Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-14 / 190. szám

1990. augusztus 14., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Föld a láthatáron! a földrendező bizottságok feladata Magyar kutatók sikere Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében Farkas Győző és Tóth Csaba fizikusok új je­lenséget fedeztek fel a fotoeffektusra, azaz a fény hatására fémekből történő elektronkilé­pésre vonatkozóan. E jelenség, amit 1902-ben Lénárd Fülöp mutatott ki kísérletileg, majd Einstein értelmezett (mindketten Nobel-dijat kaptak érte), az újkori fizika: a kvantumelmé­let egyik elinditójául szolgált. A KFKI kutatói azt találták fel, hogy rendkivül erős lézerfény­nyel aranyat megvilágítva mintegy ezerszer na­gyobb energiával lépnek ki az elektronok, mint a gyenge, hagyományos fényforrások esetén. Ez azt jelenti, hogy az Einstein-formula jóval általánosabb érvényű, mint annak megszüle­tése idején gondolták. A jelenségnek számos alkalmazása is várható, pl. a gyorsitóberen- dezéseknél. Képünkön: Tóth Csaba és Farkas Győző a laboratóriumban. (MTI) Alighogy a Tisztelt Olva­só kézhez kapta lapunk szerdai számát, már a dél­előtti órákban sok telefon- hívást kaptunk a földkér­déssel kapcsolatban. Ezek mind arról győztek meg, hogy nem elég nagy vona­lakban, és egy-két (fontos­nak hitt) részletet kiemelni a készülő földtörvényből, ha­nem annak szinte minden aprólékos részletére ki kell térnünk. Ezért talán érde­mes ismertetni a földtör­vény-tervezet további rész­leteit is, amely tartalmazza a földrendező bizottságok fel­adatait is. A bizottság — az ingatlan­nyilvántartásba való bejegy­zésre alkalmas módon — határozattal dönt a vissza­juttatott termőföldről, a ké­relmező tulajdonhoz va'ló jogosultságáról, a termő­föld kiméréséről és ennek költségviseléséről, az esetle­ges beruházásokból és a ka­taszteri tiszta jövedelem vál­tozásából adódó értékkü­lönbség megállapításáról, il­letőleg megtérítéséről, a bir­tokbaadás időpontjáról, va­lamint megállapítja a ter­mőföldért fizetendő térítést és dönt a kedvezményekről. Munkájáról két változatot terjesztettek elő. Az „A” változat szerint a bizottság eljárására egye­bekben az államigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak azzal, hogy a visszajuttatott termőföld ki­jelölése ellen fellebbezésnek nincs helye. A tulajdonjog visszaállításával kapcsolatos egyéb kérdésekben a bizott­ság határozatától számított 30 napon belül a megyei (fővárosi) földrendező bi­zottsághoz címzett fellebbe­zéssel lehet élni. A megyei (fővárosi) földrendező bi­zottság határozatától számí­tott 30 napon belül a ter­mőföld fekvése szerint ille­tékes bírósághoz keresettel lehet élni. A „B” változat szerint a bizottság eljárására - egye­bekben az államigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak azzal, hogy a visszajuttatott termőföld ki­jelölése ellen fellebbezésnek nincs helve. A tulajdonjog visszaá'Utasával kaDcsolatos eevéb vitás ügyekben a ter­mőföld fekvése szerint ille­A szarvasmarha manap­ság a magyar élelmiszergaz­daság állatorvosi lova. Ez igy jóllehet egy stilisztikai képzavar, de a valóságnak sajnos meglehetősen hű ké­pét adja: a szarvasmarha­tartás és mindenekelőtt a tejtermelés gondjai ezekben a hetekben sosemlátott mé­reteket öltöttek. A sorozatos, drasztikus tej- és tejtermék­áremelés hatására az elmúlt években először megtorpant, majd főleg az idén jelentő­sen