Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-19 / 168. szám
1990. július 19., csütörtök * ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Csak röviden... ELŐADÁST tartanak szombaton a Testnevelési Főiskolán, a sportrekreációs szakemberek részére. A részvételi díj 300 forint. Az előadás az egyetemi rangú oktatási intézmény aulájában, délelőtt 10 órakor kezdődik. PÁL ERIKA is részt vesz a Seattle-ben sorra kerülő Jóakarat-játékokon. A kazincbarcikai ritmikus sportgimiiasztikás ifjú hölgy nagy ambícióval készül, mindennap gyakorol, szeretne helytállni a rangos viadalon. Pályázati felhívás A szabadidősport-szervezetek támogatására Az Országos Sporthivatal a szabadidősportban érdekelt országos hatáskörű sportszervezetek bevonásával 12 millió forint összdíjazású pályázatot hirdet a szabadidő- sporttal foglalkozó egyesületek, klubok tevékenységének támogatására. A pályázat célja: támogatásban részesíteni azokat a szabadidősport-szervezeteket, amelyek rendszeres, széles körben igénybe vehető sporttevékenységet, testedzési alkalmat biztosítanak. Ezen túlmenően a pályázat ösztönözni kívánja a kihasználatlan sportlétesítmények és -eszközök sportcélú hasznosítását, használatát. (Kivételt képez a természetjáró tevékenység, amelynek támogatására a társszervek külön pályázatot hirdettek.) A pályázat két kategóriában kerül meghirdetésre: 1. évi 500 000 Ft alatti költség- kerettel gazdálkodó; 2. évi 500000 Ft feletti, de 2 millió Ft-ot meg nem haladó költségkerettel gazdálkodó szabadidősport-szervezetek részére. Pályázati feltételek: a támogatásra pályázhat az a szabadidősport-szervezet, amely bejegyzett társadalmi szervezetként működik; saját bankszámlával rendelkezik, vagy költségkerete elkülönítetten jelenik meg, egy önállóan gazdálkodó szervezet költségvetéséh belül. A pályázatnak tartalmaznia kell: a szervezet azonosító adatait; a felhasználásra vonatkozó elképzelés részletes leírását; a megvalósítás részletezett költségeit költségnemenként: a helyi forrásokat; a működő szakosztályok, szakágak, csoportok felsorolását és létszámát részletezve; az 1989. évi befizetett tagdíjak összegét, és az éves tagdíj (egyéni és jogi) mértékét; az 1989. évi költségvetési beszámoló (mérleg) és az 1090. évi elfogadott költségvetés főbb számait köítségnemenként; a bankszámla pontos megjelölését. A pályamunka terjedelme a kért adatokkal: maximum 3 oldal. A beérkezett pálya- műveket az Országos Sport- hivatal által felkért társadalmi zsűri értékeli 1990. szeptember 30-ig. A pályázók az eredményről levélben és a sajtó útján kapnak tájékoztatást. Az elnyert támogatás felhasználásának feltételei és az elszámolás módja külön megállapodás keretében kerülnek rögzítésre. Díjazás I. kategóriában: 20 000—50 000 Ft között; II. kategóriában: 40 000—100 000 Ft között. Beküldési határidő: 1090. szeptember 7. A pályázatot az alábbi címre kell beküldeni: Országos Sporthivatal, szabadidősport-osztály, Budapest, Hold u. 1., 1054. Loholj, pajtas Fotó: Mák Elképzelhető, hogy 1996- ban újább számmal bővül az olimpiai játékok műsora és a női párbajtőrözők is pástra léphetnek az ötkarikás érmékért. Ismert, hogy ez az eleinte idegenkedéssel fogadott fegyvernem az elmúlt években polgárjogot nyert a sportág nagy nemzetközi eseményein, s a mavá'bbra is csak húsz fő alkothatja. Ezt a létszámot az eddigi négy helyett öt fegyvernemre (férfiaknál tőr, kard és párbajtőr, a nőknél pedig tőr és párbajtőr) kell elosztani, ami annyit jelent, hogy egy-egy számban legfeljebb négy versenyző léphet majd pástra válogatottanként. gyár versenyzők is szép sikereket értek el, világbajnoki érmeket szereztek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz eljuttatott javaslat szerint nem minden feltétel nélkül „adoptálnák” a női párbajtőrözőket, felvételük egyben korlátozást is jelentene a többi fegyvernem képviselőinek. A NOB ugyanis nem egyezik bele abba, hogy az országonként indítható vívóik számát növeljék, s a csapatokat toA francia AFP hírügynökség jelentése szerint a javaslatot kedvezően fogadta Alexandre de Merode herceg, a NOB alelnöke, aki jelen volt a hét végén befejeződött 43. lyoni világ- bajnokságon. Tény viszont, hogy a létszámcsökkentéssel a párbajtőrözőnőkön kívül mindenki rosszul jár. Kérdés, hajlandók lesznek-e meghozni ezt az áldozatot a többiek? Bronzérem Lapuéból A finnországi Lapua adott otthont a junior szabadfogású birkózó F.urópa- bajnokságnak. A 82 kg-os súlycsoportban a diósgyőri Irinyi István a harmadik helyet szerezte meg. — Hány mérkőzést vívott? — Hármat. Kétszer pedig erőnyerő voltam. — Fordulónként hogy haladt ? — Elsőre kikaptam a későbbi ezüstérmestől, majd egy török fiú ellen sikerült javítanom. Utána kétszer pihentem, amint már említettem, erőnyerőként. A bronzmeccsen pedig 5-1- re győztem a bolgár Ko- levvel szemben. — Eddigi nemzetközi „termése"? — Az ausztriai ifjúsági világbajnokságon és a bulgáriai Ifjúsági Barátságversenyen egyaránt ötödik lettem. Most tehát sikerült előrébb jutnom. — Hazai mérlege? — Minden korcsoportban nyertem magyar bajnoki címet, ötször álltam a dobogó legmagasabb fokán. Diadalmaskodtam 57, 67 és 74 kilóban — az utánpótlás-viadalokon —, felnőttben pedig a 82-esek mezőnyében. — Mikor ismerkedett meg a sportággal? — 1980-ban. — Első edzője? — Ketten is voltak, név szerint Görcsös József és Juhász József. — Mostani mesterei? — Rusznyák József és Szalontai Zoltán. — Mindkét fogásnemben versenyez? — Már nem. Az ifik között még kötött- és szabadfogásban egyaránt elindultam. Napjainkban csak a szabadfogást művelem. — Miért? — Az adottságaim miatt. És a „szabadságot” jobban kedvelem. A kötöttfogáshoz egyébként alacsony vagyok. — Erőssége? — Jól védem a lábaimat. — Gyengéi? — Nem vagyok elég gyors és a lábratámadást sem hajtom végre megfelelően. Az állóképességemet is fejlesztenem kell. — Legközelebbi versenyei? — Szeptembertől a felnőtt csapatbajnoki mérkőzéseken szerepelek majd, november második hetében pedig természetesen ott leszek a junior magyar bajnokságon is. — Októberben világbajnokságot rendeznek a felnőttek számára ... — Nem álmodom róla. Még csak húszéves vagyok. — Elégedett? — Nincs okom a panaszra. Az EB-n érmet vártak tőlem. Hoztam, pedig a 82 kilós súlycsoport volt a legerősebb! Helytálltam az itthoni viadalokon is. Remélem, hogy a lendületem később sem törik meg! K. T. „Csak bátran szabad tarai!” Fejedelem óvatos, Varga derülátó, Maksó lelkes A kinti kánikula után kifejezetten jólesik az elnöki iroda kellemes hűse. Fejedelem György éppen befejezi diskurzusát Hasulyó Jánossal, aki a napokban szerelt le, és visszatérésének menetét beszéli meg a Kazincbarcikai Vegyész SE első emberével. A védőre szükség lehet, hiszen a közelmúltban osztályozót játszott együttes hátvédsorának a „felét” veszíti el ezekben a napokban. Lipcsei a Ferencvárosba tart, Budai pedig Diósgyőrött készül az őszre. — Lipcsei ügyében csütörtökön ülünk asztalhoz az M(LSZ-ben — jegyzi meg Fejedelem. — Azért kerül sor az egyeztető tárgyalásra, mert az FTC vezetői sokallják a beállós árát. Mi ötmilliót kérünk érte, ők nevetségesen kis összegért akarnak hozzájutni a tehetséges futballistához. — Mi lesz, ha a szövetségi megbeszélés nem hoz eredményt? — Amennyiben nem jutunk dűlőre, az ifjúsági válogatott erőssége féléves kihagyásra kényszerül. Utána ismét a tárgyalóasztal következik, s az MLSZ szabja meg az árat. Ezt a megoldást azonban egyik fél sem szeretné, mert a kihagyás Lipcsei teljesítményének nem tenne jót, a klubok pedig — persze, a maguk szemszögéből — szeretnék látni a kézzelfogható valóságot. Mi a pénzt, a zöld-fehérek az „árut”. Az elnök arról is beszámol, hogy egyelőre a DVTK- val sem jutottak dűlőre. Budai az Avas-alján gyakorol, ám sürgető a tárgyalások lezárása, mert egy hónap múlva bajnoki nyitány. Alighanem szükséges a megegyezés, az ugyanis senkinek nem lenne jó. ha a balhátvéd csak a lelátóról figyelhetné új csapatának játékosait. Ha már a személyekről ejtünk szót: Timári legkorábban szeptemberben kezdheti el az edzéseket, a mádi Hau- berger Kazincbarcikára szerződött, s jönnek a leszerelők. Egy pillanatra Tóth Bertalan technikai vezető les be az ajtón, aztán sokszorosított papírköteget nyújt át az elnöknek. Elkészült a KVSE előkészületi mérkőzéseinek a menetrendje. Napra, órára pontosan, egészen november végéig. Megérkezik Varga Zoltán vezető edző is, aki láthatóan túljutott a gyomorrontással járó krízisen. Tarnowban kórházi kezelésre is szorult, a jelek szerint mindez már a múlté. — De vajon mit hoz a jövő? A labdarúgók az elmúlt évben elkényeztették a szurkolókat. A nagy álom nem sikerült, szégyenkezésre ugyanakkor nincs ok. Milyen elképzeléssel lehet nekivágni a harminc nap múlva induló pontvadászatnak? — szegezem neki a kérdést. — Meggyőződésem, hogy csak bátran szabad tervezni — jelenti ki. — Ez a csapat a csúcs közelébe jutott, s noha vannak vérveszteségeink, mégsem mehetünk azzal a bajnokságnak, hogy ötödikek akarunk lenni. Értelmes cél kell, a kishitűség lélekölő, ambíciót sorvasztó. — A KVSE elveszítette a bal oldali védelmét... — Ez tény. Szeretném ugyanakkor azt is hozzátenni, hogy senki nem pótolhatatlan, s a tavaszi idényben nekünk legalább olyan kulcsfiguráink hiányoztak sérülés miatt huzamos időn keresztül, mint akiknek most keressük a helyetteseit. Vannak kiszemeltjeink, megítélésem szerint a szurkolókat is meglepetés fogja érni a nyitányon. A szabadságát töltő Maksó Sándor, szakosztályelnök bukkan elő, s a témához van hozzáfűznivalója. Arról mesél, hogy egységes az együttes: nem, nem profik még a szó igazi értelmében, de megtették az úton a kezdeti lépéseket; náluk a sérültek sem figyelik, hogy izzadnak a társak, amit tudnak, csinálnak. Arról is tesz említést, hogy az elnök, a szakosztály irányítója, valamint a szakvezető másmás munkát végez, egymástól persze korántsem függetlenül, de a legteljesebb összhangban. A sportolók mindezt persze a maguk módján érzékelik, méltányolják, ám a legdöntőbb az: a futballisták belátták, hogy csak a kemény munkának van értelme. Az vezette őket a siker küszöbére, s általa erősödött meg a hitük. Pénzügyekről mostanság örökzöld témát jelent egy- egy sportvezetővel való találkozás. Érdemes Fejedelem Györgyöt hallgatni: — Ügy fogalmaznék, hogy bennünket sem kerülnek el a gondok, ám napi problémáink egyelőre nincsenek. Két-három héten belül a számlánkon lesz az az ösz- szeg, amelynek birtokában nyugodtan vághatunk neki az idénynek. Az igazi feladványt az jelenti, hogy egyelőre fogalmunk sincs arról, néhány hét, esetleg hónap múlva mi, mennyibe kerül majd. Az infláció a sportot különösen súlyosan érinti, a klubok kizárólag bázisvállalataikra támaszkodhatnak, valamint a nézőszám utáni bevételre. Kazincbarcikán tavaly háromezres törzsközönség látogatta a bajnoki találkozókat, az egyesület irányítói növekedést remélnek. A balul sikerült osztályozót követően szemrehányással alig-alig találkoztak, biztató, jó szót annál többet kaptak. Élénk az érdeklődés a futballisták, a csapat iránt, s úgy mondják, addig kell ütni a vasat, amíg meleg. Amennyiben jól sáfárkodnak értékeikkel, sikeresen rajtolnak, továbbgördülhet a sínen a vegyészek vonatja. Vargát arról faggatom: harmadik idényét kezdi, mint vezető edző. Nem tart attól, hogy esetleg egymásra ún- nak? Nevet egy kiadósat. — Soha nem féltem a megmérettetéstől, most sem riadok meg a feladattól. Persze, csak akkor sülhet ki valami jó, ha az edzésmunka változatos és újszerű. Tudom, hogy nem vagyok egy Verebes, vagy egy Mezey, ám forgatom a könyveket, nézem a videókat, igyekszem naprakész lenni a futballból Az elmúlt évre egyikünk sem panaszkodhat, az a produkció azonban esetleg a következő bajnokságban kevesebbre lesz elegendő. Valamennyien azért munkálkodunk, hogy ez ne következzen be. Doros László