Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-20 / 169. szám

■* ESZA XLVI. évfolyam, 169. szám 1990. július 20. Péntek Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP — Zuhanás a mélybe Tegnap este fél hat tájban a Ma­gyar Televízió megszakította adását: a barlangi mentők segítségét kérték egy bükki balesethez. Amikor a hirt hallva a helyszínre siettünk, már ja­vában folyt a mentés. A jávorkúti víznyelő-barlangnál ta­lálkoztunk azokkal a fiatalokkal, akik július 13-a óta Létrástetőn táboroz­tak. A baráti társaság egy része Bu­dapestről érkezett, de voltak közöt­tük miskolci fiatalok is. Mint elmond­ták, három társuk még délelőtt le­ment a barlangba. {Folytatás a 2. oldalon) A barlangi mentők élő láncot alkotva kézről kézre adták a sérültet A kormány törekvése A munkanélküliség ne legyen tartós Sajtótájékoztató a foglalkozáspolitikáról A Foglalkoztatási Alap nö­velésének és hatékonyabb működtetésének új lehetősé­geit keresi a kormány — je­lentette ki Szabó Tamás, a Munkaügyi Minisztérium po­litikai államtitkára csütörtö­kön Kecskeméten, a foglal­koztatáspolitikáról tartott saj­tótájékoztatóján. Elmondta, hogy a kormány megújhodá­si programja számol a mun­kanélküliséggel, de arra tö­rekszik, hogy ez az érintett személyek számára ne legyen tartós, és ne rójon súlyos anyagi terhet az egyénekre. Hangsúlyozta, hogy növel­ni kell a Foglalkoztatási Ala­pot, s. a jövőben elengedhe­tetlen egy egységes munka­erőpiaci szolgáltatóhálózat kiépítése. Jelenleg nagy a zűrzavar, mind a munkavál­lalói, jnind a munkáltatói érdekképviselet terén valódi érdekvédelem, és így érdek­egyeztetés sem létezik. A munkaügyi tárca képviselői­nek mostani, Bács-Kiskun megyei látogatása az augusz­tus elején összeülő országos érdekegyeztető tanács regio­nális előkészítésének első lé­pése volt. A Duna—Tisza köze fog­lalkoztatási problémái orszá­gosan általánosíthatók. Az egyik legsúlyosabb gond a pályakezdők munkába állítá­sa. Bács-Kiskun megyében az idén négyezer, országosan pedig az elkövetkező néhány éven belül 300 ezer olyan fiatal végez, akiknek elhe­lyezkedése bizonytalan. A csődbe, vagy válságos hely­zetbe kerülő munkáltatók tervezett létszámleépítése csak megerősíti, hogy egyre huzamosabb ideig tart majd, amíg egy-egy pályakezdő el­helyezkedhet. A kormány ezért már a közeljövőben ki­terjeszti a munkanélküli-se­gélyre való jogosultságot a pályakezdőkre is. (Jelenleg, mint ismeretes, csak az kap­hat munkanélküli-segélyt, akinek már legalább 18 hó­napos munkaviszonya volt.) Az újrakezdési kölcsön fo­lyósításának megszüntetésé­ről szólva az államtitkár el­mondta, hogy ez azért vált szükségessé, mert nem csök­kentette a munkanélkülisé­get, sőt mesterségesen nö­velte, foglalkoztatási célok helyett vállalkozásokat szol­gált. A kormány ugyan a fog­lalkoztatási feszültségek eny­hítésében a jövőben nagv szerepet szán a vállalkozá­soknak, ám nem újrakezdé­si kölcsönnel, hanem a je­lenlegi kamatoknál kedve­zőbb feltételekkel nyújtandó vállalkozói hitelekkel (MTI) Újra a felszínen Készül a nemzetiségi törvény Várhatóan az év második felében az Országgyűlés elé terjesztik a hazánkban élő kisebbségek jogállását rög­zítő nemzetiségi törvény ter­vezetét. Ennek előkészítése a kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságának egyik legfontosabb tenni­valója — tájékoztatta az MTI munkatársát Pálos Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitká­ra. E jogszabály alapja — mint mondotta — az a tör­vénytervezet, amelyet már korábban megalkottak, a ha­zai nemzetiségek javaslatait is figyelembe véve. A nem­zetiségi szövetségek képvise^ lői joggal kifogásolták, hogy az említett törvénytervezet főleg nemzetiségpolitikai el­veket deklarált, s nem tar­talmazta a szükséges garan­ciákat. Ezért új változatá­ban nemcsak a kollektív és egyéni jogokat rögzítik, ha­nem szavatolják a gyakorlá­sukhoz szükséges feltételek megteremtését is, meghatá­rozzák az állami és társa­dalmi szervek ezzel kapcso­latos kötelezettségeit. A tör­vénytervezetet megvitatják majd a hazai nemzeti és üzletemberekből álló népes delegáció érkezett tegnap Miskolcra, az olaszországi To­rmából, az Észak-magyaror­szági Gazdasági Kamara meg­hívására. A delegáció látogatásának célja: tájékozódás azokról a lehetőségekről, amelyek közös vállalat, vegyes vállalat vagy egyéb gazdasági-kereskedelmi kapcsolat kialakítását segíthe­tik elő a térségben. A kölcsö­nös tájékozódás, illetve infor­mációcsere érdekében a Gaz­dasági Kamara ma délelőtt etnikai kisebbségek közössé­geivel és szervezeteivel. A titkárság közreműködik a jogszabály végrehajtását (Folytatás a 2. oldalon) fél 10-től találkozót rendez a Júnó Szálloda különtermében az olasz szakemberek, vala­mint a magyar kis- és magán- vállalkozók között. Elsősorban olyan vállalkozók megjelené­sére számítanak, akik partne­rek lehetnek mezőgazdasági termékek, élelmiszerek vásár­lására, elektronikus háztartási cikkek eladására, bútorok ér­tékesítésére, a vadászturizmus fellendítésére, árokásó gépek gyártására, gépjárműipari pré­selt részegységek gyártására, vegyes vállalatok alapítására. Olasz üzletemberek Miskolcon Szó szerint — igen. Arat­nak mindenfelé. Dél-Bor­sodtól az északi vidékig — mindenütt. Miiként a Bod­rogközben, úgy a Cserehá­ton is. Sőt! A Taktaközben már az őszi árpát le is aratták. Vége a repce, az étkezési szárazborsó aratásá­nak, a tavaszi árpa kom­bájnolásának is. Lassan- lassan csak a kenyérgabona aratása marad. Szándékosan aratásról ír­tam, és nem a kombájnolá­sáról. Mert az előbbi több, mint kombájnolás. Ugyanis azzal nincs vége a betaka­rításnak, hogy lekombáj- noztuik. A kombájnolást még követi a termény ma­nipulálása, úgy mint a tisztítás, szárítás és tárolás. A gazdagabb szövetkeze­tek, állami gazdaságok most saját szárítóberendezéseiken megszárítják a terményt, és saját tárolóikban tárolják is. Egészen addig, ameddig kell! Vagyis, amíg tisztes­séges árat nem fizetnek ér­te. Mármint a kenyérgabo­náért. Mert a jelenlegi ár a ter­melők szerint minden, csak nem tisztességes. Öcska, ízléstelen áruként kel útra a kenyérgabona. Szégyenletes és megnyomo­rító árat fizet érte a felvá­sárló. Az a felvásárló, aki úgy érzi, valóban szánal­mas a búza ára, de hát őt az állam kötelezi a jelenle­gi kötött ár fizetésére. Ta­lán cinikusan röhög is a markába a vevő. Mert jó bolondra talált. Ilyen össze­gért sehol a világon nem kapott volna lisztnekvalót. A termelő pedig szomor- kodilk: milyen piacgazdaság az, ahol megkötik a felvá­sárlói árakat. Ráadásul a termelő kárára. De a búzát nemcsak le kell vágni, be is kell szállítani, hogy fedél alatt legyen, meg is kell védeni az időjárás­tól, lisztet is kell őrölni be­lőle, ha azt akarjulk, hogy kárba ne vesszen. (Folytatás a 3. oldalon) A betakarítás járulékos munkái Arat a megye

Next

/
Thumbnails
Contents