Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-11 / 161. szám

1990. július 11., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Vállalkozzon! Ha már megvan, hogy kivel, de nem tudja, hogy hol és mire, mi segítünk Önnek a- Étterem -f- büfé Kazincbarcika, Tardona-part, 642 m2 alapterületű- Étterem + büfé Királd, 501 m2 alapterületű- Étterem Rudabánya, 541 m2 alapterületű- Étterem Kurityán, 530 m2 alapterületű- Étterem + büfé Mád, 578 m2 alapterületű üzlethelyiségeink bérbeadásával, vendéglátó, kereskedelmi, vagy más egyéb tevékenység gyakorlására. II bérbeadás tervezett időtartama 3 év A szükséges információt a szerződéses és vállalkozási csoport adja meg, a tájékoztató adatokat ugyanitt lehet dr. Hentes Lajosnénál átvenni. Az üzletek vonatkozásában több pályázat esetén verseny- tárgyalásra kerül sor, melynek helye a Bükkvidéki Vendéglátó Rt. tanácsterme (Miskolc, Zsolcai kapu 1. sz. II. em.) A versenytárgyalás ideje: 1990. augusztus 6. de. 10 óra. A pályázatokat 1990. augusztus 2-ig lehet beadni. Bükkvidéki Vendéglátó Rt. Miskolc, Zsolcai kapu 1. sz. Telefon: 22-811/137-139 mell. Válasz egy névtelen levélre Tisztelt rűlisszaioénik Június 15-én, a Miskolci Rádióban elhangzott nyi­latkozatom után névtelen levelet (kaptam, amiben ar­ra szólított fel a levél író­ja, hogy sorait ismertessem a rádióban. E fórum he­lyett most a nyomtatott sajtót kérem segítségül, hogy megválaszoljak (kivo­natosan egy-két, számomra és a megyében dolgozó szakemberek számára ért­hetetlen .kijelentésére, me­lyekből idézek. ,,Feltehetőleg ön nem »magyar paraszt«, vagyis nem otyan parasztszárma­zék, akinek volt valamije, amit a bukott rendszer el­vehetett volna.” Tisztelt Levélíró! Korom­nál fogva valóban nem ve­hetett el tőlem semmit a bu­kott rendszer, mert 1959— 60-ban 13 éves voltam, sok más jelenlegi tsz-veZető hasonló helyzetben van és volt. Szüleimtől viszont a szövetkezeti közös művelés­be lett vonva a szántóföld, az erdő, a legelő, a jószág- állomány, a mezőgazdasági felszerelések stb. Ők ma is tsz-nyugdíjasok, nem hagy­ták el a szülőföldjüket, igen sóikat és nehéz körülmé­nyek között dolgoztak, mi­nimális bérért, inem úgy, mint a névtelen földigény­lők, akik a városokba, az iparba mentek a jó fizeté­sért, és az összkomfortos lakásért. „Vegye tudomásul, igen­is, aki kéri vagy ha nem kéri, fel kelfl ajánlani a volt föld- és ingatlantulajdont, hogy visszakaphassák akár a tulajdonos vagy annak jogos örökösei. Ha nem ké­rik, akkor maradjön a nagy tömegével rabüógaz- dáttkodást folytató zöldbárók kezelésében.” Tisztelt Levélíró! Nekem ezt nem öntől kell tudomá­sul venni, mert erre már most is van törvény, amit mindennap alkalmazunk, és gondolom, ezután is alkot­nak majd hasonlókat. Mi, szövetkezeti vezetők is azon fáradozunk, hogy a 30 éve a mezőgazdaságot választó dolgozók legyenek a tulaj­donosok, sajnos ezt próbál­ják megakadályozni, és a ma falvakban élő mezőgaz­dasági dolgozókat kisemmiz- ni. A mezőgazdasági nagy­üzemek nem folytatnak és nem is folytattak rablógaz­dálkodást, mert akkor nem lett volna kiegyensúlyozott belföldi élelmiszerellátás, és nem exportálhatott volna az élelmiszergazdaság gabonát, húst, bort, zöldséget, stb., amiből közel 1 milliárd dol­lár aktívuma származott az országnak. Az ön által említett va­gyonelkobzással én magam is egyetértek, ha azt „gaz­emberséggel rabolták” össze a vezetők. Azt viszont meg kell cáfolnom, hogy a „Bor­sod megyei tsz-vezetők” va­gyonából rendezni lehetne az ország adósságállományát. Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor önnek, tisztelt névte­len levélíró, azt ajánlom, hogy sürgősen hozza a kor­mány tudomására módszerét, és javaslataival könnyítse meg a .miniszterelnök hely­zetét ! Én a rádióriportban arról a 80 ezer mezőgazdasági dolgozóról, nyugdíjasról, ve­zetőről beszéltem, akik hosz- szú évek alatt bizonyították szakmai hozzáértésükkel, be­csületes munkájukkal, hogy van mit félteniük, vagyis a munkahelyük forog kockán, ha a földtulajdont elveszik tőlük azok, akik önként el­hagyták azt. „A magyar parasztságot pedig minden úton tájékoz­tatni fogjuk, hogy amit Önök mondanak, hazugság,, mert a tsz-ek legtöbbje tönk­rement, azért, hogy kifej­lődjön a »Zöldbárók« töme­ge.” A falvakban élő lakosság ismeri a szövetkezeti veze­tőket, hiszen mindennap jó­ban, rosszban együtt van­nak, nincsenek messze egy­mástól. Valamennyi megyei vezetőtársam olyan kontroll­nak van alávetve, hogy min­den évben számot kell ad­niuk a gazdálkodásról, a vég­zett munkáról. Nem tűrik el a szövetkezeti dolgozók a hanyag vezetőket, ugyanis a demokrácia minden választás alkalmával érvényesült, és napjainkban ez még jobban érezteti hatását. A tsz-ek tönkremenése nem az agrár- szakembereken múlott, hi­szen a sokat szidott magyar nagyüzemek a termelési eredményeket tekintve a vi­lág élvonalában vannak. Az összes ágazat közül az agrár­ágazat közelíti meg a leg­jobban a világszínvonalat. Kétségtelen, hogy az 1245 mezőgazdasági termelőszö­vetkezet kb. egyharmadának teljesítménye, jövedelemter­melő képessége — részben objektív okok miatt — ala­csony, azonban nem lehet azt mondani róluk, hogy tönk­rementek. Ha az eladósodott­ságot tekintjük mércének, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a szövetkezetek sincse­nek jobban eladósodva, mint az ország, vagy mint a többi gazdálkodó szervezet. Befejezésül tisztelt föld- visszáigénylők, javaslom, hogy a mai törvények adta lehetőséggel éljenek minél többen, vállalkozzanak me­zőgazdasági tevékenység foly­tatására, nem zárkózunk el a föld visszaadásától, sőt, a művelésében is partnerek leszünk. Tisztelettel: Pataki László tsz-elnök Vállalatok, köziiletek figyelem! Rendkívüli lehetőség! Erika tipusú elektromechanikus Írógép megrendelhető azonnali szállításra! Egy év garancia, alkatrészellátás biztositott. Ára: 17 000 Ft/i+ála! 5 db feletti vásárlásnál 10% árengedmény! MEGRENDELÉS, ILL. FELVILÁGOSÍTÁS: SIGNAL Szervezési és Számítástechnikai Vállalat, Budapest XIII., Csata u. 8. 1135 Telefon: 1-297-427 A Borsodi Írceiészítö i Vállalat bérbe adja- 2 db 40 m2-es, 1 db 85 m2-es tárgyaló- és oktató­termét,- munkásszállóján levő helyiségeit, iroda és munkás- szállás céljára,- tekepályáját, labdarúgó-kispályáját. Szolgáltatásként telefon- és telexhasználat. Étkeztetést is tud biztosítani. A bérlemények Miskolctól 5 km-re, a 26. sz. főút mellett vannak, jól megközelíthető a sűrűn közlekedő Volán-jára­tokkal, személykocsival. Érdeklődni: személyesen, vagy a 46-18-691/385-ös telefo­non, Bodnár Gábor osztályvezetőnél lehet. Borsodi vezetés és a kultúra... Egy elfeledett miskolci iköltő. Vér Andor „Miskolc” c. versében így ír városunk­ról; tengerentúli magányá­ból : •.. „Hallom, megnőttél, a Bükk aljáig érsz el, gyárak és Ikohók - zengik a peremedet át, falaid megifjodtak, komoly és lelkes fiaidnak tudást és művelt­séget már egyetemed ád ...” Igen, mikor a Iköltő e so­rokat írta, már működött a műszaki egyetemünk, azaz a műszaki, technokraita és politikai képzés már megin­dult. Ha ékkor nem is gon­dolt rá, hogy az általános műveltség, közte a bölcsész műveltség is viruljon Mis­kolcon, ma bizonyára ő is követelné a „humán” mű­veltségre való képzés ko­molyan vételét. A bennszülött miskolciak elsősorban, de sok ideszár­mazott művelt fő is évek óta érezte a humán művelt­ségre oktatás hiányát. Köz­életünk egyoldalúsága és sivársága is mutatja, hogy városunk az elmúlt évtize­dek alatt nemhogy előreju­tott volna az általános mű­veltség területén, de egye­nesen lemaradt vagy ferde irányban tolódott él az el­múlt 40 év alatt. Aki ismerte Miskolcnak a háború előtti pezsgő, orszá­gosan elismert művelődési életét, az szinte minden nap érzi a humán műveltség hiányát. Vezetőink közül so­kan úgy nőttek fel, hogy „nincs is szükség humán műveltségre” vagy „elég ne­künk a jó politikai tudás, mert az gyümölcsözik” vagy „műveltség nélkül is meg­vagyunk és ha az után fu­tunk, akikor sznobok le­szünk ...” jelszavaikat zsong­ták a még magasabb politi­kai vezetők a fűjükbe. A vallásos műveltség meg egyenesen üldözendő vagy nehezen megtűrt volt. Nem csoda hát, ha a mindannyiunk örömére meg­indult humánegyetemi szer­veződést boldog elégtétellel nyugtázta minden művelt miskolci lakos. Ifjúságunk is lelkesen örül ennek a kezdeményezésnek, mert ér­vényesülésének, önkiélésé­nek egyik gátját látja így meghiúsítva: miskolci hu­mán kultúrát is látni akar. Hátha még a régi írásokból tudomást szerez arról, hogy városunkban volt olyan idő, amikor öt irodalmi kör, há­rom amatőr színjátszó kör (köztük a perecesi jónevű színházakkal is vetekedett), daloskerületben összefogott tízenfelüli dalkör, mozgal­mas életű állandó művész­telep stb. működött, akkor ugyancsak eltűnődik azon, hogy miért kell Miskolcon üzleti érdekek miatt megrö­vidíteni a szépen beindult Bölcsészegyetemet, miért kell megzavarni és „ikiebrudalni” a végre értékes és szebb szövegektől zengő épületből a humán tudás után vágyó­kat. Nincs szívem elmarasz­talni városunkat, de bízom abban, hogy az önkormány­zati választás után e téren is rendet tudunk teremteni. Nem előzheti meg az üzleti érdek a művelődés utáni igényt. Dr. Iván Géza országgyűlési képviselő Nem szükségei, bogy a parlament! vitáknak valaki állandó nézője, hallgatója tegyen, elég csak időnként bekapcsolni a készüléket, biztos, hogy valaki hivatkoz­ni fog a népre: arra, hogy a képviselők a nép bizalmá­ból vannak a helyükön, s hogy érdekükben szavaznak. Az állampolgár e nagy tisztességtől mégsem esik hanyatt. Ö tudja, hogy ősi törvény a -politikában: min­den kormánynak van legitim parlamentje, a parlament választással jön létre, az te­hát a nép képviselőtestülete. Étlapján szerepel két világ­háború, több százezer (sőt millió) halottal, két zsidótör­vény több százezer halottal, f Ki beszélhet a KÉP nevében? . „államositás”, osztályharc, tá­borok, reprivatizálás stb. Az önértékelés magasisko­lája július 3-án volt észlelhe­tő, amikor egy hagyományo­son független napilapot a politikus szerkesztő a kor­mány lapjává akart degradál­ni mondván: mi kifogás lehet az ellen, hogy a nép kormá­nyának lapja lesz? (Minek‘is a szabad sajtá?) itt az ideje, hogy a szóla­mokat matematikailag ellen­őrizzük. Mennyi is az a NÉP, aki helyett beszélnek? ... {Csak B.-A.-Z. megyéi viszony­latban.)- Választási jogosultság­gal rendelkezett 579 779 ál­lampolgár. Ennyi a „hivata­los nép”, aki megválaszthat­ja, hagy ki beszélhet helyet­te. Ez tehát a 100 százalék.- Érvényes szavazatot adott le 340 123 állampolgár, 100 választó közül 58-59 fő. Még kétharmad sem kívánja, hogy képviseljék, hogy a nevében beszéljenek. ' ' ' \-.V N ' "Í'V* V'O ^' , V \ s- A szavazótok megoszlá­sa 100 jogosult állampolgár közül: az MDF-re 13-14 fő; ai SZOSZ-re 9-10 fö; az MSZP-re 8-9 16; dl FKgPP-re 5-6 fő; a KDNP-re 5-6 fő; a Fideszre 4-5 fő szavazott. A mandátumhoz nem jutott pártokra pedig 11-12 fö. A kormány (tehát a „nép kor­mánya”) koalíciója összesen 25-26 választópolgárt tudhat magáénak. Ezek után megkérdezhetjük: ki beszélhet a NÉP nevében? De minek ezt találgatni? József Attila már 1936-ban oly szépen megírta: „fecseg a felszín, hallgat a mély”. . Csapó András Miskolc S® o \\ • -r- «Vsv'\' í- -\ > s -»j

Next

/
Thumbnails
Contents