Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-14 / 164. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1990. július 14., szombat Velencét látni és... i i * 111 * i * fffflfÜKK Amitől Velence az, ami: a szigeten álló, mindig ázó talapzatú dózsepalota V elence. Lagúnák, ga­lambok, Szent Márk tér, gondolák, „O sole mio”. Amikor a Top Travel Utazási Iroda ajánlatát kap­juk, hogy mehetünk, hogy elvisznek, a kolléganővel azonnal lázba jövünk. Nincs mese, Velencét látni kell! Az öregecske, kényelmet­len, de megbízható Ikarus busz máris az Alpok lejtőin kaptat. Erőlködik, fújtat, de bírja. Csakúgy, mint a két gépkocsivezető, akik váltva vállalják értünk a felelőssé­get. Délután indultunk, ágyunk az ülés lesz, reggel Velencében ébredünk. Már aki tud aludni, mert az nem egyszerű. Itt nyom, ott tör, sebaj, Velence megéri! Magyarnak lenni jó. A határőr mindössze egy pil­lantást vet a kék világútle­vélre. Vámvizsgálat, bélyeg­ző sehol. Nem látjuk az osztrák és az olasz hatósá­got sem. A határ nem aka­dály, csak megyünk, guru­lunk Velence felé. És máris itt vagyunk. A tenger büdös, kénhidrogén szaga lengi be. Kis bonyo­dalom a kikötő pénzváltójá­nál: mind az ötven dollárért lírát akar adni. Egy kis ut­cai tranzakció sikert hoz, elég egy húszasért a líra! Hajónk megáll a milliószor látott Szent Mánk térnél. Éppen olyan, mint a képe­ken. Csak ez valódi. Idegen- vezetőnk, Marika magyaráz. Mutatja a dózsepalotát, a Szent Márk templomot. Az olasz kalmárok miatt ilyen vegyes a stílusunk. Sok min­dent hoztak ide — és lop­tak. Jó, hogy mondja, így nem esz annyira értük az irigység. Ezer líra nagyjá­ból egy dollár. Másfélért vehetnénk kukoricát, hogy etessük a dundi galambo­kat ... Magyarnak lenni rotstsz. Mert megismerni nációnk tagjait onnan, hogy épüle­ték, szökőkutak talapzatán ülve eszik a rántott húst. És hogy nem mennek be azokra a helyekre, ahol je­gyet kell venni. Ilyen pedig egyre több van, mert az olasz élelmes, miindeniből pénzt csinál. Egyébként igaza van, követnünk kel­lene. Én 'ismét duhajkodom. Egy hamburger 3 és fél dol_ lér, egy szendvics 2, egy fagyi 2, egy jégkrém 1 dol­csi. Még mondja valaki, hogy drága a miskolci Bi­gotton cukrászda! Lehet per­sze spórolni is. Ha az ember addig kibírja, nos, a hajó árában benne van a W. C.- használat is. A tengerpartra, a Didóra menet és jövet az már négyszáz líra megtaka­rítás! A Didó gyönyörű, a tenger itt már kék. Az elő­kelő nyaralók elzárva a nép elől. Az egyik szállodán fel­irat: Hungária. Boltok. A Szent Márk té­ren millió butikban több vagon arany. Vagy még több. A fűszeres, Rizzo min- dent tart. Az áru gusztusos, kivéve egyet: a felvágottak között szőrös vaddisznó­comb. Ajaj. Az eliadónő érti ~az angolomat, dőzsöléskép­pen kérek egy üveg' ásvány­vizet. Az áruházak kívülről kicsik, belüli minden van. Kivéve gyermek pancsoló­medencét, akárcsak Miskol­con. Utolértük a Nyugatot, az itt is hiánycikk. Ismét velencei séta, trap- polás a sikátorokban, a kis boltok ezrei között. A len­gyel, magyar, csehszlovák csak nézelődik, az amerikai, mexikói vesz ezt-azt. Itt már világossá válik, miért akarják kitiltani buszainkat a nagy parkolókból. Nem azért, mert szemetelünk, ha­Ami sokakat sóhajtásra késztet: a sóhajok hídja ... Galambhizlalás Szent Márk tér módra ... nem, mert nem vagyunk fi­zetőképes kereslet. Még egy párszor beszippantjuk a ve­lencei, bűzös levegőt, este van, indulunk haza. Az olasz határ előtt talá­lunk egy csoda W. C.-t. Automatikusan öblít, adja a szappant, a vizet, a levegőt, az illatosító! Mi van, ha valaki bennragad ? Vagy akinek nagyon sürgős? Oszt­rák oldalon is van ám fo­tocella: egy villantás az ön­gyújtóval, máris öblít a ma­sina. A határ magyar olda­lán is kipróbáljuk a hasonló létesítményt. Automatika, papír sehol, dugulás van. Hazaértünk. — m. szabó — A fényképezőgép lencséje azt is lekapja, ahová be nem juthat a tömeg. Ez a jómódúak nyaralója a tengerparton, a Lidón. Fotó: Kovács Judit Freud miskolci tanítványa és barátja Ferenczi Sándor halálának évfordulóját a közelmúltban ünnepeltük. E méltánytalanul kevéssé ismert tudósról még kevesebben tudják, hogy miskolci származású volt. Mint annyian, ő is megelőzte korát eszméivel, melyékben a lelki gyógyítás, gondozás új alapjait teremtette meg. Viszonylag későn, 35 éves korában lett Sigmund Freud tanítványa, 1908-ban. Egy év múlva már Freud szűkebb baráti köré­ben találjuk. Éveken keresztül sóikat hatottak egymásra. Ferenczi népszerűsítette, magyarázta és kiegészítette Freu- dot, munkái a tudományos lélekelemzés építőköveivé vál­tak. Elsősorban az ő nevéhez kapcsolódik a pszichoanalízis budapesti iskolájának megalakítása. Hatalmas tudományos aktivitást fejtett ki, ezt bizonyítja számtalan könyve és többszáz tudományos dolgozata. Freud- dal való barátságának emlékét őrzi a több mint 2000 le­vélváltásuk. Mint a századfordulót követő polgári prog­resszió neves alakja, közeli kapcsolatban állt a Nyugat kö­ré csoportosult írók egy részével. Pszichoanalitikus előadá­sai nagy népszerűségnek örvendtek az egyetemisták és a haladó értelmiségiek körében. A hallgatók ismételt bead­ványokban kérték az orvosegyetem rektorát, engedélyezze, hogy Ferenczi egyetemi előadásokat tarthasson. A hivata­los orvostudomány válasza, mely a pszichoanalízisről úgy vélekedett, hogy az „nem egyéb mint pornographia és álomfejtés”, elutasító volt. Mégis 1918 szeptemberében Fe­renczi szervezésében Magyarországon tartották a nemzet­közi pszichoanalitikus kongresszust, melynek fő témája a háborús lelki sérülések, háborús neurózisok voltak. A kong­resszuson Freud is előadást tartott. Ferenczit a nemzetközi pszichoanalitikus egyesület elnökévé választották. Lassan pályája csúcsára érkezett. Már a Tanácsiköztársaság alatt, 1919 áprilisában egyetemi tanárrá nevezték ki, így ő lett a világ első pszichoanalitikus professzora, s megbízták egy klinika megszervezésével, vezetésével. A pszichoanalitikus klinika azonban csak rövid ideig állt fenn, 1919 szeptem­berében, mint sokakat, akik nyilvános szereplést vállaltak a forradalom idején, elmozdították állásából. Az első világháborút követő évek konzervativizmusa nem kedvezett Ferenczinek. Írásai, újításai sok vihart 'kavar­tak a pszichoanalitikus körökben is. Azóta számos gon­dolatát igazolta az idő, neves követői között találjuk René Spitzet, aki a gyermekmenhelyeken és korabeli kórházak­ban kezelt gyermekek lelki elsivárosodásáról, a hospitali- zációról szóló elméletével lett világhírű, s Melanie Kleint, aki a gyermeklélektan egyik első nagy elméleti szakem­bere volt. örökké új utakat kereső, a pszichoanalízis módszereit át­alakító, örökké kísérletező nyugtalan szelleme ma is újra és újra vitára készteti a szakembereket. 1933-ban halt meg egy kis budai villában. Felesége, ha­lálakor a kert rózsafáit kivágatta. Háza a világháborúban bombatalálatot kapott. A Jókai lakótelepen, egykori szülőháza helyén emléktábla áll. Hirdeti, hogy itt, városunkban született a világhírű lé­lekgyógyász és pszichoanalitikus, Ferenczi Sándor. Fedor Mit tervez az Autonómia Alapítvány kuratóriuma? A politikai pluralizmus ma már tény hazánkban. A mechanizmusok létrejöttek (demokratikus pártok, fel­szabaduló tömegkommuni­káció, legitim parlament), a nemzet egészét meghatáro­zó demokráciáról azonban csak akkor beszélhetünk, ha egy életerős, sokrétű érde­keket kifejező, pártoktól és államtól független non-pro­fit érdekeltségű, autonóm szektor virágzik ki. E folya­matban való részvételt tűzte ki célul az Autonómia Ala­pítvány, amely támogatni kívánja az országhatáron kí­vül és belül azon állampol­gári kezdeményezések — ön­kéntes helyi szervezetek és csoportok tevékenységét, amelynek programja: előse­gíteni a környezet érdekeit figyelembe vevő tartós fej­lődést, valóra váltani azt a szerepet, hogy a falusiak és a városiak kezükbe vegyék környezetük, egészségük vé­delmét. Akadályozni a nö­vekvő szegénység terjedését, védelmezni a vallási és etni­kai kisebbségek jogait. Az alapítvány nem akarja fel­adatkörét pénzbeli támoga­tások, adományok szétosztá­sára korlátozni, minden olyan közösségnek, szerve­zetnek, amelyik támogatást igényel, anyagi, szellemi, vagy szervezési teljesítményt kell felmutatnia. Az Auto­nómia Alapítvány ez évi te­vékenységét a Rockefeller Brothers Fund és a Ford Foundation kezdeti támoga­tása biztosítja. Az alapítvány csoportokat, egyesületeket kíván segíteni — egyéneket nem —, mun­katerveik, illetve a fent em­lített célök megvalósításá­ban. A jelentkezőknek a kö­vetkező pályázati feltételek­nek kell megfelelniük: 1. Az alapítvány kurató­riuma pénzbeli támogatását adomány, vagy alacsony ka­matú hitel formájában kí­vánja rendelkezésre bocsá­tani. 2. Az a szervezet számít­hat előnyös megítélésre, amely aktívan vett részt a munkaterv kidolgozásában és a valóságos szükségletek feltárásában. 3. A sikeres pályázat fel­tétele, hogy a pályázók ön­erőből, az igényelt összeg­gel hasonló nagyságrendű ellenszolgáltatást ajánljanak fel pénzbeli, szervezési, fi­zikai, vagy szellemi formá­ban. 4. A pályázati kérelem tartalmazzon rövid ismerte­tőt a szervezet jellegéről, taglétszámáról, munkájáról, történetéről. Fogalmazza meg a pontos célkitűzéseket, kapcsolják hozzá a szerve­zet alapszabályát is. 5. Csak az a szervezet ré­szesülhet adományban, vagy hitelben, amely bankszám­lával rendelkezik, amelyik vállalja, hogy írásos jelen­tést tesz a kapott összeg felhasználásáról és tartalmi beszámolót ad a mumkaterv végrehajtásáról. A kuratórium tagjai: Ba- lipap Ferenc, Bíró András, Fasang Árpád, Ferge Zsu­zsa (elnök), Juhász Pál, Ha­vas Gábor, Kürti Erzsébet, Perczel Anna, Willem H. Welling. Az Autonómia Alapítvány a mai magyar társadalom legveszélyeztetettebb terüle­teire kívánja összpontosítani eszközeit. Az odaítélt ösz- szeg megfelelő célú haszná­latára a nyilvánosság lesz a garancia.

Next

/
Thumbnails
Contents