Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-11 / 161. szám

1990. július 11., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 n rendszerváltás újabb állomása következik Bővülő távközlési összeköttetés A helyhatósági választá­sokról és az önkormányzat bevezetésérői sok szó esik mostanában. Lehetőséget ikapunk, hogy saját lakóte­rületünkön, szűkebb pátri­ánkban is végrehajtsuk a rendszerváltozást. A „régi” — lehet jó vagy rossz — megváltoztatása mindig bizonytalanságot kelt az emberekben. Sok köz- igazgatási dolgozónak a munkahelye forog veszély­ben. — Milyen mértékű lehet a létszámcsökkentés? — kérdeztem Boldogkőváralján, a Községi Közös Tanács je­lenlegi elnökétől, Vavrek Lászlótól. — Boldogkőváraljának 3 társközsége van: Abaújal- pár, Árka és Boldogkőújfa- lu. Az ott élő emberék fog­nák dönteni ebben a kér­désben. Ha úgy gondolják, hogy nincsenek megelégedve azzal, ahogyan mi intézzük az ügyeiket, akkor önálló­sodhatnak, saját jegyzőt al­kalmazhatnak. (A majdani jegyző fogja ellátni a jelen­legi tanácstitkár feladatait.) Ebben az esetben csökkente- nünk kell dolgozóink szá­mát. Ha viszont a négy fa­lu körjegyzőséget hoz létre, akkor nincs szükség módosí­tásra. Ügy gondolom, kis lélekszámú falvak esetében ez a hatékonyabb és olcsóbb megoldás. A munka minő­sége nem attól függ, hogy van-e, lesz-e a falunak ön­álló titkára vagy jegyzője. Elsősorban a lakosok és a közigazgatás. helyi szervei között meglévő távolságot kell megszüntetni. — Hogyan kell szavaz­nunk a polgármester és a képviselők személyére? — Az eddigi választókör- zetdk megszűnnék: Az 5000 lélekszámot elérő és az et­től kisebb falvaikban min­denki egyénileg választja ki a listán feltüntetett nevek közül azt a meghatározott számú képviselőt és a pol­gármestert. akit legalkalma­sabbnak tart a feladatra. — Kik kerülhetnek fel a listára? — Azok a jelöltek, akik a választópolgárok legalább egy százalékának bizalmat megszerezték. — A polgármester főállás­ban vagy — mint erre oly sok példa szolgál Nyugat- Európában — társadalmi murikában fogja ellátni te­endőit? — Ezt ig a polgárok dönt­hetik el. Kis lélekszámú te­lepüléseken á polgármester eredeti foglalkozásának, hi­vatásának feladása nélkül is betöltheti posztját. — Az önkormányzat be­vezetésének milyen pénzügyi következményei lehetnek? — A központi támogatá­sok apadásával egyre injkább a lakosok adóira kell építe­nünk. Érdékéit lesz a falu abban, hogy minden itt élő ember becsületesen — jöve­delmének megfelelően — adózzon. Ez lesz a legfonto­sabb jövedelemforrásunk, amit nem szabad úgy növel­ni, hogy újabb és újabb adó­fajtákat eszelünk ki.. . En­nek az lenne a következmé­nye, hogy az itt élők teljes bizalomvesztéssel válaszol­nának. Számítunk valami­lyen központi állami támo­gatásra ezentúl is és a pá­lyázatokra, ám nem biztos, hogy ugyanazokkal a felté­telekkel, mint idáig. — Miben látja a pártok helyi szervezeteinek felada­tát? — Ügy gondolom, nagy­mértékben befolyásolhat­ják, sőt meghatározhatják a falu fejlődésének további útját. Hozzájárulhatnak a közösségi élet felpezsdítésé­hez, 'megkönnyíthetik a fal­vakban évek óta érezhető „pangás” felszámolását, az emberekben dkkal kialakult gyanakvás leküzdését. Meg kell végre teremtenünk azo­kat a létfeltételeket, ame­lyek ittmaradásra bírják az embereiket. Meg kell szün­tetnünk idővel a falusi élet azon hátrányait, amelyek ma még fényévekre választ­ják el a magyar „vidéket” a városok, főleg Budapest színvonalától. Ehhez viszont stabil gazdaság és az élet- színvonal emelkedése szük­séges. Ám ez a közeljövő­ben nem várható. —■ Elnök úr, ön megpá­lyázza-e a polgármesteri cí­met? — Ha bizalmat kapok a választópolgároktól, s felke­rülök a listára, örömmel ál­lok elébe a megmérettetés­nek. . Ezek után megkérdeztem a faluban működő Agrárszö­vetség és az MDF helyi ve­zetőinek véleményét is az önkormányzat bevezetésé­ről. Az Agrárszövetség kép­viselői szerint előnyül szol­gál majd a választásnál, hogy az emberek jól isme­rik egymást. A mezőgazda­ságnak ezután is jelentős hangsúlyt kell kapnia a fa­lu életében. Nem döntő, hogy a polgármester tagja-e valamelyik pártnak, vagy sem, de mindenkor a közös­ség egészének érdékeit fi­gyelembe véve kell „kormá­nyoznia”. Az MDF helyi szervezete bizottságok felállításáról döntött, melyek feladatul kapták a javaslattételt a polgármester és a képvise­lők személyére. Nem ragasz­kodnak ahhoz, hogy a jelöl­tek pártjuk tagjai legyenek, viszont előfeltétel, hogy lo­jálisak legyenek a kormány­hoz és megfelelő tékintély- lyel rendelkezzenek lakóhe­lyükön. Mivel a Független Kisgaz­dapártnak és a Keresztény- demokrata Néppártnak nincs helyi szervezete, így nem szándékoznak jelölési koalí­cióra lépni. Az egyházakkal viszont szeretnék felvenni a kapcsolatot. Kenyeres Zsófia Bár a kánikulai júliusi napokat most csapadékosabb időjárás váltotta fel, a szak­emberek mérései szerint még mindig 120—130 milili- méternyi csapadék hiányzik a termőföldekből. Ez a mennyiség a növények gyö­kérzónájában is eléri az 50—60 millimétert. A téli és a tavaszi csapadékhiány mi­att több helyen már furu­lyázik a kukorica. De meg­érezte a csapadékhiányt a burgonya is, amely éppen a gumófejlődés időszakában mú állomásokkal történő összeköttetés megteremtését szolgálják, nagyobbrészt Borsod megyében, illetve részben a megyehatárokon túl is. A most felállított 84 méter magas acéltorony alkalmas újabb antennák felszerelésé­re is, amelyek a jövőben az új műsort adó médiák prog­ramjának átvitelére, közve­títésére is lehetőséget kínál­nak. Képünkön az emődi állo­más, és a most megépített torony látható. — nagy j. — Fotó: Fojtán L. Először az emődieknek és a hármas úton közle­kedőknek tűnt föl, hogy óriás acéltorony épül a helyi adóállomás terüle­tén. Mint ilyenkor általá­ban, most is megkezdőd­tek a találgatások, hogy mit sugároznak majd eb­ből a magasságból. A válaszért Székely Ist­vánnál, a Magyar Műsorszó­ró Vállalat emődi üzemigaz­gatóságának vezetőjénél ko­pogtattunk, aki elmondta, hogy napjainkban az egész országban, így Észak-Kelet Magyarország területén is tovább bővül a mikrohullá­mú összeköttetés. Ennek ré­szeként építették fel a Táv­közlési Vállalat kezdeménye­zésére az új tornyot. A régi 22 méteres ugyanis mosta­nára már kicsinek bizonyult. Arra a kérdésre, hogy je- lent-e az adótorony felállí­tása és a kiszolgáló beren­dezések beépítése valamilyen pluszszolgáltatást, az üzem- igazgatóság vezetője el­mondta: a, tájegység táv­közlési viszonyai az orszá­goshoz képest is szerények, így a most épülő berende­zések segítségével figyelmet érdemlően javulnak a tele­fonálási lehetőségek, több vonal áll rendelkezésre a jövőben. A 120 mikrohullá­mú csatorna megbízható, jó minőségű összeköttetést ígér a körzetben. Az utóbbi időben az emő- dihez hasonló mikrohullámú az igényeiket kielégítené. Ám nem hasznosítják ezt a víz- mennyiséget. Nincs kihasználva a ti- szalúc—taktaharkányi öntö­zőfürt kapacitása sem. Pél­dául nem él a lehetőséggel a Tokaj-hegyaljai Áillami Gazdasági Bonkombinát. Akad azért jó példa is. Ilyen többék között a beke- csi tsz. Rendszeresen öntö­zi a MacDonald’s üzletek részére szigorú technológiai előírás szerint termesztett burgonyatábláját, valamint a szerződéssel termesztett zöldbabot. De kapott mes­terséges csapadékot a szak­csoporti telepítésű málnás is. A prügyi tsz mintegy 120 hektárnyi területet öntöz, amelyen szuperintenzív ku­koricát termeszt. egyháza között. Az Ernődön bekötésre kerülő modern PCM-berendezések elsősor­ban a környező mikrohullá­nem jutott megfelelő meny- nyiségű vízhez. Ennek ellenére kevés az igyekezet s talán’ az anyagi lehetőség is a gazdaságok­ban, hogy öntözéssel pótol­ják a hiányt. Megyénkben a múlt évihez viszonyítva is csak mintegy fele területen kap mesterséges esőt a nö­vényzet. Pedig különösen szülkség lenne erre például a Hernád völgyében. Itt a Bársonyoson az Észak-ma­gyarországi Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgató­ság másodpercenként 3 köb­méter vizet enged le, ami átjátszó épült, illetve épül Nyíregyháza, Hajdúnánás, Görbeháza, Nyíregyháza, Baktalórándháza és Nyír­Uj antennatorony Ernődön Kisajátították a kisemberek földjét Elszabadult indulatok Hidvégardón — A község rendezési ter­vét tavaly készítettük el, is­kola épül itt, illetve magán- házak — mondja a titkár. (A kisajátított területekből 3 építési telket alakítottak ki. A 33/1976. [IX. 5.1 MT. sz. rendelet 2. paragrafus 1. be­kezdés szerint: „családiház­építés érdekében legalább 4 lakótelek kialakítására szol­gáló összefüggő terület sa­játítható ki — a szerk.) — Tudom, az a legna­gyobb gond itt, hogy miért nem az utca másik oldalán levő telkekből „vettünk el”, ahol jóval nagyobb terüle­tek vannak. Az biztos, hogy az új iskolaépület össze lesz kötve egy úttal a másik 4 tanteremmel, s egyszer sor kerül biztosan a másik ol­dalon levő telkekre is. Ott is laknak idős emberek — így a titkár. Majd folytat­ja: — Én nem tudom, mikor szabadították fel az építési tilalmat, én akkor még nem voltam itt. Feltehetően azért került tilalom alá, mert valamilyen elképzelés volt a hasznosítására. Nem tudok mást mondani, de biztos vagyok benne, hogy itt bármilyen testület lesz, az is így fog dönteni. — A lakók kifogásolták, hogy miért a Szendrői Ta­nács végezte a kisajátítást. Nem fogadják el az illeté­kességüket ebben az ügy­ben. Miért 20 forintért? — Az ügy tisztázása ér­dekében megkértük a Bor- sod-A.-Z. Megyei Tanácsot, hogy jelöljön ki egy függet­len testületet az ügy kivizs­gálására, hiszen az állam- igazgatási eljárásról szóló törvény szerint ez a tanács nem járhat el a saját ügyé­ben. — Tudtak-e a lakók ar­ról, hogy a szakértő helyszí­ni szemlét fog tartani? • — Biztosan tudtak, mert a kertek alján várták. Mi nem mentünk ki vele, nehogy befolyásoljuk, ítélje meg ő a telkek árát. — A szakértő 20 Ft/négy- zetméteres árat állapított meg. Nem érzi-e méltányta­lannak ezt, hiszen nagyon kevésnek tűnik! — Eddig ezen a területen 10—20 forintért sajátítottak ki közműves telkeket, ez a 20 forint ehhez képest ma­gas. Itt nincs értéke a föld­nek. (!?) — Mi igaz abból, hogy ta­nácsi határozat van arra: a mór elkezdett utca befeje­zéséig más helyre nem le­het építkezni? — Nincs ilyen döntés, hogy máshová nem lehet építkez­ni. Azért ezeket a telkeket sajátították ki, mert ezeket jobban el lehet adni, közel vannak a központhoz • (a szakértő értékcsökkentő té­nyezőként állapította meg, hogy a központtól távol esik — a szerk.), közműves tel­kek, a többi hely, ahol le­hetne- még építkezni, nagyon kiesik, nehéz lenne azokat értékesíteni. Felajánlottunk a kistelkek tulajdonosainak kb. 300 méterre levő földe­ket, ahol gazdálkodhatnak, néhányan éltek is a lehető­séggel. — Mennyi a gyereklétszám a faluban? — Négy községből járnak ide gyerekek, összesen 130- an. Igaz ugyan, hogy van 3 iskolaépületünk, de az álla­potuk (sötét, nyirkos, kis termei vannak) indokolja, hogy építsünk egy új iskolát. A gyereklétszám várhatóan emelkedik majd. A területi szétszórtság is hátrányos, ré­gi tervünk már, hogy az új és a régi iskola udvara le­gyen összekötve. Újabb vizsgálat — Szükség volt az egyházi telkek kisajátítására is? — A határvonalak kiala­kítása miatt igen. Az egy­háztól már tavaly meg akar­tuk venni a plébánia terü­letét, akkor a plébános be­le is egyezett, de az egyház- község megváltoztatta a vé­leményét. Az Országgyűlés március 15-én hozott egy deregulációs törvényt, mely­nek értelmében nem lehet eladni az egyházi ingatlano­kat, ezért az edelényi tanács folytatja a vizsgálatot ebben az ügyben. — A lakók azt is kifogá­solják, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt már elkezdődtek az építkezések! — Nem fedi a valóságot, hogy előbb indultak meg az építkezések. Két dolgot ke­vernek itt össze: a felülvizs­gálati kérelemnek nincs ha­lasztó hatálya, a fellebbezés­nek van. A megyei tanács igazgatási osztálya bírálta el a felülvizsgálati kérelmet, s ha ott úgy gondolták volna, hogy itt valami jogtalanság történt, leállíthatták volna a végrehajtást, de ők helyben­hagyták a döntést. (Helyszí­ni tájékozódás nélkül — a szerk.) Kik építkeznek? Az építkezések április kö­zepén kezdődtek meg, a ha­táridő lejárta után, a márci­usi vb-ülésen volt a vevő- kijelölés. — Kik építkeznek ezeken a telkeken? — Valóban a tanácselnö­künk és a fia jelentette be építési szándékát a telkekre, ebben azonban semmi kivet­nivalót nem találok, hogy a falu tanácselnöke miért ne építkezhetne abban a falu­ban, ahol lakik ... — Mi lehet a megoldás, hiszen a tanácsi érdekek eb­ben az esetben szembekerül­tek a falu lakosságának az érdekeivel? — Nem tudom. A szep­temberben megválasztandó helyi önkormányzatok való­színű. helyben fogják hagyni a rendezési tervet nem fog­ják megváltoztatni. A kérdésre választ nem kaptunk. A kisajátított tel­kek tulajdonosai a minden helyről elutasított kérelmük­kel a bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Addig az idő telik, a házak pedig lassan felépülnek ... Aczé! Éva Helyhatósági választások előtt Boldogkőváralján

Next

/
Thumbnails
Contents