Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-11 / 135. szám
XLVI. évfolyam, 135. szám 1990. június 11. Hétfő Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Befejeződött a vizsolyi ünnepségsorozat A jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták Pozsgay Imrét, az ünnepség szónokát. (Tudósítás a 2. oldalon.) „...egyformán öregek vagyunk” Ötven év után Háztartásszervezést is tanulhatnak Több lehetőség a végzős nyolcadikosok továbbtanulásához — Olyan szellemiséget # adott nekünk az iskola, mint ma egy Sem. Tiszteltük a tanárokat, fölnéztünk rájuk, mert tudtunk kire felnézni — mondja talán kissé elfogultan az egykori Tóth Pál Református Leánygimnázium egyik, ma már hatvannyolc éves, volt diákja. Az 103®—40-es tanévben érettségizett leányosztály tagjai most Miskolcon, a református egyházkerület székházában tartották ötvenéves találkozójukat. A 42-es létszámú osztályból tizenhatan jöttek el. A jelen nem levők közül jó néhányan már meghaltak, mások egyéb ok miatt maradtak távol. — Nézze csak ezt a fényképet! — mondja egyikük. — Ez a „kislány” Venezuelában él. Mindig olyan kis vigyori volt... „Születtünk az első világháború után. Gimnazisták voltunk 1932-től 1940-ig. Dolgoztunk 1940-től 1990-ig. Most búcsúzunk és elmegyünk tovább, tovább ...” — olvasható a terem fekete tábláján. — Mitől búcsúznak? — Hát, a társaktól. Ki tudja, mikor látjuk újra egymást, biztos nem lesz még egy ötvenéves találkozónk. — De huszonöt, talán! — Óh, hát már akkor is 93 évesek lennénk! ... Azért kívánjuk még azt a huszonöt évet! Nehéz, gondokkal, feszültségekkel teli, de szép és eredményes évet zárt a Miskolci Nemzeti Színház. Valahogy így lehetne pár szóban összefoglalni a tegnapi évadzárón elhangzottakat. Csapó János köszöntője után Gyarmati Béla, a színház igazgatója a színművészet társadalmunkban elfoglalt szerepéről, jelentőségének megítéléséről beszélt, arról, hogy miként éreztetik hatásukat a színház falain belül a társadalomban végbement változások. Az általános közérzet, a várakozással teli légkör naponta ott munkál a művészeti közösség életében is. Mint mondta, a vidéki színházakban a közelmúltban lezajlott „drámák” sem a szakma, vagy az egyes intézmények válságát mutatták föl, hanem mindegyiket egzisztenciális okok indukálták. A színházak évről évre nehezebb helyzetbe kerültek, a romló megélhetési körülmények miatt a legjobban kiAz 1989—90-es tanévben 3300 miskolci általános iskolás fejezte be tanulmányait. Közülük csak alig hatvanan nem folytatják tanulmányaikat. A nagy többség viszont a korábbinál kedvezőbb lehetőségek között válogathat. Speciális nyelvi osztályokat indít ősszel a Kossuth és a Kilián Gimnázium, egyedi tantervű osztályokat szervez a Kossuth, a Kilián és a Zrínyi, valamint szakosított (rajz és műalkotások elemzése) osztályt az avasi gimnázium. A szakközépiskolák közül kísérleti pedagógiai képzés kezdődik a Kossuth Gimnádolgozott művészi produkciókra sem jön be igazán a közönség. A miskolci színháznak azonban ennek ellenére volt oka többször is érezni az ezerfejű cézár elégedettségét, mégha a szakmai sikere* nem is estek egybe olykor a népszerűségi mutatókkal. A most zárult évadban — tudtuk meg az igazgató beszámolójából — 103 597 jegyei váltottak a színház előadásaira, többet mint az előzőben A 213, váltakozó fogadtatású darab azonban sajnos, a lakosság mintegy 5—6 százalékának érdeklődését vonzotta csak. Kár, hogy sokan egyetlen művészi produkció megtekintése nélkül alkotják meg elzárkózó véleményüket. Pedig jóval többen osztozhattunk volna a Holdbéli csónakos, vagy a Carmen magával ragadó sikerén, emlékezetes estéket szerezhettek volna maguknak százak és százak az elmúlt évadban Thália miskolci templomában. zium és Szakközépiskolában. A 100. Sz. Szakmunkásképző és Szakközépiskola faipari szakmában fog új „vállalkozásba”. A szakmunkásképző intézmények közül érdekesnek tűnik a 101. Sz. Ipari Szakmunkásképző terve: speciális képzést kezdenek két osztállyal, ahol a tanulók különböző könnyűipari szakmákban jártasságot szerezhetnek, például a háztartásszervezésben. A felvételi lehetőségek száma viszont csökken, mivel több vállalat mérsékeli tanulóképzési igényét a már bejelentetthez képest. Az értékeléshez tartozik az is, hogy néhány művész nem kaphatott tehetségének, képességeinek megfelelő szerepet. Pedig az értékekkel — éppen napjaink egyik legfontosabb figyelmeztetése — nem szabad könnyű kézzel bánni. Távoli színházak, si- kermodellek kapcsán mondta az igazgató: — A magyar színész csak Magyarországon lehet igazán színész. Ahol a hét krajcárból mindig hiányzik egy; ahol a tanítványok rendre megtagadják mestereiket; ahol változnak a rendszerek, de a demagógia örök; ahol uralkodni mindenki jobban szeret a maga kis körében, mint szolgálni egy célt; ahol csaknem mindenki tévedhetetlen, ezért sem beismerni, sem megbocsátani nem lehet a tévedéseket; ahol kiveszőben az alázat és csökken az állóképesség; ahol sikerré lehet sminkelni a bukást, s el lehet hallgatni a sikert; (Folytatás a 2. oldalon) Évadzáró társulati ülés | a Miskolci Nem; úti Színházban X. megyei küldöttértekezlet Önálló egyesületként, új alapszabállyal működik tovább a Ili megyei szervezete A múlt hét végén, szombaton a Nehézipari Műszaki Egyetemen tartotta X. megyei küldöttértekezletét a TIT megyei szervezete. A beszámoló — amelyet a küldöttértekezlet elfogadott — többek között megállapította: a társulat a legutóbbi küldöttértekezlet óta újra fogalmazta feladatait, megtalálta helyét a gyorsan változó viszonyok között. Ez folyamatos alkalmazkodást jelentett az egész tevékenységében. Ezzel biztosította a szervezet ellentmondásos, de stabil létét. Lényeges változást jelentett jogállásban, hogy 1989. november 30-án a bíróság a szervezetet önálló kulturális egyesületként bejegyezte. A megyében tizenkét városi szervezet nagy önállósággal, bár különböző hatékonysággal végezte munkáját. A feltételek közül leginkább meghatározó a terület jellege, legelőnyösebb helyzetben Miskolc város volt, de jók a lehetőségei a kazincbarcikai, a leninváro- si, a sárospataki, a sátoraljaújhelyi, a mezőkövesdi és a szerencsi szervezeteknek is. A szétszórt, sok, apró település és egyéb hátrányos helyzet miatt jóval nehezebbek a körülmények az en- csi, az edelényi, a sátoraljaújhelyi vonzáskörzetben. Elsősorban nehéz gazdasági helyzete miatt igen hátrányos körülmények között dolgozik az ózdi szervezet. A változásokat, az új törekvéseket rögzíti a küldöttértekezlet által elfogadott új alapszabály. Eszerint a továbbiakban választmány irányítja a megyei szervezet munkáját, az operatív munkát az ügyvezetők kollégiuma vezeti. Az értekezlet számvizsgáló bizottságot is választott. A választmány elnöke : dr. Czibere Tibor egyetemi tanár, ügyvezető igazgató: Bozsik Sándor. Ez alkalommal megválasztották az országos küldöttértekezlet megyei küldötteit is. Eddigi ismeretterjesztő munkássága elismeréséül örökös választmányi taggá választották dr. Tímár Lászlót, a Megyei Bíróság elnökhelyettesét. (n. z.) . Áfás ez a játék! Június 6-án nyílt az a játékkiállítás, amely tulajdonképpen nem az. Leendő óvónők csinálták gyerekeknek, a leendő felnőtteknek. Játszani és alkotni tanultak együtt. (Cikk a 4. oldalon.) Fojtán László felv. „A szívünket átjáró fény...” Fiatalok a hűségről Napjainkban minden második, harmadik házasság felbomlik. Megfáradt emberi arcokat látunk mindenfelé, kevés a belső béke, a lélek zűrzavara tükröződik sokszor a szemekben is. Hol divat manapság a hűség?... De mi is az egyáltalán? — A hűség a megismert értékekhez való ragaszkodás. Kitartás az eszmény, a (Folytatás a 2. oldalon)