Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-11 / 135. szám
1990. június 11., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A környezetszennyező 26-os út Halaszthatatlan döntések Sajószentpéteren Határozatképtelenség miatt május 23-áról 30-ára volt kény télén halasztani testületi ülését Sajószentpéter Város Tanácsa. A döntéshez szükséges számban az első alkalommal a városatyák nem jelentek meg. Pedig életüket, környezetüket alapvetően meghatározó, halaszthatatlan megoldást igénylő kérdésekről volt szó. A városon átvezető 26-os fő közlekedési út helyzetének javításáról, valamint a cigánylakosság élet- és munkakörülményeiről. Második alkalommal mindkét kérdésről döntöttek. ELKERÜLI A 26-OS ÚT SAJÓSZENTPÉTERT? Az országos közúti hálózat sajátossága és egyben alapvető problémája — állapítja meg a tájékoztató , hogy az utak nagy része a településeken halad keresztül. A megnövekedett forgalom arányában ezek egyre zsúfoltabbak és növekszik, alkalmanként elviselhetetlenné válik a környezetszennyezés. Mindezek megnyilvánulását a Sajószentpéteren átutazók, kiváltképpen pedig & város lakói naponként egyre inkább tapasztalják. Az elmúlt évek során a megoldást a helyi hatóságok és a főútvonalakat kezelő szervek egyaránt keresték. Alternatívaként két lehetőség kínálkozott: az egyik a 26-os út városon átvezető szakaszának korszerűbbé tétele, kiszélesítése, a másik egy, a települést elkerülő szakasz megépítése. 1981—85 között több vizsgálat és tanulmány- terv készült mindkét változat megvalósíthatóságáról. Végül is időközben egyiket sem fogadták el. Előírták, hogy ismételten el kell készíteni Sajószentpéter általános és részletes rendezési tervét. Szükségességét azzal indokolták, hogy időközben a település úthálózat-szerkezetében kedvező irányú változások nem következtek be, sőt a forgalom időközben dinamikusan megnőtt. A tanácsiak úgy látják, hogy a 26-os főútvonal korszerűsítésében mindkét változat megvalósítása elképzelhető. Ugyanakkor határozottan kijelentik, hogy településszerkezeti, településesztétikai és környezetvédelmi megfontolások alapján ők csak a várost elkerülő szakasz megépítését támogatják. A tervek kidolgozását követően az elképzeléseket az illetékes minisztériumokkal egyeztetni kell. A megvalósításban érintett ágazati szervezeteknek pedig — döntésük meghozatala előtt — ki kell kérniük Sajószentpéter Város Tanácsának állásfoglalását. Legkedvezőbbnek látszik a benzinkútnál a Sajón túli területre átmenő, é a jelenlegi út nyomvonalára a Könnyűbetongyárnál történő visszacsatlakozás. Ehhez két vasúti felüljáró, 2 — a Sajón átvezető — és két ártéri híd létesítésére is szükség van. Ezt a megoldást szeretnék tehát, ám a jelenlegi gazdasági körülmények között senki sem tud garanciát vállalni a megvalósítás időpontjára és ütemezésére.” A CIGÁNYLAKOSSÁGRÓL Sajószentpéteren a cigánv- származású lakosság száma 1340 főre tehető, összességében az összlakosság csaknem tízszázalékát alkotják. Lakás- helyzetük 1974-ben illetve azt követően részben megoldódott. Sajnos vannak családok, amelyek a „CS”-la- kást csupán lakják, nem ápolják, állagának megóvásával nem törődnek, így azok hamarosan tönkremennek. Mások, nem élnek a tanács által is propagált lakásmegoldási lehetőségekkel. Ebből fakadóan kialakulóban van egy, a régi időkre emlékeztető épületsor, amin a tanács jelenleg változtatni nem tud, de amely — feltételezésünk szerint — lehetőséget teremt a régi cigánytelepek kialakulásához. A cigányság lakótelepének ellátottsága — kommunális szempontból, a helyi viszonyokhoz képest — közepesnek mondható. Az általuk lakott településrész tizenegy utcájából hárofn szilárd burkolatú, a többi salak-, illetve földút. Teljes körű az elektromos hálózat kiépítése. Kilenc utcában van vízvezeték. összességében a cigányszármazású lakosság egészségesebb, kulturáltabb környezetének kialakításában alapvető javulás történt az elmúlt esztendőkben. Foglalkoztatási helyzetükre jellemző, hogy a városban élő cigány férfiak nyolcvan, a cigány nők 35—40 százaléka általában rendszeres munkavállaló. Sajnos ezen a téren újabban jelentősen romlott a helyzet. A munkaképes cigánylakosság mintegy 70 százaléka a helyi üveggyárban dolgozik. Többen közülük megbecsült, a vállalatvezetés részéről is elismert dolgozók. Az általános iskola nyolc osztályával rendelkező, és a környező üzemekben dolgozók részére szakmásító tanfolyamot szerveznek. Többen a magánszektorban vállalnak munkát, vagy maguk is megpróbálkoznak magánkereskedelemmel foglalkozni, illetve kisiparosként dolgoznak. Megállapította a tanács, hogy a cigánylakosság foglalkoztatási helyzetében döntő változás csak iskolai végzettségük javítása révén érhető el. Mindezek ellenére még mindig akad olyan szülő, aki nehezen, vagy egyáltalán nem adja, nem járatja gyermekét óvodába. Több szülő ellen kellett szabálysértési eljárást kezdeményezni azért is, mert általános iskolás korú gyermeke iskoláztatásáról nem gondoskodott. Az újabban beszűkült foglalkoztatási lehetőségek, valamint az alacsony iskolázottsági szint a cigánylakosság szociális helyzetében is kedvezőtlen következményekhez vezetett. Több családfenntartó munkahely nélkül maradt, ennek következtében nem részesülhet szociális juttatásokban (Családi pótlékban, tánnénz- ben, gyesben, gyedben.) Némileg javítja a szociális ellátottságot, hogy újabban a családi pótlék már alanyi jogon járó szociális juttatás A tanácsülés megállapította — éppen a PHRALIPE-szer- vezet ülésen részt vevő képviselőjének válaszolva —, hogy az arra rászorulók minden lehetséges segélyt megkaptak. A városban a cigánylakosság társadalmi megítélése az elmúlt években romlott. A már beilleszkedettek a hatóságoktól határozottabb intézkedéseket sürgetnek az italozókkal, a munkakerülőkkel. a bűnelkövetőkkel szemben. A közvélemény egy része szerint a cigánylakosság jogtalan előnvöket is élvez. Van a cigányságon belül olvan réteg is. amelv tenni is képes és kész társai érdekében. * A tájékoztató végezetül megállapítja: .,A cigánykérdés értelmezése és kezelése napjainkban új szakaszba érkezett. A társadalmi, gazdasági változások, az életminőségi feltételek romlása növekvő feszültségekkel jár. amivel a jövőben szembe kell nézni. Ezek csökkentése közös érdek, nagvobb erőfeszítéseket igényel mindannyiunk részéről. (faragó) A köietmúltbon került átadásra Szerencsen az új, korszerű postaépület, amelyet már az ezredforduló postai szolgáltatásainak maradéktalan kielégítésére terveztek. Laczó József felvételei Bizalmatlanságban élni? Felsőzsolcán Egy vállalkozó — kérte. hogy se őt, se cégét ne nevezzük meg — úgy gondolta, tanult szakmáján, belül újabb vállalkozásba kezd, s a helyi Lenin Termelőszövetkezettől visszaigényelt földjén kisvágóhidat nyit Felsőzsolca határában. Tervének több előnye is volt. Az új üzem nemcsak a vállalkozásban résztvevők jövedelmét hivatott növelni, hanem jelentősen javítaná a település húsellátását, mintegy húsz embernek biztosítana munkalehetőséget, s kétszáz helyi termelőtől vásárolná fel a sertéseket. A közvetlen környéken, az Állomás utcában lakókat azonban ennél sokkal jobban izgatja egy másik tényező: a lehetséges bűz. Az illetékes szervek februárban helyszíni bejárást tartottak, s ha nem is gyorsan, de megérkeztek a hatósági vélemények is: senki nem látta akadályát a kis- vádóhíd megnyitásának. A helyi tanács döntése viszont egyre csak késett. Minderről a lakók — bár házaikat csupán 200—300 méter vá- ' lasztja el a kérdéses területtől — csak lapunk egy cikkének rövid utalásából értesültek. Felháborodásuk egyik oka ez volt. Azonkívül még élénken élt az emlékezetükben egy, szintén az Észak-Magyarországban megjelent riport, mely a szerencsi Fecskésen lakók bűztől körüllengett életét mutatta be. Semmiképpen nem szerettek volna úgy járni. Többségük Miskolcról költözött ki, vállalva a nehézkesebb munkába járást, a közeli Mezőgép nappali zajait. De úgy érezték, megérte, mert saját portájukon, nyugalomban élhetnek, s tisztább levegőt szívhatnak, mint a városlakók. A felső- zsolcai vasútállomás melletti házban még két sertés tartását sem engedélyezték a hatóságok, mert ugye annak szaga van. Nem értették hát, hogyan kaphatna engedélyt ugyanott egy heti 50 sertés vágására berendezkedő vágóhíd? Az üzem létét nem ellenezte egyikük sem — de nem a tervezett helyen. Ahogy az ügyben összehívott lakógyűlés egyik felhevült résztvevője megfogalmazta: „Adj munkalehetőséget, de menj odébb!” Mit szól mindehhez a vállalkozó? Természetesen nem örül, s ez még igen enyhe kifejezés. Ö már pénzt kapott a vállalkozás beindításához, amit már be is fektetett. Számtalan példát tud hozni, ahol a lakóházakhoz sokkal közelebb működik a vágóhíd, s mégsem panaszkodik senki. Szagmentes, zárt rendszert ígér, s a kezében vannak a pozitív szakhatósági vélemények. Nem tudja megérteni a lakók tiltakozását. Vállalkozás ellenesnek tartja őket, egyet nem értésüket pedig személye ellen szóló akciónak. A hosszúra nyúlt ügyben azóta a lakosság véleménye is megoszlott. Sokakat meggyőztek az érvek, s bizalmat szavaztak az új üzemnek. Az ugyanis tény, hogy a sertések vágóhídi pihentetése, vágása, perzselése, a belsőségek tisztítása nem szagnélküli folyamat. A kérdés csak az, hogy milyen erős, s meddig terjed a bűz? Mert együtt, élni vele épp oly nehéz, mint. tenni ellene. Az egyik környezet- védelmi szakember szerint ugyanis a „bűz legfeljebb kellemetlen, de nem veszélyes és nem környezetszennyező, a bűz csak megfoghatatlan.” Éppen ezért nehéz eldönteni, hol a hai- tár, amikor már lépni kell a bűzforrás megszüntetésében. Az ígéretek és az üzem tervei azt bizonyítják, az Állomás út lakóinak a vá- góhídtól, mint szennyezőtől, nem kell tartani. Megosztotta a lakókat, a vágóhíd létesítésének ügye. Felborult a nyugalom. Az utcán időről időre áthullám- zik a feszültség, a bizonytalanság. A régi hangulat talán csak akkor fog visszatérni. mikor az új vágóhíd valóban szaamentesen elkezdi működését. Erre pedig a jelek szerint már nem sokat kell várni. A rendezési tervre hivatkozva ugyanis a tanács először nem adta meg az elvi építési engedélyt, most viszont elkészült a terv módosítása. A szokásos engedélyezési út betartása után az építkezés megkezdésének semmilyen jogi akadálya nem lehet. Szakmai utakat szerveznek Nincsenek könnyű helyzetben a magyar utazási irodák. Mind több kísérli meg a többlábon állás különböző lehetőségeit. A Top Travel miskolci, a Kilián-északon székelő irodája például szakmai utak szervezéséi kezdeményezi egy sor vállalatnál, intézménynél. Elképzeléseikben nem csupán szakmai rendezvényekre történő csoportok szervezése szerepel, hanem például egy-egy érdekesebb külföldi üzem, vagy farmgazdaság meglátogatása. Utóbbi különleges élményt ígérhet a szerveződő új magyar mezőgazdaság vállalkozóinak, akik például Németországban, vagy éppen Hollandiában tanulmányozhatnak új módszereket, ismerkedhetnének a farmgazdaságok gépeivel, termelőberendezéseivel. Amint azt Mazug László irodavezetőtől megtudtuk, szívesen állnak a gyárak, intézmények, szövetkezetek, szakcsoportok és egyéni érdeklődők rendelkezésére az utaztatás, a kinti program és a szállás megszervezésében. (csörnök) Virágzik a szőlő Megjelent a Marul Időszerű növényvédelmi teendők Ismét a szárazság okozta a legnagyobb problémát a mezőgazdaságnak. A héten lehullott csapadék, ha nem is volt elegendő és bőséges, segítette a növényi károsí- tókat is. Fokozódott-e a fertőzési veszély, milyen betegségekkel' lehet számolni a kiskertekben, erről kérdeztük dr. Gyurkó Pétert, a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakmérnökét. — Minden csapadékra igen nagy szükség van. A lehetőségnek megfelelően öntözzük az ősszel és tavasz- szal ültetett, vetett növényeket és elsősorban a vízigényes zöldségféléket (káposztafélék, paprika, uborka, paradicsom). A károsítok helyzetét. az alábbi módon jellemezhetjük: tovább erősödött az almavarasodás elsősorban a Starking fajtán, a Jonathánon pedig továbbra is szembetűnő a lisztharmat- fertőzés. Együttes védekezést hajthatunk végre Ch. Fundazollal, Rubigan 12 EC- vel. Kombinációban a Di- thane M—45, Zineb. Ortho- cid, Antracol + Sulfur vagy Karathane alkalmazható. Atka, levéltetű vagy más rovarkártevő esetén Mitac 20 EC, Bi 58, Anthio lehet a harmadik komponens. Őszibarackon továbbra is látható a levéldeformáló-be- tegség tünete. A megbetegedés lehetőségét a száraz, meleg időjárás csökkenti. A fertőzött levélcsomókat, leveleket célszerű eltávolítani. Az őszibarackon más betegségek fellépésével is számolni lehet: például a le- véllikasztó és a lisztharmattal. Ez ellen Dithane M—45 + Sulfur, Topsin Metil, vagy Fundazollal védekezhetünk. A levéltetű károsítása is erősödhet, ezért a Bi—58, Anthio, Decis vagy Karate 5 EC alkalmazása indokolt. A szőlőben a virágzás megkezdődött. Most. réztar- ta.lmú szerrel ne permetezzünk! Esős időben, elhúzódó virágzás esetén, mindenképpen indokolt a szürkepenész ellen védekezni. A Funda- zol, Ronilan, Rovral, Topsin Metil növényvédő szerekhez célszerű peronoszpóra ellen valamely más gombaölő szert hozzáadni, az Ortho-Phaltan és Ridomil Combi pedig mindkét veszedelmes betegség ellen véd. A Bükkalján észleltük a lisztharmatbe- tegség első tüneteit, így indokolt lehet a lisztharmat elleni kombináció alkalmazása. Ha a fürtök között szövedéket és apró hernyókat veszünk észre — a szőlőmoly lárváival lehet dolgunk — indokolt a Bancol, Decis 2,5, Karate 5 EC, vagy a Ditrifon alkalmazása. Ha a szőlölevelek egy része deformált, a növény fejlődése leáll, csökött lesz, ez atkafertőzésre utal. Ebben az esetben speciális atkaölő szer — Mitac 20 EC, vagy Neoron permetezése szükséges. A burgonya lombzáródása után a bogár elleni védekezéssel egyidejűleg (Bancol, Decis, Zolone, Karate) a fenyegető betegségek ellen célszerű Rézoxiklorid. Dithane, Zineb permetező szert alkalmazni. Szinte naponta fölmerülő probléma a permetező szerek keverhe- tőségé. A probléma megoldásához nyújt segítséget, tájékoztatást a Kertészet és Szőlészet című folyóirat 1990. 21. számában, valamint a Kertészeti Magazinban közölt táblázat. A permetezési munkáknál legyünk nagyon körültekintőek, mert a már érett ribizlire. zöldségfélékre és virágzó vagy érés előtt álló málnára kerülő permetlé sok bosszúságot, fogyasztás esetén mérgezést okozhat.