visszaesett a fogyasztás. A háromszáz forint felé kö­tékes bírósághoz keresettel lehet élni. A beérkezett igényeket az e törvény hatálya alá tarto­zó termőföldekből kell ki­elégíteni. A birtokbaadás időpontjának meghatározá­sakor, valamint a kijelölés során figyelemmel kell len­ni a helyi viszonyokra, a ki­jelölt termőföld művelésé­nek gazdaságosságára, to­vábbá, hogy a kérelmező tu­lajdonát művelési áganként lehetőleg egy tagban mér­jék ki. Az e törvény alapján szer­zett termőföldet a tulajdon- szerzéstől számított öt évig a föld fekvése szerinti ön- kormányzat kártalanítás nél­kül önkormányzati tulajdon­ba veheti, amennyiben a tu­lajdonos — tulajdonosválto­zás esetén az új tulajdonos — művelési kötelezettségé­nek felszólítás ellenére sem tesz eleget. A bizottsági eljárások be­fejezéséig az e törvény ha­tálya alá tartozó termőföl­det elidegenítési és terhelé­si tilalom terheli. Az e törvény alapján ren­dezett termőföldeket termé­szetben kell kimérni! A visszajuttatott termő­földet tehermentesen kell az eredeti tulajdonosnak visz- szajuttatni1 A terhek ren­dezése az addigi tulajdonos, vagy kezelő feladata. Az eredeti tulajdonos a visszajuttatott termőföldre kötött hasznobérleti szerző­dést — a visszajuttatástól számított egy éven belül — hat hónapos felmondással a gazdasági év végére fel­mondhatja. ha a termőföld megművelésére maga kíván vállalkozni. Egyébként a ha­szonbérleti szerződés az eredeti megállanodásnak megfelelően érvényben ma­rad. Felhatalmazást kap a bi­zottság arra, hogy különös méltánylást érdemlő eset­ben : — nyugdíjas igénylő ese­tén az e törvényben írtak­nál kedvezőbb tulajdonszer­zési feltételeket állapítson meg; — nem eredeti tulajdo­nos. nem öröklő személvek e törvénv alapján történő tulajdonszerzési jogosultsá­gát is megállapítsa: — legfeljebb ötéves idő­zelítő sajtárak, a viszonylag olcsó margarin, mint az igen drága vaj helyettesítője, no meg az ízesített tejtermékek csillagászati ára drasztiku­san visszavetette a termé­kek forgalmát, 15—25 száza­lékos csökkenést jeleznek a forgalmazók. A mind na­gyobbra duzzadt készleteket az év első felében még töb- bé-kevésbé sikeresen küld­ték határainkon túlra, 1990- ben a tavalyinál csaknem hetven százalékkal több tej­terméket exportáltunk. Csakhogy most mintha tartamra részletfizetést en­gedélyezzen. A visszajuttatott termő­föld és az eredeti tulajdo­nostól elvont termőföld kö­zött jelentkező értékkülön­bözetet a bizottság — szak­értők bevonásával — álla­pítja meg. Ennek összegét a másik félnek az köteles megtéríteni, aki az értékkü­lönbözettel gazdagodott. Az értékkülönbözet tárgyában keletkezett vitában a bíró­ság dönt. Ha az eredeti tulajdonos részére igénylése alapján termőföldet juttattak vissza, amennyiben a jogtalan tu­lajdonelvonás során kapta a csereföldet, azt az önkor­mányzat részére kell átadni, a pénzbeli megváltást pe­dig a kifizető szervnek, vagy jogutódjának vissza kell fi­zetni. A készülő földtörvény né­hány általánossága: Felhatalmazást kap a föld­művelésügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben megállapítsa azoknak a különleges célú (környezetvédelmi, ku Látási - fejlcsztési, oktatási stb.) ál­lami tulajdonú termőföldek­nek és a hozzá tartozó va­gyonnak a körét, amelyek tekintetében továbbra is in­dokolt az állami tulajdon fenntartása, és az érintett miniszterekkel egyetértésben kijelölje e termőföld és egyéb vagyon kezelőjét. Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba. A tör­vénynek a földhivatalok közreműködésével és az in­gatlannyilvántartás vezeté­sével kapcsolatos végrehaj­tásáról a földművelésügyi miniszter, a földrendező bi­zottságok (a megvei, fővá­rosi földrendező bizottságok) szervezésével és működésé­vel összefüggő feladatok végrehajtásáról a földműve­lésügyi miniszter a belügy­miniszterrel együttesen gon­doskodik. A törvény végrehajtásából adódó valamennyi költséget a központi költségvetésből kell biztosítani. Az e törvény alkalmazá­sában használt fogalmakat a földről szóló 1987. évi I. törvényben foglaltaknak megfelelően kell alkalmaz­ni. minden összeesküdött volna a tejtermelők ellen. A vaj és a tejpor világpiaci ára so­sem látott mélyponton van. Az európai piacon meg kell küzdenünk többek között a keletnémet eladókkal is, akik a gazdasági unió kö­vetkeztében eladhatatlan vaj­hegyeikkel ugyanazokat a potenciális vevőket, például a Szovjetuniót ostromolják, akiket mi is meg szeretnénk hódítani. A szovjet piacon egyébként verhetetlen a Kö­zös Piac, amelynek magasan támogatott tejtermékei szin­(Folytalás az 1. oldalról) volt a jellemző. Mindig csak egy részterületet szabályo­zott. Mi most úgy gondol­juk, hogy politikamentesen, egységes elvek alapján az egész kérdéskört kezelni kell. — A Kárpótlási Hivatal milyen módszer szerint vég­zi a munkát, hivatalból, vagy döntően egyéni kérel­mek alapján jár el? — Azt a kérdést, hogy milyen sérelmek után kik kaphatnak kárpótlást, a megalkotandó kárpótlási törvényben kell rendezni. Ehhez képest működik a Kárpótlási Hivatal, mint új, te lehetetlenné teszik a kon­kurencia bejutását. Állító­lag az EK a jelenlegi igen nyomott világpiaci ár alig feléért adja a vajat a Szov­jetuniónak. A túltermelés tehát nem­csak idehaza, hanem a vi­lágpiacon is mind nagyobb ellensége a hazai tejterme­lőknek. Mindehhez most kapják a szerintük övön alu­li ütést: a kormány a költ­ségvetési fogyókúra része­ként a tavalyi ötvenszáza­lékos exporttámogatás-csök­kentés után, az idén továb­bi 40—60 százalékos dotáció­csökkentést határozott el. A tejtermelők szerint ez' az egész ágazatot végveszélybe sodorja, és máris elkerülhe­tetlennek látszik az egyéb­ként is fogyó szarvasmarha­állomány drámai csökkené­se. A tejtermelők természete­sen az állami támogatás — legalábbis az exporttámoga­tás — fenntartását követe­lik, s hivatkoznak a nyugati példákra, nevezetesen, hogy sehol sem teszik ki a piac közvetlen romboló hatásá­nak ezt az érzékeny ágaza­tot. Ebben az érvelésben minden bizonnyal van ra­cionalitás, valóban hiba len­ne azt feltételezni, hogy a szabadpiac magyarországi térnverése egyet jelenthet a mindenfajta beavatkozás nél­küli — történelmileg meg­haladott — piaci automa­tizmusok valamiféle helyre- állításával. F.z, külösösen a mezőgazdaságban, épp az agvontámogatott Közös Piac szomszédságában, elképzelhe­tetlen. országos hatáskörű állam- igazgatási szerv; szervezeti­leg a tárca nélküli minisz­ter, jelen esetben az én fel­ügyeletem alatt, ötvenfős apparátussal működő szer­vezetről van szó, amelynek élén az elnök áll. A hivatal a Belügyminisztérium épü­letében van, a minisztérium technikáját használja a munka végzéséhez. Munká­ját a sérelmet szenvedettek kérelmei alapján végzi, eze­ket a kérelmeket bírálja el a Kárpótlási Hivatal. Tehát konkrét kérelemre indul meg az eljárás, és megy vé­gig azon a