Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-17 / 166. szám
1990. július 17., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Trágyából is lehet bank Kárt okoz a sok nitrogén Nemcsak Dániában bűzlik valami Hol dolgozik Raisza Gorbacsova? A Közös Piac brüsszeli bizottsága olyan törvényeket javasol elfogadásra, amelyek, hosszú távon korlátoznák a nitrogéntartalmú trágyák alkalmazását. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ezek a hathatós terméshozam-javító szerek károsítják a környezetet: elpusztítják a vizek élővilágát, fokozatosan csökkentik az egészséges, nitrátmentes ivóvízállományt, és savas esők kialakulásához vezetnek. A nitrátok, akár műtrágyából, akár hagyományos istállótrágyából származnak, nem bomlanak el, hanem beszívódnak a földbe, onnan a talajvízbe, valamint a tengerbe. Azok növényvilágára pedig ugyanolyan serkentőleg hatnak, mint a haszonnövényekre. Ennek egyik, már ismert, katasztrofális következménye volt az olasz tengerpart algásodása az elmúlt nyáron. A Párizsi-medencében és Kelet-Angüában, ahol intenzív gabonatermesztés foMáis-fél év telt el az örmény földrengés óta, de a katasztrófa sújtotta területen nem sokat javul talk az életkörülményeik. Az embereknek ma két dolog fontos: a mim denn api betevő falat, és hogy fedél legyen a fejük fölött. Sztyepanavan lakói esős napokon térdig érő sárban járnak, száraz időben pedig a kavargó, sűrű porfelhők porát nyelik. Itt sem sokat változott az élet a földrengés óta. Ma is életveszélyes házakban és vagonokban laknak. Idén május 27-én ismét 6-os erősségű földrengés rázta meg a várost, amelynek során az 1988. decemberében megsérült lakóházaik egy része romba dőlt. Áldozatok szerencsére nem voltak. Mii is történt a városban másfél év alatt? Elkészült néhány tucat kétszintes lá- ház, ahol 375 családot helyeztek el, egy 150 férőhelyes óvoda, két ideiglenes iskola és egy kórház. A lassú helyreállítási munkáknak számos oka van. Így például az elhúzódó geofizikai kutatások és tervel.yik, a nitrát-túladagolás máris bekövetkezett. A franciák ezért egyrészt kötelezővé tették a gazdák számára a téli talajvédő növényzet termesztését — ez csökkenti a nitrátok beszívódá- sát a földbe —, másrészt környezetvédelmi adó bevezetését tervezik 1992-től. A britek a leginkább veszélyeztetett területeken kísérletképpen pénzzel kívánják arra ösztönözni a termelőket, hogy eddigi módszereiken változtassanak. Bretagne-ban, Dániában, Hollandiában és Belgiumban, valamint az NSZK egyes részein a fő gondot az intenzív állattenyésztés és az ebből származó hatalmas trágyamennyiség okozza. Hollandiában, ahol az 1960 óta megötszöröződött sertésállomány ma 14 milliósra tehető, a helyzet rendkívül súlyos. 1987-ig a földekre és a vizekbe szórták az évente keletkező 93 millió tonna trágyát, ami 35 millió tonnával haladta meg zések, a köztársasági és helyi vezetés hozzá nem értése. az építőanyagok blokád miatti késedelmes szállítása, az óriási hivatali hierarchia, .amely számos esetben még a legegyszerűbb kérdésékben is megakadályozza a gyors döntést. A Sztyepana- vanban dolgozó NSZK-beli szakemberek például arra panaszkodtak, hogy rendkívül nehézkes a Szovjetunióba utazás. Az is gondot jelenített, hogy az új város nagyobbik része a Dzonaget folyó túlsó partján épül, ahol a talaj sziklás. A külföldieknek nem engedélyezett a robbantás, a helyi szakembereik pedig rendkívül lassan végzilk ezt a munkát. Az építőanyag-hiány miatt a romba dőlt családi házak tulajdonosai nem tudnak hozzákezdeni az építéshez, vagy helyreállításhoz, A félj épített magämiházak száma nem több tíznél. Ilyen .körülmények között már nem is érdemes említeni az állandó áramszolgáltatási gondokat, vagy a telefonfejlesz. tést. Komoly nehézségek az országban biztonságosan elhelyezhető mennyiséget. A trágyaszórást ma már törvény szabályozza, trágyabankokat létesítettek, és egyes városokban a trágya tüzelőként való felhasználásával kísérleteznek. Dánia 1986-ban vezetett be trágyázást szabályozó törvényeket. A gazdák segélyt kapnak tárolók építéséhez, trágyaszórási kvótákat léptettek életbe. Hasonló intézkedések történtek az intenzív állattenyésztést folytató északnémet tartományokban is. Ez a súlyos állapot nem egyik napról a másikra következett be, hanem a 10— 20, sőt 30 évvel ezelőtt folytatott gazdálkodásra vezethető vissza — mondják az EK szakemberei. A trágyázás csökkentése hosszú távon nemcsak az EK törvényei által szankcionált túltermelés megoldásában segítene. hanem egyharmadá- val csökkentené a gazdák trágyázás! költségeit is. vannak a lakosság élelmiszerellátásában is. A lakásépítéssel egy időben a környezetrendezést is megoldják. Az amerikai cég előre gyártott elemeikből 625 házat, óvodát, iskolát, sport, létesítményt, üzleteket épített. Az Egyesült Álíamdk- ban egy ilyen ház 100 ezer dóllárba kerül, az örmény .körülmények között mindez körülbelül. 200 ezer dollár. Az ehhez szükséges anyagi eszközöket az amerikai egy. ház jótékonysági akcióiból fedezik. Sztyepanavanwak az elsők 'között segített az 'NSZK. Különösen nagy segítséget jelentett az NSZK Vöröskereszt ideiglenes kórháza, 150 kis kórteremmel és szülészeti osztállyal, a minden várakozásit felülmúló orvosi berendezés^ jól felszerelt mentőkocsik, rengeteg gyógyszer, egyszer használatos injékcióstűk, élelmiszer, ruhanemű stb. Jelenleg az NSZK-szakemberek 50 házat szerelnek össze előre gyártott elemekből. Ezekben 2 szobás, 45 négyzetméteres, berendezett lakásokat adnak át a rászorulóknak. (APN) Füzérradványban ma már csak mindössze ötszázan élnek, jórészt idős emberek. A fiatalok elhagyják a falut, hiszen helyben nemigen találnak munkát. A nyugodt, csendes kisközség azonban hamarosan újraéled, hiszen a helybéli kastélyt turisztikai célokra kívánják hasznosítani. Azt beszélik, vadásztanya lesz belőle. Akkor talán megoldódik a falu ellátásának gondja is, s több lesz a munkalehetőség. A hegycsúcson már áll az új tv-erősitötorony, amely nemcsak a kastélybeli, de a faluban levő televíziók műsorvételét is javítja. (Fotó: F. M.) Hol dolgozik a szovjet elnök felesége? Kap-e fizetést? G. Mjásznyikov, a Szovjet Kulturális Alap elnökhelyettese válaszol kérdéseinkre, Ismeretes, hogy Raisza MaJkszimovna Gorbacsova aktívan részt vesz a Szovjet Kulturális Alap tevékenységében, mint az elnökség társadalmi munkatársa. Munkáját társadalmi alapon, ingyenesen' végzi. Gorbacso. va sokat vállal magára. Valamennyi ülésünkön részt vesz. Jelenléte nem hivatalos formaság, gondosan készül az összejövetelekre, tanulmányozza 'az iratokat, szakemberekkel konzultál, Sóik tekintetben' neki köszönhető, hogy az országban újjászül etében van a jószolgálati, jótékony tevékenység, ami nem is olyan egyszerű dolog. Nem könnyű például megszervezni a neves külföldi művészek ingyenes vendégfellépését. Érthető okok miatt, Gorbacso- vának ez könnyebb, mint más munkatársunknak, ám mégis sok munkával jár. Köztudott, hogy háromne. gyed évszázad alatt számos nemzeti kincs került külföldre. Gorbacsova aktív tevékenységet folytat ezek ha. zahozatala érdekében. Amerikai útja során egy értékes novgorodi ikont és egy Aj- vazovszkij-képet kapott vissza a Rookefeller-család- tói. Kezdeményezésére, az uráli Ailapajev városban, a Szovjet Kulturális Alap segítségével, művészeti főiskolát szerveznek. Nemrég kezdte meg munkáját Moszkvában a Harangszó Szövetség. Május 9-én, az elesették emlékére először szólaltak meg a Vörös téren a Vasziildj Blazsennij székesegyház harangjai. (APN) Örményország a földrengés után Jm Almok - nyugdíjban Megtiszteltetés, élmény és kölcsönös tisztesség találkozni a Tisztelt Olvasóval. Véleményt cserélni, vitázni, vagy csodálkozni, érvelni, vagy megdöbbenni az élet adta helyzeteken, beszélni jelen és jövő gondjairól és hallgatni az emberi sorsokat. Mégis, a legérdekesebb az előlegezett bizalommal élni, és „látatlanból” olyan emberekről hallani, akik a személyes találkozás nélkül is megosztják velünk gondjaikat, örömeiket, akik gyakran már azzal is elégedettek, ha néhány sor vagy pár oldalas levél formájában legalább írhatnak, és csak remélhetik, hogy, valaki talán elolvassa a reménytelen S.O.S.-jeleket, az itt-ott elszenvedett megaláztatást, vagy régmúlt idők soha nem feledhető bánatait, szenvedéseit. Ez utóbbiak vagy két éve megszaporodtak. Vagyis a közlésük. Amiket sokszor ötven-hatvan éve őrzött az emlékezet, amit nem mondhattak el senkinek, amikről nem csak nem illett, de nem is volt ajánlatos beszélgetni. Különösen írni! Most pedig már napi- és hetilapokban közlik — sokszor folytatásokban is. Okulásképpen, vagy csak egy- egy ember szenvedéseinek elismerése-tisztelete jeléül? Mindegy. A lényeg az, hogy így megismerjük a múlt, az évtizedek, az emberi sorsok egy-egy darabkáját. Ilyen szándék vezérelte talán Bartha Andrást is, hogy pár oldalas leveléből ismerjük meg a múlt ezer és ezer borzalma közül az éppen legújabbat, ami a több milliárd ember közül egyé, éppen azé, aki írta, ezért különbözik mindenki más sorsától, mert csak vele történhetett meg éppen úgy és éppen ott, ahogy és amikor az megtörtént, egyszeri, utánozhatatlan és megismételhetetlen formában. — özvegy lettem, egyedül élek — tudatja levélírónk keserű sorsát. — A földek körüli viták érintenek. szüleim mellett, majd családalapítás után is csak a föld és annak művelése biztosította kenyerünket. Most nem csak a kisgazda- pártot tartom a parasztság szószólójának, de a volt parasztpárt, vagyis a Magyar Néppárt is az volna, ha az országgyűlési képviselőválasztáskor jobban a híveire figyel. Folyik a küzdelem a földért — és amellett nem is a kenyérért, inkább megfogható, nagy darab kalácsért. azok között, akiknek sikerült a tülekedés. Akik vissza akarják földjeiket, nem éppen spekulatív elgondolásból teszik — a mindenkori megélhetési bizonytalanság az oka. Ugye, a tsz-be lépett földművesnek nyugdíjazáskor csak a leszolgált katonaidőt, hadifogságot, azt az időt számolták el a tsz-ben ledolgozott ideje mellett. A magángazdálkodóként eltöltött éveket annak ellenére, hogy adót, beszolgáltatást teljesített, sehol figyelembe nem vették. Ezért például a tsz-be lépett középkorú emberek sokat vesztettek a nyugdíj megállapításakor. ők egy jövedelemből — minden családi pótlék nélkül — nevelték kiskorú gyermeküket és támogatták a 260 forintra érdemesített. öreg szüleiket. Majd nyugdíjazás után többnyire egy nyugdíjból éltek feleségeikkel akkor is, ha a feleség saját földjét is a közösbe kellett adni. A második világháború alatt tényleges katonai szolgálatomat teljesítettem — és 1944 november elején hazajöttem. Itthon vészeltem át a frontot. 1945 január havában kellett az új nemzeti hadseregbe jelentkezni. Márciusban vonultam be Bánrévére, a felállított határőrséghez. Az új hadseregben teljesített katonai szolgálat jogán kaptam 1946 tavaszán 10 kát. hold juttatott földet, amely 1948 őszén a megalakított állami gazdaság táblájába került. 1945 őszén házasodtam, feleségem örökölt 11 hold földet. Ez lett a családom létalapja. 1957-ben vásároltam 2 hold szántót és béreltem 3 hold állami tartalékföldet. 1960 decemberében a tsz- be vittem a feleségem ösz- szes földjét (közben a feleségem kórházba került), valamint a vásárolt földet is. Mivel tanyán laktunk, földrendezéskor az állami gazdaság kezelésébe kerültek a földjeink. A községben lakóházunk nem volt, a tanyai házért kártalanításként kapott összegből — Miskolcon — szüleim háza mellé toldásként épült szoba-konyhás lakás költségeit egyenlítettem. Itt laktam hatodmagammal 1962 őszétől, most már csak egyedül. Innét járok a tsz- be dolgozni. És a sorsforduló ismét: 1964 szilveszter napján kórházba kerültem. Azután a kékestetői szanatóriumba. Hazajöttem — a táppénzemmel bonyodalmak voltak —, ekkor a tsz-tag nem kapott még táppénzt. Megszüntettem a tsz-tag súgom, akálmazott lettem a tsz-nél. Mit tehettem volna? A legkisebb gyerek 6 éves, a harmadik 8, a második 11 éves, az első fiam 14 éves, és semmi jövedelemmel nem rendelkezett a feleségem. 1967: az új földtörvény következtében feleségem összes földjéért 5 év alatt kifizettek 3974 forintot, a sajátomért 1360 forintot, kártalanítás címén, amikor a család megélhetése biztosítása végett vásárolt 2 kát. holdért a vételár és költsége 7800 forintot tett ki! És hosszasan ír még Olvasónk az állami gazdaságok megalakításának módjairól, a jelen szövetkezeteiről, gazdálkodásukról, ami nem minden földszerető embernek okoz örömet. Ezért talán a javaslat, ami azért reményre ad okot levélírónknak is. mert így fejezi be levelét: — Véleményem szerint a sűrűn lakott, dombos-völ- gyes területeinken előnyös a családi földművelés, s az ország egyharmad része ilyen. Itt, a szarvasmarha-, juhtartás az előnyös. Jól díszük a szarvaskerep, vöröshere stb. és a talajt jó karban hagyja. Búza, toiko- rica jól terem utána. A fiatalja ellátná a növény- termesztést, az idősebbjei állatok mellett dolgozhatnának, és nem utolsósorban emberibb életet lehetne megvalósítani — mint az állandó, embert pusztító utazgatással! — Az emberi józan észnek kell dönteni, úgy. hogy ne néptelenedjenek el fal- vaink. Tegyünk le lázálmainkról, mert az, hogy ide meg amoda kölcsönből, ilyen meg amolyan munkahelyeket létesítünk, ahová öröm lesz belépni. Először a már meglevő iparunkat tegyük rendbe! És olyan ipart létesítsünk, amit nyersanyaggal el tudunk látni! És ne az idegennek legyen előjoga, a kétesen csillogó aranyáért. Mire a levél végére ér Bartha András, már el is felejteti velünk saját szerencsétlen sorsát, ő is a naauobb család fejével gondolkodik, szövi a "Vidéki álmot, így, nyugdíjason is. B. Sz. L.
