Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-10 / 160. szám

1990. július 10., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 zeru ni ti Már jól benne vagyunk... Vélemények a tulajdonrendezésről A MOSZ nem hisz a könyveknek Dr. Gyurkó Péter, a B.-A.-Z. Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédel­mi Állomás szakmérnöke a következte) információt adta szerkesztőségünk ré­szére az aktuális növény- védelmi munkákról — fő­leg szőlő-gyümölcsösben és kertészeti kultúrákban. Július első napjaiban szeszélyes eloszlásban 5—10, helyenként 40—50 mm csa­padék hullott. Már koráb­ban a száraz időjárási pe­riódus előtt kisebb fertő­zési gócok alakultak ki a szőlőben (szürkepenész, pe- ronoszpóra, lisztharmat). A csapadékos időjárás hatásá­ra a fertőzés tovább erő­södhet, így a védekezés in­dokolt e veszedelmes káro­sítok ellen. A növényvédő szerek egy része kettős ha­tású, így a költségek miatt gondosan kell megválasztani milyen kombinációt alkal­mazzunk. Lisztharmat ellen; Chino- in Fundazol, Sulfur, Kara- thane, Rubigan. Peronoszpó- ra ellen: Orthocid, Ortho- Phaltan, Dithane M—45, Zineb, réztartalmú szerek. Szürkepenész ellen; Ortho- Phaltan, Chinoin Fundazol, Topsin Metil, Rovral, Roni- lan. Szőlőlevélatka ellen: Nem éppen leányálom a munka ilyenkor nyáron a téglagyárakban. Még akkor sem, ha azok annyira gé­pesítettek, automatizáltak, mint az Észak-magyaror­szági Tégla- és Cserépipa­ri Vállalat üzemei. A vállalat székhelye Má- lyiban van, s 4 megyében működik téglagyára. Mint iMátó Gyulától, a termelési igazgatóhelyet­testől megtudtuk, a téglagyárakban az idén mint­egy 60 ezer lakáshoz szük­séges téglát készítenek, amelynek felét, időarányo­san, az első fél évben le is gyártották. 'Ezek az építő­téglák megfelelnek az új hőtechnikai szabványnak. Ennek érdekében fejlesztet­ték ki az úgynevezett HB (hőtakarékos blokk) gyártá­sát, amelyet 3-féle falvas- tagságban gyártanak. Közü­lük két méretet a Borsod­ban levő két gyárban, míg a másik két méretet Mátra­Neoron, Mitac, Oxotin P 26. A szőlőszemek fejlődésé­nek időszakában a fürt­záródás előtt már fokozott jelentőséggel bír a fürt vé­delme, annál is inkább, mert nem csak a .levélen, hanem itt is megjelentek a már korábban említett be­tegségek tünetei. Az alma- és körtekultú­rában tovább erősödik a varasodás-fertőzés levélen és gyümölcsön egyaránt. A hét végétől indokolt az al­mamoly ellen is védekezni. A későbbi érésű őszibarac­kot is a barackmoly ellen permetezni kell. A védeke­zésre az alábbi növényvédő szereket javaslom: Dithane, Zineb, Fundazol, Rubigan, a rovarkártevők ellen pedig Zolone, Decis, Karathe 5 EC, Fendona, Bancol. A burgonyát és paradicsomot továbbra is veszélyezteti a burgonyavész. Védekezés Dithane M—45 vagy réztar­talmú szerekkel. A zöldség féléken vagy más növény- kultúrán károsító levéltet- vek ellen Oi—58, Anthio-val védekezhetünk. A permetezés során az egészségügyi és környezet- védelmi előírásokat, főleg az élelmezés-egészségügyi vára­kozási időt tartsuk be! derecskén, Egerben, Szé- csényben. Két helyen szuper­minőségű válaszfaltéglát is készítenek. Így a lakossági igényeket ki tudják elégíte­ni. Mert igény erre a régi, égetett kerámia