövetkezete... Miskolc „Rózsadombja” a Szentpéteri kapuban Miskolc belterületén, a Szentpéteri kapuban rövidesen fennállásának 25. évfordulóját ünnepli egy sikeresen működő lakásszövetkezet. Másfél évvel ezelőtt ötszázötven tagja volt, jelenleg kétezer a létszám. Közvetlen körzetükhöz tartozik a Pozsonyi, Álmos, Huba, Kassai utca,. a város más területein a Baross Gábor, a Selyemrét, az Augusztus 20. utca, április elsejétől a Kun Béla út sarkán lévő gyógyszertári épület feletti lakóház is. Évekkel ezelőtt ezek a lakások a MIK tulajdonában voltak. Eladták őket, s a lakók kérték a felvételüket a szövetkezetbe. Bottka Fe- rencnével, a szövetkezet elnökével beszélgettünk. — Tavaly szeptemberben harmiinckétmillió forint hitelt vettünk fel, huszonöt lakás külső és belső tatarozására. 1988—89-ben több házban elektromos kapuzárat helyeztünk el, sokan igényelték a parabolaantenna felszerelését is. Legutóbb egy modern,' takarékos működésű világítótestet helyeztünk el néhány ház bejárata elé. — Hogyan fogadják a lakók e kétségtelenül hasznos, de nem olcsó beruházásokat? — Sokan eleinte idegenkednek tőle, de amikor látják az eredményt, megváltozik az emberek véleménye és örülnek az újításoknak. — A felújított házak nagyon élénk színűek, miért ezeket az árnyalatokat választották ? — A színeket nem mi választottuk, a városi tanács felújítási osztályának akkori főépítésze 360 árnyalatot mutatott. Négy finom pasztellszín mellett döntöttünk, az építész ebből keverte ki az ötödiket. A múlt év szeptemberében a házak hőszigetelését is elvégeztük, egy osztrák eljárással. — Hogyan gondoskodnak a lakóházak tisztításáról és karbantartásáról ? — 1974. április elsejétől megszűnt a házfelügyelőség, takarítóbrigád látja el a lépcsőházak tisztántartását. A lakók bejelentései alapján négy főállású és egy mellékfoglalkozású karbantartó végzi a javítási-felújítási munkálatokat. Nemcsak a lakóházak szépek és barátságosak, de a környék látványa is megnyerő. A városgondnokság és a tanács adja a növényeket. A lakók szépérzéküket szem előtt tartva gondozzák a parkokba telepített’ tujá- kat, rózsákat, cserjéket, fenyőket. A Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének Országos Tanácsába hatvanhat személyt választottak be tavaly áprilisban. A tagok között összesen négy hölgy van, egyikük Bottka Ferencné, a miskolci 1. Számú Lakás- szövetkezet elnöke. Szász Anikó Szeretettel fogadták megyénkben Göncz Árpádot (Folytatás az 1. oldalról) Leninvárosból Diósgyőrbe vezetett a köztársasági elnök útja, ahol a Digép kapujában a gépgyár vezetői fogadták a vendéget. Mint™ ahogy a TVK-ban, itt is gyárlátogatással indult a program. Nem m iradt el egy állandó kísérő sem, a ragaszkodó, kitartó forróság, ami az egyes üzemekben tovább fokozódott. Kovács Zoltán vezérigazgató kalauzolta a köztársasági elnököt a szerszámgépgyárban. Előbb egy asszonycsoport marasztalta néhány mondatra Göncz Árpádot, majd Irinyi István gépe mellett állt meg. Az önmagát már nem a fiatalok közé számító esztergályos elmondta, a fiatalok, a jobb szakemberek kisüzemekben, vállalkozásokban találják meg a boldogulásukat, az ilyen, vele egykorú ötvenéves gépeken ekkora pontossággal csak a régi szakik képesek minőségi munkát végezni, akik a zajokból, a kotyogásokból is érzik, mi a teendőjük. Mit ér az esztergályos jó fül, finom érzék és emberi szív nélkül? (A vendég később szívesen idézte fel a gyárvezetők társaságában a röpke, ám igen emlékezetes epizódot.) A verejtéküket svríin tö- rölgető munkások nem titkolták, többet is dolgoznának, ha többet kereshetnéd nek, mert az árak miatt minden fillérre szükség van, mert sokba kerül a lakás, drága az élelmiszer, és ami új aggodalmakat kelt körükben, amióta híre ment, hogy csődeljárás kezdődik a Di- gépben, nem kaphatnak OTP-hitelt, a pénzintézet nem áll szóba velük. Pedig ők többet dolgoznak már ma is, mint amikor „jól futott a csacsi”. De ez az egész új fogalmi rendszer megzavarja a közvéleményt, a csődöt tömeges elbocsátásokkal, krachhal azonosítják némelyek. Pedig a gépgyárnak kell, hogy legyen jövője és a megoldást bármilyen nehéz lesz kiizzadni, meg kell találnia a kollektívának. A mamut- vállalat megvásárlására nincs tőkés. Marad az üzemi, gyári szintű privatizáMunkósok között a Digépben ció, tőkeinjektáűás esélye, ami korántsem elérhetetlen, kivihetetlen. Erre biztatta a vezetőket, vállalati tanácstagokat maga az elnök is. Mint mondta, ő sem rendelkezik a bölcsek kövével, nincs százszázalékos, mindenre jó receptje, de a vállalat gondjaira felhívja az illetékes tárca figyelmét, hiszen az információkból kitűnt, néhol egészen kicsi segítség is elég lehetne a holtpontról való elmozduláshoz. És ez fokozottan igaz az éppen konjunktúrát élő hidegmegmunkáló tevékenységre. A magas kamatú kölcsönök azonban ebben a helyzetben nem a talpraállást, hanem a további egy helyben topo- gást jelentik, vagy éppen újabb viselhetetlen terheket, amikre aztán végképp nincs szüksége a Digépnek. Mint ahogy a gépgyárban tett látogatáson, a Dimag Rt.- ben is elkísérte a vendéget Kovács László, Miskolc város tanácselnöke. A gyárvezetéssel közösen elsőként a Kombinált Acélmű munkahelyeivel, az ott dolgozók általános és munkahelyi közérzetével ismerkedett Göncz Árpád. Staberec Sándor üzemvezető mutatta be a vezérlőtermet, az elektroke- mencét. Tolnay Lajos elnökvezérigazgató a kohászat tegnapjáról kevesebbet, mai gondjairól sokkal többet mondott el. A napi nehézségek kórlaphűségű feltárása után arról szólt, hogy privatizációs terveken dolgoznak a reményteljesebb holnap, az előrelépés esélyeivel. A diósgyőri kohászat rákényszerül termékszerkezetének átalakítására, amit részben már el is végzett. A műszaki és szervezési erőfeszítések eddig is sokat hoztak a konyhára. Az igazi cél azonban, hogy európai színvonalra emeljék valamennyi munkahely, így a termékek rangját is, nagyobb feladatot jelent, mint amit most önmaguk megoldhatnának. A három nagyvállalatnál tett látogatás során a régi kérő-kisíró hangnem egyetlen munkahelyen sem volt- jellemző, jóllehet a helyzet, különösen a két diósgyőri vállalat esetében sokkal rosszabb minden korábbinál. De hangot kapott a fejlődést visszafogó elvonások sokasága, a többletmunkára nem serkentő adózási rendszer, az árak és a bérek alakulása. „Államtalanítsuk a gazdaságot!” hangzott el, hagyjuk dolgozni a munkahelyeken a szakmájukat, üzemüket szerető, szorgos embert, a szervezőt, a jó szakmunkást, az alkotó tervezőt, a mérnököt. Jutott hát útravaló a megyénkbe újabb tapasztalatokért érkezett köztársasági elnök valószínű egyébként is nehéz úticsomagjába, összegezve, értékelve segíthetik a borsodi és nem borsodi törekvéseket is — bizakodunk. * A borsodi—miskolci látogatás következő állomása a megyei kórház baleseti sebészete volt. A köztársasági elnök és a nagyváradi püspök a kórházi szoba falai közt rövid baráti beszélgetést folytatott. Göncz Árpád tegnap elutazott megyénkből. Nagy József Fotó: Laczó József Göncz Árpád virággal és egy könyvével kedveskedik Tőkés Lászlónak
