Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-19 / 168. szám

1990. július 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tőzsde Mérföldkő, de nem csodaszer Lapunkban már többször foglalkoztunk az újra meg­nyílt tőzsdével. Az érdeklődés továbbra is nagy. Az aláb­biakban az alakítást szerve­ző, abban oroszlánrészt vál­laló Értékpapír-kereskedelmi Titkárság vezetőjével, Hardy Ilonával beszélgetünk. — Tudjuk, hogy a megnyi­tás napja, június 21-e, csak része egy hosszú folyamat­nak. Mit várhatunk ettől a naptól? — Június 21-én lényegében a jogi aktusra került sor. Ezen a napon fogadtuk el a Budapesti Értéktőzsde leen­dő rendszerének összességét, szabályzatát. Ezután kialakul a tőzsde szervezete, az üz­letkötések rendje, működés­be lép az elszámolási rend­szer, a tőzsdebíróság, az eti­kai bizottság. Mindez a tisz­tességes kereskedelem garan­ciája. — Magyarországon 1983 óta folyamatosan létezik már kötvénypiac. Mintegy négy­százfajta kötvény van for­galomban, ám e piac az el­múlt két évben összeomlott. Hogyan értékeli ezt a tényt a tőzsde szempontjából? — Az összeomlás jórészt az értékpapírpiacon kívüli okokból következett be: el­sősorban a fix kamatozású papírok körében, miközben az infláció nagyon rövid idő ailatt a kétszeresére nőtt, az árfolyamok 1)5—25 százalék­kal süllyedtek, és a kereslet gyakorlatilag a nullára csök­kent. De annak a megráz­kódtatásnak, ami a kötvény- tulajdonosokat érte (és per­sze nemcsak őket), van elő­nye — még ha szomorú is. Az emberek a saját bőrükön jöttek rá arra — amivel ad­dig pontosan a befektetői tu­dat hiányából nem voiltak tisztában *■—, hogv különbség van a betét és a kötvény kö­zött. Hogy a kötvénynek van árfolyama, és ez az árfolyam szerint mozoghat, ahogyan a kamatlábak alakulnak, ami­lyen ütemű az infláció, aho­gyan a gazdaság mozdul. És ez nem ugyanaz, hogy be­megyek az orrp-be, és a pénzem névértékét egészen biztosan visszakapom. A részvény persze a kötvény­nél is jóval kockázatosabb befektetés, mert az előbbi­nél sokkal erősebb árfolyam- mozgások lehetségesek, na­gyobb lehet a bukás, de ép­pen ezért a nyereség is. — Már jogi lehetőség van arra Magyarországon, hogy magánszemélyek ne csak köt­vényt, hanem részvényt is vásárolhassanak. — Igen, és ugyanazon a napon, amikor ez a társasá­gi törvény életbe lépett, már olyan adószabály volt ha­tályban, amelyik teljesen ellenérdekeltté tette az em­bereket a részvényvásárlás­ban .. Tapasztalatom, hogy Magyarországon jelentős a belföldi tőke. Mór akkor érezhető változásokat lehe­tett volna elérni, ha az el­múlt két évben Ausztriában különböző — pazarló vagy nem pazarló — fogyasztás­ra költött, több milliárd dol­lárra becsült összegnek csak egy töredékét sikerült volna a magyar tőkepiacra és ezen keresztül a magyar gazdaság­ba bevinni. —• Vagyis a külföldi tőke önmagában nem elég? — Gondolja, hogy a kül­földi tőke bejön egy olyan helyre, ahol nincs likvid pi­ac, nincs belföldi befektetés? Nem, mert az egyszerű be­fektető úgy van vele: ő — például Amerikából — nem tudhatja, hogy ez vagy az a részvény jó-e vagy sem. Ügy gondolkodik: ha a magyar befektető