építőanyag­ra van. Jelzi ezt, hogy az idén például a múlt évihez viszonyítva mintegy 7 szá­zalékkal több téglát, vala­mint 25 százalékkal több tetőfedő cserepet állítanak elő. Ez utóbbit Mátrade- recskén. A vállalathoz tartozó put- noki téglagyárban állítják elő az országban a legol­csóbb kisméretű téglát, a HIB 38-as falazóblokk mel­lett. Az új téglagyárat 1987- ben helyezték üzembe, s a kisméretű, lakosság által ke­resett tégla gyártását fél­automata rendszerben vég­zik. Az alapanyagot adó .agyagbánya készlete több évtizedre elegendő. Sokszínűség a politikában, tarkaság a gazdálkodásban — főleg a mezőgazdaságban. Mint ahogy a régi kormány és a régi párt intézkedéseit sem ítélték meg egyformán az emberek — szervezetek, ezzel az új kormánynak és az új pártoknak is szembe kell nézni. Mert például amennyire sokan óhajtották már a me­zőgazdaság privatizálását, annyira változó ennek meg­ítélése. Legutóbb a Mező- gazdasági Szövetkezők és a Termelők Országos Szövet­sége kereste meg szerkesz­tőségünket aggályaival. Mi­után — a sokszínűség je­gyében teret adtunk eddig is a pártok-szervezetek vé­leményének, ezúttal is meg­tesszük (ami természetesen nem jelenti, hogy MOSZ- véleménnyel mindenben azo­nosulnánk). A Mezőgazdasági Országos Szövetség egyik legfonto­sabb feladatának tartja a mezőgazdasági üzemek — köztük meghatározóan — a mezőgazdasági szövetkezetek reális gazdasági helyzetének ismerete alapján úgy a nyil­vánosság, mint a kormány­zati döntést hozók megfele­lő tájékoztatását. Ennek szükségét érezték azért is, mert szerintük az utóbbi időben esetenként a tényle­ges állapotoktól elrugasz­kodott nézetek jelentek meg. Véleményük szerint a ha­talom durva — a múlt rend­szerben is példa nélküli — beavatkozása a szövetkeze­tek önkormányzatának dön­tési körébe tartozó kérdé­sekbe azzal fenyeget, hogy megállítja azt a már megin­dult egészséges folyamatot, amelyben a tagság szövetke­zete valódi tulajdonosává válhat, megakadályozza a valódi szövetkezetek kialakí­tását. A választások során min­den párt a magántulajdon megteremtését, a tulajdon­nal való szabad rendelke­zést, vállalkozást tette prog­ramja központi elemévé. A törvénymódosítások — ame­lyek leplezetlenül a kor­mánykoalíció egyik pártjá­nak választási jelszavait ül­tetik át a gyakorlatba — éppen ezt, a szövetkezeti tagság tulajdonosi jogait, a tulajdonukkal való rendelke­zés jogát korlátozzák. Meg­különböztető módon jogilag gúzsba kötik, gazdaságilag hátrányos helyzetbe hozzák a szövetkezeteket. Az országos szövetség az állampolgári alapjogokat sértő, az alkotmány tételes szabályaival ellentétes tör­vénymódosítások hatályon kívül helyezését kéri az Al­kotmánybíróságtól. A szö­vetkezeti parasztság nevé­ben tiltakoznak az ellen, hogy a nagy átalakulások, a rendszerváltás és a pártpoli­tikai ígéretek beváltásának költségeit vele fizettessék meg, hogv elvegvék életterét, a munkanélküliek falura zúdításával a vidéket szoci­ális lerakóhellvé változtas­sák. Az országos tanács elis­meri és támogatja azokat a törekvéseket, amelyek az el­múlt 45 év alatt elszenve­dett tulajdoni sérelmek or­voslására irányulnak. Ezt ózonban nem lehet kizárólag a mezőgazdasági szövetke­zésre. a földre szűkíteni. Egyetértenek a sérelmek or­voslásával, jóvátételével, ami elsősorban azokat illeti meg, akik minden nehézség ellenére kitartottak a föld mellett, akik még ma is je­lentősen kevesebb jövede­lemhez és nyugdíjhoz jut­nak, mint az iparban dol­gozók, és akiknek a törvé­nyi .'korlátok miatt még módjulk sem volt saját föld- tulajdonhoz jutni. Azt vallja a MOSZ, hogy olyan általános jóvátételi törvényre van szükség, amely — az ország teher­bíró képességéhez igazodva — az egyenlő elbírálás elve alapján ad lehetőséget a kártalanításra. Alapvető rendező elvnek az állami értékpapírral, kötvénnyel történő kártalanítást kell tekinteni. A szövetkezeti tagság megnyugtatására szolgáló nyilatkozatoknak ellentmondanak a tények, az eddigi intézkedések és az, hogy a kormány magáé­vá tette az 1947. évi föld­tulajdon-viszonyok helyre­állításának jogilag, szakmai­lag megalaipozatlan, erköl­csileg elfogadhatatlan vá­lasztási jelszavát. A szövet­kezeti tagság joga, amely már kezdett is élni a tör­vényben biztosított lehető­séggel, hogy nevesítse a ta­gok részesedését a közös vagyonból. Ebbe avatkozott be durván és kifejezetten alkotmányellenesen az a törvénymódosítás, amely — politikai megfontolásokból —. éket kíván verni a tag­ság különböző rétegei kö­zé, és kívülről, hatalmi szó­val akarja eldönteni a va­gyonnevesítés módját. Ez­zel az alapító nemzedék jó részét is hátrányos helyzet­be hozza, akiknek nem volt módjuk hosszabb ide­ig a közös munkában részt venni, de saját alapítói va­gyonuk elismerésére most lett volna lehetőség. A szövetkezeti tulajdon- viszony rendezéséről kiadott állásfoglalásukban a MOSZ képviselői így nyilatkoztak: „Tiltakoznunk kell az olyan, a törvényeik és a va­lóság teljes nem ismerésé­ről vagy szándékos eltorzí­tásáról tanúskodó kijelenté­sek ellen, hogy a Kisgazda- pártnak kellene a még föld- tulajdonnal rendelkező szö­vetkezeti tagokat a jogos tulajdonúkkal való rendel­kezéshez hozzásegíteni. Ezt a törvény már régen lehe­tővé teszi. Más kérdés, hogy a tagság tömegei nem kí­vánnak élni ezzel a lehető­séggel, és attól tartanak, hogy ilyen külső »segítség­gel« alkarják őket megfosz­tani a szövetkezetekben biz­tosított megélhetésüktől. Ismételten tiltakozunk az ellen, hogy pusztán pártpo­litikai érdekből a földtulaj­don kérdését kivegyék az általános tulajdonreform és jóvátétel folyamatából. A földművelésügyi miniszter — sokadszor — úgy nyilat­kozott, hogy van kidolgozott földtörvénytervezet. A leg­inkább érdekeltek nevében követeljük, hogy ezt a ter­vezetet bocsássák nyilvános vitára, és azt, hogy ilyen alapvető kérdésben ne pár­tok képviselői, hanem az ország jövőjéért felelősséget vállaló kormány készítsen javaslatokat. Követeljük, hogy az ága­zatot és a szövetkezetét érintő törvények előkészíté­sébe vonják be a paraszti és termelői érdekképviseleti szervezeteket. A szövetkezeti dolgozók nevében vissza kell utasíta­ni azt a rágalmat, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tek csak az állami támoga­tásból tudnak sikeresek len­ni, hogy a nemzet terhére élnek. A mezőgazdaság ma már szinte az állami költ­ségvetés eltartója és a költ­ségvetésbe kerülő hozzájá­rulásnak közel száz százalé­kát a nagyüzemek fizetik, a tagjaik és alkalmazottaik munkájából, azok jogos jö­vedelmét csökkentve ezzel. Követeljük, hogy a szövet­kezetek jövőjéről, a szövet­kezetek vagyonáról csak azok tulajdonosai, a szövet­kezetek döntsenek. Köve­teljük. hogy a kormány fe­lelőssége tudatában soron kívül terjessze az Ország- gyűlés elé a társadalmi köz- megegyezést tükröző jóváté­tel! törvényjavaslatot és az alkotmányban rögzítse a tu­lajdonreform elveit!” Ehhez még hozzá kell ten­ni annyit, hogy a világon két ország mezőgazdasága az, amely összességében be­fizet az államkasszába: Üj- Zélándé és — Magyarorszá­gé! Ennyit a „támogatásról”. A többin vitatkozni akkor már nem is szükséges. (Bekecsi) Tégla, évi 60 ezer lakáshoz A Tisztelt Házban a nagyszámú jogászképvi­selők egyike Hack Péter az SZDSZ tagja. A 32 éves fiatalember az ELTE Büntetőeljárás-jogi Tan­székének adjunktusa. A kiváltságosok — Egy interpellációt inté­zett a belügyminiszterhez a közelmúlt vezető politikusai­nak esetleges bűncselekmé­nyei tárgyában. Ez mit ta­kar? — A kérdés lényege az volt, hogy a Belügyminisz­tériumhoz tartozó rendőrség tett-e az elmúlt hónapokban bármiféle intézkedést olyan volt politikusok felelősségé­nek megállapítására, akik a korábbi rendszerben bűncse­lekményt követtek el, de azért nem voltak felelősség­re vonhatók, mert kiváltsá­gos helyzetük miatt nem ér­hette el őket az igazságszol­gáltatás. Példaként említettem há­rom nagy ügyet, ahol — szerintem — felmerülhet a büntetőeljárás megindításá­nak a lehetősége. Az első az államháztartás adatainak meghamisítása. Erre vonat­kozóan Németh Miklós tett nyilatkozatot tavaly decem­berben, és elmondta azt, hogy egyesek — mint kide­rült — a költségvetési hiány, de a külföldi adósság adata­it is meghamisították. Nem maradhat el a felelősségre vonás A másik ügy a bős—nagy­marosi építkezés, ahol olyan időszakban is születtek tu­datosan rossz döntések, ami­kor köztudott volt már a szakértői vélemények alap­ján, hogy súlyos természeti károsodást fog okozni a be­ruházás és annak folytatása. Azok az érvek, amelyekre alapozva most leállították az építkezést, akkor már is­mertek voltak, mégis az Or­szággyűlést kész helyzet elé állították. belevitték egy olyan döntésbe, ami az épít­kezésnek zöld utat engedett. A kérdésem elhangzása után kaptam meg az infor­mációt, hogy ez ügyben mór volt egy feljelentés, amit a Belügyminisztérium elutasí­tott. de az a feljelentés az 1975-ös döntésre vonatkozott, és a 80-as évek döntéseit nem kívánta vizsgáltatni. A harmadik ügy ... A lehallgatási botrány Ezzel kapcsolatban a Par­lament vizsgálóbizottsága feltárta, hogy az alkotmány­ellenes volt, és erről a bűn- cselekménynek minősülő cselekedetről sokan tudtak a volt kormányban. Azt kelile- ne tisztázni, hogy ezen sze­mélyek közül nem követett-e el valaki hivatali bűnpárto­lást bűncselekmény fedezé­sével. Itt különösen fontos megvizsgálni azoknak a fe­lelősségét, akik az ügy nap­fényre kerülése után, ahe­lyett, hogy az eljárást meg­könnyítették volna, nagy mennyiségű adat megsemmi­sítését rendelték el. Azon a napon, amikor erről az Or­szággyűlésen szó volt, nem­hogy — szemben az akkori belügyminiszter nyilatkoza­tával — megállt volna az iratok megsemmisítése, ha­nem