procedúrán,, amelynek eredményeként megállapítható a kárpótlás összege. — Államigazgatási szerv­ről lévén szó, kapnak-e va- lamiféle betekintést, netán beleszólási jogot a politikai rehabilitáció ügyét felkaroló különböző társadalmi szer­vek? — Ez valóban lényeges kérdés. A hivatal mellett, szándékaink szerint, föl kí­vánunk állítani egy társa­dalmi bizottságot. Ez a tár­sadalmi bizottság a sérelmet szenvedetteket tömörítő szervezetek által delegált tagokból állna. Jelenleg konzultálnak, hogy milyen elvek alapján álljon föl ez a bizottság, hogy miként tudnánk bekapcsolni magu­kat a sérelmet szenvedette­ket is. — Ez a párbeszéd, felté­telezem, ma sem mentes a szenvedélyektől. Hiszen a kárpótlásra szánható költ­ségvetési keret mindenkép­pen szűk ahhoz, hogy a sé­relmet szenvedők teljes kár­talanítást kapjanak. — A rehabilitációt korlá­tozza, hogy mit bír el je­lenleg az államháztartás. Ez nyilván az összegeket is meghatározza, de ami ter­mészetesen a kérelmek szá­mától is függ. — A Kárpótlási Hivatal majdani gyakorlatában mennyit ér egy elvesztett év? Habár tudjuk, hogy ezt forintban aligha lehet kife­jezni. Igazodik-e a kárpótlás az egyéni kereseti lehetősé­gekhez, vagy pedig egy tár­sadalmi átlagot vesznek ala­pul? — Igyekszünk objektív módon meghatározni ezt, el­lenkező esetben teljesen ke­zelhetetlenné válna a prob­léma. Jelen pillanatban ko­molytalan lenne konkrét összeget mondani. Az azon­ban biztos: amikor dönteni kell, alapvetően a kiesett jövedelmet igyekszünk kár­pótlás címén nyújtani mind­azoknak, akik meghatáro­zott időtartamra elestek a jövedelemszerzéstől. — Kell-e dokumentálni, hogyan kell bizonyítani a kérelmezőnek az elszenve­dett sérelmei? Be kell-e szerezni például az ítélet- másolatot? — A jogsérelmet bizonyí­tani kell. A bizonyítást a kérelmezőnek csatolnia kell a kérelméhez. Ebben az esetben nem lesz különö­sebb gondja a hivatalnak. Ellenkező esetben a magyar jogrendben ismert szabad bizonyítási rendszer szabá­lyai szerint járnak el. Tehát az okiraton kívül bármely más módon is bizonyítható a kérelmező sérelme, jogosult­sága. Azt hiszem, természe­tes dolog, hogy a döntéshez, a határozathoz bizonyítékra mindenképpen szükség van. — Kell-e várni a kérelem benyújtásával a hivatal for­mális megalakulásáig, szep­tember elsejéig? S mit ta­nácsol a miniszter a vidék lakosságának? Kaphatnak-e ügyükben lakóhelyükhöz kö­zel is tanácsot? — Ne várjanak! Már azért sem mondhatnám ezt, mert jelen pillanatban is több, mint 170 ezer kérel­met tartunk nyilván a Bel­ügyminisztérium igazgatási osztályának rehabilitációs alosztályán. Jelen pillanat­ban is érkeznek ilyen ké­relmek, melyeket már iktat­nak, rendszereznek. - tehát előkészítenek a későbbi el­bírálásra. Ami a vidéki la­kosságot illeti, számunkra is fontos, hogy a hivatalról tudjanak az országban. Je­len pillanatban azonban nem áll a szervezettségnek azon a szintjén, hogy vidé­ken is fogadhatná a kérel­mezőket. Csak most törté­nik meg a hivatal vezetőjé­nek a kinevezése, s ezt kö­vetően épül ki szervezeti értelemben is a hivatal. Azt azonban indokoltnak tartom, hogy a Kárpótlási Hivatal­lal összefüggő információk­hoz a politikai meggyőződé­sük miatt sérelmet szenve­dett állampolgárok mind a fővárosban, mind vidéken, hozzájussanak. (MTl-Press) B. L. (B. SZ. I,.) Elfeküdt az állományunk. Vajon mikor áll talpra?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents