Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-31 / 178. szám

1990. július 31., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Nyári takarítás TYÚKOKKAL A baromfiudvar csen- • des. Ma délután is. A nyári nap hétágra süt kertek alatt, udvarok fölött. Anyám gondol egyet — „éppen meszelésre való me­leg van” —, kezdi kirá­molni a valahai istálló melletti kótert. Van itt he­lye mindennek: termény­nek, tekenőnek, morzsoló- nak, egykor volt cipőknek és csizmáknak, tömkeleg- nyi papírnak, hordónak, semmire jó ruháknak, per­metezőnek, szebb időket megélt hátinak, és persze sok kacatnak, lomnak. Udvaron a helye most mindennek. Bent megkez­dődik a söprés, a frissítés. Jöhet a meszelés ... A baromfiudvar feltá­mad. Tyúkok, jércék, már dolgos és dologra még csak készülő kakasok kerülnek elő pillanatok alatt az ól, a csűr húséból. Megindul a kotorászás a kacatok; a porral kikerült szétkapar- nivalók között. Anyám közben végez a meszeléssel. Hamar szárad a fal, kezdődhet a vissza­rendezés. Már erre a nagy munkára összeszedem. ma­gam, ki ne maradjak a tisztábatevésböl. Darabon­ként megy a tisztogatás; KÖZLEMÉNYEK Az Avas Utazási Iroda nyári ajánlata: 10 napos tengerparti üdülés Bulgáriában (isztambuli kirándulással) faházakban, ön­ellátással. Részvételi díj: <1900 forint -j- 22 DEM. Felvilágosítás: 84-000-ás telefonon, jelentkezni lehet Tízes honvéd u. 22. Fogyókúra-szenzáció! 13 nap­ban 8 és 4 kg között fogyhat! Fogyókúra leírását megküldjük 500 Ft postai befizetése után. Cím: Special Stúdió, 0001. 1519 Bp., Pf. 377. darabonként dől el valami­nek a sorsa: kukába való-e, vagy visszakerülhet a régi helyére. Telvéh-múlván az idő, a frissmész-illatú kóter be­rendeződik a tárgyakkal. Kezd kialakulni új rendje. Az udvaron többnyire már csak a kacatok vannak; tűzre, szemétbe valók ... Ekkor veszem észre, hogy a mi, nagytakarítás­sal elfoglalt figyelmünket kihasználva — a tyúkok, jércék, meg kakasok bete­rítették a fél udvart. Pa­pírdarabok szerteszét, mer­re a szem ellát. Nem akármilyen papírról van ám szó! Újság volt az a maga idején valamennyi és egyben. Napilapok. Hever­nek most szerteszét, tojást becsomagolni is apró da­rabokban. Megállók a ro­mok fölött. Figyelni kez­dem a kés alá szánt két- lábúak szorgoskodását. Mit — Lapunk július 21-i (szombati) és 23-i (hétfői) számában jelent meg Az éj­jeli menedékhely Iáikéi cí­mű cikk. Az egyik nyilat­kozó, Bírta László felesége ezt követően felkereste szer­kesztőségünket, és kérte an­nak közlését, hogy a férje által a tizenöt éves családi életükről elmondották nem fedik a valóságot. látnak szemeim.'? Ezek a jószágok nem csupán szét­szedik az ólombetűs lapo­kat. Szövegestől együtt — meg is eszik! Úgy bizony. Van, „aki”: csak belekap itt-ott, s továbbáll... Van más, „őt" az írás közepe ragadja meg, csőrével egy­re táguló lyukat vág... S feltűnik-kitűnik közülük egy fiatal, fehér kakas. Kéthasábnyi szöveggel „dolgozik”, egyszerre négy oldalon. Felülről halad le­felé. Nem hiszek a sze­memnek. Egyre beljebb ha­lad, ha kanyarokkal is itt- ott. Elkap a kíváncsiság. Elkapom előle a meg­maradt lapdarabot. A ma­radék szöveget böngészem, átadok egy kis ízelítőt: „Az fogják/ i rá: kiterí­tenek úgyis./ zókimondó, bátor, egye-/ ű, önzetlen?l Szemünk-/ kétely: ebben az er-/ aszban úgy mire vi-/ etorika lepereg ró-/ tagok, mérlegelök,/ érzelemmen-l ezerév, törté-/ a meg sem reb-j atán. És mégis,/ gy Pangás évei-/ zenötödike kő/ pparátus azzal/ hogy körbeker-/ Ivárosban, hol/ egy kokárda/ öl követke­zik,/ i a világunkba/ unk, mert nem/ itikus tekinte-/ is csak a szere-/ hat, a tartozni/ s mérhetetlen/ gnek. Az ál-/ zabad vi­lág-/ ikusabb s el-/ dék, mint most/ ányaveti, a ma/ egyedit s lezser-”. Anyám mindeközben be­fejezi a válogatást, a pa­kolást. Összesöpri az ud­vart. Kikapargálok néhány napilap-darabot. Az egyik­ből sikerül eligazodnom az időben. A mostani év már­ciusát írtuk akkor; írták a lapok. Vacsora, békés este után leülök a tévé elé. Hallom, hogy anyám is lefekvéshez készülődik. — „A tyúkok máma korábban beültek”. Talán vigasztalni aka­rom, talán csak magam­nak mormogom, kirévedve a tévéműsorból: — „Von mit megemészteniük ma, ezeknek a jércéknek, tyú­koknak, dolgos és dologra még csak készülő kaka­soknak ...” (t. n. j.) tagjai most első alkalommal részesültek szerény díjazás­ban. A kora hajnaltól a ké­ső estébe, vagy éjszakába nyúló munkáért ezer forin­tot vehettek át, emellett egész napra kétszáz forint élelmezési átalányt kaptak. Borsod-Abaúj-Zemplén a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására 19 millió 543 ezer forintot kapott a köz­ponti büdzséből. Az Ország- gyűlés határozata szerint ugyanis a referendum költ­ségeit egy szavazóra vetítve állapítják meg, ami most 31 forint 50 fillér volt. * A második népszavazástól tehát távol maradtak az ál­lampolgárok, ami úgy is ma­gyarázható, hogy bíznak az országgyűlési képviselőkben: majd a parlament megvá­lasztja a köztársasági elnö­köt. Mondhatjuk azt is, hogy a szavazást kezdeményező Király Zoltán, s az aláírás- gyűjtési akciót felkaroló szo­lóságos csoda, hiszen 70 éves, és a kíséretében levő negy­venesztendős munkatársai között volt olyan, aki útjuk során estére már holtfáradt lett, a pápa meg nem. — Mint orvos, mivel ma­gyarázza ezt az energiát? — A kilenc évvel ezelőtti merényletet és az ezt köve­tő műtétet azért bírta oly’ jól, mert a hegymászó alka­ta segítette. A szervezete egészséges és erős, bár az évek során a motor már nem a régi. — Javasolta Ön, hogy csökkentse a sebességet? — Egy alkalommal. Talán 1983-ban volt. Akkor azt mondtam: „Azért, mert a merénylet után újra felvál­lalta minden korábbi tevé­kenységét, nem kellene ki­merítenie a szervezetét. Kor­látozza a tennivalóit, dol­gozzon valamivel keveseb­bet.” Ö ígv válaszolt: „Mée kevesebbet dolgozni?!” És évődni kezdett velem. — Ön ott volt a műtét­nél, a Gemelli klinikán is, mire emlékszik? cialista párt vereséget szen­vedett. A második referen­dum sikertelenségét a nép­szavazást ellenző koalíciós pártok propagandacéljaikra nyilván jól felhasználják, mondván: ezúttal a nép tá­volmaradásával tüntetett, s látszólagos közömbösségével állt a jelenlegi hatalom mel­lé. Ám azt senki sem hatá­rozhatja meg pontosan, szá­zalékos arányban, hogy va­lójában mi is motiválta a részvétlenséget. Mert a Szá­mok láttán gondolhatunk ar­ra is, hogy az oly’ sokat em­legetett nép belefásult a po­litizálásba, s gyötrő megél­hetési gondok mellett pilla­natnyilag eltörpül annak je­lentősége, ki tölti be a köz- társasági elnök magas köz­jogi méltóságát. Megemlíthető, hogy a nyár közepén a szabadságolások, az utazások idején nem tar­tottak még szavazást Ma­gyarországon. (Talán a vilá­gon sem.) A részvétlenség okait elemezve szóba kerül­— Egy epizódot említenék. A műtét után, június végén egy utólagos kezelésre be­jött a kórházba, összeült az orvosi konzílium. Megálla­podtunk abban, hogy még egyszer be kellene jönnie a klinikára. Csakhogy ki mand- ja ezt neki? Csak neke'm volt ehhez bátorságom. „Szentséges atya, jó lenne, ha az ősszel felkeresne, szep­temberben, vagy október­ben ...” — mondtam. Mire ő azt felelte: „Ha a pápa beteg, maradjon kórházban, ha meg egészséges, enged­jék haza.” Én akkor kellő tisztelettel még hozzátettem, hogy a betegségen és az egészségen kívül létezik a felépülés állapota is. — Az orvos, vagy a be­teg győzött? — Nos, egészségesen akart távozni. Augusztus 4-én is­mét megműtöttük, és tökéle­tesen felgyógyult. — Igaz, hogy szigorú dié­tát tart? — Abban a szerencsében részesített több alkalommal is, hogy meghívott az aszta­hét a két legnagyobb párt tudatos távolmaradása a kampánytól, megemlíthető a szocialisták tétovasága, hogy az agitáció csak az utolsó héten kezdődött meg, és lan­gyos volt ez a választási propaganda. Emlékezzünk csak az SZDSZ tavalyi nép- szavazási