Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-27 / 175. szám

£7 XLVI. évfolyam, 175. szám 1990. július 27. Péntek Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Címereznek és furulyáznak Munka a határban Borsodi szakemberek részvételével — szeminárium Egerben Privatizáció a gyakorlatban A Magyar Gazdasági Ka­mara Oktatási Központja és az Észak-magyarországi Gaz­dasági Kamara az Európa ’92 szeminárium-sorozat ke­retében szakmai továbbkép­zést tartott tegnap Egerben. A több mint száztagú hall­gatóságban ott találhattuk a különböző borsodi üzemeik, vállalatok szakembereit is. Elsőként az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium kép­viseletében dr. Vörös Mária tartott előadást a kormány­zat privatizációs szándékai­ról, ezen belül is arról az előprivatizációról, amelynek végrehajtásáról épp aznap tárgyalt az Országgyűlés. Az előadótól megtudhattuk, hogy'rövidesen közel kilenc­ezer állami kiskereskedelmi, vendéglátó és fogyasztói szolgáltató üzletet adnak magánkézbe. A végrehajtás pontos módjáról még nem született döntés, de az biz­tos, hogy — szemben a ko­rábbi spontán privatizáció­val — az említett üzleteket a nagy nyilvánosság előtt, pályázat és verseny vég­eredményeként adják ma­gánkézbe. A privatizáció gyakorlati kérdéseiről, az Állami Va­gyonügynökség munkájáról dr. Eiger Gyula főtanácsos számolt be. Elmondta, hogy március elseje óta 50 vál­lalat átalakítása indult be, ebből négy befejeződött, húsz folyamatban van, 26 pedig előzetes átalakuláson megy át. Ezekből az átala­kulásokból eddig 27 milli­árd forint folyt be az ál­lamkasszába. Dr. Szalay László, a Szenzor Vállalat ügyvezető igazgatója a vállalatok és vagyonuk. értékelésének bo­nyolult menetéből adott íze­lítőt. Mint megállapította, a sokféle jó módszer ellenére egy-egy cég értéke nagyon nehezen állapítható meg, végül is a tapasztalatok sze­rint annyit ér a vállalat, amennyiért értékesíteni le­het. A Magyar Bankszövetség elnöke, Pulai Miklós zárta az előadók sorát, ö a priva­tizáció kidolgozás alatt álló hitel- és finanszírozási fel­tételeiről szólt. Elmondta, hogy két változaton dolgoz­nak; az egyik, amikor jegy­bankok adják kereskedelmi bankoknak a forrást. A má­sik változat, hogy létrehoz­nak egy egzisztenciaban­kot. Előadása során a kettő közötti eltéréseket elemezte, majd megállapította: a pri­vatizáció célja, hogy az ál­lam bevételhez jusson és csökkentse az adósságait. Fontos azonban, hogy konk­rét pénz alakjában ezek az összegek ne jöhessenek ki a forgalomba, mert túlzott ke­resletet támasztanák és to­vább gerjeszthetik az inflá­ciót. Az előadások után a hall­gatók kérdéseket tették fel a témát jól ismerő szak­embereknek. m. sz. zs. te szó szerint megegyezik egy korábban tett képviselői javaslattal, amit a Ház már megvitatott, nagy a valószí-, nűsége annak, hogy az Or­szággyűlés hamarosan dön­tésre tud jutni. A javaslat azt tartalmazza, hogy a tömegtájékoztató esz­közök vezetőit a köztársasá­gi elnök nevezze ki a mi­niszterelnök ellenjegyzésé­vel. A kinevezés előfeltétele az Országgyűlés illetékes bi­zottsága általi nyilvános meghallgatás. (MTI) Sürgősségi kérelem az Országgyűlés elnökéhez László Balázs kormányszó­vivő csütörtökön közölte: a kormány e heti ülésén rend­kívüli napirendi pontként megvitatta és elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök — MR, MTV és MTI — vezetőinek kineve­zési rendjéről szóló törvény- javaslatot. Antall József miniszterel­nök a döntést követően fel­kérte Szabad György meg­bízott házelnököt, hogy az Országgyűlés a törvényjavas­latot a házszabályok által megengedett sürgősségi jel­leggel, lehetőleg már hétfőn tárgyalja. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat szin­Jelentés a munkanélküliségről Példátlan intézkedés A falu most elsősorban a jövő évi kenyérnekvaló be­takarításán dolgozik, arat. Emellett pedig a kapásokat gondozza. Ment a búza, a kalászosok mellett nem ke­vésbé fontos a kukorica, a burgonya, a cukorrépa és egyéb mezei termény gondo­zása, megtermesztése. A kukorica már címere- zik, de sok helyen összekun- korodtak a levelek, furulyáz­nak, mert hiányzik a csa­padék. Persze nemcsak en- nqk a növénynek, hanem a cukorrépának, burgonyának hasonlóképpen. Ott, ahol termésmennyiségben is gondolkodnak, élnek az ön­tözés lehetőségével. Sajnos, nem megfelelő számban használják ki ezt a lehető­séget. Alig néhány tsz és állami gazdaság juttat mes­terséges csapadékot a nö­vényzetnek. Az is igaz, hogy nem egy helyen elavultak, használhatatlanok a beren­dezések. Máshol anyagi aka­dálya van az öntözésnek. Legtöbb helyen azonban a nemtörődömség is szerepet játszik, hogy elmarad a növényektől az éltető víz! A növényápolás a legtöbb helyen kielégítő. Fenyeget azonban a kártevők fellépé­se. Elsősorban a lisztharmat, amely többfelé észlelhető már. így Putnok környékén, de fellépett a szőlőkben is. A szőlő az év minden szakában ad munkát. Most is, az aratás, a kapálás idején. Ha sikeredik minden, akkor a munkák végén ilyen ... Dél-Borsodban például Ti- bolddaróc környékén, de ész­lelték már Tokaj-Hegyalján is. Most még csak a levél­zefen — s hogy a bogyókra is át ne terjedjen, szüksé­ges az erőteljes védekezés ellene. Már a képzetteket is fenyegeti Mint Dobrozsi Zoltán, a Munkaügyi Szolgáltató Iro­da miskolci kirendeltségének vezetője elmondta, ér­dekes jelenségek figyelhetők meg a megyei munka- nélküliség alakulásában. Legfontosabb megállapítása, hogy az előre jelzettnél is gyorsabban nő a munkanél­küliek száma és hogy sokan kerülnek utcára már a képzettebb dolgozók közül is. A megyei irodát tavaly egész évben 46 ezren keres­ték meg, az idén egy félév alatt több, mint 53 ezren. A növekvő forgalom jelzi, hogy mind többen kerülnek ne­héz helyzetbe. Hogy hányán vannak a megyében munka nélkül, azt csak becsülni le­het, mert nem mindenki je­lentkezik az iroda 11 kiren­deltsége közül valamelyik­ben. A szakember úgy véli, Borsodban 15 ezren, élnek stabil kenyérkereset nélkül. Ha a tendencia folyamatos lesz, számuk az év végére elérheti a húszezret. Az okók közüli kiemelhe­tő, hogy felgyorsult a vesz­teséges cégek felszámolása, amelyek képtelenek piacké­pes termékeket gyártani. Az eddig tehetetlennek bizo­nyult mamutvállalatok vég­re megkezdték szerkezetük átalakítását — ez is mun­kaerő-fölösleget szabadít fel. Mind nagyobb a feszült­ség a munkaerőpiacon. Míg tavaly 3332 munkahelyet kí­náltak, az idén már csak 1880-at. Ilyen alacsony szám­nál mind nehezebbé válik, hogy a munkát kereső és a munkát kínáló egymásra ta­láljon, ezt akadályozza a kí­vánt és a meglevő szakkép­zettség eltérése. * Apránként kiderül, hogy azok sem érezhetik biztos­nak a munkahelyüket, akik szakmávail, netán diplomá­val rendelkeznek. Míg ko­rábban a fizikai és képzet­len dolgozók kerültek utcá­ra, most már azokat a „vat- ta”-embereket is elküldik, akik érettségivel, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek," de nincsenek döntő befo­(Folytatás a 3. oldalon) Mától lezárják a Seremetyevói repülőteret A Malévet sem tájékoztatták A nemzetközi gyakor­latban példátlan intézkedést hozott a moszkvai nemzet­közi repülőtér igazgatósága: a Seremetyevo—2 épületébe péntektől csak az adott nap­ra érvényes jeggyel rendel­kező utasok léphetnek be. A csütörtöki Komszomolszkaja Pravda jelentése szerint az intézkedést a „repülés biz­tonsága és a reptéri rend szavatolása” érdekében hoz­ták. A szovjet lap szerint az utasokat kikísérők, illetőleg az érkezőket fogadók sem mehetnek be az épületbe, csak az előtt várakozhatnak. Az igazgatóság a jelek sze­rint ettől az intézkedéstől reméli, hogy az áldatlan se­remetyevói állapotok vala­melyest javulnak, és az épü­let nem lesz éjjeli menedék­helyre emlékeztető tömeg- szállás. A megélénkült uta­zási kedv nyomán ugyanis sokan el akarnak csípni egy- egy üres helyet valamelyik gépen: képesek nap mint nap végigmenni a nehézkes vámvizsgálaton, majd ku­darc esetén ismét a reptéri csarnok padlózatán éjsza­kázni. (Folytatás a 2. oldalon) nyáron A szőlő és bor városa nemrégiben még „csu­pán” világhírű boráról, az őszi szüretről volt is­mert. Ma már más arcát is megmutatja az ide lá­togatóknak, a gépkocsi­val érkező keleti és nyu­gati turistáknak, a kem­ping soknemzetiségű la­kóinak. Évről évre gaz­dagodik a program, mind népszerűbbek or­szágszerte és külföldön az olyan vendégcsaloga­tó rendezvények is, mint a rocktábor, az írótá­bor, a képzőművészeti tábor és így sorolhat­nánk tovább. Most is számos nagy nyári ren­dezvény előtt áll a város. Ezekről írunk 5. oldali riportunkban.

Next

/
Thumbnails
Contents