megveszi, akkor bizonyára jó a részvény, és akkor be is száll. A másik magyarázat az, hogy a kül­földi tőke csak likvid piacra jön be: mert igaz ugyan, hogy kiviheti az elért nye­reségét, vagy a behozott tő­két, mert a törvény ezt meg­engedi, ám ha el akarja ad­ni a részvényeit, akkor azt jobbára itt kell eladnia, itt kell likvidálnia. A részvény­piacnak az a lényege, hogy likvid. Az nem piac, ahova könnyű bejönni, de nem le­het kimenni. Ezért a külföl­di tőkebevonással párhuza­mosan kell fejleszteni a bel­földi befektetői piacot, mert ezek egymás nélkül nem működnek. — Gondolom, azért érzéke­lik már a föllendülés jeleit. — Vannak ilyen jelek, va­lóban. Igaz, hogy ez a mai még nagyon pici piac, igen csekély, és persze alapvető­en tőzsdén kívüli forgalom­mal, de azt gondolom, hogy a közeljövőben lényegesebb fellendülés várható. Az a tény, hogy a tőzsde alapító tagjai között 17 kisebb-na- gyobb cég lesz, amelyek most alakulnak, s brókert keres­nek, azt jelzi: az üzletembe­rek remélik, hogy ez felfutó üzletág, amelyből majd jól meg lehet élni. Az mindig pontos jelzés, ha a piacon érződik, látszik ez a fellen­dülés. A piac kicsit dübörög. A cégek most alakulnak; embereket, helyiségeket ke­resnek, rengeteg a külföldi, az osztrák, a nyugatnémet, a dél-koreai, a finn, az ame­rikai ... Az a tény, hogy most az intézményi, a köz­vetítői rendszer robbanássze­rűen fejlődik, önmagában is föllendülést hozhat. — Jók a kilátásaink? — Sok külföldi szakértő szerint a budapesti tőkepiaci, tőzsdei fejlemények alkal­massá tehetik ezt a várost arra. hogy Kelet-Európábán betöltse a pénzügyi központ szerepét, A háború előtt is: Csehszlovákiának erős volt az ipara, ám Budapest volt mindig a tőzsdei központ. Ez most is hasonlóan alakul­hat. Különösen, ha erre tu­datosan készülünk infra­struktúrával, olyan szabályo­zóssal, hogy ezt a fajta köz­ponti szerepet be tudjuk töl­teni. A külföld ilyen szem­pontból is figyel ránk. Ne­künk pedig az az álmunk, hogy ez a tőzsde hozzá tud­jon kapcsolódni a nemzetkö­zi tőkepiaci folyamatokhoz. Egészséges ivóvíz A települések mindennapjai­ban jelentős eseménynek számít, amlkoris a vezetékes hálózatra szerelt közkifolyókból kapják az egészséges ivóvizet. Az Észak­magyarországi Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülésének irá­nyításával. a helyi társulatok megalakulása után versenytár­gyaláson kapják meg a kivite­lezők a feladatot a vízműhálózat megépítésére. Az évek óta folyó program alapján, a különböző vissza nem térítendő támogatások, nemkülönben pedig a lakosság anyagi hozzájárulásával az idén csaknem negyedszáz, pontosan 24 település lakossága jut im­már vezetékes ivóvízhez. Azaz, a nitrátos, kólibacilussal fer­tőzött kútviz helyett a közkifo­lyókból. vagy a házakba beve­zetett csapokról jut egészséges innivalóhoz. Az év eddig eltelt szakaszá­ban már megvalósult ez az el­gondolás a Nyéki-tónál, ahol a meglevő rendszer bővítése feje­ződött be. Átadták Vatta köz­ségben is a rendszert — s most újabb községek is feliratkozhat­tak erre a listára. Mint dr. Szabó Miklóstól, az egyesülés igazgatójától' megtud­tuk. két taktaközi