kezdeményezése körül zajló hírverésre. Ám a szocialista párt — s ez most az újságíró ma­gánvéleménye — saját javá­ra is fordíthatja a népsza­vazás eredménytelenségét. Akik vasárnap voksoltak, azok a párt potenciális sza­vazótáborának tekinthetők. Olyan tömegnek, amely vál­lalja a baloldaliságot. Olyan tömegnek, amelyet a szocia­lista párt az eddiginél ügye­sebb és kezdeményezőbb el­lenzéki politikával már a következő választásokon ma­ga mellé állíthat. És ebből a szempontból a borsodi 15 százalék nem is olyan alacsony. Udvardy József Láncfűrészek, mezőgazdasági kisgépek, gumiköpenyek, alkatrészek TOKAJ, TARCALI U. 58. AGROFORG. KFT. A Hernádnémeti Hernádvölgyc Mgtsz hernádnémeti baromfitelepén pecsenyecsirke-eladást szervez, AMÍG a KÉSZLET TART! 1990. AUGUSZTUS 3-ÄN, 4-ÉN, 5-ÉN, 8—14 ÓRÁIG. Értékesítési súly: 1,20—1,60 kg/db Értékesítési ár: 67 Ft/kg. A DIÓSGYŐRI PAPÍRGYÁR A TERMELŐI ÁRHOZ VISZONYÍTVA 15 %-OS KEDVEZMÉNNYEL KÍNÁLJA A 150 g-os ofszetpapír és 220 g-os delfin karton termékeit, amíg a készlet tart! Érdeklődni lehet: Miskolc, Hegyalja u. 203/1., Vevőszolgálat. 46/51-333. m ...iiirTf'iiWiTiíiiiiWfMiiiiiryrr^a^a^MgMSMM 1 3 pápa hétköznapjai (Folytatás az 1. oldalról) sabb megjelenési aránnyal Borsodban az encsi 9-es szá­mú választókörzet dicseked­het, ahol 1<8,08 százalék volt a megjelentek aránya. A leg­kevesebben a miskolci 3-as körzetben adták le voksukat, itt az arány 11,32 százalék volt. Az érvényes szavazatokon belül megyénkben az „igen”- ek aránya 89,65 százalék volt, a „nem” négyzetébe összesen 9186 szavazó he­lyezte el a keresztet, vagy az ikszet, ami 10,35 százalé­kot jelent. Néhány érdekesebb adat olvasóink tájékoztatására a sikertelen referendumról. Va­lamennyi szavazókörzetben kinyitották az ajtókat vasár­nap reggel. A népszavazás lebonyolításán összesen hat­ezer ember dolgozott, közü­lük négyezer-ötszázán a sza­vazatszámláló bizottságokban látták el feladatukat. A sza­vazatszámláló bizottságok ta­nácsok által megválasztott II. János Pál pápa egy év múlva Magyarországra láto­gat. Addig is további uta­zások szerepelnek a tervé­ben, legközelebb, szeptem­berben például tíz, bizonyá­ra fárasztó napot tölt Afri­kában. Az utóbbi időben ép­pen a túlzott munkavállalá­sa kapcsán hallatszottak olyan vélemények Olaszor­szágban, hogy a pápa fáradt. Ami végtére is természetes lehetne, hiszen május 19-én betöltötte a 70. évét. S ha mindehhez hozzászámítjuk hogv 1981. május 13-án az életére törtek, s a merény­let után bonyolult műtétet hajtottak végre rajta, nos, a test fáradása valóban indo­koltnak tűnne. Mindezek után hogvan él a katolikus egyház irányítója? Személyes vallomást erről eddig nem üvashattunk. Corrado Manni, a pápa orvosa a Panoráma című lapnak adott interjújá­ban hajlandónak mutatko­zott, hogv bepillantást ad­jon II. János Pál magánéle­tébe. — Ügy hírlik, fáradt a pápa. ön milyennek látta, amikor legutóbb találkoztak? — Június 21-én láttam az otthonában, és mondhatom, kitűnő formában volt. Ez va­lóhoz. így elmondhatom, hogy azt eszik, mint más, még spagettit is. Itt az ide­je, hogy véget vessünk a mendemondának, a pápának semmiféle diétára nincs szüksége. — Ínyenc? — A hangsúlyt a lengyel konyhára helyezi. Az apácák is lengyelek, akik főznek. Nagyon finomak a sütemé­nyeik. — Fogyaszt-e bort? — Ez nem tilos. Fél po­hárral iszik és nem többet. — Van, amit különösen kedvel? — Az étkezés nem jelent különös eseményt az életé­ben. Öt más problémák fog­lalkoztatják. — önt orvosának, vagy barátjának tekinti? — A mi kapcsolatunk szí­vélyes, túllép a hivatalos kereteken. Az őszinteségen alapul. Én nyílt ember va­gyok, és akkor sem haszná­lok álarcot, ha a pápánál vagyok. — Ma is ellátja őt taná­csokkal? — Voltaképpen nem. Az ő útjai meghatározottak, és én azt kívánom, hogy sokáig járja, és nemcsak a kato­likus egyház, hanem az egész emberiség érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents