Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-13 / 163. szám

1990. július 13., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A huszonöt rakacai rákász egyike: Falkus István Remek rakacai rákok Fönn, északon van egy szép tó. Két község fogja közre, Szalonna és Meszes. A patak vizét megcsípték, gátat építettek, s aki ad ma­gára, az itt vett telket és épített a panellakásoknál na­gyobb alapterületű hétvégi házat. Aki útba ejtve az agg­teleki barlang megtekintését, erre téved, az páratlan lát­ványnak lehet tanúja. Aki a szép, csendes, hajdan barát­ságos víztározót felkeresi, az talál éttermet, kocsmát, üveg­törmeléket a parton, renge­teg horgászt és rákászt. Most a halakról ne beszél­jünk, bár itt legendás mére­tű pontyokat, s két kilogram­mot nyomó keszegeket is fognak. Most a rák a téma. Az idén sorba álltak a vál­lalkozók azért az engedélyért, amely az ollósok zsákmányo­lására és értékesítésére jogo­sít. A történetnek előzmé­nye van. Kezdjük egy tudo­mányosnak tűnő okfejtéssel. A rák a víz minőségének legjobb indikátora. Azaz, jel­zi, hogy tisztaság van, s az ökológiai egyensúly termé­szetes. A rák elpusztítja a környezetét mérgező anya­gokat, beleértve a döglött és beteg halakat is. (A rák viszont — embrionális for­májában — kedvenc táplálé­ka a halaknak.) Rakacán, a budapesti székhelyű Zöld­fény Kft. jóvoltából tavaly húszán kaptak engedélyt a rákászaira. Egy ollósért öt forintot kap a fogó. A va­lutás üzlet financiális része titok, de az publikus, hogy a rakacai zsákmány speciá­lis ládákban a fővárosba, s onnan, a Svájcot is érintő gyorsvonat különkocsijában a gourmandok asztalára került. A lehetőségen felbuzdulva az érintettek, köztük a tavat kezelő MOHOSZ Borsod- Abaúj-Zemplén megyei inté­zőbizottsága is, felajánlották a külföldieknek, hogy más­hol „produkált” rákot is ér­tékesítenének ... Am a part­nereknek csak rakacai rák kell... A tavalyi adatok arról árulkodnak, hogy a többnyi­re érett, büdös májjal csa­lizott hálókba (hol van már a klasszikus rákfogó eszköz, a rácsa?) 350 ezer darab rák került. Hogy mit hoz az idei év? Horgászt semmi sem bosszanthatja jobban, mint ha kapást észlelvén — mert hősünk mindenre vevő — nem halat fog ... Ám az üz­let az üzlet. S ez oda-visz- sza érvényes. A rák, mint utaltunk rá, jelzi, hogy tisz­ta a víz. És a tiszta vízben több a hal is. A ráktérítő határának átlépése egyaránt figyelmeztető lehet a pecá- sok és a i'ácsások számára. Az idei rákprogramban más külkereskedő a lebo­nyolító és másik a rendelte­tési ország is. Rakacáról ed­dig mintegy két tonna rá­kot szállítottak Ausztriába. Vennének-vinnének többet is, hiszen az ínyencek szakács- könyvének ide vágó passzu­sa így szól: végy 50 rákot... Brackó István Kozma István felvétele Dolgozókat alkalmaznak Utazási iroda valutapénztárost keres. Érdeklődni a 85-622/28 te­lefonon. MII 174 315. Miskolci munkahelyre felve­szünk kőműves, festő, hideg­burkoló szakmunkásokat, vala­mint scRédmunkásokat. Jelent­kezés: Miskolc, Csillag u. 24—25. A Miskolci Műanyagfeldolgozó Rt. Miskolc, Vágóhíd út 8—16. sz. felvételt hirdet: marós, valamint targoncavezetői munkakör be­töltésére, 3 műszakos munka­rendben. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés fenti cí­men. A Borsodi Sörgyár pénzügyi osztályára mérlegképes könyve­lői szakképesítéssel adóügyi cso­portvezetői munkakörre felvételt hirdet. Olyan fiatal, agilis mun­katársat szeretnénk alkalmazni, aki a képesítése mellett a mun­kakörhöz szükséges, kellő vál­lalati gyakorlattal is rendelke­zik. Felvilágosítást a 44-133 szá­mú telefonon, a pénzügyi osz­tály vezetője ad. Jelentkezni írásban, részletes szakmai gya­korlat ismertetésével, munkaügyi és személyzeti osztályunkon le­het. Bőcs. Pf. 6. 3574 címen, a hirdetés megjelenését követő egy héten belül. Jó kereseti lehetőséggel fel­veszünk talajmechanikai fúrás­hoz UGB—50 tip. fúróberende­zéshez fúrómestert, J^-kat. jo­gosítvánnyal rendelkező fúró­munkásokat. Érdeklődni: napon­ta 8—14-ig, Bp. 14-25-559/101, 17- töl Bp. 13-79-021. Jelentkezni sze­mélyesen : Bp., XX. (Pésterzsé- bet). Nagykőrösi u. 26. A Miskolci Egyetem Gazdasági Főigazgatói Hivatala előadói munkakörbe közgazdasági szak­középiskolai végzettséggel ren­delkező, gép. és gyorsírni tudó munkatársat keres. Jelentkezni az A/4. épület 119. szobájában lehet. SINUS Vállalat alkalmaz: te­kercselőt, gépszerelőt, hegesztő­gép-szerelőt. Miskolc, Fadrusz J. u. 3—7. Tel.: 75-499 (6—13 ig). A MASTERFIU Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyára felvesz 18 évet betöltött. 8 általánossal rendelkező, férfi munkaerőt, fo­lyamatos munkarendbe, betaní­tott gépkezelő munkakörbe. A betanítás időtartama 8 hét. mely idő alatt 5500 Ft/hó bért bizto­sít. Betanítás után a bérezés teljesítménytől függő. Jelentkez­ni lehet a gyár munkaerő-gaz­dálkodásán. A Borsod Megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat jó kereseti lehe­tőséggel alkalmaz éjjeliőröket. Jelentkezni lehet: Miskolc, Zsig­mondy u. 6. sz. alatt. Tel.: 37-598. Továbbá alkalmazunk arnóti telephelyünkre raktári segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Miskolc, József Attila u. 57. sz. alatt. Tel.: 17-611/24 mel­lék. VÁLLALATOK, TELEKTULAJDONOSOK, FIGYELEM! Eladó 2 db 3,5X5 m méretű elöteres, fa öltöiő- konténer, szekrényekkel, vagy anélkül. Ezenkívül 1 db 4 zuhanytálcás WC, mosdó, bojler, fakonténer, 3,5X5 m-es jutányos áron. Érdeklődni: Miskolc, Tatár u. 27 á alatt, a munkahely vezetőjénél. Telefon: 88-847 Mindent megmondhatunk - de hogyan? Kedves Szabó György Ta­nácselnök Ür! Mint „ősmiskolci” írom levelemet, aki ebben a vá­rosban született, itt járt gimnáziumba, de ezt követő­en — az egyetemi évek és a munkavállalás miatt — hosz- szabb ideig másutt élt. Most viszont ismét itthon vagyok és aktív részese lehetek Mis­kolc mindennapi életének. „Gyökereim” erősek — így mindig figyelemmel kísértem Miskolc fejlődését (és az olykor felelőtlen gazdasági kihatású település-kép kiala­kítását is.) Különösen nagy szimpáti­ával, érdeklődéssel — és szo­rongással — várom a mis­kolci Bölcsész Egyetem de jure elismerését. Különösen nagy szorongással, mert de facto ez már létezik! Ennyi bevezető után térek rá, miért írok önnek nyílt levelet. Valamennyi írását, mely az Észak-Magyaror­szágban jelent meg, elolvas­tam. írásai mérhetetlenül ironikusak és — ne hara­gudjon, hogy őszinte vagyok — gátlástalanok. írásainak minden sora sértődést sugall, ugyanakkor mit sem törő­dik azzal, hogy ön másokat milyen mélyen megsért. Nem tartozom az MDF-esek közé (ahogy ön új nevüket fel­találta : Mell Döngető Fiaink... — ÉM. 1990. július 3. 