Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-17 / 193. szám

ESZ POLITIKAI NAPILAP Szentistváni ünnepek Ünnepre készül Szentistván. Augusztus 20-a különösen jelentős nap a falu életében. István király nemcsak a te­lepülés névadója, de a római katolikus templomot is az ö tiszteletére szentelték fel. S az idei augusztus 20-a fé­nyét az is növeli, hogy ezen a napon avatják és szente­lik fel a falu főterén a II. világháborúban elesettek em­lékművét. A Magyar Demokrata Fórum szentistváni szer­vezetének meghívója szerint a megemlékezés már az elő­ző napon megkezdődik, 19-én este hét órakor gyászmisét tartanak a hősi halottak emlékére. Az avatási ünnepség pedig a hétfői mise után, délelőtt 11 órakor kezdődik. A művelődési ház is most ünnepli fennállásának 30. évfordulóját, és ehhez kap­csolódóan tartja soron kö­vetkező összejövetelét a Szentistváni Baráti Kör is. — Száznegyvenhét meghí­vót küldtünk szét szerte az országba, de külföldön is él­nek a baráti kör tagjai kö­zül jó néhányan — mondta Héring Sándorné, a művelő­dési ház vezetője, aki egy­ben a baráti kör háziasszo­nya is. — A visszajelzések alapján már látszik, hogy sokan leszünk. A kör még 1988-ban, István király ha­lálának 950. évfordulóján alakult azzal a céllal, hogy az innen elszármazott tehet­séges emberek valamilyen formában segítsék a falu fej­lődését. — A művelődési ház har­minc évét viszont már nem tudnám ilyen röviden össze­foglalni — folytatta az igaz­gatónő, vagy ahogyan min­denki ismeri: Györgyike. — A közművelődési munkát so­kan a látványos nagy ren­dezvények, koncertek, szín­házi előadások számával szokták „menni”, de szerin­tem az igazi munka az, ami éppen a látványos rendevé- nyek mögött van. A szemé­lyes kapcsolatoknak köszön­hetően ide szívesen bejön­nek az emberek, gyakran csak beszélgetni, tanácsot kérni, vagy elmesélni örö­müket, bánatukat. És ha va­lamilyen rendezvényre hí­vom az embereket, szívesen jönnek. — Nemcsak a n.agy ren­dezvények, az előadások, ha­nem a kiscsoportok számá­val is szokás „mérni” a mű­velődési házaikat... (Folytatás a 4. oldalon) Göncz Árpád a TVK vezérlötermében Látogatás a TVK-ban, a Digépben, a Dimag Rt.-ben, Tőkés László betegágyánál Augusztus 20-án avatják és szentelik majd fel a II. világhábo­rúban elesettek emlékművét. Ottjártunkkor még betonozták az előtte lévő részt a munkások, s így nehéz volt az emlékműhöz jutni. Ám mégis sokan - idősebb létükre is - megkísérelték. A néni megsimogatott egy nevet, s homlokát az emlékmű hideg kövéhez tapasztva felzokogott... az NDK-kormányfő látogatása Egynapos látogatásra Magyarországra érkezik szombaton Lothar de Maiziere, az NDK kormányfője. A politikus Antall József ma­gyar miniszterelnök meghívásának tesz eleget, akivel a tervek sze­rint Sopronban találkozik. — „A látogatással tisztelegni kívánunk Magyarország és népe előtt, amely szétszakította a vasfüggönyt és ledöntötte a berlini fal egy darabját is” — idézi az ADN keletnémet hírügynökség csü­törtökön Angela Mcrkelt, az NDK kormányszóvivőjének helyet­tesét. M agas rangú vendégünk volt tegnap. Egy­napos látogatásra a reggeli órákban megyénkbe érkezett Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság'elnöke. Elsőként a Ti­szai Vegyi Kombinátot kereste fel, majd a déli órákban a Diósgyőri Gépgyár vezetői, dolgozói fogadták, hogy megosszák gond­jaikat a köztársasági elnökkel. A nap folya­mán a Dimag Rt.-ben is üzemlátogatással kezdődött az ismerkedés és csak azt köve­tően ültek asztalhoz, hogy a szakmai kérdé­sek részleteit is megtárgyalják, nevezetesen, hogy Fazola Henrik utódai hogyan zái*kóz- hatnának fel az európai kohászat színvona­lához. A meglehetősen zsúfolt és feszített prog­ram végén Göncz Árpád a megyei kórház baleseti sebészetén felkereste a balesete után gyógyuló Tőkés László nagyváradi püs­pököt. Gazdag ismeretszerző, ismeretcserélő útja során a köztársaság elnöke többször is szívesen megosztotta friss tapasztalatait, vé­leményét a sajtó meglehetősen nagyszámú képviselőivel. A Magyar Köztársaság elnöke A megye jeles vendégét Leninvárosban, a TVK köz­ponti irodaháza előtt Pintér Imre vezérigazgató, és a vállalat vezetői fogadták, majd közvetlenül azután, hogy elhangzottak a kedves vendéget köszöntő monda­tok, üzemlátogatás kezdő­dött. Göncz Árpád elsőként az Olefingyár vezérlőtermét kereste fel, ahol Gór Zoltán, művezetővel az alapanyag­beszerzés újabban kialakult esélyeiről beszélgetett, de szóba kerültek a kereseti, megélhetési gondok is, a nagyszámú bejáró hátrányos helyzete. A változó beszerzé­si árak, a felvevőpiac bi­zonytalanságai, mint elhang­zott, egyelőre még nem okoznak túl nagy fejtörést a gyárban. Átképzéssel, átcso­portosítással lesz munkájuk holnap, holnapután is az itt dolgozóknak. Az üzemlátogatás tempója meglehetősen erős volt, a köztársasági elnök minden­hová el akart jutni, ahová tervezte. Mint később, a nap folyamán elmondta, ezt a borsodi látogatást ő maga kezdeményezte, hogy közvet­len közelről lássa, milyen gondokkal küzd megyénk ipara, hogyan élik meg az átmeneti időszak anyagi, szociális, foglalkoztatási ne­hézségeit az itt dolgozók. A pirolízis-üzem után a lineá­ris polietiléngyárban Bencs István, rendszerkezelő ka­lauzolásával a huszonegye­dik század technológiájával ismerkedhetett a köztársasági elnök. A számítógépes üzem­szervező rendszer amerikai és japán csúcstechnológiát egyesít magában, érthető volt hát az érdeklődő kér­dés, kik dolgoznak itt, mi­lyen a képzettségi szint, van-e még ilyen munkahe­lyeken szakma nélkül fog­lalkoztatott ember. A válasz megnyugtatta Göncz Árpá­dot, mert a diplomával, kö­zépfokú végzettséggel ren­delkezők aránya valóban nem az országos, nem az ipari, sőt nem az ágazati át­lag szerint alakul, sokkal magasabb annál. Ilyen technológiával és képzettséggel, szakmai fel- készültséggel olyan termék készíthető, amire nem nehéz vevőt találni sehol a vilá­gon. Göncz Árpád a kezébe fogva vizsgálgatta a készter­méket, miközben Stefán Fe­renc, művezető mellé tele­pedve, egy forgószékről fi­gyelte a folyamatokat őrző, ellenőrző gépek és a kezelő ember kapcsolatát, a feszí­tett figyelmet, a teljes ké­szenlétet, amit rövid időre vont csak el a munkásköz­érzetet faggató pár kérdés. Felsorolhatatlan, hogy az üzemlátogatás után hányán igyekeztek egy félénk mo­soly, egy finom integetés formájában jókívánságaik­ról biztosítani a legnagyobb közjogi méltóságot betöltő Göncz Árpádot. De nem fu­karkodtak a kérdésekkel sem. Mikorra csillapodik az árak emelkedési láza, mi­kor lehet majd megélni ha­zánkban a családfő fizetésé­ből. hogy a család újra csa­lád lehessen a hiányzó me­legével, egész embert nevelő erejével, csökkentendő száz. meg száz baját a társada­lomnak. Ahol szóba hozták a gyerekeket, rákérdezett, hogyan jönnek ki a havi ke­resetből ? Megtakarításra, tartalékra egy fillér se jut, mondták a havonta tizen- négy-tizenötezret keresők. A gyárlátogatás végén a TVK tanácstermében Pintér Imre vezérigazgató adott részletes tájékoztatást a ne­hezülő gazdasági viszonyok­ról, hogy itthon csökken a vásárlóerő, a mezőgazdaság kevesebb műtrágyát használ fel, a fejlett országok ter­mékeivel mind nehezebben vehetik fel a versenyt. Ma­gas, hatvanöt százalékos az elvonás, kevés marad fej­lesztésre. márpedig egy. ilyen „spiccen” lévő nagy cég, ha nem fejleszt, akkor ma stag­nál, holnap lemarad az él­bolytól. A szakmai élvonalba tar­tozó TVK számára a hirte­len „rászakadt" világpiaci beszerzési árak most még csak „izomfeszítő” ténye­zők, ám holnapra, holnap- utánra aligha halasztható az egyébként jó színvonalú marketingmunka fejlesztése, a célszerű és praktikus de­centralizáció, amitől újabb eredmények várhatók. Köz­ben pedig jól kell majd ala­kítani az érdekvédelmi mun­kát, hogy megmaradjon a szociális biztonság. (Folytatás a 3. oldalon) TTITTPIMIB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents