Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-31 / 178. szám

1990. július 31., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Elsietett volt a közlemény Megy vagy marad a Digép vezérigazgatója? (Folytatás az 1. oldalról) Megkérdeztük a leginkább érdekeltet, Kovács Zoltánt, a Digép vezérigazgatóját: hogyan fogadta a leváltásá­ról hírt adó közleményt és mi a véleménye az abban foglaltakról. — Először a miskolci rá­dió szombati adásából, majd hétfőn reggel az Észak-Ma- gyarországból értesültem le­váltásomról. Hivatalosan azt nem közölték velem, ezért az illetékes államtitkár úr­hoz fordultam, aki közölte, hogy ő is meglepődve hal­lotta a hírt, és ígéretet tett arra, hogy az Ipari-Keres­kedelmi Minisztérium azt megcáfolja. Ez meg is tör­tént tegnap, a minisztéri­umban megtartott sajtótájé­koztatón. Tehát a közle­ményben megfogalmazott hír nem igaz. a minisztérium megcáfolta, felmentésemről nekem nincs hivatalos úton tudomásom. — Akkor mi történt? — Talán azokat kellene megkérdezni, akik a közle­ményt megfogalmazták. Tény, hogy a Digépben is megalakult a munkástanács 18 fővel, most nem tudom mennyi a létszám. Elnöké­től, Sáfrány Gábortól ma, hétfőn délelőtt megkérdez­tem, honnan származik a leváltásomról szóló informá­ció. G azt mondta, hogy Bőd Péter Ákos miniszter­től. Egyébként a Digép va­lóban nehéz gazdasági hely­zetben van, de én a prob­lémák okát nemcsak a sa­ját munkánk fogyatékossá­gaiban látom. Alapvetően közrejátszik abban a hadi­ipari termelés drasztikus visszaesése, az ebből fenn­maradt készletek rendezet­lensége, a rubelelszámolású export drasztikus megadóz­tatása és visszafogása ... Hogy csak a legfontosabb dolgokat említsem. — Hogy önt felmentik-e, vagy sem, azt nem tudni. Ám mint magánember, ho­gyan vélekedik a közle­ményről? — A tartalmát visszauta­sítom. Nemcsak a szemé­lyem. de a Digép egész ve­zetését sérti. Ogy gondolom, hogy egy gyár munkájának egy-egy vezető, vagy veze­tés munkájának minősítése az illetékes minisztérium dolga. Egyébként a közle­ménynek, amely hangsúlyoz­za, hogy törvény szabja meg az üzemen belüli poli­tizálás tilalmát, kemény po­litikai háttere van. s akik aláírták, azok közül csak egy személv a Digép dolgo­zója, a másik kettő nem. — Mégis, a helyi mun­kástanács azt állítja, hogy az egész kollektíva érdekei­ben lép fel. Mit tenne, ha ön lenne a mukástanács el­nöke? — Nem tudom. Nem én vagyok a munkástanács el­nök. — A közlemény két alá­íróját, Ruszkabányai And­rást és Sárkány Gábort Mis­kolcon, az MDF székházá­ban találtuk. Sárkány Gá­bor mondja: — Én a dolgozók vélemé­nyét tudom tolmácsolni és az egyértelmű, hogy a ve­zetőváltásnak meg kell tör­ténnie. — Hány tagja van a munkástanácsnak? — Jelenleg százon felül vagyunk és gyarapodunk, mert a dolgozók érzik, hogy vezetőváltás nélkül az élet- színvonal nem fog emelked­ni. Ruszkabányai András: — Amit Gábor . elmondott, az­zal egyetértek, hozzátéve, hogy semmiképpen nem ke­verjük össze az elképzelé­seinket és a vágyainkat, a tényekről a vállalat helyze­téről adott információkkal. Mi munkát végeztünk ez ügyben, és ennek eredmé­nyeként információkat kap­tunk, és úgy éreztük, hogy most időszerű a váltás. — Miből álltak ezek az erőfeszítések? — Tanulmányokat készí­tettünk, megkerestük az ipari miniszter urat, kivizs­gálást kértünk. A rendszer- váltás kezdete óta igyekez­tünk ebben az ügyben lép­ni. Mi, Borsodra nézve fon­tosnak tartjuk a Digép prob­lémájának megoldását, mert bizonyos gépipari színvona­lat csak ezzel a gyárral le­het fenntartani a térségben. — Ha leváltják az igaz­gatót, akkor ki lép a he­lyére? — Az új igazgató kineve­zése az ipari miniszter ke­zében van. Ügy gondolom,' hogy az semmiképpen nem kerülhető el, hogy a Digép hagyományaihoz kötődő em­ber kerüljön a vállalat élé­re. — Valamelyik mostani helyettes, vagy esetleg kí­vülről? _ Mi nem gondolunk sze­mélyekre, de jó lenne, ha a váltást politikamentesen ol­danák meg. — Szóval akkor nem igaz, amit a verebek is csiripel­nek, hogy a Digép volt dolgozója, dr. Tóth József, a közlemény egyik aláírója aspirál erre az állásra? — Kérem szépen. Nem tudom. Lehet, hogy Tóth József aspirál. Ezt az aspi­rációt majd elbírálja valaki. — Talán ide kívánkozik a kérdés. A koalíció vezető pártja meghirdette a gazda­ság politikamentességét. Azt nevezetesen, hogy a pártok vonuljanak ki a munkahe­lyekről. Az önök közlemé­nye mintha nem ezt tanúsí­taná, hiszen két MDF-es ve­zető írta alá, amely szerin­tünk beavatkozás egy válla­lat életébe, a gazdaságba. — Ezt tőlem, mint az MDF megyei elnökétől kérdezi, vagy mint az MDF munkás­érdekvédelmi tagjától? — Mint az MDF megyei elnökétől. — Az MDF nem kíván a gyáron belül politizálni. Ám úgy gondolom, hogy a gyá­ron belül nem szűnt meg a politikai munka, hiszen volt politikai szervezetek tagjai próbálnak különböző embe­reket különböző pozíciókba ültetni, akik mögött nincs semmiféle termelési tapasz­talat. Ez ellen nekünk fel kell lépni. — Térjünk vissza a köz­leményre. Igaz, vagy nem igaz a vezérigazgató levál­tása? — A mi legutóbbi informá­ciónk az, hogy leváltották. — Mikori az információ? — Az elmúlt hét pénteki. — Kivel beszéltek pénte­ken? — Nekünk megvolt a ma­gunk, parlamenthez közel álló hírforrása. Én beszél­tem vele csütörtökön és pén­teken is megerősítette a le­váltást. Sajnos, a közlés csak szóbeli volt. Mi ennek az igazságtartalmában még most is bízunk. Szarvas Dezső Tegnap délben a követke­ző közleményt juttatták el szerkesztőségünkbe a Digép- ből: „A Diósgyőri Gépgyár kol­lektívája, a gyár sorsa iránt aggódó és érdeklődők meg­lepődve hallgatták és olvas- vasták az elmúlt hét végén megjelent tájékoztatást a gyár vezérigazgatójának le­váltásáról. Köztudott, hogy egy. államigazgatási irányítás alatt álló nagy vállalat ve­zérigazgatóját csak az ille­tékes minisztérium vezetője nevezheti ki és válthatja le. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól kapott tájé­koztatás szerint az intéz­mény vezetői is meglenődve értesültek a helyi médiák­ban megjelentekről. ígéretük szerint az IKM július 30-i sajtótájékoztatóján a megje­lentekkel kapcsolatosan hely­reigazítást kérnek. A cikkben megjelent kü­lönféle általánosító jelzők, mint például: „a sztálinista vezetés uralma, a megfon­tolt, korrekt, tárgyszerű in­tézkedések helyett bemuta­tott, hozzá nem értő vezetői handabandázás” mélyen sér­tik a vezetői garnitúra önér­zetét. Az igaz, hogy a külső és belső gazdasági problé­mák hatásaként — az ország több nagy vállalatához ha­sonlóan — súlyos gondokkal küzd a gyár, a veszteségmen­tes gazdálkodás, a jelentős erőfeszítések ellenére ez idá­ig nem sikerült. Ennek okai alapvetően — belső gondja­ink mellett — a gazdálkodás feltételrendszerének megvál­tozásában. a hadiipari terme­lés leépítésében és a rubel- elszámolású export visszafo­gásában keresendőek. A tények ismeretét mel­lőző közlemény tovább sú­lyosbítja az egész kollektíva helyzetét és hangulatát ked­vezőtlenül befolyásolja. Á közelmúltban megalakult — megközelítően 180 tagot számláló — nagyüzemi mun­kástanács a Digép gazdasági helyzetére vonatkozó infor­máltságát és véleményét nem ítéljük kellően megalapozott­nak, s megkérdőjelezzük azt hogy egy hatezer fős gvár dolgozóinak nevében nyilát- kozzon. A vezetői váltást a cikk ..példaértékűnek” minősíti, mi ennek tartalmát valótlan­nak és erkölcsileg romboló­nak tekintjük. A Diósgyőri Gépgyár igazgatói, gyáregységvezetői, főosztályvezetői Ellopták Csernobil adatait... A csernobili tragédiához képest első pillantásra nem tűnhet túl nagy ügynek, hogy elloptak egy Olivetti és egy IBM számítógépet a Belorusz Egészségügyi Mi­nisztérium Radiológiai Ku­tatóintézetéből. Az eset mégis tragikus, mivel a szá­mítógépek emlékezetében őrizték közel félmillió su­gárfertőzött beteg és mint­egy húszezer település su- gárszennyezettségi adatait. Ezek hiányában egyszerű­en elképzelhetetlen az ered­ményes gyógyítás. A belorusz orvosok a be­teg felnőttek és gyerekek, a hozzátartozók és az egész nép nevében kérték a be­törőket, hogy önként szol­gáltassák vissza a pótolha­tatlan értékű számítógépes adatállományt. a mezőgazdaságról Á Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség véleménye Nevesíteni a szövetkezeti vagyont! Mint minden szövetkezet­ben, az encsi Zójában is lá­zas munka fogadja a láto­gatót: kombájnok járják a búzatáblát — hazaiak és ide­genek —, fogyasztják a lá­bon álló gabonát. Összesen kettőezerkettőszáz hektár az aratnivaló, ebből 520 hektár volt a tavaszi árpa, ami 4,5 tonna termést adott hektá­ronként, és 1450 hektár az őszi búza, amelyből azért még van mit vágni, és több mint kettőszáz hektár avá- gatlan fénymag, vagyis a ka­náriköles. — Nagyon jó termésre szá­mítottunk — mondja Pataki László elnök —, de a csa­padékhiány miatt esetleg csak jó közepes termés vár­ható, eddig úgy mutatkozik, hogy olyan öt tonna körüli a hektáronkénti átlagtermés. Mindezt egy üzemlátoga­táson tudhattuk meg, mely­re a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Ér­dekvédelmi Szövetség invi­tált, s amelyen a megye ter­melőszövetkezeteinek gond­jairól, az átalakulásról be­széltek a meghívottak. A MÉSZ ügyvezető elnöke. Fá­bián Gyula hívta meg az MDF-kép viselőket, a sajtót és a mezőgazdasággal foglalko­zó szakembereket. A Magyar Demokrata Fórum mezőgaz­dasági ügyekben jártas szak- tanácsadója, dr. Gyurkó Pé­ter is részt vett a megbeszé­lésen, melyen a házigazda Pataki László egyszersmind a MÉSZ képviseletében, köz­vetlen formában mondta el aggályait a megye mezőgaz­daságának helyzetéről, prob­lémáiról és a feladatokról. A kötetlen beszélgetésből kitűnt, hogy a készülő föld­törvény, a reprivatizáció me­gyénket különösen érzéke­nyen érinti, hiszen 93 terme­lőszövetkezet, két halászati és kilenc szakszövetkezet, vala­mint hét állami gazdaság működik. A megye agrárta­gozatában foglalkoztatott dol­gozók száma meghaladja az ötvenegyezer főt. A nagy­üzemek mintegy ötven szak­csoportot integrálnak. Ezen­kívül szövetkezeti nyugdíja­sok és járadékosok közel hu­szonötezren vannak. Megyénk földterülete ösz- szesen 695 500 hektár, ami­ből a szántó kettőszázhet­venezer. Van hétezer hektár gyümölcsös, és 13 ezer 500 hektár szőlő. A teljesség kedvéért leírjuk, hogy száz­negyvenezer hektár a gyep és 171 ezer hektár az erdő. Ennyi területen dolgozik a mezőgazdaság. Állami szek­tor az összterületből 231 ezer hektár. A szövetkezetek pe­dig 423 ezer hektáron gaz­dálkodnak. Szedertermesztés szakcsoporti formában Magánkézben és a kister­melésben 50 ezer hektár te­rület van. A megye átlagos aranykorona-értéke: 12,5, vagyis gyenge minőségű föl­deken kényszerülünk termel­ni. (A tsz-ek kétharmada kedvezőtlen termőhélyi kö­rülmények között gazdálko­dik.) A megye szövetkeze­teiben az alaptevékenység (növénytermesztés, állatte­nyésztés) tavaly összességé­ben veszteséges volt. A Mezőgazdasági Érdek­védelmi Szövetség a kiveze­tő utat abban látja, hogy ja­vítani kell az ágazat jöve­delmezőségét, hogy az esz­közarányos nyereség leg­alább 10—15 százalékos le­gyen, és biztosítani kell, hogy a termelők saját pénz­ügyi forráshoz jussanak. Ezért a MÉSZ szerint az értékrendet fokozatosan hely­re kell állítani úgy, hogy a fizetőképes kereslet össz­hangban legyen a mezőgaz­dasági termeléssel, valamint fel kell oldani azokat a fe­szültségeket, melyek ma is hatnak a termelés-feldolgo- zás-értékesítés folyamatában. E feladatok során az ér­dekszövetség szerint olyan módszerek alkalmazhatók, amelyek biztosítják a szek­torsemleges szabályozást, ugyanakkor az export foko­zása érdekében a kedvezőt­len térségben termelt termé­kekre is szükség van. és ezt támogassa az állam, de csak egy ponton, az adórendsze­ren keresztül avatkozzon be a termelésbe. A MÉSZ sze­rint is magántulajdonon ala­puló termelőkre van szükség a hatékonyság növelése ér­dekében (!) Szerintük a ha­tékonyság és az érdekeltség döntse el, hogy milyen mo­dellben kívánják a tulajdo­nosok, vállalkozók folytatni a mezőgazdasági tevékenysé­get (egyénileg, vagy szövet­kezeti, illetve állami gazda­ságban). A szövetség szerint is a szövetkezeteket tulajdo­nosi alapon működő vállal­kozók üzemévé kell átalakí­tani! A szövetkezeti vagyont pedig teljes mértékben ne­vesíteni kell (és sürgősen kellene rendezni a föld tu­lajdonjogát is). (Ma a szövetkezetek által használt terület 38 százalé­ka magántulajdonban, 58 szá­zaléka szövetkezet, 4 száza­léka pedig állami tulajdon­ban van.) A vita az 58 százalékará­nyú szövetkezeti tulajdonon van. A Mezőgazdasági Érdekvé­delmi Szövetség azt javasol­ja az MDF-nek, hogy az új földtörvényt sarkalatos tör­vényként kétharmados parla­menti döntésen alapulva sza­vaztassák meg, mivel azt ta­pasztalják, hogy ez a kérdés társadalmi szinten az érdek­lődés középpontjában van. Szerintük a mai állapotból kell kiindulni olyan elvek alapján, hogy a megváltott föld is része a vagyonnak, és értéket képvisel. Rende­ző elvnek tekintik azt is, hogy aki hivatásszerűen mezőgaz­dasági termeléssel kíván fog­lalkozni, és földtulajdonos volt — kapja vissza a föl­det, vagyis le kell bontani a tulajdont, és a mai szö­vetkezeteken belül fokozato­san át kell térni a vállal­kozásokra, az egyéni érde­keltségek megteremtésére. (E két utóbbi mozzanat akár a szövetkezet átalakításának két módja is lehet.) Az ér­dekszövetség szerint a szö­vetkezetek a jövőben a nagy- üzemileg sikeres növénye­ket (búza, kukorica, napra­forgó) termelnének, egyéni­családi művelésben pedig zöldség-, gyümölcstermesz­téssel. egyes állatfajok te­nyésztésével foglalkoznának. összességében a Mezőgaz­dasági Érdekvédelmi Szövet­ség szerint a rendszerváltás a mezőgazdaságban nagy le­hetőségeket kínál a megyé­ben is a termelők számára. Mindez fokozatos, szélsősé­gektől mentes intézkedés- sorozatot igényel. E felada­tok megvalósításában a MÉSZ szeretne közreműködni, mi­vel a szövetség gazdasági érdekvédelmi szervezet, és célja, hogy tagjai (kisterme­lő szövetkezet, állami gaz­daság) érdekeit érvényesítse. (BSZL) Az ültetvénytelepítést családokra alapozzák (Képeink Encsen készültek.) Fotó: Fojtán László Közeledő álláspontok

Next

/
Thumbnails
Contents