Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-30 / 177. szám
XLVI. évfolyam, 177. szám 1990. július 30. Hétfő Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Horváth Balázs belügyminiszter Pulán Vissza keil adni a vidék rangját A demokrácia alapja az önkormányzatok sokasága Horváth Balázs belügyminiszter volt a díszvendége és ünnepi szónoka szombaton a Veszprém megyei Pulán megrendezett Ignác-napi ünnepségnek, aki példaértékűnek minősítette a kezdeményezést. Mint mondotta: a demokrácia alapja a pulaihoz hasonló kezdeményezésekre épülő önkormányzatok sokasága, amely ha létrejön, megerősödik, kizárja, hogy Magyarországon még egyszer bármilyen diktatúra kialakulhasson. Az önkormányzati törvény- javaslat számos részletéről is szólt. Megjegyezte a belügyminiszter, hogy a törvény- alkotási folyamat során annak egy cikkelye felett el- siklott a sajtó figyelme, pedig Európában példa nélküli. Ennek értelmében ugyanis választójoggal bír mindenki, aki egy adott magyar településen lakik állandó jelleggel, függetlenül attól, hogy magyar vagy nem magyar állampolgár. A mi-- niszter magyarázatként utalt arra, hogy vidéken több román állampolgárságú erdélyi magyar él, mindannyian részt vesznek a települések életében, formálásában, s az említett cikkely szerint ők is •taszíthatnak, de nem vá- í-sérthatók. Az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogy rendkívül feszített törvényalkotási munkája közben miért tartja fontosnak a rendszeres vidéki látogatásait, miért fogadja el a meghívást a gyakran helyi jelentőségű rendezvényekre, Horváth Balázs belügyminiszter kijelentette: ezeket a látogatásokat biztatásnak is szánja. A vidéknek vissza kell adni a rangját — mondotta —, ezt szolgálja az önkormányzati törvény, és ennek érdekében segíteni, serkenteni keil a helyi kezdeményezéseket. A belügyminiszter megítélése szerint ugyanis Magyarországon az elmúlt évtizedekben eltűnt az önálló vidéki lét, a vidék jelző, mintegy lekicsinylő felhangot kapott. Ez csak Kelet-Európábán észlelhető. Meggyőződése, hogy a kistelepülésen lakó éppen úgy lehet európai ember, mint a fővárosban élő. A leváltott rendszer egyik nagy hibája — hangsúlyozta a belügyminiszter —, hogy aránytalanul preferálta a nagyvárosokat, és mellettük eltűntek, elszürkültek a kistelepülések. Arra vonatkozóan, hogy nincs-e ellentmondás az ön- kormányzati törvényjavaslatba beépített, az önállóságot némileg visszafogó gátak és aközött, hogy a belügyminiszter az erős önkormányzatok híve, Horváth Balázs rámutatott, hogy nem gátakról van szó, inkább védelemről. Rendkívül szegények az önkormányzatok, s a korlátlan szabadság és a korlátlan felelősség súlya alatt összeroppanhatnának. Ha elfogadnák azt, amit a szabaddemokraták kértek, s az önkormányzatok megkapnák a személyi jövedelem- adó teljes összegét és a vállalati nyereségadó felét, akkor a települések 94 százaléka eilszegényedné, 5—6 százaléka meggazdagodna. A megnyomorodott önkormányzatok végül is eladnák az ingatlanjaikat, holott azzal unokáiknak is el kell számolniuk. A belügyminiszter véleménye szerint úgy látszik, hogy a pártok között megállapodás születik az ön- kormányzati törvényre vonatkozóan, és biztos abban, hogy szeptember 30-án megtarthatják a helyhatósági választásokat. (MTI) ■ Forró nyár, hűvös érdeklődés Délután 3-kor: 11,5 százalék Munkában a megyei választási központ Államháztartás Növekedett a nettó adóssáq Aki elment szavazni: Tóth Zoltán a 38-as körzetből. Tovább növekedett az államháztartás nettó adóssága: összege eléri az 1244 milliárd forintot. A múlt év végén az államadósság 1188,7 milliárd forint volt. A Pénzügyminisztériumban az MTI munkatársának elmondották, hogy az államháztartás nettó adóssága 1985 óta két és félszeresére növekedett, üt évvel ezelőtt még csak 498 milliárd forint volt az állam tartozása. Az ilyen nagymérvű hiány kialakulása alapvetően két tényezővel magyarázható. Magyarország ebben az időszakban egyre gyorsuló ütemben adósodott el külföldön, s ugyanebben az időszakban jelentősen megnőtt a költségvetési mérleg hiánya is. Magyarország bruttó adósságállománya 1985-ben 13,9 milliárd, nettó adósságállománya pedig 8 milliárd dollár volt. Az akkori nettó adósságállomány 43,2 milliárd forinttal terhelte az államháztartást. Időközben az eladósodás növekedése és a forint többszöri (Folytatás a 2. oldalon) A százéves repülős Szombaton századik születésnapja alkalmából köszöntötték miskolci otthonában Megay Lászlót, az egykori repülős tisztet. Az ünnepségre eljött Keleti György ezredes, aki tolmácsolta a honvédelmi miniszter, Für Lajos üdvözletét, illetve ajándékot adott át. A témában készitett írásunk lapunk 2. oldalán olvasható. Az idei nyár egyik legforróbb napján, kifejezetten hűvös érdeklődés mellett tartották meg a második népszavazást. Tegnap délutáni adataink szerint az országban a választásra jogosultaknak alig valamivel több mint tíz százaléka járult az urnákhoz, hogy válaszoljon a kérdésre: közvetlenül a nép válasszon-e köztársasági elnököt, vagy a döntést rábízzák a parlamentre. A gyér érdeklődésre sokféle magyarázat adható. A nyári szabadságok kellős közepén, a betakarítás fő idényében még sohasem szavazott az ország népe. Az utóbbi hónapok eseményei közömbössé tették a válasz- tópolgároikat a szavazás eredménye iránt — hangzik az egyik érvelés. Á>m magyarázat az is, hogy a részvétlenséggel a választók mégis csak voksoltak, azaz úgy gondolják, az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha a köztársaság elnökét az- országgyűlési képviselők választják meg. * — Ez már összeszokott, öntudatos csapat — mondta a miskolci Nagyváthy utcai általános iskolában Nagy Bertalan, a 38-as számú szavazóbizottság elnöke. — Már negyedszer dolgozunk így együtt. Nagy Bertalantól megtudtuk, hogy az első szavazó már 6 óra 5 perckor megérkezett, fél tízig pedig körülbelül harmincán adták le szavazatukat. Ottjártunikkor érkezett meg Tóth Zoltán. — Mindenképpen el akartam jönni — hallottuk az ifjú mozdonyvezetőtől —, hogy megerősítsem a gondolatot, amit helyesnek tartok. Hogy melyik álláspontot képviselte, természetesen nem tudtuk meg. Elvégre titkos volt a szavazás. Az iskola aulájában több szavazóbizottság is helyet kapott. A 123-as szavazókörben délelőtt 10-ig közel harmincán, a 39-es körzetben pedig nem egészen negyvenen adták le szavazatukat. A délelőtt tehát csendes volt. A szavazóbizottság tagjai számára bőven volt idő a beszélgetésre, de még keresztrejtvényfejtésre is. * A lapzárta előtti legutolsó adatösszesítés 15 órakor történt a megyei tanácson. Veresné dr. Jakab Zsuzsanna, a megyei tanács vb-tltkára: — A megyében valamennyi szavazókor ajtaját kinyitották reggel 6 órakor. Az érdeklődés hasonló az