Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-26 / 174. szám
1990. július 26., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Lengyelországba ... Borsod megye ifjúsági labdarúgó válogatottja. Az együttes Rzesowban július 31.—augusztus 4. között nemzetközi tornán vesz részt. A küzdelemsorozaton hat csapat méri össze tudását. Verébné kihagyja az évet Régen nem hallottunk Verébné Fazekas Erikáról, a DVTK közép- és hosszútávfutójáról, aki az 1988-as, szöuli olimpián is járt. Edcsapja, Fazekas Miklós, a piros-fehérek ügyvezető elnökhelyettese elmondta, hogy műtétje és betegségei miatt kihagyja az idei versenyszezont. Potyogtak a gólok Folyamatosan játsszák az előkészületi labdarúgó-mérkőzéseket megyénk NB Il-es csapatai. Közeleg a bajnoki rajt, a szakvezetők kísérleteznek, keresik az általuk legütőképeseb'bnek tartott tizenegyet. A legfrissebb eredmények: DVTK—Borsodi Építők Volán 6-0 (3-0). Diósgyőr, 200 néző. G.: Varga, Csiba, Leskó, Kiser, Farkas, Hu- szák (11-esből). KV SE—Edelény 5-2 (3-0). Edelény, 150 néző. G.: Kalmár (2), Planéta, Búza, Csipke, illetve Kleiber (11-esből), A barcikaiak házatájáról származó bír szerint nem született megegyezés Lipcsei Péter átigazolása ügyében. A KVSE, illetve az FTC vezetői az MLSZ-iben találkoztak, ahol „alku” folyt. A barcikaiak 5 milliót kértek, a ferencvárosiak 1 milliót ígértek — nevelési költségként . .. Végső határozat nincs, folytatás ma Budapesten, aztán következhet a fellebbviteli bizottság előtti „találkozó”. Labdarúgás, megyei 11. osztály 1. forduló, aug. 19., 17 ára: Gesztelyi Termelőszövetkezeti SE—Encs Városi Sport Club, Halmaji Termelőszövetkezeti SE—Hernádnémeti Termelőszövetkezeti SE, Prügyi Termelőszövetkezeti SE—Erdőbénye Községi Sportegyesület. Hollóházi Építők Sportegyesület—Forrói Spartacus Sportegyesület, Rátkai Termelőszövetkezeti SE—Bodrogszegi Községi Sportegyesület, No.vajid- rányi Termelőszövetkezeti SE—Tiszakarádi Termelőszövetkezeti SE, Sátoraljaújhelyi Testedzők Sportegyesülete—Szalaszendi Termelőszövetkezeti SE. 2. forduló, aug. 26., 17 óra: Szalaszend—Novajidrány, Tiszakarád—Rátka, Bodrogszegi—Hollóháza, Forró— Prügy, Erdőbénye—Halmaj, Hernádnémeti—Gesztely, Encs—S.-újhely. 3. forduló, szept. 2., 16.30 óra: Gesztely—Erdőbénye, Halmaj—Forró, Prügy—Bodrogszegi, Hollóháza—Tiszakarád, Rátka—Szalaszend, Novajidrány—S.-újhely, Encs—Hernádnémeti. 4. forduló, szept. 9., 16.30 óra: Novajidrány—Encs, S.- újhely—Rátka, Szalaszend— Hollóháza, Tiszakarád— Prügy, Bodrogszegi—Halmaj, Forró—Gesztely, Erdőbénye —Hernádnémeti. 5. forduló, szept. 16., 16 óra: Gesztely—Bodrogszegi, Halmaj—Tiszakarád, Prügy—Szalaszend, Hollóháza—S.-újhely, Rátka—INo- vajidrány, Hernádnémeti— Forró, Encs—Erdőibénye. 6. forduló, szept. 23., 16 óra: Rátka—Encs, Novajidrány—Hollóháza, S.-újhely— Prügy, Szalaszend—Halmaj, Tiszakarád—Gesztely, Bodrogszegi—Hernádnémeti, Forró—Erdőbénye. 7. forduló, szept. 30., 15 óra: Gesztely—Szalaszend, Halmaj—S.-újhely, Prügy—No- vajidrány, Hollóháza—Rátka, Erdőbénye—Bodrogszegi, Hernádnémeti—Tiszakarád, Encs—'Forró. 8. forduló, okt. 7., 14 óra: Hollóháza—Encs, Rátka— Prügy, Novajidrány—Halmaj, S.-újhely—Gesztely, Szalaszend—Hernádnémeti, Tiszakarád—'Erdőbénye, Bodrogszegi—Forró. 9. forduló, o'kt. 14., 14 óra: Gesztely—Novajidrány, Halmaj—Rátka, Prügy—Hollóháza, Forró—Tiszakarád, Erdőbénye—Szalaszend, Hernádnémeti—S.-újhely, Encs—Bodrogszegi. 10. forduló, okt. 21., 13.30 óra: Prügy—Encs, Hollóháza—Halmaj, Rátka—Gesztely, Novajidrány—Hernádnémeti, S.-újihely—Erdőbénye, Szalaszend—Forró, Tiszakarád—Bodrogszegi. 11. forduló, okt. 28., 13.30 óra: Gesztely—Hollóháza, Halmaj—Prügy, Bodrogszegi—Szalaszend, Forró—S.- újhely, Erdőbénye—Novajidrány, Hernádnémeti—Rátka, Encs—Tiszakarád. 12. forduló, nov. 4., 13 óra: Halmaj—Encs, Prügy—Gesztely, Hollóháza—Hernádnémeti, Rátka—Erdőbénye, Novajidrány—Forró, S.-újhely—Bodrogszegi, Szalaszend—Tiszakarád. 13. forduló, nov. 11., 13 óra: Gesztely—Halmaj, Tiszakarád—S.-újhely, Bodrogszegi—Novajidrány, Forró—Rátka, Erdőbénye—Hollóháza, Hernádnémeti— Prügy, Encs—Szalaszend, Villáminterjú Tábori Lászlóval Rokoni ölelés. Jobbról Tábori László, balról Szász László. Kaptam egy telefonhívást. „Üjra itthon van Tábori László, az ötvenes évek világhírű közép- és hosszútávfutója ...” A fiatalabb korosztály tagjai csak hallomásból ismerhetik. Szükség van a „mankóra” ... — Tábori úr, ismeri a Magyar Sportlexikont? — Még nem volt a kezemben. — Akkor engedje meg, hogy felolvassam, amit önről megtudhatunk belőle! — Nagy örömmel hallgatom! — „Tábori László (1931—); közép- és hosszútáv futó. A Szolnoki Lokomotív, majd a Bp. Honvéd versenyzője, 1955-ben 1500 méteren 3:40.8 perccel beállította a világcsúcsot, 1 mérföldön 3:59 perccel Európa-rekordot, 5000 m-en 13:53.2-t futott. Az 1956-os olimpián 1500 m- en negyedik, 5000 m-en hatodik lett. Kétszer volt tagja a Bp. Honvéd 4X.1500 méteres világcsúcsjavító váltójának. Kétszeres magyar bajnok, tizennégyszeres válogatott. 1956 után az USA- ban hosszabb ideig versenyzett, amerikai bajnokságot is nyert.” — Igazán köszönöm, hogy így felkészült — mondja, majd elkéri a könyvet. Forgatja, saját szemeivel is „átfutja önmagát”. Aztán bólint, az adatokban, tényekben nincs hiba, tévedés. — Hogy került Miskolcra? — Itt lakik a nővérem. Akinek Szász László, az ismert futó a fia. már csak egy ugrás Magyar- ország ! — Biztosan szétnézett, tájékozódott. Mit szól a viharos gyorsaságú változásokhoz? — Nagyon örülök neki! Sok helyre bekukkantottam. Megfordultam egy-két nagy pályán, ahol olykor sikereimet elértem. Jártam például a Népstadionban, de kiszaladok még Diósgyőrbe is. Több hajdani neves sportolóval — kor- és pályatársaimmal — volt alkalmam hosszasan elbeszélgetni. — Mi történt önnel 1956 után? — Ügy kezdődött, hogy meghívtak egy fedettpályás versenyre. Engedélyt kértem, először megadták, majd — bizonyára ön is tudja, zavaros időket éltünk — visszavonták. A folytatás ismert, kimentem. 1962-ig versenyeztem, Amerikában és Európában is többször rajthoz álltam. A ’60-as évek elején 5 ezer méteren én voltam a második legjobb a világon. — A római olimpián mégsem indult. — Pedig ott voltam. De még nem rendelkeztem amerikai állampolgársággal, így nem nevezhettek. — Napjainkban mivel foglalkozik? — Több mint két évtizede edzősködöm Los Angelesben. Az egyik egyetemi klub főedzője annak idején szó szerint bedobott a mélyvízbe. „Itt vannak a gyerekek, csináld.. — Először látogatott haza? — Nem. 1956 után 25 év telt el, azaz ’81-ben már „megtértem”. Most tehát másodszor vagyok itthon. — Igaz, hogy Oslóból jött? — Jó az információja. Tudja, ott került sor a Mobil Grand Prix 25., jubileumi versenyére, melyre engem is meghívtak. Onnan — Sikerélményei voltak? — Szerencsére igen! A hetvenes, nyolcvanas években neves sportolók kerültek ki a kezem alól. Most kevésbé dicsekedhetek. — Mikor jön haza legközelebb? — Nem fogok megint kilenc évet kihagyni! K. T. Csak röviden... ATLÉTIKA. A hét végén Görögországban rendezik meg a görög—cseh és szlovák —magyar serdülő válogatott viadalt, melyen négy diósgyőri — Kiss, Deményi, Breznai és Dobai — áll rajthoz. CSELGÁNCS. Lemondott vezető edzői tisztéről Nagy József, aki az MVSC-nél megbízottként, irányította a szaJtmai munkát. A jövőben minden valószínűség szem, Braskó Péter, a klub elnöki látja el a szakmai tevékeny ség felügyeletét. Elhunyt Fekete Dezső Ötvenhat éves korában elhunyt Fekete Dezső, a miskolci 40-es Számú Általános Iskola testnevelő tanára, aki 1958-ban szerezte diplomáját a Testnevelési Főiskolán. Munkája mellett 25 esztendeig edzősködött a DVTK atlétikai szakosztályában, keze alól neves tanítványok kerültek ki. Hamvasztás után szülőhelyén, Szeghalmon helyezik örök nyugtomra. IBV-aranyérem Berlinből „Fokozott becsvággyal készültein” ÚJSÁGHÍR: Berlinben rendezték meg a cselgáncs Ifjúsági Barátság Versenyt. Az eseményen a magyar színek képviseletében tatamira lépett Illyés Miklós, a Miskolci VSC sportolója is. Szereplése abszolút sikerrel zárult, ugyanis a 65 kilós súlycsoportban a dobogó legfelső fokára állhatott. — Az idén már volt egy rangos versenye ... — Értem a célzást. Di- jonban, a junior világbajnokságon vettem részt, sajnos, csak a 7. hely jutott nekem. öt mérkőzésből hármat nyertem, a későbbi győztestől és bronzérmestől kaptam ki. Nem mentségként mondom, de a felkészülésemet többek között betegség is zavarta. — Semmi szükség a sza- badkozásra, az ember nem gép, mindenkinek lehet rossz napja. Berlinben viszont egészen jól sikerült a „búfelejtő". — Meg akartam nyerni ezt a viadalt. Fokozott becsvággyal készültem, teljesen átszellemültem. Azaz igazság, hogy kellett már ez az eredmény. Az utóbbi időben élveztem a válogatók bizalmát, versenyről versenyre utaztattak, jókor jött a viszonzás. — Hány mérkőzésre volt szükség a végső elsőséghez? — Hat találkozót vívtam, négy esetben ipponnal nyertem, kétszer teljes időt töltöttem a tatamin. A csoportban nehezebben gyűrtem le a lengyel fiút, vezettem, aztán tartani akartam az eredményt, s erre csaknem ráfizettem. A döntőben már nem engedtem „ficánkolni”, egy yukó értékű belső combbal dobtam el. — Van kedvenc fogása? — Mindenki ragaszkodik ahhoz, amellyel sok mérkőzést tud nyerni. Nekem különösen a váll-, valamint a csípődobás fekszik. Érdekes, hogy Berlinben mégsem ezekkel értem el a sikert, valahogy nem jött össze, nem kínálkozott alkalom az alkalmazásukra. — Ügy tudom, igen jó fizikai állapotban versenyzett. — Ez valóban így van, s köszönet jár érte Horváth Csabának, aki remekül felkészített az IiBV-re. — Szeret edzeni? — Jó dolog a gyakorlás, de előfordul, hogy én sem vagyok a legoptimálisabb állapotban. Márpedig fáradtan döcögősebben halad az egész. — Mennyi pihenőt kapott? — Két hetet — Ez abszolút cselgáncsmentes idő? — No, nem teljesen. Igaz, a tatamit egyelőre valóban kerülöm, de mozgás nélkül képtelen vagyok létezni. Amikor jólesik, megyek futni. Az évben ugyanis lesz még feladat. — ön előtt az országos bajnokság, s következik a junior EB. Gondolom, Ankarából sem akar üres kézzel hazatérni... — Az IBV-arany kötelez, ez jelentette a búcsút az ifjúsági korosztálytól, s egyben megfelelő ajánlólevélnek is számít feljebb. Törökországban azért is helyen, tehát dobogón kell végeznem, hogy kellő önbizalommal felvértezve induljak tovább az úton. — Merre vezet a kijelölt ösvény? — Szemem előtt az olimpiai részvétel lebeg. Szeretnék kijutni Barcelonába. Ezért harcolok, ezért verejtékezem, ezért koncentrálok minden idegszálammal a cselgáncsozásra. — Csak és kizárólag a sporttevékenységet helyezi előtérbe? — Befejeztem iskolai tanulmányaimat, sportállásba kerültem, teljes emberként akarom csinálni. Másképpen nincs értelme az egésznek. — Jó néhány esetben szerencsét próbált a felnőttek között, s az eddigi fellépések alapján nem túlzás leírni, hogy sikerült helytállnia. Miben más, miben különbözik egy férfiviadal mondjuk egy ifiversenytől? — A fiataloknál sokkal nyűgöd tabban megy az ember a tatamira, veszély- érzete csökken, tudja, mit ér, kellemetlen meglepetés nem nagyon következhet be. A felnőttek mezőnyében esélytelen, de mivel nyerni akar, sokkal harcosabban veti magát a küzdelembe. — A mostani IBV-n a megszokott országokon kívül mások is rajthoz álltak. Használt-e ez a színvonalnak? — Egyelőre inkább a résztvevők száma gyarapodott, a nyugati országok hasonló korú cselgáncso- zói ugyanis még kevesebbet tudnak nálunk. Jelzi ezt, hogy érmes helyezést képtelenek voltak kiharcolni. — Itthon nem nagyon akad igazi vetélytárs, Ily- lyés Miklós biztos utazónak számít a válogatottnál. Rejt ez olyan veszélyt magában, hogy esetleg el- kényelmesedik? — Igen, ez az esély fennáll. Jobb, ha ott liheg valaki mögöttem, s a helyemre tör. Ez nekem is hajtóerőt jelent, ösztönöz a nagyobb erőbedobásra, ébren tartja az ambíciót Doros László Nyerni akart — Négy ippon