községben, úgymint Tafctaszadán és Takta- harkányban fejezték be a veze­tékes vizmühálózat építését, bő­vítését. s annak műszaki átadá­# Az európai vasúttársasá­gok tanulmányozzák a Fran­ciaországból szétágazó nagy- sebességű vasúti hálózat (TGV) kelet-európai elágaz- tatásának lehetőségét. El­képzelések szerint az ösz- szes kelet-európai országot bekapcsolnák a szupervo- nat-hálózatba, egyelőre csak Románia maradna ki belőle. A terv megvalósításának költségeit még csak fel sem becsülték és kérdéses az is, hogy ki finanszírozná a pán­európai szupervonatot. sa is megtörtént. Hasonló a helyzet Tiszalúcon is. ahol még némi hiánypótlást kell elvégezni. Megyénk északi végein, a zempléni részen fekvő Füzér községben is kész a hálózat. Itt a víz minőségére vonatkozó vizsgálatokat kell még elvégez­ni. hogy meggyőződjenek, a konténeres víztisztítóból az egészségre ártalmatlan ivóvízhez jut a lakosság — ami pár na­pon belül megtörténik. Moly és varasodás Az utolsó csapadékos idő­szak igen szeszélyes eloszlás­ban áztatta meg megyénk földjét. Elsősorban a déli részeken továbbra is vízhi­ány sanyargatja a növénye­ket. A fentieken túl termé­szetesen a kártevők és kór­okozók elterjedését is befo­lyásolja. A fürtön a lisztharmatfer- tőzés erősödése várható a szőlőben (Fundazol, Szulfur, Karathane, Rubigan), majd később a zsendülés idősza­kában már a botritisz, azaz a szürkepenész okozhatja a legnagyobb kárt (Ortho- Phaltan, Fundazol, Topsin- Metil, Ronilan, Rovral). Ahol több csapadék hullott, a le­vélen már látható és elég szembetűnő a peronoszpóra (Orthocid, Ortho-Phaltan, Dithane M—45, Zineb, réz­tartalmú szerek). Továbbra is indokolt lehet a szőlő- és gyümölcsmolyok (főleg az alma-, szilva- és keleti gyü­mölcsmoly) elleni védekezés (Decis, Chinetrin, Karate, Bi—58 stb.). A varasodás el­len is indokolt a védekezés, mert az alma és körte gyü­mölcsét egyre nagyobb szá­zalékban fertőzf (Dithane, M—45, Zineb, Antracol). Gyurkó Péter Miskolci építkezések Miskolc főutcájának egyik foghija az Ady-hídnál talál­ható. A foghíj „betömését’! megkezdték, mint már hírül adtuk, biztositószékház épül ezen a részen. Felvételünk a nagyforgalmú kereszteződésben készült, (f. I.) Szakszervezetek Egymás ellen támadva — Gyakorlatilag a dolgozók nyolcvanhét százaléka a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetségének a tag­ja — mondta egy közel­múltbeli beszélgetés alkal­mával Szabó János, a TVK ■szb-titkára. — Egyelőre leg­alábbis ez a helyzet — tet­te hozzá. — Azt ugyanis ma lehetetlen megjósolni, mi lesz az elkövetkező heteik­ben, hónapokban, egyálta­lán alakulnak-e más érdek- védelmi, érdekképviseleti szervezetek a kombinátban. Mindezeket; azért jegyezte meg az szb-titkár, mert mint mondta, ennél a válla­latnál is elhangzott olyan Á füst miatt füstölögtek // Kié is a mi utcánk ? u Délután fél háromkor, alig fél árával a hivatalos piac­zárás után a Zsarnai rácsos szeméttárolóiból vastag fe­kete füst gomolyog. Mind­egyikből. lehetetlen tehát, hogy egy véletlenül még égve a szemétbe dobott gyufaszál vagy cigaretta len­ne a bűnös. A szemétgyűj­tést alkalmi munkaként vég­ző férfiak el is ismerik, most tényleg ők gyújtották be, de csők most, máskor nem szok­tok ilyet .csinálni. Honnan tudhatta okkor már délelőtt a hozzánk telefonáló hölgy, hogy ők délután be fogják gyújtani a szeméttárolót? Er­re nem kapunk választ. S mintha még a szél is az „illetlen” kérdést akarná megbosszulni, hirtelen meg­fordulva ránkfújja a füstöt, s a fekete pernye lerázhatat- Ionul - szerencsére nem ki- moshatatlanul - ruhánkra tapad. Menekülni előle nincs hová, hiszen a szomszédos Gyimesi utca lakói még ar udvarukra sem merik kiterí­teni a frissen mosott ruhát, s a mindennapos „füstölgé­sek” idején még az ablaku­kat sem szívesen hagyják nyitva az égő műanyag po­harak, flakonok, zsíros papí­rok bűze miatt. Első látásra gazdagnak tűnik ez az utca, hiszen a rövid földúton 4-5 kocsi is parkol. Csakhogy ezek nem a lakók autói, hanem kül­földi - zömmel lengyel és román ~ vadkempingezőké. Zárásig a piacon árulnak, utána pedig itt maradnak, megtakarítva a kemping árát. A kerítés másik olda­lán álló házakban élő idős emberek pedig nap mint nap hallgatják a vidám kem­pingezők, sokszor éjszakába nyúló énekszavát (vagy mag­nóját), az autóból ki-be szállók állandó ajtócsapko­dását. A házak előtti kis­kerteket már csak néha van kedvük kitakarítani, s re­megni kezd a kezük, ha csak meghallják azt a szót, hogy „árok". Nem értik, miként lehetsé­ges, hogy a piacfelügyelő- sóg csak egyszer találkozott égő szeméttárolókkal, s azt ar egy esetet is lezárták a takorítást vállalkozásban vég­ző férfi kijelentésével, mi­szerint nem ők gyújtották fel. Hogy okkor mégis mi­ért ég? Csak remélni tud­juk, hogy az igén fokozott ellenőrzés ezekután erre is kiterjed majd. S hogy mi lesz a vadkempingezőkket? Ebben a kérdésben sem tud­ják osztani a Gyimesi utcaiak a hivatalos szerv, a közterü­let-felügyelet véleményét. A lakók szerint ugyanis nem „még csak”, honem „már” egy év telt el a napi piac megnyitása óta, s ök azóta tűrik a hívatlan vendégek ritkán kellemes megnyilvánu­lásait. Ügy gondolják -ve­lünk együtt hogy még a piac „menetrendjének'1 meg­változtatása előtt gondolni kellett volna erre - és ter­mészetesen intézkedni Is. De ha már ez nem történt meg, s a változáshoz az eltelt egy év is kevés volt, talán most már történik valami. A terv­be vett fizető parkoló és a taxiállomás kialakítása még bizonyára jó ideig várat magára, s mig ez megvaló­sul, nemcsak egy tiltó táb­lát vámok az út elejére, ha­nem hathatós intézkedéseket az illetékesektől: a közterü­let-felügyelettől és a rendőr­ségtől. (csömök) észrevétel, hogy szükség lenne rnás típusú szakszer­vezetre. S mert a tagság egyre inkább bizalmatlanná válik a vezetéssel szemben, igényli a változtatást. Ugyanakkor a társadalmi, gazdasági életben zajló fo­lyamatok hatására a bizony­talanság is mindinkább ha­talmába keríti az embere­ket. Nem lehet tehát azon csodálkozni, hogy a meglé­vő szervezeti kereteiket so­kan nem tartják megfele­lőnek. Pedig sok minden történt az utóbbi két esztendőben. Az egyik alapvető válto­zást az jelentette, hogy si­került egy pártsemleges szakszervezetet létrehozni. Csakhogy ez még nem min­den. A további . előrelépést hátráltatja, hogy v nincs meg­felelő, a szakszervezeti munkát szabályozó jogrend. Gond az is, hogy mindmáig tisztázatlan a vállalati ta­nács szerepköre, jövője. Ezek híján nagyon nehéz dolgozni úgy, hogy a jövőt is építsük. — Én el tudok képzelni egy pluralista szakszerveze­ti tagozódást, mégpedig olyan formában, hogy ön- szerveződések formájában különböző érdekvédelmi szervezetek alakuljanak — fejtette ki véleményét Sza­bó János. — Nagy hiba len­ne ugyanis megfeledkezni arról, hogy az érdekeik a korábbinál sokkal tagoltab­bá váltak, hogy mást vár el a szakszervezettől a fizi­kai dolgozó, az alkalma­zott, a munkás, a mérnök és folytathatnám a sort. A jelenleg meglévő sruktúra valószínűleg nem tartható fenn sokáig. Legalább há­romféle, fizikai, alkalma­zott, s vezetők részére lét­rehozandó tagozat működ­jön. Történt már kezdemé­nyezés a műszakos dolgo­zók szakszervezetének meg­alakítására, s voltaik elkép­zelések a fiatalok és a mű­szaki dolgozók érdekeit kép­viselő szervezet létrehozá­sára is. — Hallottunk róla, hogy az AKZO—TVK Rt.-nél mindmáig nem létezik szak- szervezet. — Azt tapasztalj ulk, hogy az emberek inkább lemon­danak jogaikról, mintsem megalakítsák érdekvédelmi szervezetüket. Pedig a pri­vatizáció éppen arra kelle­ne, hogy ösztönözze az em­bereket, hogy erős érdek- képviseletük legyen. A dol­gozók mintegy nyolcvan százaléka nyilvánított véle­ményt arról, hogy szakszer­vezeti tag szeretne marad­ni, de ez csupán kinyilat­koztatás maradt, a mai na­pig (július 12-ig. — szerk.) nem alakult, meg a szak- szervezet. Egyébként; a TVK szb- titkára újfent megerősítette azt a már több helyről ér­kezett véleményt, hogy a szakszervezetek egymás el­leni támadása erősen meg­osztja az erőket, ahelyett, hogy erősítené az összefo­gást. S nagy szükség lenne arra is, hogy végre létre­jönne a szakszervezeti ke­rékasztal. ahol a különböző szerveződések az önös ér­dekeken túl a dolgozók millióinak érdekében csele­kednének. L. L. Közlemények FUVAROZTATOK. UTAZÁS­SZERVEZŐK, FIGYELEM! A „TRANZIT” Fuvarozó Kft. igen kedvező áron ajánlja szabad szállítási kapacitással klf. fuva­rozási feladatok ellátására. Ajánlunk 5—9—12 t teherbírású, fixplatós tehergépkocsikat, igény szerint pótkocsival és csőszállító utánfutóval, valamint 1 t eme- lőképességú 5 t tgk-t. továbbá bel- és külföldi személyszállí­tásra 2 db Ikarus 2ll-es. 37 fé­rőhelyes autóbuszt. Kérjen ár­ajánlatot a 46-83-291-es telefo­non. Ezt a lehetőséget kár vol­na kihagyni. Jól jár, ha „TRAN­ZITTAL” jár! A Glória Tours új kedvezmé­nyes nyári ajánlata: nyaralás az olasz tengerparton Cavallinó- ban 6 nap. 4 éjszaka. Részvételi díj: 2550 Ft -f 65 DM. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés iro­dánkban a miskolci Centrum Aruház első emeletén. Telefon: 16-331. 23 mellék. Az EAST-WEST Kft. az aláb­bi szakképesítést nyújtó tanfo­lyamokat indítja: számítógép­kezelői, -programozói és műsza­ki üzemeltető. Részletes tájé­koztatás: Debrecen, Batthyánv u. 16. Telefon: 52/14-173 Nyír­egyháza, Szabadság tér 10. Tel.: 42/12-533.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents