Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-30 / 177. szám

XLVI. évfolyam, 177. szám 1990. július 30. Hétfő Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Horváth Balázs belügyminiszter Pulán Vissza keil adni a vidék rangját A demokrácia alapja az önkormányzatok sokasága Horváth Balázs belügyminiszter volt a díszvendége és ünnepi szónoka szombaton a Veszprém megyei Pulán megrendezett Ignác-napi ünnepségnek, aki példaértékű­nek minősítette a kezdeményezést. Mint mondotta: a de­mokrácia alapja a pulaihoz hasonló kezdeményezésekre épülő önkormányzatok sokasága, amely ha létrejön, meg­erősödik, kizárja, hogy Magyarországon még egyszer bár­milyen diktatúra kialakulhasson. Az önkormányzati törvény- javaslat számos részletéről is szólt. Megjegyezte a belügy­miniszter, hogy a törvény- alkotási folyamat során an­nak egy cikkelye felett el- siklott a sajtó figyelme, pe­dig Európában példa nélkü­li. Ennek értelmében ugyan­is választójoggal bír min­denki, aki egy adott ma­gyar településen lakik ál­landó jelleggel, függetlenül attól, hogy magyar vagy nem magyar állampolgár. A mi-- niszter magyarázatként utalt arra, hogy vidéken több ro­mán állampolgárságú erdé­lyi magyar él, mindannyian részt vesznek a települések életében, formálásában, s az említett cikkely szerint ők is •taszíthatnak, de nem vá- í-sérthatók. Az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogy rend­kívül feszített törvényalko­tási munkája közben miért tartja fontosnak a rendsze­res vidéki látogatásait, mi­ért fogadja el a meghívást a gyakran helyi jelentőségű rendezvényekre, Horváth Ba­lázs belügyminiszter kijelen­tette: ezeket a látogatásokat biztatásnak is szánja. A vi­déknek vissza kell adni a rangját — mondotta —, ezt szolgálja az önkormányzati törvény, és ennek érdekében segíteni, serkenteni keil a helyi kezdeményezéseket. A belügyminiszter megítélése szerint ugyanis Magyaror­szágon az elmúlt évtizedek­ben eltűnt az önálló vidéki lét, a vidék jelző, mintegy lekicsinylő felhangot kapott. Ez csak Kelet-Európábán észlelhető. Meggyőződése, hogy a kistelepülésen lakó éppen úgy lehet európai em­ber, mint a fővárosban élő. A leváltott rendszer egyik nagy hibája — hangsúlyoz­ta a belügyminiszter —, hogy aránytalanul preferálta a nagyvárosokat, és mellet­tük eltűntek, elszürkültek a kistelepülések. Arra vonatkozóan, hogy nincs-e ellentmondás az ön- kormányzati törvényjavas­latba beépített, az önállósá­got némileg visszafogó gá­tak és aközött, hogy a bel­ügyminiszter az erős önkor­mányzatok híve, Horváth Balázs rámutatott, hogy nem gátakról van szó, inkább vé­delemről. Rendkívül szegé­nyek az önkormányzatok, s a korlátlan szabadság és a korlátlan felelősség súlya alatt összeroppanhatnának. Ha elfogadnák azt, amit a szabaddemokraták kértek, s az önkormányzatok megkap­nák a személyi jövedelem- adó teljes összegét és a vál­lalati nyereségadó felét, ak­kor a települések 94 száza­léka eilszegényedné, 5—6 szá­zaléka meggazdagodna. A megnyomorodott önkormány­zatok végül is eladnák az ingatlanjaikat, holott azzal unokáiknak is el kell szá­molniuk. A belügyminiszter véleménye szerint úgy lát­szik, hogy a pártok között megállapodás születik az ön- kormányzati törvényre vo­natkozóan, és biztos abban, hogy szeptember 30-án meg­tarthatják a helyhatósági vá­lasztásokat. (MTI) ■ Forró nyár, hűvös érdeklődés Délután 3-kor: 11,5 százalék Munkában a megyei választási központ Államháztartás Növekedett a nettó adóssáq Aki elment szavazni: Tóth Zoltán a 38-as körzetből. Tovább növekedett az ál­lamháztartás nettó adóssága: összege eléri az 1244 milli­árd forintot. A múlt év vé­gén az államadósság 1188,7 milliárd forint volt. A Pénzügyminisztérium­ban az MTI munkatársá­nak elmondották, hogy az államháztartás nettó adóssá­ga 1985 óta két és félszere­sére növekedett, üt évvel ezelőtt még csak 498 milli­árd forint volt az állam tar­tozása. Az ilyen nagymérvű hiány kialakulása alapvető­en két tényezővel magya­rázható. Magyarország eb­ben az időszakban egyre gyorsuló ütemben adósodott el külföldön, s ugyanebben az időszakban jelentősen megnőtt a költségvetési mér­leg hiánya is. Magyarország bruttó adósságállománya 1985-ben 13,9 milliárd, nettó adósságállománya pedig 8 milliárd dollár volt. Az ak­kori nettó adósságállomány 43,2 milliárd forinttal ter­helte az államháztartást. Idő­közben az eladósodás növe­kedése és a forint többszöri (Folytatás a 2. oldalon) A százéves repülős Szombaton századik szü­letésnapja alkalmából kö­szöntötték miskolci otthoná­ban Megay Lászlót, az egy­kori repülős tisztet. Az ün­nepségre eljött Keleti György ezredes, aki tolmá­csolta a honvédelmi mi­niszter, Für Lajos üdvözle­tét, illetve ajándékot adott át. A témában készitett írásunk lapunk 2. oldalán olvasható. Az idei nyár egyik legfor­róbb napján, kifejezetten hűvös érdeklődés mellett tartották meg a második népszavazást. Tegnap dél­utáni adataink szerint az országban a választásra jo­gosultaknak alig valamivel több mint tíz százaléka já­rult az urnákhoz, hogy vá­laszoljon a kérdésre: köz­vetlenül a nép válasszon-e köztársasági elnököt, vagy a döntést rábízzák a parla­mentre. A gyér érdeklődésre sokféle magyarázat adható. A nyári szabadságok kellős közepén, a betakarítás fő idényében még sohasem sza­vazott az ország népe. Az utóbbi hónapok eseményei közömbössé tették a válasz- tópolgároikat a szavazás eredménye iránt — hangzik az egyik érvelés. Á>m ma­gyarázat az is, hogy a rész­vétlenséggel a választók mégis csak voksoltak, azaz úgy gondolják, az ország ér­dekeit az szolgálja a leg­jobban, ha a köztársaság el­nökét az- országgyűlési kép­viselők választják meg. * — Ez már összeszokott, öntudatos csapat — mond­ta a miskolci Nagyváthy ut­cai általános iskolában Nagy Bertalan, a 38-as szá­mú szavazóbizottság elnöke. — Már negyedszer dolgo­zunk így együtt. Nagy Bertalantól megtud­tuk, hogy az első szavazó már 6 óra 5 perckor meg­érkezett, fél tízig pedig kö­rülbelül harmincán adták le szavazatukat. Ottjártunikkor érkezett meg Tóth Zoltán. — Min­denképpen el akartam jön­ni — hallottuk az ifjú moz­donyvezetőtől —, hogy meg­erősítsem a gondolatot, amit helyesnek tartok. Hogy melyik álláspontot képviselte, természetesen nem tudtuk meg. Elvégre titkos volt a szavazás. Az iskola aulájában több szavazóbizottság is helyet kapott. A 123-as szavazókör­ben délelőtt 10-ig közel har­mincán, a 39-es körzetben pedig nem egészen negyve­nen adták le szavazatukat. A délelőtt tehát csendes volt. A szavazóbizottság tag­jai számára bőven volt idő a beszélgetésre, de még ke­resztrejtvényfejtésre is. * A lapzárta előtti legutolsó adatösszesítés 15 órakor történt a megyei tanácson. Veresné dr. Jakab Zsu­zsanna, a megyei tanács vb-tltkára: — A megyében vala­mennyi szavazókor ajtaját kinyitották reggel 6 órakor. Az érdeklődés hasonló az országoshoz, illetve valami­vel magasabb. A régióban a listákra összesen 575 852 állampolgár neve került fel. Közülük délután 3 óráig 66 935-en voksoltak, ami megyei átlagban 11,5 száza­lékos részvételt jelent. — Sokan úgy gondolták, hogy az ebédet követően, délután mennek többen sza­vazni. — Nos, ez a várakozás nem teljesült. Pillanatnyilag úgy ítélhető meg, hogy a szavazók aránya csak esetleg egy-két szavazókörben éri majd el a 15 százalékot. Te­hát a referendum érvényte­len, bármelyik kockába is tették a jelüket a szavazók. A legalacsonyabb arány 15 óráig a miskolci 3-as szá­mú szavazókörben mutatko­zott: ott a jogosultaknak csupán 8,2 százaléka adta le az említett időpontig a voksát. A legtöbben Sze­rencsen és körzetében járul­tak az urnákhoz, ott a sza­vazók aránya a délutáni összesítésig 14,2 százalék volt. (F. G.—F. M.—U. J.) A Diósgyőri Gépgyár Munkástanácsa, az MDF Munkásérdekvé­delmi és Ipari Gazdasági Tanácsadó Szervei kitartó erőfeszítése­ket tettek azért, hogy a nagyüzemben létrejöjjön végre a rendszer­váltás, megszűnjön a sztálinista vezetés uralma, a megfontolt korrekt, tárgyszerű intézkedések helyett bemutatott, hozzá nem értő vezetői handabandázás. A kormány most intézkedett, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazga­tóját leváltotta. Ezzel a vállalaton belüli rendszerváltás megkez­dődött. Most nagy felelősségérzet terhel bennünket azért, hogy ez a megkezdett rendszerváltás rendben és jól folytatódjék. Mert el kell becsülettel végezni egy sor nehéz munkát. A rendszerváltás azzal válik teljessé, ha a vezetőváltás minden szinten megtör­ténik. Meg kell szabadítani a Digépet a formális állásban dolgozó nagyfizetésűektől. El kell végezni nagyüzemünk teljes szervezeté­nek célszerűségi felülvizsgálatát, racionalizálását. Törvény szabja meg az üzemen belüli politizálás tilalmát, de _ cl kell érjük azt is, hogy a Digép vezetése teljes mértékben politikamentes legyen. Ne érvényesüljön benne a régi politikai erők hatása, de ezek helyére ne új politikai erők kerüljenek, hanem ipari és gazdasági szukériök« Bízunk abban, hogy majdan nagyhírű, de lezüllesztett műszaki gárdánk újjászervezhető. Bízunk a meglevő, hűségesen kitartó műszakiakban, és bízunk abban, hogy a vállalattól megválni kény­szerült, de régi diósgyőri hagyományokat őrző, a gyárért tenni kész műszakiak is kiveszik részüket a kibontakozásból. Az elkövetkező időben számítunk minden dolgozóra és vezetőre, akik eddig becsülettel végezték munkájukat, korábbi pártállástól függetlenül. Tennivalóink között, fontossága szerint utolsó helyen, de időben nem utoljára elvégzendő feladat a volt vezetők felelős­ségének tisztes kivizsgálása, a felelősségrevonás követelése. Je­lenleg a gyár kollektívája c téren joggal türelmetlen. Jogos és kell ez a türelmetlenség. Kérjük, ennek ellenére mindenkinek a türelmét, a nyugodt, megfontolt rendcsinálás alapfeltételét. A Diósgyőri Gépgyár dol­gozói megtették az első lépést a kapun belüli demokrácia felé. Célunk visszaadni a dolgozók önbizalmát és megbecsülését. Reméljük, hogv a Diósgyőri Gépgyárnál kezdődő vezetőváltás példaértékű, Miskolc, Borsod és az ország egészében elkezdődő folyamathoz iránymutató. Ruszkabányai András Sárkány Gábor az MDF Munkásérdekvédelmi a Digép Nagyüzemi Tanács miskolci szekciója Munkástanács elnöke dr. Tóth József az MDF Miskolci Ipari Gazdasági Tanácsadó Testület

Next

/
Thumbnails
Contents