Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-10 / 160. szám

XLVI. évfolyam, 160. szám 1990. július 10. Kedd Ara: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP ■■■■■■ I Lassacskán elnyeri végső arculatát Miskol­con ai átépítés alatt levő Tanácsház tér. A közelmúltban telepített platánfák sora, va­lamint a frissen lerakott díszburkolat hangu­latossá teszi a régi belvárosi teret, utcát. Fojtán László felvétele Megújul a Tanácsház tér Július 1-től A privatizálás első lépéseként Negyvenmilliárdos állami vagyon kerül magántulajdonba A kormány közelmúltban bejelentett gyorsprogramjá­nak részleteiről tájékoztatta hétfőn az újságírókat Matol. csy György, a miniszterel­nöki hivatal politikai állam, titkára. A háttértájékoztató­nak szánt beszélgetésen szá­mos közérdekű információ is elhangzott. Matolcsy György elmon­dotta, hogy a kormány gyorsprogramja lényegében a privatizációra, a sorban ál­lás rövid időn belüli felszá­molására, a kis- és közép- vállalatok ösztönzésére, a költségvetés egyensúlyának gyors javítására és a szociá­lis védőháló kiépítésének megkezdésére helyezi a hangsúlyt. Bebizonyosodott, hogy az éveken keresztül folytatott restriktiv pénzügyi politika semmiképpen sem kényszeríti ki a struktúra- váltást. A vállalatok min­dig .kivédtek a pénzügyi szi­gor szorítását, s a kölcsö­nös nemfizetések, az így Ki­alakult sorban állás rendsze­re révén előteremtették a hiányzó pénzt. Ez azonban az egész gazdaság ellehetet­lenüléséhez vezet, így a leg­fontosabb teendő ennek a rendszernek a gyors, drasz­tikus felszámolása. Egyes becslések szerint a kölcsö­nös vállalati tartozások ösz- szege 150—300 milliárd fo­rintra tehető. A tényleges, vagyis a nettó tartozások összege azonban ennek csak a töredéke, 40—45 milliárd forint. A kormány tervei szerint az első lépés az úgy­nevezett fekete lyukak, vagyis az igazán eladósodott vállalatok felszámolásának megindítása. 10—12 vállalat­ról van szó, amelyeket a kormány az Állami Vagyon­ügynökség révén államigaz­gatási irányítás alá kíván vonn.i, hogy megkezdhessék felszámolásukat. A vállala­tok nagy többségének hely­zetét a tartozások kölcsönös beszámításával, vagyis klí- ring-körök szervezése révén lehet rendezni. A Magyar Nemzeti Bank már hozzá­látott ilyen akciókhoz, első­ként az Országos Kereske­delmi és Hitel Bank számá­ra folyósított 1 milliárd fo­rint refinanszírozási köl­csönt, s a bank ebből 3 mil­liárd forint kölcsönös tarto­zást tudott partnerei közre­működésével rendezni. Azoknál a vállalatoknál, amelyek esetében egyik meg­oldás sem alkalmazható — 400—500 kis- és középmére­tű cégről van szó — még vitatott, hogy milyen esz­közöket alkalmazzanak. Va­lószínűleg váltó-leszámíto­lással biztosítják a szüksé­ges forrásokat. A legeladósodottább 10—12 vállalat felszámolása követ­keztében még az idén szá­mottevően növekedni fog a munkanélküliség. 40—60 ezer új munkanélkülivel számol a kormány. Budapesten a munkanélküliek többsége rövid időn belül el tud he­lyezkedni, vidéken, főleg a kritikus térségekben viszont, tovább súlyosbodik a hely­zet. (Folytatás a 2. oldalon) Egységes vámszabályok az NDK—NSZK területén Augusztusban a kormány elé kerül Készül a szénbányászati program A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az NDK vámigazgatóságától ka­A betakarítás nemcsak a mezőgazdaságban dolgozók­nak nyújt többletmunkát, de fokozott figyelmet igé­nyel a tűzoltóktól is. Dr. Radványi László őrnagy, a tűzoltók megyei parancsno­ka elmondta, hogy a nyári munkákat megelőzően a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok önállóan végzik gépeik ellenőrzését a tűz­rendészed előírások figye­lembevételével. A megyé­ben működő városi tűzoltó­parancsnokságok illetékessé­gi területeiken — központi­lag meghatározott elvek alapján — együttműködnek a mezőgazdasági üzemekkel. Ellenőrzik az előírások be­tartását. Ha valahol hiányos­ságot találnak, pl. nem meg­felelőek a feltételek az előírá­sok betartásához, pótszemle időpontját tűzik ki. Dr. Rad­ványi László szerint az el­múlt években a termelőszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok a tűzoltóság számára rendezték meg a szemléket és nem azért, mert saját jól felfogott érdekük is ezt kívánta. Ez változni látszik szerencsére, s kialakulóban van az az új szemlélet, mely szerint a betakarítás kár- és balesetmentességének fel­tétele a gépek állandó ellen­őrzése és karbantartása. A mezőgazdasági üzemek jó partnernak bizonyulnak, a tűzesetek megelőzésében. pott értesítés alapján az alábbi tájékoztatót adta ki: A német valuta-, gazdasá­Lehetőségeik szerint mindent megtesznek eszközeik biz­tonságos működtetése érde­kében. Az már nem az ő hi­bájuk természetesen, hogy lehetőségeik — a gazdasági helyzet romlásával — egyre korlátozottabbak. A kisebb termelőszövetkezetekben sok az elavult, amortizáló­dott munkagép, melyek elő­írás szerinti üzemeltetése egyre nagyobb erőfeszítést kíván a tulajdonosoktól. .Megyénk déli részén már befejezték a szemléket, az északi területeken ezek most folynak. Kevés terme­lőszövetkezetben kel.1 pót­szemlét tartani. Nem készül­tek még el a terményszállí­tó eszközök felújításával. Ezek szakellenőrzéseket igé­nyelnek, melyek elvégzésé­re különösen figyel a tűz­oltóság. Az erőgépek álla­pota a legrosszabb, és konst­rukciós hiba miatt bajok vannak a iHeston 5580 tí­pusú körbálázóval is. Az idén megyékben egy égett le, ám az ország területén több is. Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy ez éven is mindent megtettek az aratás zavartalan lebo­nyolításának érdekében a mezőgazdasági üzemekben és kellő figyelmet fordítot­tak a tűzvédelmi előírások betartására is. Kenyeres gi és szociális unió életbe lépésével július 1-jétől az NDK és az NSZK egész te­rülete egységes vámterületté alakult. Ennek megfelelően egységes vámjogszabályok érvényesülnek a be- és ki­utazással járó vámkezelé­sekre is. Az NDK új vámrendelke­zései szerint lényegében mindenféle kiviteli tilalom — például hús, húsáru, cipő, bőrruházat stb. — megszű­nik, kivéve a közbiztonsági, állategészségügyi, vagy mű­vészetvédelmi okokból meg­határozott árukat, mint pél­dául a fegyvereket, kábító­szereket, állatokat, növénye­ket, amelyekre továbbra is érvényesek a korlátozási, vagy tilalmi rendelkezések. (Folytatás a 8. oldalon) Augusztusban a kormány elé viszik a szénbányászat jövőjéről szóló átfogó kon­cepciót, főként pénzügyi vo­natkozásait a Parlamentben is megvitatják, és konzultál­nak a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is — közölte hétfőn az újságírókkal Auth Henrik ipari és kereskedel­mi államtitkár. Auth Henrik elsősorban azért tartott sajtótájékozta­tót, hogy a kormány és az ipari tárca nevében tisztáz­za a Márkus-hegyi bányász­sztrájk nyomán keletkezett „információs zűrzavart”, mert szerinte sok félinfor­máció, torzított közlés látott napvilágot. Az államtitkár úgy vélte: a bányászokat érintő kérdésekben maguk a bányászok és a helyi, mun­kástanács sem voltak kellő­en tájékozottak, sok egyéni, helyi sérelemre, gondra akar­tak központi orvoslást. Rá­adásul az érdekképviseleti szervek egymás közötti har­ca is tükröződött az egész ügyben. A kormány legi­timnek tekinti az összes ér­dekképviseletet, a munkás- tanácsokat is, s valamennyi­vel konszenzusra törekszik. Ha ez nem így jönne létre, akkor a szükséges kemény intézkedések nem hajthatók végre — tette hozzá. A kormány arra vállalt kötelezettséget, hogy a szén- erőművek és a lakosság igé­nyeinek kielégítésére a le­hető leggazdaságosabb fej­lesztési megoldást választja. Egyetértés mutatkozik abban, hogy a hazai szénvagyonra alapozzák a programot. En­nek érdekében szükséges a szénáremelés, ám egy azon­nali áremelés további inflá­ciós nyomást jelentene. A jövő év elején azonban 15 (Folytatás a 2. oldalon) Tűzvédelmi szemlék, pótszemlék Első az aratás biztonsága SSMUMUm Horgásztábor Rakacán Hal is akadt... (ÍRÁSUNK A 2. OLDALON)

Next

/
Thumbnails
Contents