Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-02 / 153. szám

1990. július 2., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Búzatermesztők mentsvára lehet így működik A helyzet majdnem hogy drámai — tudom meg dr. Szarka Gábortól, a megyei Gabona Egyesület titkárától — legalább is, ami a búza- termesztőket illeti. Borsod­ban ugyanis rekordhoza­mokra lehet számítani az aratásnál. Hasonlóan 1984- hez 4,4—4,6 tonnás hektá­ron kénti átlagtermések vár­hatók. Üröm az örömben, hogy a megyei gabonal'or- galmi csak 170 ezer tonná­nyit tud felvásárolni. Az üzemek belső felhasználását is figyelembe véve, 80—100 ezer tonnányi termés tehát „lóg” a levegőben. Ha a tsz-ek, gazdaságok dolgozó­iknak adnak is kedvezmé­nyesen jelentős tételeket, még mindig sok eladni való marad. A másik nagy gondot az árak jelentik. A kormány­zat pár hete bejelentette, a búza árát emelni fogja. Ké­sőbb kiderült, az ígéret is­mét csak ígéret marad. Pe­dig a termelőket mind job­ban sújtja, hogy időközben a gépárak, műtrágyaköltsé­gek majdnem az égig nőt­tek. A sokat szidott agrár­olló úgy kinyílt, hogy két­ségessé vált, a búza eladó­ja egyáltalán a termelés költségeit visszakapja-e? Sok gazdaságnak a búza eladása jelenti az első idei nagy be­vételt: mi van, ha nem si­kerül hozzájutnia, hogyan tovább? Szarka Gábor mond azért néhány megnyugtató dolgot. Időközben kapott a megye összesen húsz ezer tonna bú­zára exportlehetőséget. Mint több mint másfél évtizedet a gabonaiparban töltő szak­ember. a megyei gabona egyesület titkára, széles is­meretségi körrel rendelke­zik. Tudja, hogy Szolnok és Hajdú megvében az aszály miatt kisebbek a termések, ígv a két .szomszédvár szá­mításba jöhet, mint vevő. A kétségbeesés ellen hat az is, hogv Budapesten van és működik az árutőzsde. * Szarka Gábor nemcsak mezőgazdasági gépészmér­nök, doktor és régi gabo­nás, hanem tőzsdeügynök is. Az egyetlen, aki teljes jog­körrel képviseli megyénk mezőgazdasági üzemeit az árutőzsdén. — Hogyan lesz valaki bró­ker? — A gabonaegyesület el­nöksége kötelezett, hogy vé­gezzem el a brókertanfo- lyamot. Ez nem ám olcsó „mulatság”, az egyhetes stú­dium 40 ezer forintba ke­rült. Olyan neves előadóink voltak, mint a világhírű Andre Kosztolany, dr. Har­dy Ilona, az értéktőzsde tit­kára. Hasznos és jó volt az egy hét, a végén természe­tesen vizsgát tettünk és ez jogosít fel a tőzsdei mun­kára. A vizsga maga persze ke­vés. Mert a bróker működé­séhez biztosíték, banki fe­dezet kell, ami a kaució szerepét tölti be. Az ötmillió forintot borsodi üzemek ad­ták össze, s az a szerepe, hogy ha valamelyik üzlet nem úgy üt be, ahogy kel­lene, legyen mód a hiányok fedezésére. Visszapótlásáért a bróker büntetőjogilag fe­lel. Az árutőzsde a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi Központban működik — át­menetileg, akár az érték­tőzsde. Ez ma nagy forgal­mat bonyolított le, így a szerda délutáni árutőzsde kicsit késve kezdődik. Időbe telik, míg az értékpapírral kereskedők zárják a napot. Várakozás közben Keresz­tesi Szergej ügyvezető igaz­gatóval beszélgetünk: — Az értéktőzsde és áru­tőzsde közötti alapvető kü­lönbség, hogy az előbbin ér­tékpapírok, kötvények, rész­vények cserélnek gazdát, az utóbbin árucikkek. Az áru sokféle, itt nálunk egyelőre csak kukoricát és búzát le­het adni, venni. Mindkét tőzsde közös jellemzője, hogy az árakat a kereslet­kínálat szabja meg, ez itt már piacgazdaság. Az árutőzsdét egyébként hat cég alapította tavaly ősszel. Egyelőre minden szerdán délután egv órán át működik. Az üzletkötések klíringje nyilvános, bárki megtudhatja az árakat, adás­vételeket. A tőzsde kft.-for­mában működik, mégpedig egyre nagvobb forgalommal. Az év első öt hónapjában 60 millió, júniusban már több, mint 30 millió forint értékű áru cserélt gazdát. * összegyűlünk a számító­gépekkel, kijelzővel berende­zett terembe. Szarka Gábor mondja, hogy még nem konkrét üzletet akar kötni, erre nincs megbízása. De fontos, hogy figyeljen, tá­jékozódjon, mert kötelessé­ge, hogy a későbbiekben a lehető legjobb áron adja el a megyében fölös búzát. A szakember papírt vesz a ke­zébe, rajta a búza és kuko­rica egy-egy időszakra elő- jelzett ára. Kezdődik a li­cit-szerű üzletelés. Mint megtudom, ez még nem ko­moly, a közölt árak tájé­koztató jellegűek. Röpköd­nek a számok és a mennyi­ségek. Egy érdekes mérték- egységet emlegetnek, a kont­raktust. Szarka Gábor súg­ja, hogy egy kontraktus 20 tonna terményt jelent, en­nél kisebb tétel nem kerül­het tőzsdére. Az árkustolgatás után kö­vetkezik a tőzsdézés máso­dik ré.,ze, itt már konkrét ajánlatok hangzanak el. Majd ismét törlik a számo­kat és jön a legvégső sza­kasz, a tényleges üzletkötés. A hallottak némi izgalmat okoznak vevő és eladó kö­zött, a nagy kötések azon­ban elmaradnak. Mindössze egy páros van, akik — úgy tűnik — egymásra találtak. Egyikük kezdetben 6 ezer 70 forintért ajánlja a júliu­si takarmánybúzát, mintegy 30 kontraktust, a vevő ter­mészetesen kevesebbért kéri. Végre megeeveznek: 5 ezer 990 forintért kel el a ter­mény. Szarka Gábor segít meg­érteni a’•látottakat. A me­gyei gabonaforgalmi most kereken ötezer forintot kí­nál a takarmánybúzáért, ami itt majdnem húsz százalék­kal magasabb áron kelt el. Ez bizony jó jel — egye­zünk me" A másik tény is azt jelzi, van mit keresni a tőzsdén: sokan akarnak bú­zát venni, eladni szinte sen­ki. Ez jelenti, hogy igények vannak, de azt is, hogy az árak tisztázatlansága miatt még senki nem akar adni, hátha a következő tőzsdei napon még több bevételt szerezhet megbízójának a bróker. Mert az egyik bróker jó áron adni, a másik venni akar, ez a munkája. Akár a tőzsdén kívül is, kihasz­nálva a személyes kapcso­latait. Ezt teszi Szarka Gá­bor: a szomszéd várak meg- bízottainak kínál búzát. Tőzsdén kívül is el lehet adni, sőt, így olcsóbb az ér­tékesítés, mert nem terhe­lik a tőzsdei költségek. A dolog tisztességes, mert nemcsak megengedett, ha­nem a termelő hasznát nö­veli. Ez pedig a bróker min­denkori kötelessége... M. Szabó Zsuzsa Már-már közhellyé fajul az a sajnálatos tény, hogy megyénkben ezrekre tehető azoknak a száma, akik ön­hibájukon kívül elvesztették állásukat, munkahelyüket. A napokban városunkban járt az Európai Gazdasági Közösség néhány szakér'ője, hogy a megye helyzetéről tájékozódva, külföldi ta*pasz- talatok alapján próbáljanak segítséget nyújtani abban, hogyan lehet elmaradott helyzetű területünket a kis- és középvállalkozások me­gyéjévé tenni. Észak-Anglia példáját pár­huzamba állítva Borsod me­gye jelenlegi helyzetével, kiderült: szinte azonos kö­rülmények közé kerültek ott is néhány évvel ezelőtt. Az elmúlt húsz év során az ot­tani vidék gyár'ioara teljes hanyatlásnak indult. Bezár­tak minden szénbányát, a textil- a gép- és járműipar tömegesen bocsátotta el a dolgozókat. 1982-ben a gazdaság ser­kentése érdekében több te­rületen változtattak. Szinte egyértelmű volt, hogy az óriási mamutvállalatok he­lyett a kis- és középvállal­kozásokat kell támogatni. Üzleti tervet készítettek, mintegy 1,5 millió fontot költöttek képzésre és átkép­zésre. Az (összeg jó részét az EGK adta.) A vállalkozások finanszí­rozása eleinte állami és helyhatósági .pénzekből te­vődött össze, később ma­gánszemélyek is csatlakoz­tak, ebből alakult ki a be­ruházási alap. Három rész­re bontották, az alap egyik részéből a megfelelő üzleti tervvel rendelkező vállalko­Nincs veszve semmi A legfontosabb kérdés az ingatlanok ügye volt. Fel­újították, kisebb részekre osztották és úgynevezett stratégiai pontokra helyez- ték őket. Az ingatlanokat •bérlő kis- és középvállalko­zások képtelenek voltak ön­álló titkárságot, adminiszt­rációs személyzetet fenntar­tani, ezért ezt általános szol­gáltatásként, „támogatás­ként” kapták. zásoknak adtak segítséget. A másik részét a mezőgazda- sági munkanélküliség fel­számolására fordították, míg a fennmaradó összeget ke- reskedekni rátával piaci alapon kölcsönként adtak Az általános tapasztalat azt -mutatta, hogy a nagy- nemzetközi vállalatok, ame- lyek támogatták a szerke- zetátalakítást, néhány múlva eltűntek. Ezért szűk­Akinek jutott dinnyeföld i Tavaly párszáz méterenként lehetett látni csöszkunyhákat ez idő tájt a dinnyéstáblák szélein, a mezöcsáti úton. Most mintha kevesebb lenne belőlük. A horti dinnyéseket sem a hűség, mint inkább a érdek hozza vissza évről évre a bérelt parcellákra, ahol szép termés ígérkezik. Foto: B. I. A POLITIKA ÉS A GAZDASÁG A kárhogy is nézzük, a címben jelzett két fogalom nincs meg egymás nélkül. És hát végül is. így van ez rend­jén ... A legerősebb párt miskolci szervezete nyílt le­vélben hívta fel a megye, és nem utolsósorban a dolgozók figyelmét arra, hogy a Diósgyőri Gépgyárban nincsen min­den a rend.jén. Retorziókkal fenyegetik azokat, akik a mun­kástanácsot próbálják megalakítani, és hát a pártállam volt politikai hatalmasságai a gazdasági életbe mentik át hatalmukat (ismételten politika és gazdaság), az egykor reprezentáns cég a csőd felé halad, rosszul gazdálkodnak, és a többi, és a többi... Egy szó mint száz, az amúgyis nehézségekkel küzdő ma­gyar gépipar problémái itt hatványozottabban jelentkez­nek, és a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezete szerint a további romlásnak határozottan álljt! kell paran­csolni ... Így van ez rendjén! Nagyon helyes! Fel kell hívni a fi­gyelmet a gondokra, meg kell mutatni a kivezető utat, és aztán hajrá. A cél- a csillagos ég. Mintha ezt egyszer mondta volna már valaki... Nem is oly régen a cégek második embere (lehet, hogy az első?) a párttitkár volt. Ö (is) véleményezte a gazdasági terveket (mert hogy politika és gazdaság szervesen kap­csolódik egymáshoz), nélküle nem történhetett semmi a gyárban, az üzemekben. Felhívta a figyelmet a visszásságok­ra, és megmutatta a kivezető utal ... Ígv volt ez rend­jén. (?) És aztán jöttek a (ma már nem) ellenzéki pártok, egyik legfőbb követelésükkel: ki a párttal a gazdaság­ból ... Így van ez rendjén! A gazdasági vezetőkön kívül senki sem tudja jobban a gazdálkodást. És most íme: újból itt a párt, újból itt a jótanács, esetleg a figyelmeztetés, a fel­hívás a gondokra, a helyes út megmutatása. Nincs új a Nap alatt. Igaz, a leányzó fekvése megválto­zott ... 