országoshoz, illetve valamivel magasabb. A régióban a listákra összesen 575 852 állampolgár neve került fel. Közülük délután 3 óráig 66 935-en voksoltak, ami megyei átlagban 11,5 százalékos részvételt jelent. — Sokan úgy gondolták, hogy az ebédet követően, délután mennek többen szavazni. — Nos, ez a várakozás nem teljesült. Pillanatnyilag úgy ítélhető meg, hogy a szavazók aránya csak esetleg egy-két szavazókörben éri majd el a 15 százalékot. Tehát a referendum érvénytelen, bármelyik kockába is tették a jelüket a szavazók. A legalacsonyabb arány 15 óráig a miskolci 3-as számú szavazókörben mutatkozott: ott a jogosultaknak csupán 8,2 százaléka adta le az említett időpontig a voksát. A legtöbben Szerencsen és körzetében járultak az urnákhoz, ott a szavazók aránya a délutáni összesítésig 14,2 százalék volt. (F. G.—F. M.—U. J.) A Diósgyőri Gépgyár Munkástanácsa, az MDF Munkásérdekvédelmi és Ipari Gazdasági Tanácsadó Szervei kitartó erőfeszítéseket tettek azért, hogy a nagyüzemben létrejöjjön végre a rendszerváltás, megszűnjön a sztálinista vezetés uralma, a megfontolt korrekt, tárgyszerű intézkedések helyett bemutatott, hozzá nem értő vezetői handabandázás. A kormány most intézkedett, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatóját leváltotta. Ezzel a vállalaton belüli rendszerváltás megkezdődött. Most nagy felelősségérzet terhel bennünket azért, hogy ez a megkezdett rendszerváltás rendben és jól folytatódjék. Mert el kell becsülettel végezni egy sor nehéz munkát. A rendszerváltás azzal válik teljessé, ha a vezetőváltás minden szinten megtörténik. Meg kell szabadítani a Digépet a formális állásban dolgozó nagyfizetésűektől. El kell végezni nagyüzemünk teljes szervezetének célszerűségi felülvizsgálatát, racionalizálását. Törvény szabja meg az üzemen belüli politizálás tilalmát, de _ cl kell érjük azt is, hogy a Digép vezetése teljes mértékben politikamentes legyen. Ne érvényesüljön benne a régi politikai erők hatása, de ezek helyére ne új politikai erők kerüljenek, hanem ipari és gazdasági szukériök« Bízunk abban, hogy majdan nagyhírű, de lezüllesztett műszaki gárdánk újjászervezhető. Bízunk a meglevő, hűségesen kitartó műszakiakban, és bízunk abban, hogy a vállalattól megválni kényszerült, de régi diósgyőri hagyományokat őrző, a gyárért tenni kész műszakiak is kiveszik részüket a kibontakozásból. Az elkövetkező időben számítunk minden dolgozóra és vezetőre, akik eddig becsülettel végezték munkájukat, korábbi pártállástól függetlenül. Tennivalóink között, fontossága szerint utolsó helyen, de időben nem utoljára elvégzendő feladat a volt vezetők felelősségének tisztes kivizsgálása, a felelősségrevonás követelése. Jelenleg a gyár kollektívája c téren joggal türelmetlen. Jogos és kell ez a türelmetlenség. Kérjük, ennek ellenére mindenkinek a türelmét, a nyugodt, megfontolt rendcsinálás alapfeltételét. A Diósgyőri Gépgyár dolgozói megtették az első lépést a kapun belüli demokrácia felé. Célunk visszaadni a dolgozók önbizalmát és megbecsülését. Reméljük, hogv a Diósgyőri Gépgyárnál kezdődő vezetőváltás példaértékű, Miskolc, Borsod és az ország egészében elkezdődő folyamathoz iránymutató. Ruszkabányai András Sárkány Gábor az MDF Munkásérdekvédelmi a Digép Nagyüzemi Tanács miskolci szekciója Munkástanács elnöke dr. Tóth József az MDF Miskolci Ipari Gazdasági Tanácsadó Testület