Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-24 / 172. szám

1990. július 24., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 J ól halad az aratás Most a jövő évi kenyér­Megépül az út, hiszen dol­goznak már a kijelöSit tere­pen, a Sajó-partján a gépek. Általa 40 • tom-ről 5 km-re csökken a két település kö­zötti távolság, 10 percre lesznek ,a Ikesznyéteniek a várostól, a város a 'keszmyé- teniektől, gyorsabban és ol­csóbban szállítanak a téeszek is. a magántermelők is árut a városnak, 100 millió Ft- nyi üzemanyag-megtakarítás érhető el évente, a megépí­tés összköltsége fél év alatt is megtérülhet, tehermente­sítő lehet ez az út, hiszen általa a 35-ös fő közíékedési vonal irányából a 3-as és 37- es vonalak irányába meg vissza elkerülheti a forga­lom Miskolcot meg Leniin- várost, munkások, allkalima- zottak számára sok-sok óra szabadul fel pihenésre, eset­leg otthoni munkára, igen, kertvárosa lehet Kesznyéten Leninvárosnak, és még so­rolhatnám ... Munkához láttáik hát a gépeik. Nos hát, ebből az al­kalomból kerestem fel Topa Lajost, a Kesznyéteni Közsé. gi Tanács elnökét, valamint Nemkin Bélát, a kesznyéteni Szabadság Mgtsz elnökét, az útügy két legfőbb éltetőjét. — Miikor indították ezt az útépítést? — kérdeztem a tanácselnöktől. — Még 1986 tavaszán. — Hány lapra rúg mind ez idáig a vonatkozó irat­csomó? A jövőben a nagyüzeme­ken kívül a mezőgazdasági vállalkozók, a kisgazdák, a kistermelők is bekapcsolód­hatnak az Agroinform Ag­rárinformációs Vállalat ál­tal1 létrehozott Agrobiznisz Klub munkájába. A klubot — mint Vágó József, a vál­lalat vezérigazgatója elmon­dotta —, tucatnyi alapítója azzal a céllal hozta létre, hogy az információkkal gya­rapítsa tagjainak kereske­delmi, piaci ismereteit. A klubhoz ugyan bárki csat­lakozhat, ám a közeli na­pokban elsősorban azok je­lentkezéséről döntenek, akik 'kiállítóiként részt vesznék az OMÉK ’90 Nemzetközi Me­zőgazdasági Kiállításon és Vásáron is. Az OMÉK-on ugyanis bemutatják a klub számítógépes információs rendszerét, illetve adatbank­Komplex A tervek szerint hamaro­san szélesebb körű adatbá­zisra építheti majd munká­ját a Környezetvédelmi Mi­nisztérium. Ottlik Péter, fő­osztályvezető az MTI mun­katársának elmondta: ha megkapják ehhez a jogosít­ványt, sorra felkeresik az összes olyan intézményt, ahol valamilyen talaj-, víz­A grazi (Ausztria) egyetem biokémiai intézetének új eljárá­sával ipari cukrot lehet előál­lítani cellulóztartalmú hulladék­ból: fából, szalmából. Egyton­nányi kiindulási anyagból mintegy 300 kilogrammnyi ipari cukrot lehet kivonni, amit az­után nyersanyagként használha­tunk fel a vegyiparban. Ausztriában a becslések sze­rint évente mintegy nyolc­millió tonnányi celUilóztnrtalmú hulladék keletkezik. A bizonyos enzimet felhasználó eljárást ed­dig három kísérleti berendezés­— Hány hivatalba kopog­tatott be 1986-tól máig azért, hogy végül is megindulhas­son az építkezés? — Összesen 28 hivatalba, 130 alkalommal. — Hány napot utazott oda. vissza? — Százötvenet. — Hány hivatalos ember­rel tárgyalt? — Negyvenöttel. — Hányszor utasították el? — Csa'k 14-szer. — Hányszor biztatták? — Nagyon sokszor. Szá­mok helyett hadd emeljem íki azt, hogy a leges légi nkább a kesznyéteni Szabadság Mgtsz és a megyei közúti igazgatóság támogatott, s hogy a leglkorréktébb part­nerünk mindvégig a Tiszai Erőmű Vállalat volt. Kieme­lésem azonban távolról sem akarná elfelejteni mindazon pártfogók nevét, akik nehéz forintokkal ál tok ügyünkhöz. — Hányszor kellett az összköltséget felfelé Ikorrt- g áLni ? — Háromszor. — Hány forintról indul­tak? V- Kb. 34 müiUlióról. — Hány forintra érkeztek? — Már 46 millióra. — Kik állják ezt a pénzt? — A kesznyéteni Szabad­ság Mgtsz, a Tiszái Vegyi Kombinát, a Laniinvárosi Tanács, a Tiszai Erőmű Vál­lalat, a Tiszai Kőolajipari Vállalat, a lentinvárosi „Sző. ke Tisza” Mgtsz, a siajóhíd- végi Rákóczi Mgtsz, a Sajó­ját, amelyet a klubtagok nagy kedvezménnyel vehet­nek igénybe. A klub sikerességét jelzi, hogy a tevékenysége iránt már az agrárágazaton kívül, az ipari és kereskedelmi vállalatok körében is érdek­lődnek. Ennek okát nemcsak abban látják, hogy a me­zőgazdasági üzemek többsé­ge ipari tevékenységet is folytat, és piacképes termé­keket állít elő. Az érdek­lődésben része van annak is, hogy a klub adatbankja csatlakozni fog a nemzetkö­zi számítógépes információs hálózathoz. Ez lehetővé te­szi majd, hogy a klubtagok percek alatt hozzájuthassa­nak a számukra szükséges külföldi adatokhoz, vagy akár ilyen módon tegyenek konkrét termelési együtmű- ködési ajánlatokat. (MTI) vizsgálat vagy levegőminőségi mérést, észlelést működtetnek. Ez­után elemzik, hogy a renge­teg adatból mi szükséges a környezeti állapot pontos meghatározásához. Az ada­tok birtokában ezután ösz- szefüggéseik alapján, komp­lexen szeretnék vizsgálni a talaj, a víz és a levegő mi­nőségi jellemzőit. (MTI) ben próbálták ki. A ccllulőztar- talmú hulladékot tíz percen Át 200 fokos vízgőzzel kezelik, ez feltöri a cellulóz pórusait. Hoz­zákeverik az enzimet, és a nyersanyagot különleges tartá­lyokban, 48 órán át, 50 fokos hőmérsékleten tárolják. A cel­lulóz elbomlik, így elválaszthat­ják az 5—10 százalékos cukorol­datot. A Vöst-Alpine konszern még ebben az évben üzembe he­lyezi a napi három tonna mo­nomer cukrot előállító ipari be­rendezést. szögedl Községi Közös Ta­nács, a Girin esi Községi Kö­zös Tanács, a Kesznyéteni Köziségi Közös Tanács, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Tanács, a MÉM és a KÖHÉM. — Milyen széles lesz az út? — Tíz méter, aszfaltburko­latú, a Miskolci Közúti Épí­tő Vállalat emberei a köz­úti Igazgatóság felügyeleté­vel építik. — Az út szükségességét, hasznát, én immáron vitat­ni nem akarom — mondja Nemkin Béla. — Alapállá­som viszont most is az, hogy ennék az útnak mi nem csupán haszonélvezői, de kárvallottjai is vagyunk. Mert szántófölddiairabunkiat veszi ki a termelésiből. Ml pedig azt, ha még oly cse­kély is, megérezzü'k, hiszen kevés szántóterülettel ren­delkezünk. Mindazonáltal úgy volt, hogy én hozakod­tam elő annak idején az út­építés gondolatával. Én ja­vasoltam a községi közök ta­nácsnak, hogy csináljuk, s én ajánlottam fel 3 milliót indításul. Az „én”-t kenném jó értelemben venni... Érdekeltek voltunk, s azok vagyunk ma is ebben az út­ban. Ezért, s nem másért mentem fel 'minden egyes kritikus pillanatban az én szakminisztériumomba. Ezért adtuk át térítésmentesen a szükséges főlddarabot a ta­nácsnak. De azért is, mert hiszem, hogy így a szakem­ber-ellátottságban is gazda- godhalik a mi szövetkeze­tünk. Mert hát egy úton nemcsak menni lehet, de jönni is... Az útépítés hát elkezdő­dött. S ha minden, jól megy, akkor 1991. október 31-re be­fejeződik. Az állami társadalombiz­tosítás monopolhelyzetének megszüntetését és egy önálló, a mezőgazdaságban tevé­kenykedő intézet felállítását szorgalmazza a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetsége. Az új szervezet létrehozásáról tárgyalt a közelmúltban tar­tott alakuló ülésén a MOSZ' országos alkalmazotti vá­lasztmánya. A kiadott írásos anyag emlékeztet arra, hogy a me­zőgazdaságban dolgozik a mintegy 4,8 millió aktív ke­reső 28—30 százaléka, vagy­is 1,3—1,4 millió ember. Az ő biztonságukat kell megte­remteni, amihez megfelelő indulási alapot nyújtana a munkáltatói és a munkavál­lalói járulék, a társadalom- biztosítás jelenlegi intézmé­nyi vagyonának létszámará­nyos része, továbbá bizo­nyos állami pénz- és va- gyoneszköz, amely az elmúlt évtizedekben a termelőszö­vetkezetektől az állam tu- lajodnába került át. A leen­dő mezőgazdasági társada- dalombiztosítási intézet ál­lami garancia mellett mű­ködne — erre különösen az átmeneti időszakban volna szükség — azért, hogy a tár­sadalombiztosítási jogot megszerzettek ellátási szín­vonalában visszaesés ne kö­vetkezzen be. Az ülésen felszólalók me­rőben eltérően ítélték meg az önálló agrárérdekeltségű társadalombiztosítási intéz­mény létrehozásának esélye­Dandárja van a mezei munkának — ahogy monda­ni szokták. Bár a kánikula nem kápráztatja a kombáj- nosok látását — azért izzasz­tó a betakarítás, amelynek nyomán napról napra nő a tarló, a learatott táblák nagysága. Megyénkben több mint 100 ezer hektárról kell betakarí­tani a kalászosokat. Jelen­leg már mintegy negyede, 26 ezer hektárnyi az a terü­let, ahol már nem áll lábon a gabona. Az őszi árpa betakarítása gyakorlatilag már befejező­dött. Az előzetes eredmé­nyek alapján a szakemberek megítélése szerint az átlag­termés igen jó. it. A Népjóléti Minisztérium és az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság je­lenlevő képviselői, jóllehet vitatták az új intézet alakí­tásának szükségességét, ab­ban egyetértettek a választ­mányi tagokkal, hogy a me­zőgazdaságnak a jövőben a többitől bizonyos mértékig elkülönült biztosítási szerve­zetet kell létrehoznia. Véle­ményük szerint a teljes „le­szakadást” eleve megnehe­zíti, hogy az önálló biztosí­tási vállalkozáshoz nehéz lesz az induló tőkét előte­remteni. Ugyanis az állami társadalombiztosítási szerve­zetnek osztható pénze, va­gyona nincs, épületei pedig meglehetősen leromlott álla­potúak. A mezőgazdasági ágazattól származó korábbi befizetésekkel az igazgató­ság nem rendelkezik. A MOSZ szakmai testüle­tének tagjai a legtöbb kér­désben nem értettek egyet a meghívottakkal és kérték, hogy a szövetség vezetése továbbra is szorgalmazza az elfogadott határozat végre­hajtását. Elismerik ugyan, hogy nem lesz gondoktól mentes a mezőgazdasági tár­sadalombiztosítási intézet felállítása, viszont el akar­ják kerülni azt a múltbeli gyakorlatot, amely szerint olyan központi alapba fizet­ték a munkáltatók és a munkavállalók is a magas társadalombiztosítási járulé­kokat, ahonnan aránytalanul kevés jutott vissza hozzájuk. nek valót, az őszi búzát vág­ják a kombájnok. Ennek aratására elsődlegesen a me- gve déli, alföldi jellegű vi­dékén került sor, ahol a ko­rai kitavaszodás eredménye­ként a szokásosnál korábban ért be a búza. Több mint a felét már learatták a búzá­nak például a szentistváni tsz-ben, ezer holdnál na­gyobb részen takarították be azt a Hejőmenti Állami Gaz­daság nagyüzemi tábláiról. Hasonlóképpen eredménye­sen munkálkodnak a mező- csáti tsz-ben is. Nem érett még „kasza alá” A közelmúltban több na­pilap is foglalkozott veszé­lyes anyagok szú 1 Utasa köz­ben bekövetkező balesetek­kel, illetve ennek kapcsán a hazai baleset- és katasztró­fa-elhárítás h i ány assá gia i va 1. Olyan írás is megjelent, amely a veszélyes vegyi áruk közúti szállításáról többek között azt állítja, hogy a tartálykocsikra egyet­len biztonsági rendelkezés vonatkozik: a sofőrök nem hagyhatják el járművüket. Kupfer Dezső, a Közleke­dési és Hírközlési Miniszté­rium főosztályvezető-helyet­tese szerint, ez nem felel meg a valóságnak. Magyar- ország 1979-ben — 20 euró­a_ búza a megye északi, lej­tős-dombos vidékén, így az abaúji részeken, a zempléni tájakon — de a Bodrogköz­ben sem kezdtek mindenhol még ennek betakarításához. Ám itt is csak napok kérdé­se, hogy meginduljanak a kombájnok. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a termésátlagok jók. A búzával párhuzamosan kezd­tek hozzá több helyen a ta­vaszi árpa betakarításához is, amely az idén csaknem egy időben érett be azzal. Gyakorlatilag betakarítot­ták a magborsót és a rep­cét is. pai ország mellett — csat­lakozott a „Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítá­sára vonatkozó megállapo­dáshoz” (ADR), melynek előírásait a közlekedési mi­niszter a belföldi forgalom­ra is kiterjesztette. Az ADR ugyanakkor nem szabályoz­za — ez nem is feladata — az ellenőrzést vagy a ka­tasztrófa-elhárítást. A mi­nisztérium további intézke­déseket is tett, így ez év márciusa óta az etilén és több más, különösen veszé­lyes anyag is csak olyan, hatóságilag kijelölt útvona­lon szállítható, amely — a régebbi gyakorlattól eltérő­en — a fővárost teljesen el­kerüli. (MTI) — Kérőkén 200-ira. Bárki csatlakozhat ügrobiznisz Klub alakult Ipari cukor Réthy István Másfél millióan a mezőgazdaságban Veszélyes anyagok a közutakon n magborsót és a repcét már betakarftották

Next

/
Thumbnails
Contents