1. S. Tovább erősödik a BVK vállalatcsoport Soft-Grcm Kft. svájci közreműködéssel Volkswagent a Trahani-bolti A Volkswagen nyugatné­met autókonszern vegyes vállalatot hozott létre saját és keletnémet partnere, az IFA-Kombinat PKW termé­keinek NDK-beli terjeszté­sére. Az új hálózat csupán az értékesítést öleli fel. a két cég autóinak szervizelé­se továbbra is külön-külön hálózatban történik. A Volks­wagen abban bízik, hogy az IFA-val közös értékesítési hálózat révén 1991-től évi 50 ezer Volkswagen és Audi márkájú autót, valamint 5 ezer SEAT-modellt tud el­adni a mai NDK területén. Az értékesítési részleg fel­adata lesz az is, hogy világ- színvonalra emelje a Tra­bant meglevő eladási háló­zatát. (DPA) • A Világbank százmillió dolláros hitellel támogatja a magyar agrárexport korsze­rűsítését, a kistermelőket. A hitelmegállapodást hosszabb előkészítő munka előzte meg, ami azt jelenti, hogy a for­rások alapján a magyar ke­reskedelmi bankok már a következő hónapokban fo­lyósíthatják az első összege­ket a követelményeknek megfelelő ügyfeleknek. Az új világbanki hitel várható­an. elsősorban a kisállatte­nyésztés, a húsfeldolgozás fellendítését, korszerűsítését szolgálja majd. ség volt arra, hogy saját embereket képezzenek ki in­novációs tevékenységre. Egy gazdaságfejlesztési csomag­tervet dolgoztak ‘ki, egy stratégiát, amelyben mint­egy 14 ezer munkahelyre képeztek ki emberéket. A nagy barokok nem tá­mogatták a nagy rizikófak- torú vállalkozásokat, ezért volt szükség az innovációs és üzleti centrumok létreho­zására. melyek nonprofit ér­dekeltségűek, csak 4—5 fő­állású szakember dolgozik ott, külső szakértők bevoná­sával oldják meg a vállal­kozások segítését: a tervtől a vállalkozás beindulásán keresztül még egy-két évig figyelemmel kísérve őket. Az EGK szakértői megyénk problémáit hallva úgy ítél­ték meg, hogy nálunk is al­kalmazhatók az ott szerzett tapasztalatok, s minden se­gítséget megadnak ahhoz, hogy a Trade Centerek há­lózatát Magyarországon is kifejleszthessük. (aczcl) Több évtizedes gondot fog megoldani az új kft., ame­lyet a Borsodi Vegyi Kom­binát 42, a Konsumex 10, a B.-A.-Z. Megyei Zöldért Vál­lalat 13, és egy svájci cég 35 százalékos részesedéssel hozott létre, az elmúlt év októberében. A Soft-Gran Kft. mű­anyaghulladékok újrahasz­nosítására vállalkozott, PVC- re, polietilénre és polipropi­lénre alapozva, amelyeket Kazincbarcikán illetve Le- ninvárosban állítanak elő sokféle ipari és háztartási célra, ám alapvetően csoma­goló anyagként a mezőgaz­daság és az építőipar hasz­nál. Ezek a műanyagok a különböző típusú műtrágyák, oltatlan és oltott mészfélesé- gek, nagyméretű darabos áruk, kiváló burkolóanyaga, s évente tetemes mennyiség halmozódik fel belőlük. Mindeddig nem tudtak gaz­daságosan mit kezdeni ve­lük, nem beszélve arról a nagymérvű környezetszeny- nyeződésről sem, amelyet ezek az elhasznált csomago­ló anyagok jelentenek. Kazincbarcikán az Ipari úti volt Zöldért-telepen meg­kezdődött az üzemek építé­se, amelyekbe olasz gépeket telepítenek, s a technológiát a svájci cég biztosítja. A ki­vitelezést a BVK szakembe­rei segítik, s várhatóan az üzemindításra ez év végén kerül sor, közel száz ember­nek biztosítva folyamatos munkalehetőséget. — ete —

Next

/
Thumbnails
Contents