Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-09 / 159. szám
1990. július 9., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 TISZTELT HÁZ! L* apunkban a jövőben részletesen ismertetni kívánjuk Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye országgyűlési képviselőinek parlamenti felszólalásait, ezért Tisztelt Ház! címmel cikksorozatot indítunk. Kérjük Honatyáinkat, segítsék elképzeléseink megvalósítását, s beszédük, hozzászólásuk teljes, vagy — terjedelmesebb szöveg esetén - rövidítettebb változatát juttassák el szerkesztőségünk címére. Közreműködésüket előre is köszönjük. Elsőként G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, Encs és körzete képviselőjének június 4-én és 11-én elhangzott két felszólalását közöljük. A népszavazásról szóló törvény módosításával kapcsolatban hangzott el a következő hozzászólás: „Antall József miniszterelnök úr székfoglalójában arról beszélt, hogy Magyarországon miniszterelnöknek lenni kockázatos dolog. Igaza van. Én ehhez csak any- nyit fűzök hozzá — tapasztalataim alapján —, hogy Magyarországon népképviselőnek lenni sem sokkal kockázatmentesebb. A törvénymódosítások során most is, mint mindig a nép érdekeit kell szem előtt tartanunk. Mint tudjuk, kétféle torvény létezik: az emberi törvények és az isteni törvények. A görög drámában Kreónnak azért kellett bűnhődnie, mert Antigonéval az isteni törvényeket akarta semmibe vétetni. Ismerjük ennek a magyar megfelelőjét: milyen következményekkel járt, hogy a nemzet 30 évig nem temethette el nagy fiát. A mostani törvénymódosítás látszólag emberi törvény, de alig észrevehetően már látszik a szándék: az erkölcsi szférába tartozó, vagyis az isteni törvényekbe akarnak beavatkozni. Miről is van itt szó? Amikor egy népszavazási kísérlet elkezdődik, érvényben van egy törvényes rend. Amikor összegyűlik a megfelelő számú aláírás, akkor ezt a törvényességi utat egvszerűen felrúgjuk?! Egy népszavazás során azt kell pontosan megtudnunk, hogy mit aKar a nép. Mert az aláírók azt akarták, hogy kérdezzék meg a népet. A mostani törvénymódosítás mögött a nép kijátszásának szándéka rejlik, vagyis a napi pártpolitikai érdekekhez akarják igazítani a törvényes rendet... Egyszerűbben fogalmazva: a cél szentesíti az eszközt. Ez a törvénymódosítás látszólag az emberi törvényekhez nyúl, de a nép félrevezetésével be akar avatkozni a magasabb rendű erkölcsi, vagyis az isteni törvényekbe. Ezért egyáltalán nem támogatom.” A köztársasági elnök választásáról a következőkben Sejtette ki véleményét G. Nagyné, dr. Maczó Ágnes: „Rám nem mondhatják, hogy potenciális elnökjelölt vagyok, s azt sem, hogy a régi rend védelmében, fejlesztésében, vagy átmentésében közreműködők. Most mégis a két nagy párt által kötött megegyezés ellenében szólalok fel. A köztársasági elnök választásával kapcsolatban többször fölmerült, hogy erős vagy gyenge kezű legyen-e. A probléma ilyen irányú felvetése hamis és téves. Miféle háttérerők mű- sédnek ott, ahol az első közjogi méltóságról már megválasztása előtt kifundálják, hogy gyenge kezű legyen? Fölmerült bennem a kérdés: minek egyáltalán köz- társasági elnök, dísznek hí- mes tojásra?! Egy köztársasági elnök, egy közösség vezetőjének megválasztásakor a leglényegesebb szempont, hogy népszerű-e, vagyis népszerinti. Mint tudjuk, a nemzet közös ihlet, és a nép alapvető elvitathatatlan joga. hogy magának a közös ihlet megtestesítőiét, a köz- társasági elnököt közvetlenül megválassza! Nem értem azokat az érveléseket. amelyek a kormányozható- ság biztosítékát abban látják, hogy saját vezetőjét ne a nép válassza. Ezek szerint a kormányozhatóság akadálya maga a nép?! i’örténelmiünk bizonyítja, milyen súlyos tragédiák származtak abból, mikor a vezetés a nemzettel a közvetlen politikai összeköttetést megszakította. Maradék reményéből, maradék önbecsüléséből csak úgy válhat emelkedővé egy nemzet, ha a szólam helyett egyre több és több valódi jogot biztosítunk számára. Szellemi jobbágyfelszabadításra van szükség! Az én korosztáyom tudja jól, hogy az elmúlt évtizedekben igyekeztek összekuszálni bennünk minden tiszta gondolatot. Mennyi mindent elfeledtettek, mennyi mindent nem tanították meg velünk. Ám mégis úgy kell tennünk, mintha ismernénk a harangöntés titkát. Indítványozom, hogy az alkotmányban, népszavazás kiírása nélküli rögzítsük: a magyar nép örökös, elidegeníthetetlen joga, hogy magának a saját első számú vezetőjét — köztársasági elnökét — mindenkor közvetlenül megválaszthassa! Mennyit emlegették mostanában, hogy 1956-ban a nép itt vérzett ez előtt a Ház előtt! Mostani csendes forradalmáról is sokat szónokoltak a köztereken. Történelmével ezt a jogot a nép kivívta magának. Nekünk nem az a dolgunk, hogy ezt adományozzuk vagy elvitassuk, csupán szentesítenünk kell. Ha a nép által választott parlament ezt nem teszi meg, úgy gondolom, történelmi bűnt követ el: s ennek részese lenni nem akarok.” Nagyüzem a földeken Aratnak megyeszerte Fotó: Fojtán László Permeteznek a szőlőkben Felhívás valamennyi gabonatermelőhöz! A gabonatermelésben a költségek növekedése a termelőktől függetlenül bekövetkezett. Az ágazat jövedelemtermelő-képessége a mélypontra süllyedt. A gabona ármódosítását a kormányzat nem fogadta el. Ebben a helyzetben a Gabonatermelők Országos Választmánya javasolja: 1. Minden egyes termelő nyilvánosan hirdesse meg a betakarítással egyidőben — magántermelők, vállalkozók, kistermelők, háztáji gazdaságok és szövetkezeti tagok részére egyaránt — a korlátozás nélkül való készpénzes takarmánygabona-eladást. Ennek célja az is, hogy a gabonát ne terheljék olyan költségek, amelyek a felhasználókat hátrányosan érintik és az általuk előállított termékeket megdrágítaná. Szándékunk az, hogy az állattartó és egyéb felhasználók az eddiginél alacsonyabb áron jussanak gabonához, de a gabonatermelők költségei is megtérüljenek, miközben mérsékeljük az indokolatlan árfelhajtó hatást. Az akcióval egyetért, azt támogatja a Parasztszövetség is. 2. Azok a gabonatermelők, amelyek megfelelő pénzügyi és tárolási feltételekkel rendelkeznek, a gabonával való gazdálkodásra szólítjuk fel, a kedvezőbb piaci értékesítés feltételeinek reményében. 3. Javasoljuk a gabona- termelőknek, hogy a folyamatosan begyűrűző költségeket és az érzékelhető értékesítési árakat figyelembe véve értékeljék a búzatermelésük helyzetét és a termelési szerkezetüket, költségfelhasználásaikat ennek figyelembevételével módosítsák. Gabonatermelők Országos Választmánya A júliusi fülledt, párás, csapadékos időjárás kedvez a szőlők közismert ellenségének, a peronoszpórának. A szakemberek megítélése szerint, bár egyes helyeken már felütötte fejét ez a gombabetegség, azonban vész még nincs. Arra viszont felhívták a figyelmet, hogy szükséges a rendszeres védekezés, a permetezés. Mert ez az időjárás a legelőnyösebb, legkedvezőbb a terjedésének. Ezért a fertőzési veszély megsokszorozódik. Ezt pedig intenzív védekezéssel kell leküzdeni. Mint tették azt Tokaj-Hegyalján a szőlöművelők a korábbi években. De most is háti- permetezőkből, sőt légi úton védekeznek. Érdemes is időt és fáradságot, nem utolsósorban pedig a pénzt a drága vegyszerekért áldozni. A tőkék jelenleg jó közepes termést mutatnak. A szőlő már el- viragzott, s a csapadék hatására az araszos fürtökön a bogyóképzödés is erőteljes. Szinte szemlátomást „híznak” a bogyók. így képzeli a MOSZ Vállalkozók csomagterve A vállalkozóknak több érdekvédelmi szervük van, közülük is talán legmarkánsabb a mind gyakrabban ipartestületként emlegetett KIOSZ — a Kisiparosok Országos Szervezete. Ennek Vállalkozási és Oktatási Igazgatósága a közelmúltban elkészített egy „vállalkozásélénkítő csomagtervet” ennek legfőbb megállapításait idézzük a következőkben. * A KIOSZ egyetért azzal, hogy a gazdaság tulajdonviszonyait gyökeresen át kell alakítani — ez feltétele az oly annyira áhított piacgazdaságnak. A privatizáció azonban nem egyszerűen az állami vagyon magánkézbe adását jelenti, hanem az életképes kisvállalkozások számának gyarapítását, akár hitellel is. Az iparosok attól félnek, hogy a saját vagyont működtető vállalkozások nem kapnak kellő hangsúlyt. Érdekes a tervezet kártérítésekkel kapcsolatos megállapítása. A ’40-es, ’50-es években történt államosítások során számos jogsérelem érte az iparosokat. Elvették a műhelyeiket, azok berendezését, sok esetben a házat is, ahol a műhely volt. Az eltelt negyven év után már nem tartják igazságosan orvosolhatóknak ezeket a sérelmeket, mindössze azt sürgetik a KIOSZ szakemberei, hogy az ismét ipartestületté váló közösségek az elődjeiknek tekinthető .ipartestületek, iparoskörök volt épületeit kapják vissza — legyen színhelye érdekvédelmi munkájuknak. Az iparosok nemcsak azt várják, hogy alkotó módon részt vehessenek a privatizációs törvény előkészítésében, hanem azt is, hogy például a sajtó útján a lehető legnagyobb nyilvánosságot kapjanak a magánkézbe adások. Ebben látják a tisztességes végrehajtás egyik biztosítékát, a vállalkozói bizalom egyik megerősítő intézkedését. * A csomagterv készítői hiányosnak érzik a kormányprogramot, mert ugyan említést tesz a vállalkozások élénkítéséről, de annak mikéntjéről nem igen beszél. Ezért a következő kiegészítő intézkedéseket javasolják. A fejlődést gátló pénz- és tőkehiányt csak állami beavatkozás szüntetheti meg. Ezek egyike lehet a külföldi és hazai tőkéből létrehozandó vállalkozástámogatási alap, amely olyan konstrukciókkal adjon pénzt, hogy az állam kockázata is érezhető legyen. A hitelfedezet biztosítéka legyen a megrendelés-állomány, vagy a vállalkozásban működtetett vagyon. A pénzügyi szabályzók pedig ne a fogyasztásra, hanem a beruházásra ösztönözzék a vállalkozót. Az adókról szólva a csomagterv leszögezi: azok túlzottan magasak. A kezdő vállalkozások legyenek három évig adómentesek, 3 millió forint nyereségig 10—15 százalékos, e fölött 30—40 százalékos adó nevezhető elfogadhatónak. A saját találmányt, saját munkájában használó vállalkozóra ugyanazok a szabályok érvényesítése kívánatos mint azoknál, akik személyi jövedelemadót fizetnek — kapjanak kedvezményt. Ugyanez vonatkozzon azokra, akik csökkentett munkaképességű dolgozókat foglalkoztatnak, szakmunkástanulókat oktatnak. A személyi jövedelemadónál elég lenne a maximum 30 —35 százalékos elvonás. Kedvezményeket érdemelnek azok, akik elmaradott térségekben teremtenek munkahelyet —• három év adómentesség nekik is kijár. A következő megállapítás a vállalkozók talán legfájóbb pontját érinti: töröljék végre azt a rendeletet, hogy egyszer már adózott jövedelemből fejleszthessék cégüket a vállalkozók! A termelés célját szolgáló ingatlanok illetéke vásárláskor legyen kisebb. Az importot ne csak liberalizálják, hanem az export felszabadításával együtt tegyék ésszerűvé a vámrendszert is — váljon ösztönzővé. * A gazdasági versenyben a kicsik többnyire hátrányban vannak a nagy vállalkozókkal szemben. Ennek leküzdése is lehetséges — olyan állami beavatkozással, hogy a kivállalkozók munkájának igénybe vétele bizonyuljon jó üzletnek, kedvezményesnek. Ehhez olyan információs rendszerek is szükségesek, amelyek lehetővé teszik a kisüzemek bekapcsolódását a gazdaság vérkeringésébe. Ugyanez lehetséges, a helyi önkormányzatokkal is. Megfontolandó — állítják a csomagterv szerzői, — hogy az újrakezdési kölcsönöket adják egy-egy már sikeres vállalkozónak. Az ugyanis munkahelyet, megélhetést tud a pénzből teremteni, míg a munka nélkül maradt ember — még ha jó dolgozó is — nem biztos, hogy vállalkozóként megállja a helyét. A KIOSZ Vállalkozási és Oktatási Igazgatóságának munkatársai szerint elképzelhetetlen, hogy az érdekvédelem ne szóljon bele a kormány munkájába. Ezért sürgetőnek érzik, hogy mielőbb rendezzék a kormány és az érdekvédelmi szervek partneri viszonyát. Ez magában foglalja, hogy már a jogszabályok előkészítésébe vonják be ezen szervek képviselőit. Kapjanak véleményezési, egyetértési, esetleg vétójogot. Elengedhetetlen kelléke a szerepek tisztázásának egy népi kezdeményezésen alapuló érdekképviseleti törvény megalkotása. A KIOSZ nem önös rétegérdekből szorgalmazza a fentebb leírtakat, hanem mert meggyőződése, hogy a piacgazdaság vállalkozások nélkül nem jöhet létre, s mert a vállalkozások közvetve vagy közvetlenül valamennyiünk érdekeit szolgálják. (in. sz. zs.)