gyorsabb ütemet vett. Az interpellációnak nem politikai boszorkányüldözés volt a lényege, hanem az, hogv azokat a politikai ve­zetőket, akik bűncselekmé­nyeket követtek el, és ez a megvádolt személyek jogait maradéktalanul biztosító el­járásban kiderül, azokat fe­lelősségre kell vonni. — A jogegyenlőség miatt is ... — Természetesen, meri azokat a személyeket, akik egy alacsonyabb pozícióban ilyen, vagy ehhez hasonló cselekményeket követtek el, felelősségre vonták a múlt­ban is. Azt hiszem, hogy a rend­szerváltás valódiságához a következetes fellépés is hoz­zá tartozik a volt korrupció­val szemben. A büntetőjog­nak kiemelt, célja a jövőre- mutatás is. nemcsak a múlt- ranézés. Az emberek nem hiszik el a rendszerváltás hitelességét, ha csak azt ér­zékelik, hogy ugyan a sza­vakban rendszerváltás van, ám a valóságban pozíciócse­rék történnek, azok a sze­mélyek, akik korábban bűn- cselekményeket követtek el, mostantól ugyanúgy — de más pozíciókban — „végzik” tevékenységüket. Az állam­polgárok becsapottnak érez­hetik magukat. Nem terrorpereket akarunk — Nem politikai pereket tervezünk, hanem az igazság kiderítését. És ha ennek so­rán arra jutnánk, hogy bűn- cselekmények nem történtek, én azt örömmel hallanám. Azonban ha a bűncselekmé­nyek elkövetése igazolódik, akkor felelősségre vonást kell alkalmazni. — Mi lett az interpelláció sorsa? — Erre a belügyminiszter egyszerűen nem válaszolt, hanem ennek kapcsán elő­hozta a Carlos-ügyet, ami valóban fontos ügy, de a kérdésem nem erre vonatko­zott. Időközben azt is megtud­tam az új legfőbb ügyésztől (dr. Györgyi Kálmán), hogy az egész interpellációt át- küldte a belügyminiszter az ügyészséghez. Azt minden­képp furcsának tartom, hogy bár a rendőrség az egyik ügyben már lépett, de a belügyminiszter még nem nyilvánított véleményt. A megyei vonal — Ezek fővárosi, illetve országos ügyek. Vajon kö­vethettek-e el konkrét, gaz­dasági bűncselekményeket magas politikai, gazdasági beosztásban levő megyei ve­zetők, és reménykedhetnek-e a felelősségre vonás elodá­zásában? — Nem reménykedhetnek. Az igazságszolgáltatásnak az a feladata, hogy az igazsá­got megkeresse és szolgál­tassa. Az országot járva azt érzem, hogy az embereket aggasztja azoknak az ügyek­nek az ismerete, amik konk­rét gazdasági bűncselekmé­nyek, vagy ittas gázolások, azonban büntetőjogi felelős­ségre vonásukra egyszerűen azért nem került sor, mert az elkövetők valamilyen po­zíciót töltöttek be. Sokan bíznak abban, hogy az igaz­ság most napvilágot láthat. Nem azért kell a felelős­ségre vonás, mert valaki a múlt rendszerben valamilyen politikai funkciót töltött be, hanem azért, ha lopott, csalt, gázolt, embert ölt. hogy a felelősség alól senki se bújhasson ki — legalább utólag. Most ennek meg kell történnie, de tisztességes, korrekt eljárás keretében. Csak ez lehet az útja annak, hogy elkülöníthetők legyenek a tényleg vétkesek, és azok, akik abba a körbe tartoztak, de csak együtt haladtak az árral, és nem követtek el bűncselekményt. Mondja és vallja mindeze­ket az a büntetőjogász, aki az életét a jogra tette föl, és hisz abban, hogy az igaz­ság és a jog fedi egymást. Zelei Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents