Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-18 / 167. szám

POLITIKAI NAPILAP Miért adóköteles a táppénz? Válaszol az adófelügyelőség Sokan igazságtalannak tartják azt a tényt, hogy az egy-két-három hetes táppénzes állomány után ka­pott pénzből is vonnak adóelőleget. Várható-e vala­milyen módosítás ezzel kapcsolatban? Dr. Gaál Géza, a Borsod Megyei Adófelügyelőség hivatalvezetője válaszol:- A táppénzt, mint jövedelmet pótló juttatást, vagy c munkahely, vagy a Társadalombiztosítási Igazgató­ság fizeti ki, mindenkitől levonva az adóelőleget, hi­szen ez a pénz is jövedelem. Általános szabályok sze­rint történik a levonás, változás-változtatás ebben a kérdésben nem várható, ez nincs napirenden jelenleg. Ehhez kapcsolódva csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy - bármilyen furcsának is találják - a munka­nélküli-segély is adóköteles jövedelem! Adóköteles jövedelemnek számít-e a gyes abban az esetben, ha év közben megy vissza az anyuka dol­gozni? — A személyi jövedelemadó törvény 7. paragrafusá­nak negyedik pontja szerint a gyes adómentes, tehát adózni nem kell utána. (aczél) Antall József beszéde az Európai Parlamentben Magyarország arra törek­szik, hogy 1992-ig társulási megállapodást kössön az Európai Közösségekkel, és 1995-öt követően eséllyel pá­lyázzon a teljes jogú tagság­ra — jelentette ki kedden Brüsszelben Antall József miniszterelnök abban a be­szédében, amelyet az Euró­pai Parlament vezető tiszt­ségviselői, a parlamenti cso­portok kiemelkedő személyi­ségei előtt mondott el. A miniszterelnök kijelen­tette: Magyarország a jelen történelmi korszakban is mindent el fog követni an­nak érdekében, hogy csatla­kozhasson az in.egrálódó Európához. Magyarországnak megvan az esélye a gazda­sági válságból történő kilá­balásra. Történelmi kísérlet­nek nevezte az állami tulaj­don arányának 30 százalékos részesedésre irányuló leépí­tését. Szólt arról is, hogy megújításra van szükség az állami iparvállalatok vezetői posztjain. Magyarország — fejtette ki — úttörő szerepet vállalt a VSZ megújításában, és be­jelentette, hogy legkésőbb a jövő év végéig kilép a VSZ katonai szervezetéből. Az a centrum-koalíció, amely most Magyarországot kormányoz­za — minden nehézsége és hibája ellenére — nagyon egyértelmű európai bizton­sági politikát tűzött prog­ramjára — mutatott rá An­tall József. Az Európai Közösségekkel kapcsolatban Antall József bejelentette: Magyarország azt tűzte ki célul, hogy az EK-val folytatandó tárgya­lások eredményeként 1992. január elsejétől érvényes két­oldalú megállapodást kössön vele, s ezt követően, „1995- től eséllyel pályázzon a tag­ságra is”. Magyarország — fejtette ki a kormányfő — Ausztria után szeretne tag­gá válni. Antall József olyan integ­ráció mellett foglalt állást, amely nem ellentétes az at­lanti gondolattal, Észak- Amerika és Európa egységé­nek szükségességét emelte ki. Szólt arról is, hogy Magyar- ország a kisebbségi kérdése­ket illetően mindig is szá­míthatott az Európai Parla­ment támogatására, a ki­sebbségi kérdések megoldá­sának egyetlen reális módja az európai egység megterem­tése. Felszólalását követően Habsburg Ottó bejelentette, hogy az Európai Parlament Politikai Bizottsága hétfőn egyhangú határozati javasla­tot fogadott el Magyaror­szág és az Európai Parla­ment kapcsolatairól. Habs­burg Ottó ennek hiteles szö­vegét átadta a magyar kor­mányfőnek. A tervezetet minden bizonnyal változat­lan formában hagyja majd jóvá szeptember elején az Európai Parlament plénuma. A jelenlevő neves szemé­lyiségek közül többen kérdé­seket tettek fel Antall Jó­zsefnek. Claude Cheysson, volt francia külügyminiszter a regionális együttműködés­sel kapcsolatos magyar ál­láspont iránt érdeklődött. Antall József kifejtette, hogy Magyarország fontosnak tart­ja a regionális és szubregio- nális kezdeményezéseket. Igyekszik egyúttal kapcsola­tai javítására a szomszédos országokkal. Említést tett Csehszlovákiáról és Romá­niáról, mely utóbbival „a leginkább feszült a viszo­nyunk”. Az erőfeszítések eredményessége attól függ, hogy „milyen belső fejlődé­sen fognak átmenni ezek az országok, és valóban megja­vítják-e a kisebbségek hely­zetét”. „Ha román részről is tapasztaljuk a belső demok­ratizálódást. az emberi és kisebbségi jogok érvényesíté­sét, nyitottak vagyunk a kapcsolatok javítására” — mutatott rá Antall József. Három daru gémje a magasban. A vegyi gyár a városért is áldoz. A jövő év végére o Uszoda é elkészül pül Bareikán A ragasztott faszerkezetek beemelése mintegy két hétig tart majd, s ezt követően már kevés­bé lesz látványos a munka. Háromtucatnyi elem érkezett Agárdról, éke, dísze lesz ez az uszoda a megyének. Látványos fázisához érkezett tegnap a kazincbarcikai új (és tegyük hozzá, a .város egyet­len) fedett uszoda építése: megkezdték a létesítmény te­tőszerkezetének beemelését, és most már kezd kibontakozni a létesítmény, amely, a tervek láttán valóban éke lesz a vá­rosnak. Itt és most azonban el kell mondani: szerencsés város Kazincbarcika. Ugyanis ön­erőből nemigen adódott vol­na alkalma arra, hogy ily úszodát építtessen, ehhez ok­vetlen szükség volt a Borso­di Vegyi Kombinátra, amely nélkül nem készülhetne el. Es ez nem túlzás, hiszen a mintegy kétszázmillió forint­ba kerülő sportlétesítmény költségének tetemes hánya­dát — majd’ kétharmadát — a vegyipari cég állja, a töb­bit pedig a tanács, illetve a sporthivatal. Szép lesz, és a megyében páratlan ez az uszoda. Me­dencéje 33,3 méter hosszú, feszített víztükrű, úszó- és vízilabdaversenyeket egya­ránt rendezhetnek benne. Közvetlenül a barcikai mű­jégpálya szomszédságában épül, s így akár mindkét sportág összekapcsolható — lesz majdan. A medence már kibonta­kozott, s az egyéb kiszol­gálóhelyiségek alakzata is felismerhető. Tóth Ferenc, a generálkivitelező Észak-ma­gyarországi Éllami Építőipa­ri Vállalat 7-es számú fő­építésvezetőségének építés- vezetője elmondotta, hogy az uszoda terveit a NovolitKft. készítette, az első kapavá­gást a helyszínen tavaly au­gusztus első napján tették meg. A nemzetiszín szalagot a jövő év utolsó napján kell kifeszíteni. Három hatalmas daru gémje, valamint a tűzoltó­ság emelőkosaras kocsijának karja meredt tegnap az uszoda fölé, az Agárdról ér­kezett ragasztott fa tetőszer- kezeteket emelték be (egy ilyen elem majd’ két tonna súlyú) helyükre. Ezzel a munkával — mivel három­tucatnyi elemről van szó — két hét múlva végeznek, s ezzel tulajdonképpen az épít­kezés látványos fázisának vége is, hiszen ezt követően rejtve, tető alatt dolgoznak tovább. A kivitelezők ígérik! a jövő év végén itt már úsz­hatnak a barcikaiak. Úgy legyen... (fojtán—Ulésy) Csónakázók a Rakacai-tavon Mivel foglalkozik mad a Kártalanítási Hivata ? A kormány soron követ­kező ülése tárgyalja majd a Kártalanítási Hivatal létre­hozására vonatkozó javasla­tot. Egyes becslések szerint Magyarországon 1945 és 1963 között több mint 1 millió jogsértést követtek el a ha­tóságok. Az eddigi rehabili­tációk nyomán mostanáig máris több mint 150 ezer ember jelentkezett kártérí­tésért, különböző államigaz­gatási szerveknél. Az MTI információja szerint a le­endő hivatal foglalkozna va­lamennyi ilyen üggyel. Az új kormányintézmény azo­kat az eseteket tartaná kü­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents