Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-23 / 171. szám
XLVI. évfolyam, 171. szám 1990. július 23. Hétfő Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP A gabonasiló „várja” az újabb szállítmányokat a gabonaforgalminál Hogy a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál megkezdődött a nyári szezon, arról az utakon szétpergett búza is árulkodik, s hogy ez még nem az igazi szezon, azt a ritkán érkező teherautók jelzik. Alig múlt kilenc óra, máris rekkenő a hőség. Szél se lebben a gabonaforgalmi udvarán, a bitumenes út, a betonfalak szinte sugározzák a forróságot. Az egyik irodában a vasárnapi ügyeletesek közül Molnár Géza tervező-előadó és Szabó János, a kereskedelmi iroda vezetője fogad és tájékoztat bennünket.- Mint tavaly, az idén is július 11- én kezdtük meg a búza átvételét. Ennyi nap után 1989-ben már csaknem 20 ezer tonnát átvettünk. Most még csak tízezernél tartunk. Eddig lassan szállítottak az üzemekből. Szombaton már gyorsult kicsit a forgalom. Ekkor hoztak például a her- nádnémeti termelőszövetkezetből 60 vagonnal. Szállítanak Felsőzsolcáról, Sajóvámosról, Szirmabesenyöről, a bor- sodsziráki téesz szirmai kerületéből. Nagyon jó minőségű a sajóvámosi és az emődi búza. Hál' Istennek, jó az idő, nem kell szárítani. Az elmúlt esztendőben ösz- szesen 170 ezer tonna búzát vásároltunk meg. Most 120 ezerre sikerült az üzemekkel szerződést kötnünk. Az árbizonytalanság megzavarta az üzletet. Aki teheti, tárolja a búzát, és vár. Reménykedik. Vannak, akik bárkinek eladják, csak a gabofor- galminak nem. Szerintünk sokkal rosszabb fizetési feltételekkel. Mi, 599 forintot fizetünk egy, mázsa első osztályú búzáért és 565-ért vesszük át a kommersz búzát. Más „cégek” nagyobb összeget ígérnek. Az eladók nem számolnak viszont azzal, hogy ez többletköltséggel is jár. Nekik kell fizetniük például a rakodási, a vagonállási, a tömítési, a vám- a vasúti mérlegelési költségeket. A meózók helyiségében két hölgy tüsténkedik. Boronkai Árpádné a műszer előtt ül és „betáplálja” a minősítésre váró „nyersanyagot”. Munkatársa, Thurzó Árpádné, a „kismalomban” előállított lisztet nedvesíti. — ötven gramm lisztet teszünk be a gépbe. Előbb száraz, majd vizes állapotban vizsgáljuk. Tizenöt perc múlva kész a diagram, amiből „kiszámítjuk” a minőséget. Mérjük emellett a nedvességtartalmat, a hektoliter-súlyt, a sikértartalmat és a keverékességet. Az első minőségellenőrzést a mérlegkezelő végzi. műanyag tálcával kimegy és mintát vesz a rakományból. Átvizsgálja a szállítóleveleket, majd leméri a megüresedett kocsikat. A malomvezető mondja: — Július 20-án kezdtük el az őrlést. Ez még vegyesőr-, lés, hiszen egyharmad-kétümlik a búza a garatba ... (Folytatás a 2. oldalon) Haromparti megegyezés a földrendezés törvénytervezetéről Megegyeztek a kormányzó pártok parlamenti frakciói a földkérdést rendező törvénytervezet elveiben. A pártok képviselői abból indultak ki, ami összeköti őket, s így sikerült a részletkérdésekben is közös álláspontot elfogadni. így elvileg augusztus 20-áig elfogadható a törvény, aminek jelképes ereje is lenne. A föld csijk azoknak, illetve azok örököseinek jár majd ingyen, akiké volt a törvénysértő elvétel előtt. Először azok kapják meg a földet, akik azonnal művelésbe is veszik, tehát a falun élő tsz- és állami gazdasági dolgozók. Ezeket a földeket a magántulajdonon alapuló, önkéntes szövetségbe tömörülve, együttesen művelhetnék meg a családok. A megegyezésről részletesen hétfőn, a Parlamentben tájékoztatják afe újságírókat és a közvéleményt. Jövő évi fizetett ünnepek Még nincs döntés Várhatók-e változások jövőre a fizetett szabadnapok számában és összetételében, lesznek-e egyházi ünnepek, s fordultak-e már .kéréssel az egyházak a döntéshozó szervekhez — az MTI munkatársának e kérdéseire válaszolva Páll Lajos, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője mindenekelőtt egy félreértést oszlatott el. Rámutatott, tévedés az, hogy törvény rögzíti a fizetett ünnepek számát. Az, hogy a tavalyi változások ellenére is a számuk nyolc mardt, merő véletlen, s nem egy ilyen szabályozás következménye. A vonatkozó jogszabály csak dátumszerűen jelölte ki a munkaszüneti napokat. Eszerint jelenleg, illetve ebben az esztendőben is nyolc nap — újév, március 15-e, húsvéthétfő, május 1-je, augusztus 20-a, október 23-a, valamint december 25-e és 26-a — minősül annak. A nemzeti ünnepek rendjéből március 15. és október 23. lépett április 4. és november 7-e helyére. E téren további változás nemigen várható. Az egyházak viszont szeretnék, ha néhány nevezetes egyházi ünnep egyben munkaszüneti nap is lenne. Elsőként, már júniusban, a Református Zsinat kérte ,a nagy egyházi ünnepek országos munkaszüneti nappá nyilvánítását. A zsinat közéjük sorolta a nagypénteket, áldozócsütörtököt és pünkösdhétfőt, javasolták továbbá, hogy október 31-e, a reformáció emléknapja úgynevezett alternatív munkaszüneti nap legyen. Példaként Ausztriára hivatkoztak, ahol ilyen megoldással a nagypéntek csak a protestánsok számára munkaszüneti nap. Kocsis Elemér református püspök levele nyomán Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke felkérte a Munkaügyi, illetve a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumot, hogy foglalkozzék az egyházi ünnepek kérdésével. A Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium ennek .alapján vala- ménnyi egyháznak levelet küldött, ám mindeddig még nem kaphattak választ arra, hogy a különböző egyházak mely jeles napok ünneppé nyilvánítását javasolják. A várhatóan egy-két hónapon belül beérkező válaszok alapján a két minisztérium közös előterjesztést készít arról, hány fizetett munkaszüneti nap legyen a jövő esztendőiben. A Munkaügyi Minisztériumban úgy vélik — hangsúlyozta Páll Lajos —, a fizetett ünnepek számának mindenképpen határt szab a gazdasági racionalitás. A végső döntést mindenesetre a Parlamentnek kell meghoznia arról, hány deklarált ünnepe legyen az országnak, s nem utolsósorban arról, hány fizetett ünnepet bír el a gazdaság. Ebbe a munkáltatói érdekképviseleti szervezeteknek, egyebek közt a Gazdasági Kamarának is lesz és van beleszólása. Lassan érkeznek a búzával megrakojtt pótkocsis teherautók. Megállnak a ponténál, majd ráállnák a mérlegre. Somogyi János, 24 éves fiatalember Felsőzsolcáról érkezik. Már a negyedik fordulónál tart: — Ilyenkor hajnal két órától este 8—9 óráig dolgozunk. Jó minőségű a búzánk. Eléggé kifejlettek a szemek. Közben, újabb kocsira várva van időnk beszélgetni az udvaron. Zubkó Mihály, a malomüzem vezetője mondja: — Naponta 250—270 vagon búzát tudnánk átvenni. Most, egy nap csalt 160 vagon érkezik. Bejönnek alkalmanként a termelőszövetkezetek vezetői is. Megnézik az átvételt. tájékozódnak. Nincs vita közöttünk. A minősítésünket elfogadják, a mérlegelés adatait ugyancsak. A mérlegházban Bánó László derékig nekivetkőzve fogadja a sAillítmányokat. Leméri a kocsikat, majd kis Vasasok Taktaharkányban Mire jó a kft.? Tavaly novembertől új vállalkozási formában, kft.-ben működik a taktaharkányi Petőfi Termelőszövetkezet hajdani vasipari melléküzemága. A vállalkozással nincs is baj, már ami az anyagiakat illeti, hiszen eredményesen működik a társaság, tisztes osztalékot fizetett tagjainak, ami nem kis dolog ebben a pénzszűke világban. Akkor hát miért nem elégedett a kft. ügyvezetője? (Riport a 3. oldalon.) iiiihiiiiii ii Ilin iiiiiiiiiiiiniiBiiiMwiiiir— ......