3. old. 8. bek. 10. sor), mégis felháborított leki­csinylő, másokat semmibe vevő gúnyos írása. Nem tu­dom, hogy úgy kb. 10 évvel ezelőtt például írt volna-e ön ilyen levelet a hatalmon levő pártnak?! No, de most „igazán demokráciát tanu­lunk” — mondjuk kórusban. Csak hát, magánvéleményem szerint a demokrácia sza­badsága nem jelenthet sza­badosságot, sértegetésekre, másokat megalázó stílushoz nem nyithat utat! Vagy nyit­hat? Hisz „mindent meg­mondhatunk”! Persze ezt döntse el ki-ki, jó ízlése és intelligenciája függvényében! Válaszlevelet írt — az ön által már tapasztalt (de meg nem szokható) stílusban — Varsányi T. Ferencnek. Uram, én egy fiatal, leendő egyetemistának — hatal­mam teljes tudatában (!) — ilyen levelet soha sem írnék! Kíváncsi vagyok, mikor fog ilyen nyílt levelet írogatni jelenleg jeles pozícióban le­vő ország-vezetőknek!? Mindezek után szeretnék szólni a Bölcsész Egyesület­ről, a leendő egyetemről — az elhelyezés körüli vitáról. Konkrét ismeretem van arról, hogy a pártingatlanok­ról mint határozott a Mi­nisztertanács. Alapvetően úgy ítélte meg: a felszaba­duló pártingatlanok felhasz­nálásánál elsődleges kell, hogy legyen az „... egész­ségügyi, szociális, oktatási, kultúrális és igazságszolgál­tatási célokra történő konk­rét hasznosítás” (1133 1939. (X. 29.) MT. hat.) A Minisz­tertanácsnak egy következő határozata (1020/1999. (II. 14.) MT. hat. 3. pont) úgy rendelkezett, hogy a megyei tanácsok a megyei, váro­si pártszékházak további sorsa felett nem rendelkez­hetnek, az 1047/1990. (III. 21.) MT. hat. 2. b. pontja szerint az ilyen ingatlanok sorsáról a kormány dönt. ön nagyon gyakorlott a hivatali taktikázásban — er­re következtettem, mert egy ügyes „húzással” — megbe­szélésre hívta a Miskolci Egyetem, az Igazságügyi Mi­nisztérium képviselőit, szó szerint ezt nyilatkozta — a jegyzőkönyvben benne van (!) — hogy „ez a tár­gyalás a feltétele annak, hogy a volt pártház a megyei tanács kezelésébe ke­rüljön” — nos az oktatási intézmény és aiz igazságügy lemondott az épületről a me­gyei tanács javára, a megyei tanácselnök pedig a párt­székház hasznosítási jogának ellentételeként az egyetem­nek felajánlotta a selyem­réti kollégium épületét. In­gyen — azzal, hogy majd a működtetési, fenntartási ki­adásokat az egyetem fogja viselni. (A bíróság részére pedig felajánlotta a Farkas u. 2. sz. alatt levő épület III. emeletét, 1990. szept. 30-:ig.) így papír szerint, jegyző­könyvezve Önöké lehetett a kezelői jog! De nem hívták meg a megbeszélésre a Böl­csész Egyesületet, akik bir­tokon belül vannak és akik nem mondtak volna le az épület használatáról! így ki- játszották a Bölcsész Egye­sületet! Ugyanakkor lobog­tathatják „az oktatási célok­ra való igénybevételről szóló lemondást” a Miskolci Egye­tem részéről! — Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen sakkjátszmát egy funkciójá­ban utolsó óráit élő megyei tanácselnök megengedhet magának! S mindezek mel­lett és után a Varsányi T. Ferencnek írott válaszában közli, hogy az MBE-nek fel­ajánlják a volt BÁÉV szál­lót! Hát, ha az olyan jó, olyan méltó egy Európához felzárkózni kívánó, a me­gyének és az országnak ma­gas szellemiséget nyújtó egyetem elhelyezésére, akkor miért nem a leendő Piacgaz­dasági Intézményt helyezik el ott? Vagy a régi reflexek élnek? Szövegelünk és mást csinálunk, „port hintünk az emberek szemébe”? Én nem bocsátkozom feltételezésekbe — amiket széltében-hosszá- ban beszélnek az emberek: a részvények fele a megyei tanácsé — nos, amit nem tu­dok biztosan, arról nem szó­lok. Kedves Elnök Úr! Levele­met közzétettem, vállalva a választ (bár nem tudom, hogy jut ideje a megye fon­tos dolgaira, ha minden lap­ba hosszú leveleket ír). Tu­dom, hogy levelem hangvé­tele kemény, de még min­dig nem sikerült felzárkóz­nom az ön stílusához. Eddi­gi nyílt válaszleveleiből azonban még egy hasonlat is eszembe jutott: Cyrano, aki azt mondja: „nagy orr, nemes orr, én bánthatom, ha kell, de, hogy más bánt­sa, azt nem tűröm el.” Dr. Horváth Éva Ember legyen az igazgató! A június 27-i számban ol­vastam a „Buktassuk meg az igazgatót” című cikket, M. Szabó tollából. Panaszok áradatának ered­ménye ez a cikk, a követ­keztetése pedig egy közmon­dásra emlékeztet: — a kecs­ke is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon! Milyen elegánsan hangzik manapság: empátia, toleran­cia, differenciálás, stb. Nos, ezen idegen eredetű szavak­ban rejlene a megoldás, ami egyetlen, mindenki számára érthető szó köré tömörül: emberség. Emberség, mert csak az embernek adatott meg, hogy társainak problé­máit méltóképpen orvosolja, átélje, segítse. Embertársa­ink, munkatársaink szemé­lyiségének tisztelete, becsü­lése, segítése, azonosulni tu­dás, ez mind a mi szavunk! Vagy mégsem? Amennyiben a panaszos munkatársat egyetlen alkalommal is meg­hallgatja a vezető, van meg­oldás! Természetesen a meg­hallgatás segítőkész legyen, és ne lekicsinylés, megalá­zás. Gondoljunk arra, a má­sik is ember! Szükséges a tiszta, becsületes vezetés, igazgatás. Ha nincs nyíltság, kellő tudás és tiszta feladatvégzés, igenis mondjon le az igaz­gató! Akkor meg kell buk­tatni! Amennyiben nincs bá­torság a dolgok tisztázására, tömeges lesz az elégedetlen­ség, a névtelen irkéilgatások. a kiábrándulás. Ami igazgatókat az elége­detlenség közprédájává te­het, az a háttérben tapasz­talható: a sötét munka, a gőg, mások lekicsinylése. A gyökerek nagyon mélyek. A gyökér már a családban ki­fejlődhet, óvodában, iskolá­ban, egyetemen erősödik to­vább. Ha táplálódik a gőg, az egoizmus — akkor ho­gyan is lehetne valakiből to­leráns igazgató?! Szerintem kevés ma a becsületes veze­tő, sok a méltánytalanul osz­togatott prémium, miközben Az Észak-.Magyarország- ban megjelent, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója, Kovács Zoltán úr tollából származó, és az MDF, vala­mint a Digép viszonyával foglalkozó cikkre a követ­kezők nyilvánosságra hozá­sát tartjuk szükségesnek. 1. Bejelentjük, hogy 1990. június 28-án megalakult és működik a Diósgyőri Gép­gyár munkástanácsa. A Ko­vács Zoltán által írt cikkre válaszul idézzük a munkás- tanács alapító kiáltványá­nál«: fontos részeit: „A dol­gozók jelen pillanatban már képviselet nélkül maradtak, a szakszervezet teljes mér­tékben a szétesés szélén áll. A gazdasági vezetés saját maga átmentésével van el­foglalva, a dolgozó tömegek magukra hagyottan állnak, tétlenül várva, hogy mikor is történik már valami, amely a javukra lehetne. Ezt a tétlenséget megunva határozták el az üzemek dolgozói, hogy létrehozzák a munkástanácsot. A munkás- tanács fel kíván lépni, azon vezetők ellen, akik a dolgo­zók megkerülésével olyan lépéseket tesznek, melyek a demokratikus elveknek nem felelnek meg. Célunk a bér­ből és fizetésből élők teljes csak nő, csak fokozódik az egymásra mutogatás. Egyik­másik vezetőnek negyedéves prémiuma több, mint egy be­csületes szakember egész évi tiszta keresete! Jogos elkül­deni azt az igazgatót, aki mérvű felkarolása, támoga­tása. Határozottan fel kí­vánunk lépni a munkás résztulajdon, a munkásrész- vény érdekében. Ebben is partnere kívánunk lenni az elkövetkezendő időben lét­rehozandó demokratikus vállalati vezetésnek.” 2. Örömünkre szolgál, hogy a Diósgyőri Gépgyár vezetősége az MDF segítsé­gét is kérte problémáinak megoldásához. A magunk részéről úgy ítéljük meg, hogy nagyüzemük legfonto­sabb problémája a megfele­lő vállalati vezetés biztosí­tása. Tanulmányozásra java­soljuk az MDF Miskolci Szervezete Ipari-Gazdasági Tanácsadó Testületének e té­mában kidolgozott javasla­tát. E javaslat részletes szempontokat ad az ország ipari-gazdasági vezetői kara személyi felülvizsgálatához. A vezetői gárda megítélésé­nek 4 fő objektív kritériu­mát a következőkben hatá­rozza meg: a) A vezetői tevékenység színvonala. A vállalat hely­zetének alakulása, nyeresé­gesség, hitelképesség, üzle­ti partnerek megítélése. b) A vezető szakmai vég­zettsége, gyakorlata, vezetői képessége és stílusa. Nem elfelejtett embernek marad­ni, és uram bocsá’ dolgozni, irányítani is! így nem áll talpra soha az ország, ha nem tudunk igényesek lenni egymással szemben! Igénye­sek és becsületesek. Legyen újra méltósága az embernek, rangja a becsületnek, a tisz­tességnek. Pdpp Lászlóné fogadható el pártvégzettség. Nem fogadhatók el azok a vezetők, akik szakképzettsé­gük megszerzése után rövid­del párt- vagy társadalmi funkciókba kerültek, szak­májukban tényleges gyakor­latuk nincs. Nem fogadha­tók el „ejtőernyősök”, to­vábbá akik rokoni, baráti kapcsolatok révén szerezték beosztásukat, akiknek veze­tői stílusa diktatórikus, sa­ját embereit ülteti érdem nélkül pozíciókba. c) Nem fogadható él az a vezető, aki ellen bármely fórumon anyagi, vagy er­kölcsi visszaélés miatt íté­letet (fegyelmi határozatot) hoztak. Aki ellen a nyomo­zást visszaélés ügyében „kül­ső” beavatkozásra szüntet­ték meg. d) Előző szempontok is­mertetése után a befolyáso- latlan dolgozói kollektíva ál­lásfoglalása, véleményének feltárása. Javasoljuk, hogy a fenti­ekben kivonatosan ismerte­tett, de kívánságra teljes terjedelmében átadott krité­riumok alapján a Diósgyőri Gépgyár vezetői önmagukat értékeljék, figyelemmel a vállalat jövőjére, a diósgyő­ri munkásság életkilátásai­ra. Az MDF Munkásérdekvédelmi Tanács miskolci csoportjának sajtóközleménye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents