Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-20 / 169. szám
■* ESZA XLVI. évfolyam, 169. szám 1990. július 20. Péntek Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP — Zuhanás a mélybe Tegnap este fél hat tájban a Magyar Televízió megszakította adását: a barlangi mentők segítségét kérték egy bükki balesethez. Amikor a hirt hallva a helyszínre siettünk, már javában folyt a mentés. A jávorkúti víznyelő-barlangnál találkoztunk azokkal a fiatalokkal, akik július 13-a óta Létrástetőn táboroztak. A baráti társaság egy része Budapestről érkezett, de voltak közöttük miskolci fiatalok is. Mint elmondták, három társuk még délelőtt lement a barlangba. {Folytatás a 2. oldalon) A barlangi mentők élő láncot alkotva kézről kézre adták a sérültet A kormány törekvése A munkanélküliség ne legyen tartós Sajtótájékoztató a foglalkozáspolitikáról A Foglalkoztatási Alap növelésének és hatékonyabb működtetésének új lehetőségeit keresi a kormány — jelentette ki Szabó Tamás, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára csütörtökön Kecskeméten, a foglalkoztatáspolitikáról tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a kormány megújhodási programja számol a munkanélküliséggel, de arra törekszik, hogy ez az érintett személyek számára ne legyen tartós, és ne rójon súlyos anyagi terhet az egyénekre. Hangsúlyozta, hogy növelni kell a Foglalkoztatási Alapot, s. a jövőben elengedhetetlen egy egységes munkaerőpiaci szolgáltatóhálózat kiépítése. Jelenleg nagy a zűrzavar, mind a munkavállalói, jnind a munkáltatói érdekképviselet terén valódi érdekvédelem, és így érdekegyeztetés sem létezik. A munkaügyi tárca képviselőinek mostani, Bács-Kiskun megyei látogatása az augusztus elején összeülő országos érdekegyeztető tanács regionális előkészítésének első lépése volt. A Duna—Tisza köze foglalkoztatási problémái országosan általánosíthatók. Az egyik legsúlyosabb gond a pályakezdők munkába állítása. Bács-Kiskun megyében az idén négyezer, országosan pedig az elkövetkező néhány éven belül 300 ezer olyan fiatal végez, akiknek elhelyezkedése bizonytalan. A csődbe, vagy válságos helyzetbe kerülő munkáltatók tervezett létszámleépítése csak megerősíti, hogy egyre huzamosabb ideig tart majd, amíg egy-egy pályakezdő elhelyezkedhet. A kormány ezért már a közeljövőben kiterjeszti a munkanélküli-segélyre való jogosultságot a pályakezdőkre is. (Jelenleg, mint ismeretes, csak az kaphat munkanélküli-segélyt, akinek már legalább 18 hónapos munkaviszonya volt.) Az újrakezdési kölcsön folyósításának megszüntetéséről szólva az államtitkár elmondta, hogy ez azért vált szükségessé, mert nem csökkentette a munkanélküliséget, sőt mesterségesen növelte, foglalkoztatási célok helyett vállalkozásokat szolgált. A kormány ugyan a foglalkoztatási feszültségek enyhítésében a jövőben nagv szerepet szán a vállalkozásoknak, ám nem újrakezdési kölcsönnel, hanem a jelenlegi kamatoknál kedvezőbb feltételekkel nyújtandó vállalkozói hitelekkel (MTI) Újra a felszínen Készül a nemzetiségi törvény Várhatóan az év második felében az Országgyűlés elé terjesztik a hazánkban élő kisebbségek jogállását rögzítő nemzetiségi törvény tervezetét. Ennek előkészítése a kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságának egyik legfontosabb tennivalója — tájékoztatta az MTI munkatársát Pálos Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. E jogszabály alapja — mint mondotta — az a törvénytervezet, amelyet már korábban megalkottak, a hazai nemzetiségek javaslatait is figyelembe véve. A nemzetiségi szövetségek képvise^ lői joggal kifogásolták, hogy az említett törvénytervezet főleg nemzetiségpolitikai elveket deklarált, s nem tartalmazta a szükséges garanciákat. Ezért új változatában nemcsak a kollektív és egyéni jogokat rögzítik, hanem szavatolják a gyakorlásukhoz szükséges feltételek megteremtését is, meghatározzák az állami és társadalmi szervek ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. A törvénytervezetet megvitatják majd a hazai nemzeti és üzletemberekből álló népes delegáció érkezett tegnap Miskolcra, az olaszországi Tormából, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara meghívására. A delegáció látogatásának célja: tájékozódás azokról a lehetőségekről, amelyek közös vállalat, vegyes vállalat vagy egyéb gazdasági-kereskedelmi kapcsolat kialakítását segíthetik elő a térségben. A kölcsönös tájékozódás, illetve információcsere érdekében a Gazdasági Kamara ma délelőtt etnikai kisebbségek közösségeivel és szervezeteivel. A titkárság közreműködik a jogszabály végrehajtását (Folytatás a 2. oldalon) fél 10-től találkozót rendez a Júnó Szálloda különtermében az olasz szakemberek, valamint a magyar kis- és magán- vállalkozók között. Elsősorban olyan vállalkozók megjelenésére számítanak, akik partnerek lehetnek mezőgazdasági termékek, élelmiszerek vásárlására, elektronikus háztartási cikkek eladására, bútorok értékesítésére, a vadászturizmus fellendítésére, árokásó gépek gyártására, gépjárműipari préselt részegységek gyártására, vegyes vállalatok alapítására. Olasz üzletemberek Miskolcon Szó szerint — igen. Aratnak mindenfelé. Dél-Borsodtól az északi vidékig — mindenütt. Miiként a Bodrogközben, úgy a Csereháton is. Sőt! A Taktaközben már az őszi árpát le is aratták. Vége a repce, az étkezési szárazborsó aratásának, a tavaszi árpa kombájnolásának is. Lassan- lassan csak a kenyérgabona aratása marad. Szándékosan aratásról írtam, és nem a kombájnolásáról. Mert az előbbi több, mint kombájnolás. Ugyanis azzal nincs vége a betakarításnak, hogy lekombáj- noztuik. A kombájnolást még követi a termény manipulálása, úgy mint a tisztítás, szárítás és tárolás. A gazdagabb szövetkezetek, állami gazdaságok most saját szárítóberendezéseiken megszárítják a terményt, és saját tárolóikban tárolják is. Egészen addig, ameddig kell! Vagyis, amíg tisztességes árat nem fizetnek érte. Mármint a kenyérgabonáért. Mert a jelenlegi ár a termelők szerint minden, csak nem tisztességes. Öcska, ízléstelen áruként kel útra a kenyérgabona. Szégyenletes és megnyomorító árat fizet érte a felvásárló. Az a felvásárló, aki úgy érzi, valóban szánalmas a búza ára, de hát őt az állam kötelezi a jelenlegi kötött ár fizetésére. Talán cinikusan röhög is a markába a vevő. Mert jó bolondra talált. Ilyen összegért sehol a világon nem kapott volna lisztnekvalót. A termelő pedig szomor- kodilk: milyen piacgazdaság az, ahol megkötik a felvásárlói árakat. Ráadásul a termelő kárára. De a búzát nemcsak le kell vágni, be is kell szállítani, hogy fedél alatt legyen, meg is kell védeni az időjárástól, lisztet is kell őrölni belőle, ha azt akarjulk, hogy kárba ne vesszen. (Folytatás a 3. oldalon) A betakarítás járulékos munkái Arat a megye
