Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-19 / 168. szám
A Miskolci Nyár újabb színházi bemutatóján, július 20- án este fél kilenctől a Belvárosi Szabadtéri Színpadon Dunai Ferenc A nadrág cimű komédiáját láthatjuk. (Cikkünk a négyes oldalon.) POLITIKAI NAPILAP minden esélye megvan arra, hogy 1992. január 1-jén életbe lépjen a kétoldalú társulási megállapodás. Ez valószínűleg egy aszimmetrikus szabadkereskedelmi megállapodás létrehozását fogja jelenteni, amelynek keretében Magyarország bizonyos ideig előnyöket élvez majd a Közös Piaccal folytatott kereskedelmében. Hazánk jelenleg még nincs olyan helyzetben, hogy képes legyen a Közös Piacon belüli szigorú versenyfeltételeknek megfelelni. Ezért a közösség a megállapodás életbe lépésével egyidejűleg, Magyarország pedig fokozatosan, átmeneti időszak után bontja le a vámokat. A társulási megállapodás 1992-ben várható életbe lépéséig a magyar kormány újabb részmegállapodásokkal kívánja javítani az ország pozícióit a Közös Piaccal kialakított kapcsolatokban. Magyarország csatlakozása 1995-ben, vagy az azt követő években várható. Ez igen kedvező számunkra, hiszen Spanyol- ország lényegesen előnyösebb gazdasági feltételekkel, sokkal tovább várakozott a belépésre. Antall József elmondotta, hogy nem csak Magyarország, hanem a környező KGST-országok is várhatóan igen szigorú pénzügyi intézkedések megtételére kényszerülnek, ha gazdasági egyensúlyukat fenn kívánják tartani. A miniszterelnöki villámlátogatásnak azonban elsősorban az volt a célja — hangsúlyozta végül Antall József —, hogy új kaput nyisson, új kapcsolatok alapjainak lerakásához járuljon hozzá. A szakminiszterek, a tárcák felelős vezetőinek a feladata, hogy a részleteket pontosítsák. (MTI) Hogyan válasszunk köztársasági elnököt? Az Országgyűlés szerdai ülésnapja Hová szállít a Taktatej? Taktatej néven közös vállalatot alapított a Taktahar- kányi Petőfi Tsz, valamint a Borsod Megyei Tejipari Vállalat, s finanszírozásukban 90 millió forintért épült meg az a korszerűnek mondható üzem, amelyet tegnap adtak át rendeltetésének Ti- szalúcon. Naponta 50 ezer liter tejet dolgoznak fel különféle tejtermékké, s mintegy 100 ezer ember fogyaszthatja termékeiket Szerencsen, Leninvárosban és a környező falvakban. Az alapítók, a tulajdonosok szándéka az ellátás javítása volt, s nem utolsósorban az, hogy munkalehetőséget teremtsenek. Mindezekről Semsei Barna, a ta'ktaharkányi té- esz. elnöke beszélt, s elmondta, hogy terveik szerint a jelenlegi közös vállalat később részvénytársasággá alakul, s szeretnék, ha a részvények vásárlásával az ott dolgozók is tulajdonossá válnának. Az üzemavatásra meghívták Németh Miklóst, a kerület országgyűlési képviselőjét is, aki jó egészséget, és sikeres munkát kívánva, jelképesen átadta az üzemet Bukovenszki János igazgatónak, aki az üzemlátogatáson elmondta, hogy -a próbaüzem során tejet és néhány tejterméket már szállítottak a környékbeli városok, falvak üzleteibe, s a jövő héten megkezdődik a sajtgyártás is, miután annak technikai és személyi feltételei megteremtődtek. Ezen a területen egyébként jelen vannak más tejipari vállalatok is, a konkurencia versenyhelyzetet teremtett, a jobb állva marad, (Folytatás a 2. oldalon) Üzemavató Tiszalúcon Dönt-ti a nép Július 29-én ismét voksol az ország A következő hét utolsó napján ismét az urnák elé járul Magyarország. A második népszavazáson, 1990. július 29-én arról kell döntenünk, hogy a Magyar Köztársaság elnökét az országgyűlési képviselők válasszák-e, vagy pedig egy újabb szavazáson, maga a nép határozzon: kit akar az ország egyik legfontosabb közjogi méltóságának székében látni. Az első népszavazást - emlékezzenek csak olvasóink - tavaly novemberben tartották. Akkor jóval nagyobb volt a hírverés, komoly politikai erők szálltak a ringbe. Azóta fásultabbak, közömbösebbek lettek az emberek, kérdés az is, hogy akar-e dönteni a nép. A népszavazás ugyanis csak akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak ötven százalékánál több elmegy a szavazóhelyiségbe, s a lapra ikszeli igenlő, vagy nemleges válaszát. Ha a részvételi arány ettől alacsonyabb, nincs ismétlés, s a köztársasági elnököt az MDF-többsé- gíi parlamentben választják meg. (Folytatás a 2. oldalon) A szerda délelőtti' bizottsági űzésieket követően, délután 2 árától ismét plenáris ülésre gyűltek össze a képviselőik. A nyári rendkívüli ülésszak e heti harmadik munkanapján az elnöklő Szűrös Mátyás ismertette az ülésnap programját. Eszerint a napirend: az Állami Vagyonügynökségről szoló törvénytervezet, valamint a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóVeszélyben a foglalkoztatási alap A kormány felfüggesztette l sírakezdési kölcsön folyósítását A kormány felfüggesztette az újrakezdési kölcsön folyósítását. Erre a lépésre azért kényszerült, mert a foglalkoztatási helyzet a kölcsön-konstrukció bevezetése óta alapvetően megváltozott. Folyamatosan növekszik a munkanélküliek száma, s az év végére elérheti a 100 ezret. Amennyiben az újrakezdési kölcsön változatlan formában fennmaradna, ez a foglalkoztatási alap kimerüléséhez vezetne, s a kormány nem tudná garantálni a munkanélküliek létbiztonságához szükséges állami segítséget. A kedvezményes újrakezdési kölcsön kamatai ugyanis a foglalkoztatási alapot terhelik. 1990 első negyedévében 18 ezren kaptak újrakezdési kölcsönt, az igény azonban az utóbbi néhány hónapban ugrásszerűen növekedett. A foglalkoztatási alapból finanszírozott kamatterhek összege 1,989-ben 600 millió forint volt, míg az idén mór 1,3 milliárd forintra tehető. Ha nem függesztenék fel a kölcsönök folyósítását, az évi kamatteher 3 milliárd forint fölé nőhetne, s ennek finanszírozására nem elegendő a foglalkoztatási alap. Az újrakezdési kölcsön a munkanélkülivé váltaknak, az iskolából kikerülteknek kívánt segítséget nyújtani. Korábban 300 ezer, újabban pedig 400 ezer forintos hitelt biztosított a kormány azok számára, akik valamilyen vállalkozásba kapcsolódtak be. A kölcsön hozzájárult a munkanélküliek számának csökkentéséhez, a vállalkozások élénkítéséhez, és mind ez idáig ez a konstrukció jelentette az egyetlen lényeges támogatást az új kisvállalkozások indításához. A kölcsönigénylők összetétele azonban folyamatosan megváltozott. Egyre nagyobb számban olyanok vették igénybe a támogatóst, akik a kedvezményes hitelhez jutás érdekében váltak munkanélkülivé, és sokan azért vették fel a pénzt, hogy bővítsék már meglevő vállalkozásaikat. Mindkét tényező — a finanszírozási nehézségek, s az, hogy a támogatás nem töltötte be eredeti szerepét — hozzájárult s kormány döntéséhez. A kölcsönfolyósítás leállításával egyidejűleg a kormány hozzákezdett új vállalkozásélénkítő intézkedések kidolgozásához is. (MTI) ló törvényjavaslat vitájának folytatása; a Sajtópriva- tizációs Bizottság közbenső jelentésének megtárgyalása, s a ‘kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény módosítása. Ezt követően került sor az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslat, illetőleg az ahhoz tett módosító indítványok feletti döntésre. Kedden már befejezték az általános és részletes vitát, s csak a határozathozatalt halasztották szerdára, hogy ■több iképvisefói módosító indítványt az illetékes _ország- gyűlési bizottságok még megtárgyalhassanak. A képviselői félvetésekre, a- vitában elhangzottakra Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár válaszolt. Elmondotta, hogy a ‘kormány ellenzi azokat a ‘képviselői indítványokat, amelyek lehetővé kívánják tenni az Állami Vagyonügynökség döntésével .kapcsolatos Ibíróságii jogorvoslatot. Isépy Tamás hangsúlyozta: a 'bíróságoknak a törvénysértés megállapítása és szankcionálása a feladatuk, nem pedig gazdasági döntések meghozatala. Ez a teendő a kormányra hárul, felesleges volna a bíróságokat is bevonni ezekbe az ügyekbe. Ezután határozathozatal következett. A 'képviselők a módosító javaslatok többségét elutasították. ■Hosszas szavazási procedúra után Végül is. .megszületett a döntés, az Ország- gyűlés módosította a vagyonügynökségről szóló törvényt, s így a privatizáció legfontosabb szervezete a kormány közvetlen irányítása alá került. A törvénymódosítás során határoztak arról is, hogy a vagy°nügynokség képviselője negyedévenként köteles beszámolni tevékenységéről az Országgyűlés bizottságai (Folytatás a 2. oldalon) Antall József közvetlenül a hazaérkezése után, a Ferihegyi repülőtéren rövid nyilatkozatban értékelte brüsszeli tárgyalásait. Reményét fejezte ki, hogy ezek a tárgyalások hozzájárulnak a Magyar- országon és Európában végbemenő történelmi fordulat megalapozásához. A kormány szándéka — mondta —, hogy széles körű nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítésével, külföldi pénzügyi támogatás biztosításával teremtse meg a magyar megújhodás feltételeit. Ennek lényeges eleme a Közös Piac és Magyarország kapcsolatainak fejlődése. E téren fontos eredmény: hamarosan megkezdődnek az érdemi tárgyalások Magyarország társult státusának a kialakításáról. Szeptemberben már megtartja első ülését az a bizottság, amelynek feladata, hogy kidolgozza a társulás feltételeit. Magyarországnak JÚL XLVÍ. évfolyam, 168. szám 1990. július 19. Csütörtök Ára: 4,30 Ft *4 II Miniszteriális irányítja az Miami llagpiigpkséget
