Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-31 / 178. szám
1990. július 31., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Elsietett volt a közlemény Megy vagy marad a Digép vezérigazgatója? (Folytatás az 1. oldalról) Megkérdeztük a leginkább érdekeltet, Kovács Zoltánt, a Digép vezérigazgatóját: hogyan fogadta a leváltásáról hírt adó közleményt és mi a véleménye az abban foglaltakról. — Először a miskolci rádió szombati adásából, majd hétfőn reggel az Észak-Ma- gyarországból értesültem leváltásomról. Hivatalosan azt nem közölték velem, ezért az illetékes államtitkár úrhoz fordultam, aki közölte, hogy ő is meglepődve hallotta a hírt, és ígéretet tett arra, hogy az Ipari-Kereskedelmi Minisztérium azt megcáfolja. Ez meg is történt tegnap, a minisztériumban megtartott sajtótájékoztatón. Tehát a közleményben megfogalmazott hír nem igaz. a minisztérium megcáfolta, felmentésemről nekem nincs hivatalos úton tudomásom. — Akkor mi történt? — Talán azokat kellene megkérdezni, akik a közleményt megfogalmazták. Tény, hogy a Digépben is megalakult a munkástanács 18 fővel, most nem tudom mennyi a létszám. Elnökétől, Sáfrány Gábortól ma, hétfőn délelőtt megkérdeztem, honnan származik a leváltásomról szóló információ. G azt mondta, hogy Bőd Péter Ákos minisztertől. Egyébként a Digép valóban nehéz gazdasági helyzetben van, de én a problémák okát nemcsak a saját munkánk fogyatékosságaiban látom. Alapvetően közrejátszik abban a hadiipari termelés drasztikus visszaesése, az ebből fennmaradt készletek rendezetlensége, a rubelelszámolású export drasztikus megadóztatása és visszafogása ... Hogy csak a legfontosabb dolgokat említsem. — Hogy önt felmentik-e, vagy sem, azt nem tudni. Ám mint magánember, hogyan vélekedik a közleményről? — A tartalmát visszautasítom. Nemcsak a személyem. de a Digép egész vezetését sérti. Ogy gondolom, hogy egy gyár munkájának egy-egy vezető, vagy vezetés munkájának minősítése az illetékes minisztérium dolga. Egyébként a közleménynek, amely hangsúlyozza, hogy törvény szabja meg az üzemen belüli politizálás tilalmát, kemény politikai háttere van. s akik aláírták, azok közül csak egy személv a Digép dolgozója, a másik kettő nem. — Mégis, a helyi munkástanács azt állítja, hogy az egész kollektíva érdekeiben lép fel. Mit tenne, ha ön lenne a mukástanács elnöke? — Nem tudom. Nem én vagyok a munkástanács elnök. — A közlemény két aláíróját, Ruszkabányai Andrást és Sárkány Gábort Miskolcon, az MDF székházában találtuk. Sárkány Gábor mondja: — Én a dolgozók véleményét tudom tolmácsolni és az egyértelmű, hogy a vezetőváltásnak meg kell történnie. — Hány tagja van a munkástanácsnak? — Jelenleg százon felül vagyunk és gyarapodunk, mert a dolgozók érzik, hogy vezetőváltás nélkül az élet- színvonal nem fog emelkedni. Ruszkabányai András: — Amit Gábor . elmondott, azzal egyetértek, hozzátéve, hogy semmiképpen nem keverjük össze az elképzeléseinket és a vágyainkat, a tényekről a vállalat helyzetéről adott információkkal. Mi munkát végeztünk ez ügyben, és ennek eredményeként információkat kaptunk, és úgy éreztük, hogy most időszerű a váltás. — Miből álltak ezek az erőfeszítések? — Tanulmányokat készítettünk, megkerestük az ipari miniszter urat, kivizsgálást kértünk. A rendszer- váltás kezdete óta igyekeztünk ebben az ügyben lépni. Mi, Borsodra nézve fontosnak tartjuk a Digép problémájának megoldását, mert bizonyos gépipari színvonalat csak ezzel a gyárral lehet fenntartani a térségben. — Ha leváltják az igazgatót, akkor ki lép a helyére? — Az új igazgató kinevezése az ipari miniszter kezében van. Ügy gondolom,' hogy az semmiképpen nem kerülhető el, hogy a Digép hagyományaihoz kötődő ember kerüljön a vállalat élére. — Valamelyik mostani helyettes, vagy esetleg kívülről? _ Mi nem gondolunk személyekre, de jó lenne, ha a váltást politikamentesen oldanák meg. — Szóval akkor nem igaz, amit a verebek is csiripelnek, hogy a Digép volt dolgozója, dr. Tóth József, a közlemény egyik aláírója aspirál erre az állásra? — Kérem szépen. Nem tudom. Lehet, hogy Tóth József aspirál. Ezt az aspirációt majd elbírálja valaki. — Talán ide kívánkozik a kérdés. A koalíció vezető pártja meghirdette a gazdaság politikamentességét. Azt nevezetesen, hogy a pártok vonuljanak ki a munkahelyekről. Az önök közleménye mintha nem ezt tanúsítaná, hiszen két MDF-es vezető írta alá, amely szerintünk beavatkozás egy vállalat életébe, a gazdaságba. — Ezt tőlem, mint az MDF megyei elnökétől kérdezi, vagy mint az MDF munkásérdekvédelmi tagjától? — Mint az MDF megyei elnökétől. — Az MDF nem kíván a gyáron belül politizálni. Ám úgy gondolom, hogy a gyáron belül nem szűnt meg a politikai munka, hiszen volt politikai szervezetek tagjai próbálnak különböző embereket különböző pozíciókba ültetni, akik mögött nincs semmiféle termelési tapasztalat. Ez ellen nekünk fel kell lépni. — Térjünk vissza a közleményre. Igaz, vagy nem igaz a vezérigazgató leváltása? — A mi legutóbbi információnk az, hogy leváltották. — Mikori az információ? — Az elmúlt hét pénteki. — Kivel beszéltek pénteken? — Nekünk megvolt a magunk, parlamenthez közel álló hírforrása. Én beszéltem vele csütörtökön és pénteken is megerősítette a leváltást. Sajnos, a közlés csak szóbeli volt. Mi ennek az igazságtartalmában még most is bízunk. Szarvas Dezső Tegnap délben a következő közleményt juttatták el szerkesztőségünkbe a Digép- ből: „A Diósgyőri Gépgyár kollektívája, a gyár sorsa iránt aggódó és érdeklődők meglepődve hallgatták és olvas- vasták az elmúlt hét végén megjelent tájékoztatást a gyár vezérigazgatójának leváltásáról. Köztudott, hogy egy. államigazgatási irányítás alatt álló nagy vállalat vezérigazgatóját csak az illetékes minisztérium vezetője nevezheti ki és válthatja le. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az intézmény vezetői is meglenődve értesültek a helyi médiákban megjelentekről. ígéretük szerint az IKM július 30-i sajtótájékoztatóján a megjelentekkel kapcsolatosan helyreigazítást kérnek. A cikkben megjelent különféle általánosító jelzők, mint például: „a sztálinista vezetés uralma, a megfontolt, korrekt, tárgyszerű intézkedések helyett bemutatott, hozzá nem értő vezetői handabandázás” mélyen sértik a vezetői garnitúra önérzetét. Az igaz, hogy a külső és belső gazdasági problémák hatásaként — az ország több nagy vállalatához hasonlóan — súlyos gondokkal küzd a gyár, a veszteségmentes gazdálkodás, a jelentős erőfeszítések ellenére ez idáig nem sikerült. Ennek okai alapvetően — belső gondjaink mellett — a gazdálkodás feltételrendszerének megváltozásában. a hadiipari termelés leépítésében és a rubel- elszámolású export visszafogásában keresendőek. A tények ismeretét mellőző közlemény tovább súlyosbítja az egész kollektíva helyzetét és hangulatát kedvezőtlenül befolyásolja. Á közelmúltban megalakult — megközelítően 180 tagot számláló — nagyüzemi munkástanács a Digép gazdasági helyzetére vonatkozó informáltságát és véleményét nem ítéljük kellően megalapozottnak, s megkérdőjelezzük azt hogy egy hatezer fős gvár dolgozóinak nevében nyilát- kozzon. A vezetői váltást a cikk ..példaértékűnek” minősíti, mi ennek tartalmát valótlannak és erkölcsileg rombolónak tekintjük. A Diósgyőri Gépgyár igazgatói, gyáregységvezetői, főosztályvezetői Ellopták Csernobil adatait... A csernobili tragédiához képest első pillantásra nem tűnhet túl nagy ügynek, hogy elloptak egy Olivetti és egy IBM számítógépet a Belorusz Egészségügyi Minisztérium Radiológiai Kutatóintézetéből. Az eset mégis tragikus, mivel a számítógépek emlékezetében őrizték közel félmillió sugárfertőzött beteg és mintegy húszezer település su- gárszennyezettségi adatait. Ezek hiányában egyszerűen elképzelhetetlen az eredményes gyógyítás. A belorusz orvosok a beteg felnőttek és gyerekek, a hozzátartozók és az egész nép nevében kérték a betörőket, hogy önként szolgáltassák vissza a pótolhatatlan értékű számítógépes adatállományt. a mezőgazdaságról Á Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség véleménye Nevesíteni a szövetkezeti vagyont! Mint minden szövetkezetben, az encsi Zójában is lázas munka fogadja a látogatót: kombájnok járják a búzatáblát — hazaiak és idegenek —, fogyasztják a lábon álló gabonát. Összesen kettőezerkettőszáz hektár az aratnivaló, ebből 520 hektár volt a tavaszi árpa, ami 4,5 tonna termést adott hektáronként, és 1450 hektár az őszi búza, amelyből azért még van mit vágni, és több mint kettőszáz hektár avá- gatlan fénymag, vagyis a kanáriköles. — Nagyon jó termésre számítottunk — mondja Pataki László elnök —, de a csapadékhiány miatt esetleg csak jó közepes termés várható, eddig úgy mutatkozik, hogy olyan öt tonna körüli a hektáronkénti átlagtermés. Mindezt egy üzemlátogatáson tudhattuk meg, melyre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség invitált, s amelyen a megye termelőszövetkezeteinek gondjairól, az átalakulásról beszéltek a meghívottak. A MÉSZ ügyvezető elnöke. Fábián Gyula hívta meg az MDF-kép viselőket, a sajtót és a mezőgazdasággal foglalkozó szakembereket. A Magyar Demokrata Fórum mezőgazdasági ügyekben jártas szak- tanácsadója, dr. Gyurkó Péter is részt vett a megbeszélésen, melyen a házigazda Pataki László egyszersmind a MÉSZ képviseletében, közvetlen formában mondta el aggályait a megye mezőgazdaságának helyzetéről, problémáiról és a feladatokról. A kötetlen beszélgetésből kitűnt, hogy a készülő földtörvény, a reprivatizáció megyénket különösen érzékenyen érinti, hiszen 93 termelőszövetkezet, két halászati és kilenc szakszövetkezet, valamint hét állami gazdaság működik. A megye agrártagozatában foglalkoztatott dolgozók száma meghaladja az ötvenegyezer főt. A nagyüzemek mintegy ötven szakcsoportot integrálnak. Ezenkívül szövetkezeti nyugdíjasok és járadékosok közel huszonötezren vannak. Megyénk földterülete ösz- szesen 695 500 hektár, amiből a szántó kettőszázhetvenezer. Van hétezer hektár gyümölcsös, és 13 ezer 500 hektár szőlő. A teljesség kedvéért leírjuk, hogy száznegyvenezer hektár a gyep és 171 ezer hektár az erdő. Ennyi területen dolgozik a mezőgazdaság. Állami szektor az összterületből 231 ezer hektár. A szövetkezetek pedig 423 ezer hektáron gazdálkodnak. Szedertermesztés szakcsoporti formában Magánkézben és a kistermelésben 50 ezer hektár terület van. A megye átlagos aranykorona-értéke: 12,5, vagyis gyenge minőségű földeken kényszerülünk termelni. (A tsz-ek kétharmada kedvezőtlen termőhélyi körülmények között gazdálkodik.) A megye szövetkezeteiben az alaptevékenység (növénytermesztés, állattenyésztés) tavaly összességében veszteséges volt. A Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség a kivezető utat abban látja, hogy javítani kell az ágazat jövedelmezőségét, hogy az eszközarányos nyereség legalább 10—15 százalékos legyen, és biztosítani kell, hogy a termelők saját pénzügyi forráshoz jussanak. Ezért a MÉSZ szerint az értékrendet fokozatosan helyre kell állítani úgy, hogy a fizetőképes kereslet összhangban legyen a mezőgazdasági termeléssel, valamint fel kell oldani azokat a feszültségeket, melyek ma is hatnak a termelés-feldolgo- zás-értékesítés folyamatában. E feladatok során az érdekszövetség szerint olyan módszerek alkalmazhatók, amelyek biztosítják a szektorsemleges szabályozást, ugyanakkor az export fokozása érdekében a kedvezőtlen térségben termelt termékekre is szükség van. és ezt támogassa az állam, de csak egy ponton, az adórendszeren keresztül avatkozzon be a termelésbe. A MÉSZ szerint is magántulajdonon alapuló termelőkre van szükség a hatékonyság növelése érdekében (!) Szerintük a hatékonyság és az érdekeltség döntse el, hogy milyen modellben kívánják a tulajdonosok, vállalkozók folytatni a mezőgazdasági tevékenységet (egyénileg, vagy szövetkezeti, illetve állami gazdaságban). A szövetség szerint is a szövetkezeteket tulajdonosi alapon működő vállalkozók üzemévé kell átalakítani! A szövetkezeti vagyont pedig teljes mértékben nevesíteni kell (és sürgősen kellene rendezni a föld tulajdonjogát is). (Ma a szövetkezetek által használt terület 38 százaléka magántulajdonban, 58 százaléka szövetkezet, 4 százaléka pedig állami tulajdonban van.) A vita az 58 százalékarányú szövetkezeti tulajdonon van. A Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség azt javasolja az MDF-nek, hogy az új földtörvényt sarkalatos törvényként kétharmados parlamenti döntésen alapulva szavaztassák meg, mivel azt tapasztalják, hogy ez a kérdés társadalmi szinten az érdeklődés középpontjában van. Szerintük a mai állapotból kell kiindulni olyan elvek alapján, hogy a megváltott föld is része a vagyonnak, és értéket képvisel. Rendező elvnek tekintik azt is, hogy aki hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel kíván foglalkozni, és földtulajdonos volt — kapja vissza a földet, vagyis le kell bontani a tulajdont, és a mai szövetkezeteken belül fokozatosan át kell térni a vállalkozásokra, az egyéni érdekeltségek megteremtésére. (E két utóbbi mozzanat akár a szövetkezet átalakításának két módja is lehet.) Az érdekszövetség szerint a szövetkezetek a jövőben a nagy- üzemileg sikeres növényeket (búza, kukorica, napraforgó) termelnének, egyénicsaládi művelésben pedig zöldség-, gyümölcstermesztéssel. egyes állatfajok tenyésztésével foglalkoznának. összességében a Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség szerint a rendszerváltás a mezőgazdaságban nagy lehetőségeket kínál a megyében is a termelők számára. Mindez fokozatos, szélsőségektől mentes intézkedés- sorozatot igényel. E feladatok megvalósításában a MÉSZ szeretne közreműködni, mivel a szövetség gazdasági érdekvédelmi szervezet, és célja, hogy tagjai (kistermelő szövetkezet, állami gazdaság) érdekeit érvényesítse. (BSZL) Az ültetvénytelepítést családokra alapozzák (Képeink Encsen készültek.) Fotó: Fojtán László Közeledő álláspontok
